Új hozzászólás Aktív témák

• #2 bobalazs nagyúr

  Új Válasz 2025-06-17 02:16:40 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bobalazs

  nagyúr

  LOGOUT blog

  https://planetz.hu/mostmar-bizonyitott-a-glifozat-alacsony-dozisban-is-rakkelto/

• #1 bobalazs nagyúr

  Új Válasz 2025-06-15 16:32:43 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bobalazs

  nagyúr

  LOGOUT blog

  Élettani hatások

  IARC (Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség): 2015-ben az IARC a glifozátot "valószínűleg rákkeltő az emberre" (Group 2A) kategóriába sorolta, elsősorban a non-Hodgkin limfómával való összefüggést feltételezve.
  Ez az osztályozás laboratóriumi állatkísérleteken és korlátozott humán epidemiológiai adatokon alapult.

  Szabályozó Hatóságok (EFSA, ECHA, EPA): Ezzel szemben az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) és az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) átfogó, szabályozási célú kockázatértékeléseik során nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy a glifozát rákkeltő lenne az emberre, ha az előírások szerint használják.
  Az EFSA 2023-as jelentése szerint "nincs kritikus aggály" a glifozáttal kapcsolatban.

  Egyéb Egészségügyi Aggodalmak:
  Endokrin rendszerre gyakorolt hatás: Egyes tanulmányok felvetették a glifozát lehetséges endokrin (hormonális) zavaró hatását, bár a szabályozó hatóságok ezt nem tartják meggyőzőnek. Bélmikrobiom: Vizsgálatok folynak a glifozát bélmikrobiomra gyakorolt hatásáról, beleértve a potenciális diszbiózist, bár a humán relevanciára vonatkozó bizonyítékok még nem egyértelműek.

  S-metolaklór (S-Metolachlor)

  Lehetséges rákkeltő hatás: Az S-metolaklórral kapcsolatban felmerült a lehetséges rákkeltő hatás kockázata állatkísérletekben, különösen máj- és vesedaganatokkal hozták összefüggésbe.

  Az EFSA 2021-ben felülvizsgálta az S-metolaklór engedélyét, és "genotoxikus tulajdonságokra utaló bizonyítékokat" talált.

  Endokrin rendszert károsító hatás: Egyes tanulmányok felvetették az endokrin rendszerre gyakorolt lehetséges zavaró hatását is.

  Neonikotinoidok (különösen Acetamiprid, Tiakloprid, Imidacloprid, Klotianidin, Tiametoxam)

  Idegrendszeri fejlődési rendellenességek: Egyes kutatások felvetették a neonikotinoidok lehetséges szerepét a gyermekek idegrendszeri fejlődési rendellenességeinek (pl. ADHD, autizmus spektrumzavarok) kialakulásában. Azonban az eredmények nem egyértelműek, és további kutatásokra van szükség a kauzális összefüggés igazolásához.

  Reproduktív és fejlődési toxicitás: Állatkísérletekben kimutattak lehetséges reproduktív és fejlődési toxicitást, beleértve a születési rendellenességeket és a termékenységi problémákat.

  Endokrin rendszert károsító hatás: Egyes neonikotinoidokról feltételezik, hogy endokrin zavaró tulajdonságaik lehetnek, például befolyásolhatják a pajzsmirigy működését

  Triazinok (különösen Terbutilazin)

  Endokrin rendszert károsító hatás: A triazinokat gyakran hozzák összefüggésbe az endokrin rendszerre (különösen a reproduktív rendszerre) gyakorolt lehetséges zavaró hatással, különösen a békáknál és más vízi állatoknál végzett kísérletekben. Az emberi relevanciára vonatkozó bizonyítékok korlátozottabbak és ellentmondásosabbak, de az aggodalmak fennállnak.

