Új hozzászólás Aktív témák

• #422 Parci HÁZIGAZDA

  Új Válasz 2021-01-21 22:12:16 #422

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Parci

  HÁZIGAZDA

  tóth "ivermectin" sándor fáccse:

  Legutóbbi posztom nyomán számos fontos kérdést vetettek fel a kommentelők. Mielőtt az elölt teljes vírus vakcina és a nukleinsav vakcinák előnyeit és hátrányait tovább elemezném, úgy gondolom, ezekre válaszolni sürgősebb feladat. Előre is elnézést kérek azoktól, akik kérdéseit most netán kifelejteném: kérem, tegyék fel újra ez alatt a poszt alatt.

  1. Talán a legfontosabb kérdés: „Van.e jogom a választáshoz?” Ennek eldöntése alighanem nem rajtam múlik, de véleményem szerint mindenképpen. Én előző posztomban éppúgy, mint a következőkben SAJÁT MEGGYŐZŐDÉSEMET írom le. Ez tudományos ismereteimre alapozott vélemény, de semmiképpen sem a kizárólagos igazság. Éppen ezért kértem tudós és szakértő kollégáimat, vitatkozzanak, írják le saját véleményüket is. Néhányan (Duda Ernő professzor, Fodor András akadémikus) ezt meg is tették. Vagy külön nyilatkozatban, vagy kommentárként a posztom alatt. Itt válaszolnék egyúttal Magdolna Szilágyi kérdésére is: „…ha két nagy tudású, hozzáértő alapjaiban más véleményen van a vakcinákkal kapcsolatban, akkor a laikus mi alapján döntsön?” Kedves Magdolna, a szakember feladat, hogy legjobb tudása szerint informálja Önöket. A döntés jogát és felelősségét senki nem veheti le az egyén válláról. Nem is szabad, hogy megtegye! A tudományos ismeretterjesztés nem politikai kampány és nem reklám. Nem akarjuk Önöket rábeszélni sem valami termékre, sem érzelmi alapokon való döntésre. Olvassa el a szakmai véleményeket, és ez alapján hozza meg saját elhatározását, amennyiben a hatóságok adnak lehetőséget a döntésre. Ha ez az eddigiek alapján nem sikerült, olvasson még több információt, kérdezzen rá a dolgokra, amelyekben bizonytalan. A DÖNTÉS JOGA ÉS FELELŐSSÉGE AZONBAN MINDIG EGYÉNI KELL, HOGY LEGYEN.

  2. „Meddig véd a vakcinálás a fertőzéstől?” Itt először egy tévhitet kell eloszlatnom: A fertőzéstől (attól, hogy a vírus bejusson a szervezetünkbe) NEM VÉD MEG sem a vakcina, sem gyógyszer, sem a betegség átvészelése. A maszk, a fertőtlenítés, arcpajzs, mint fizikai és kémiai akadályok valóban a fertőzéstől védenek, de száz százalékos biztonságot egyik sem nyújt, mindössze a fertőzés kockázatát csökkentik kisebb vagy nagyobb (remélhetőleg minél nagyobb) mértékben. De azt hiszem, a kérdés lényege nem is ez. Inkább arról van itt szó, hogy a vakcina által aktivált immunrendszer meddig képes kivédeni a bennünket érő fertőzés megbetegítő hatásától. Erre két válasz adható, egy reklámválasz és egy szakmai. Az első egyszerűbb, a második korrektebb:

  a. A Pfizer/BionTech állítása szerint a vakcinájuk legalább hat hónapig biztosít védelmet. A Moderna egy éves védelmet ígér, míg arab szakemberek a Sinopharm által kínált védelmet (Covid vaccine UAE: Sinopharm jab offers immunity for 9 months, says expert - News | Khaleej Times) 9hónap és egy év közé teszik. Nos, tekintve, hogy az első Covid-19 vakcina-vizsgálatok 2020 július elején indultak el, a hat hónap már akár bizonyítható. Az ennél hosszabb időre vonatkozó értékek maximum becslések lehetnek. Nagyon szigorúan értelmezve azonban a hat hónapot is így kell értelmezni: „A legalább hat hónapja oltott vizsgálati személyek közül eddig egyetlen egy sem betegedett meg Covid-19-ben.” Ez pedig egy kicsit másként hangzik.

