Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tudni kéne, hogy a konkrétabban mi okozza azt a versenyhátrányt. Enélkül nehéz erről beszélgetni.

    Van a mindenféleképpen országon belüli fogyasztás, mint lakossági. Ott tök mindegy, hogy belföldi, vagy külföldi a cég, ugyan azokat a törvényeket kell betartaniuk (jó esetben). Tehát azt gondolom, nem jön a képbe az EU szigorúbb törvények miatti versenyhátrány. Hacsak nem azok annyira dúrvák, hogy inkább kivonulnak az amerikai és kínani cégek... és akkor itt maradtunk egy szál szakócával a kezünkben. ;]

    Ha termelőeszöznek használok AI-t (pl. szoftver fejlesztés), akkor már esetleg megválaszthatom az országot, és oda rakom a kirendeltséget, ahol az AI használata nekem olcsóbb. Tehát itt már lehet beszélni az EU versenyhátrányáról. Na és akkor itt, melyik EU-s elvárás lesz az, ami nekem nem kell, és emiatt drágább az AI ha az EU-ban van a telephelyem?

    A versenyhátrány sok esetben magának a szabályozói környezetnek a betartása, a rengeteg kapcsolódó adminisztáció (pl.: alapjogi hatásvizsgálat, technikai korlátok a magas kockázatú AI-ok fejlesztésére) és ennek bevétel csökkető és/vagy költség növelő hatása.
    A világpiacon működő EU-n kívüli cég jelentős bevételt termel a nem EU-s piac fogyasztóiból, ahol nem olyan szigorúak a szabályok, nem beszélve arról, hogy jellemzően nem tart fenn EU-s és non EU-s működést teljesen külön (legfeljebb azt mondja, hogy igen, de megkapargatva a részleteket már nem olyan szép a kép). A bírságok meg nem érnek el mindenkit és be is árazzák.
    Az a cég viszont, aki az alap működését az EU szabályokhoz igazítja, az pedig mindehol (non EU is) kisebb bevétellel és/vagy nagyobb költségekkel dolgozik. Arról pedig még nincs is szó, hogy egy már felnőtt big tech cég "korlátlan" erőforrásaival kellene felvennie a versenyt, amit burkoltan (amerika) vagy nyíltan (Kína) támogat az állam, miközben az EU meg szajkózza a versenysemlegességet.

Új hozzászólás Aktív témák