2. Fórumok
  3. Digitális fényképezés
  4. Videós, mozgóképes topik

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #12003 #54625216 törölt tag #54625216 #11997
    Új Válasz #12003
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    #54625216

    törölt tag

    válasz #54625216 #11997 üzenetére

    Jött néhány kérdés privátban, hogy akkor most x helyzetben milyen kodeket használjak, így gondoltam kiegészítem az írást némi ajánlással.
    Ez már szigorúan magánvélemény, szubjektív következtetés a teszteredmények alapján.

    h264 100mbit:
    Ha hosszabb anyagot akarunk felvenni és az utómunka minimális, azaz ha a grade kimerül a snittek egymáshoz igazításában.
    A log-ot kerüljük, mert még egy egyszerű log-rec709 konverziónál is megjelenhetnek tömörítési hibák. Alapjáraton abból kell kiindulni, hogy amit a keresőn látunk az lesz a végeredmény, azaz figyeljünk a fehér egyensúlyra és olyan színbeállításokat használjunk, ami tetszik, hogy később ne kelljen sokat színkorrigálni. A kamera beépített színkorrekciója ugyebár raw-ból dolgozik, azaz ha nem rawban rögzítünk, akkor utómunkában már nem tudjuk reprodukálni, ezért érdemes a "gyengébb" kodekek esetén már a felvételkor odafigyelni a színbeálltásokra.
    Ha több órányi nyersanyagokkal dolgozunk, akkor nagyon nem mindegy, hogy később mekkora file méreteket kell kezelnünk, ilyenkor a 100mbit a legjobb méret/minőség kompromisszum. A publikáláshoz újrakódolás miatt nem kell különösebben aggódni, a Netflix-nél pl. a 4K filmek felső sávszélessége 16mbit, azaz a 100mbitben bőven van tartalék.

    h264 400mbit:
    Szvsz akkor van értelme, ha egy hosszabb h264 100mbites felvétel mellé akarunk extra jeleneteket felvenni más fényviszonyok között.
    Pl. egy jól bevilágított szinpadi műsort teljes tartalmában rögzítünk 100mbiten majd a színpad mögött interjút készítünk a szereplőkkel. Ilyenkor érdemes 400mbitre váltani, mert a gyengébb fényviszonyok miatt biztosan bele kell nyúlni majd az anyagba és jól jöhet, ha a gradelésnél nagyobb a mozgásterünk. A h264-el elkerülhetjünk az eltérő kodekekkel szerencsétlenkedést az utómunka során, a nagyobb sávszélesség pedig különösen akkor hasznos, ha a sötéteket kell feljebb húzni.

    h265 100mbit:
    Ha logban akarunk dolgozni, de az anyag hosszúsága miatt számít a file méret. A tesztből számomra kiderült, hogy a h265 100mbit flogból majdnem ugyanazt ki lehet hozni, mint a 400mbitből, valamivel szűkebb határok között.
    Logban első sorban akkor érdemes gondolkodni, ha az aktuális látványtól merőben eltérő végeredmény akarunk elérni. Pl. tengerparton forgatunk és szeretnénk, ha a háttérben ott virítana a türkizkék tenger, miközben a kedvezőtlen időjárás miatt az egésznek döglött, színtelen hangulata van. Ilyenkor érdemes log-ban rögzíteni és a tenger színét a gradelésre bízni.

    h265 400mbit:
    Ha a cél az elérhető legjobb képminőség a lehető legnagyobb színkorrekciós szabadságfokkal és a minőség érdekében a nagy fileméreteket is bevállaljuk. Szvsz a h265 400mbitnek log esetén van főleg létjogosultsága vagy ha az egész projectet h265-ben rögzítettük és - hasonlóan a h264 400mbithez - egy-egy jelenet erejéig feljebb akarjuk húzni a sötéteket.
    Ahogy a tesztben is említettem: fikciós műfaj esetén, kontrollált forgatási körülmények között mindenképpen ajánlatos a 10bit log minél nagyobb sávszélesség mellett, ami az x-t3 esetében a h265 400mbit all-intra.

Új hozzászólás Aktív témák