  b. A szakmai válasz: senki nem tudja (nem is tudhatja). Azt sem tudjuk, a természetes fertőzés átélése meddig véd. Az eddig szórványosan jelentett újbóli megbetegedésekről sem tudjuk, valóban új fertőzések következményei-e, vagy a páciens szervezetében túlélő vírus újratámadásának következményei. SARS túlélőkben eddig nem jelentkezett újra fertőződés (2003 óta), ez jó hír. Viszont azóta egyáltalán nem volt SARS fertőződés a fertőzésen át nem esettek között sem, így ez semmit nem mond. Ellenanyag mindenesetre található volt 13 év után is ezekben a páciensekben, illetve a MERS túlélőiben (2017) két év után még találtak ellenanyagot. A képet tovább bonyolítja, hogy az ellenanyagok jelenléte illetve hiánya nem bizonyíték a tényleges immun-védettségre, de arra sem, hogy az illető nem védett, hiszen a vírusfertőzések esetén nem az ellenanyagok, hanem a sejtes immunválasz (T-sejtes immunitás). Vagyis a vakcinák biztosan kiváltanak immunválaszt, de hogy az meddig véd bennünket, nem tudható. Ugyanakkor jó esély van rá, hogy a teljes átoltás után mindenkiben lesz elegendő immunvédelem annyi ideig, hogy a vírus nem talál magának fogékony gazdaszervezetet, és egyszerűen eltűnik.

  3. Orsolya Horváth és Krusnyánszky Tünde kérdezik: „Fertőzésen átesetteknek melyik vakcina ajánlott?” Nos, hat hónapig egyik sem, vagy bármikor bármelyik. Nem az a gond, hogy a vakcina árthatna a fertőzéseken átesetteknek, hanem az, hogy felesleges. A természetes fertőzés után kialakult immunválasz ugyanis fellép a vakcina által „bemutatott” antigénekkel szemben is, így a vakcina (kis mennyiségű lévén) nem indít be új generalizált immunválaszt, hanem a fertőzés generálta immunreakció „egy füst alatt” elbánik a vakcina antigénjeivel is. Arra, hogy a vakcina újra beindíthatna kóros folyamatokat, semmi jel nem mutat, és az immunológia logikája alapján sincs alapja. Igaz, a SARS-CoV-2 vírus fertőzésnek vannak az immunrendszer működését torzító hatásai is, de a bejuttatott vakcina ahhoz nem elegendő (és nem is szaporodik), hogy bármely, a vírus által kiváltott immunológiai kórfolyamatot újra beindíthasson. Az esetleges autoimmun „mellékhatások” kérdése más dolog, arra következő posztomban bővebben ki is fogok térni, de a fertőzésen már átesettek szempontjából ez nem jön számításba.

  4. Az előzőhöz kapcsolódik a következő kérdés is (sokan kérdezték): Mi a helyzet, ha valaki tünetmentes fertőzött, vagy lappangó szakaszban van, amikor megkapja a vakcinát? Nos, a vakcina nem fog ártani, csupán immunválaszt sem vált ki, mivel azt már a szervezetben lévő élő, szaporodó vírus beindította (legalább olyan hatékonyan, vagy még hatékonyabban). Itt jegyezném meg: Influenzásoknak és azon frissen átesetteknek sem az ért nem adják be a vakcinát, mert ártanának vele, hanem azért, mert felesleges.