  Lehetséges rákkeltő hatás: Az atrazinnal kapcsolatban felmerült a potenciális rákkeltő hatás (pl. petefészekrák), de az EFSA és az EPA nem tartja ezt igazoltnak az emberre nézve.
  A terbutilazin esetében ezek az aggodalmak mérsékeltebbek.

  Jogi Státusz Magyarországon / EUban

  Glifozát
  Jogi Státusz Magyarországon/EU-ban (2025): Az Európai Bizottság 2023 novemberében további 10 évre meghosszabbította az engedélyét az EU-ban, szigorúbb felhasználási feltételekkel (pl. tilos az aratás előtti deszikkálás célú alkalmazás, bizonyos közterületeken való felhasználás korlátozása) Tehát 2025-ben is aktívan használt lesz Magyarországon.

  IARC (Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség): 2015-ben az IARC a glifozátot "valószínűleg rákkeltő az emberre" (Group 2A) kategóriába sorolta, elsősorban a non-Hodgkin limfómával való összefüggést feltételezve [9]. Ez az osztályozás laboratóriumi állatkísérleteken és korlátozott humán epidemiológiai adatokon alapult. Szabályozó Hatóságok (EFSA, ECHA, EPA): Ezzel szemben az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) és az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) átfogó, szabályozási célú kockázatértékeléseik során nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy a glifozát rákkeltő lenne az emberre, ha az előírások szerint használják. Az EFSA 2023-as jelentése szerint "nincs kritikus aggály" a glifozáttal kapcsolatban.

  S-metolaklór (S-Metolachlor)
  Jogi Státusz Magyarországon/EU-ban (2025): Széles körben engedélyezett és használt pre-emergens gyomirtó kukoricában, napraforgóban, szójában és más kultúrákban. A viták elsősorban a hatóanyag és metabolitjainak (lebomlási termékeinek) vízi környezetben való tartós jelenlétére és a potenciális vízszennyezésre fókuszálnak, mivel az S-metolaklór viszonylag mobilis a talajban.

  Környezeti aggodalmak: Az S-metolaklór metabolitjai, különösen a metolaklór oxa-észtere (MOA) és a metolaklór etánszulfonsav (MESA), gyakran kimutathatók a felszíni és felszín alatti vizekben, esetenként meghaladva az EU-s ivóvíz határértékeket. Ez a vízszennyezés jelenti a fő aggodalmat.

  Neonikotinoidok (különösen Acetamiprid, Tiakloprid, Imidacloprid, Klotianidin, Tiametoxam) Jogi Státusz Magyarországon/EU-ban (2025): Az Imidacloprid, Klotianidin és Tiametoxam széles körű kültéri felhasználása betiltva az EU-ban 2018 óta a méhekre és más beporzókra gyakorolt súlyos káros hatásuk miatt.
  Az Acetamiprid és a Tiakloprid (utóbbi engedélye 2021-ben lejárt az EU-ban, de készletfelhasználás még lehetséges) korlátozottan engedélyezettek az EU-ban, pl. üvegházi használatra vagy speciális esetekben.
  Magyarországi speciális helyzet: Az Országgyűlés 2024 decemberében elfogadott törvénymódosítás szerint 2025-től Magyarországon a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szerek repce, kukorica és napraforgó vetőmagjainak csávázását ismét engedélyezni lehet, szigorú méhészeti szempontból kockázatmentes feltételekkel. Ez egy kivételes nemzeti engedélyezési lehetőség, amely az EU-s jogszabályok keretein belül maradt.

  Triazinok (különösen Terbutilazin)

  Jogi Státusz Magyarországon/EU-ban (2025): Az atrazin (egy korábbi, elterjedt triazin) már régóta be van tiltva az EU-ban (2004 óta) a vízszennyezési és egészségügyi aggodalmak miatt.
  Azonban más triazin származékok, mint a Terbutilazin, továbbra is engedélyezettek és használtak bizonyos kultúrákban (pl. kukorica, napraforgó), gyakran kombinációban más hatóanyagokkal.

  

Új hozzászólás Aktív témák