  5. Ildikó Tillmann és Magdolna Szilágyi azt kérdezik: „Ha ön annyira bízik az Ivermectinben, miért oltatja be magát?” Nos, a válasz egyszerű, ha nem is látszik annak: Preventíven Ivermectint szedni egy életen keresztül nem igazán megoldás. Az Ivermectin lassan felhalmozódik a májban, egy idő után muszáj szünetet tartani, hogy legalább részben kiürüljön. Senki nem tudja, mikor kell kezdeni a szünetet és meddig tartson. Másik alternatíva, ha tartok otthon Ivermectint, és ha megfertőződöm, elkezdem szedni. Jó stratégia, kivéve, ha a fertőzésem tünetmentes lesz, ezért nem veszem észre. Sajnos jól tudjuk ma már, hogy a fertőzésen tünetmentesen átesett betegeknél is felléphet a későbbiekben a hosszú távú Covid-19 szindróma (az úgy nevezett „Long hauler betegség”). Ebben a fázisban pedig az Ivermectin már nem minden esetben segít, mivel a vér-agy gáton nem jut át (ezért nincs is súlyos mellékhatása), viszont a vírus ilyenkor gyakran a központi idegrendszerben is jelen van, ahol az Ivermectin már nem éri el. Vagyis az Ivermectin kulcsfontosságú (lenne) a megelőzésben és az akut betegek gyógyításában, de nem helyettesíti a vakcinát.

  6. Sinopharm vakcinára specifikus kérdések következnek:
  a. Riki Szeberényiné: „Mutálódott vírus ellen is véd?” A rendelkezésre álló vakcinák közül (ha lesz nálunk) ez az egyetlen, amelyik indukál olyan neutralizáló (a betegséget megakadályozó) antitesteket is, amelyek a tüske-fehérjében erősen mutálódott, más vakcinák hatása alól „megszökött” vírust is képesek megfékezni. NEM attól, hogy kínai, hanem attól, hogy teljes, elölt vakcina, így az élő vírus valamennyi antigénjét hordozza.

  b. Katalin Révész kérdése: „Vérrögöket okozhat?” Jogos a kérdés, az élő vírus erre sajnos képes. Ugyanakkor a vakcinában lévő elölt vírusmennyiség olyan kevés, hogy a teljes mennyiség sem lenne képes egy-két, az oltás helyén lévő kapilláris ér elzárására sem, vagyis nano-vérrögöket akár okozhat is (nem tudom, okoz-e), de az biztos, hogy trombózist nem okoz.

  c. Katalin Holló autoimmunitást érintő kérdésére következő posztomban fogok visszatérni a kérdés ugyanis hosszabb és összetettebb választ igényel.

  d. Idősek oltása lehetséges-e olyan vakcinával, amit csak 18-59 éves korosztályban próbáltak ki? Ebben a kérdésben elsődleges válaszom: Csak klinikai vizsgálat keretében. Ugyanakkor nem hagyhatom ki azt sem, hogy több arab országban (Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Szaudi Arábia, Marokkó, Pakisztán, Jordánia) már oltják Sinopharm vakcinával a lakosságot (időseket is) és eddig nem találtak olyan mellékhatásokat, amelyek az idősek között gyakoribbak, vagy kizárólagosak lennének. Ide tartozik még, hogy Kínában a Sinopharm vakcina ÁLTALÁNOS ENGEDÉLYT kapott (tehát idősekre és gyerekekre is), bár ezzel kapcsolatos tanulmányt eddig nem közöltek ((Covid-19: China approves Sinopharm vaccine for general use - BBC News)

  e. Pánczél Levente nagyon fontos kérdést tett fel: „Mi lesz, ha gyártási hiba (inaktiválási hiba) lép fel, és fertőző marad a vírus?” Sajnos a Sinopharm Covid-19 vakcinának, ahogy minden más, inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinának is, ez valós kockázata. Szerencsére ez a vakcina gyártási technika valóban „lóvasút-korú”, így az ellenőrző hatóságoknak is jól bevált vizsgálati módszerekkel rendelkeznek ennek kivédésére: Sarzsonként (azonos gyártási számmal rendelkező, vagyis egy időben, ugyanabban a technológiai lépésben gyártott készítmény-adagonként) véletlenszerűen kiemelt minta-ampullákban ellenőrzik az esetleges életben maradt vírusok jelenlétét.

  f. „Aki a Sinopharm vakcinát veszi fel, megkapja-e majd a ’vakcina-útlevelet’?”. Erre egyelőre nem tudok válaszolni. Ez az EU hatóságain múlik. Erről (mármint az útlevélről) várhatóan február folyamán hoznak döntést. Azokba az országokba, ahol használják a Sinopharm vakcinát nyilvánvalóan lehet majd utazni.

  dicranum scoparium + genista pilosa = :)

Új hozzászólás Aktív témák