Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lugosi

    MODERÁTOR

    A túlzásba vitt adok-kapok vitát, személyeskedést legyetek szívesek fejezzétek be.

  • arnyekxxx

    veterán

    válasz gilfoyle #79 üzenetére

    mármint az, hogy 8,6 óra alatt ennyi műhold elhalad az égen?

  • ben2

    aktív tag

    válasz Hieronymus #75 üzenetére

    "De így teljesen értelmetlenül szennyeznek."

    Amikor munkába mész Te is teljesen értelmetlenül szennyezel?

    "Ha begyűjtenék és lehoznák, újra lehetne hasznosítani a holdakat."

    A begyűjtésnek és a lehozásnak nagyobb lenne a környezeti lábnyoma, mint amennyit az újrahasznosítással csökkentenél.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz laed #73 üzenetére

    ...egyébként ebben az irányba is ez a megoldás, hogy akkor meg a Föld felé lökjük őket.

    Ebben a magasságban nem kell semmit sem csinálni a légkör fékezése okán, maguktól lejönnek a holdak. De így teljesen értelmetlenül szennyeznek.
    Ha begyűjtenék és lehoznák, újra lehetne hasznosítani a holdakat. De ez csak álom. Se technika, se pénz a megvalósításra.

  • ben2

    aktív tag

    válasz Hieronymus #72 üzenetére

    "Bocsika én nem állítottam. Kérdeztem.
    Nem először."

    Látom nem sikerül rákattintani a linkre, de nem baj.
    Állító kérdés érvelési hiba:

    "Kérdésedben - annak eredeti szerepével szemben - nem a másik véleményét kérted ki és álláspontjának felvázolására kérted fel, hanem azt kijelentésre, megállapításra vagy következtetésre használtad fel. A kérdésedre nem várhatsz valódi választ, hiszen megakadályoztad, hogy a másik a kérdés megválaszolásával szuverén, a benne foglalt állításoknak potenciálisan ellentmondó véleményt fogalmazzon meg."

    Tehát ha azt kérdezed, hogy:

    "Neked származik jövedelmed a PR tevékenységedből?"

    Azzal gyakorlatilag kijelented, hogy én PR tevékenységet folytatok és nem a személyes, szuverén gondolataimat írom le. Tehát bármit is válaszolok, azzal Te igazolni véled a kérdésedben megfogalmazott állítást. Ezért "állító kérdés" érvelési hiba.

    "Azt kellene megértened, hogy nem ér semmit a jelenlegi "kis" mennyiségre hivatkozás. Nem egyenletesen oszlik el a levegőben. "

    Ha nem egyenletesen oszlik el a levegőben, akkor a legnagyobb koncentrációja valahol Csendes óceán felett lesz száz kilométerrel. Egyel több érv, hogy hülyeség parázni rajta.

    "Ma az látszik, a műanyagokhoz hasonlóan fog terjedni az alkalmazása. Ma már országok is tervezik a saját rendszerüket."

    Látod megint csak azok a fránya mennyiségek.
    Műanyag hulladékból kb. 460 millió tonnát termelnek globálisan évente. Ha mondjuk fellőnének a következő 15 évben 200 ezer műholdat (most olyan 10 ezernél tartanak, tehát hússzor ennyit), és mind egyszerre égne el a Föld légkörében, az akkor is csak az egy évnyi (!) műanyag hulladék 0.00054%-a lenne a szennyezés. És ugye a műanyag hulladék egyik legnagyobb problémája pont az, hogy nem elég, hanem évszázadokig jelen marad az ökoszisztémában.

  • laed

    senior tag

    válasz Hieronymus #71 üzenetére

    Ma is úgy megy gyakorlatilag minden rakéta, hogy adunk neki 1 marha nagy löketet, amivel legyőzi a földi gravitációt és kikerül az űrbe.
    Távolodva a Földtől ez egyre kisebb lesz, már nem kell neki annyi energia. Minden esetre, ahonnan ezt tudom, ott szó szerint ezt a megoldást mondták, szóval biztos, hogy igaz.
    Nem tudom minek kéne a Földre visszahozni, egyébként ebben az irányba is ez a megoldás, hogy akkor meg a Föld felé lökjük őket.

    Valamennyi tolóerő biztosan kell hozzá....

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz ben2 #69 üzenetére

    Bocsika én nem állítottam. Kérdeztem.
    Nem először.

    Azt kellene megértened, hogy nem ér semmit a jelenlegi "kis" mennyiségre hivatkozás. Nem egyenletesen oszlik el a levegőben. Ma az látszik, a műanyagokhoz hasonlóan fog terjedni az alkalmazása. Ma már országok is tervezik a saját rendszerüket.

    ???

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz laed #70 üzenetére

    Idővel lehetséges lesz majd vele a nem használt holdakat ellökni vele valamerre, akár kidobni őket az űrbe ahol megszabadulhatunk tőlük.

    Ez azért nem annyira egyszerű, hogy lökök rajta egyet és másfelé fog repülni.
    Addig emelni kell a szemetet, amíg jelentősebb mértékben áll kölcsönhatásban a Föld tömegvonzásával. De ettől nem fog távol jutni a Földtől. Párhuzamos pályán fog maradni a Földdel, a Nap körüli forgásban. Mindörökké. Vagy ütközik valamivel, ami szétüti darabokra vagy csak a pályát módosítja, Mind két lehetőség nekünk fáj hosszú távon..
    Egyetlen megoldás lenne. Begyűjteni és vissza hozni a Földre. Csak ezt nem fogja megfizetni senki.

  • laed

    senior tag

    válasz ben2 #69 üzenetére

    Fejlesztik a plazma hajtóművet, ez lesz annyira gazdaságos, hogy sokkal többet meg tud majd tenni vele az űrhajó mint a hagyományos kémiai hajtóművekkel. Idővel lehetséges lesz majd vele a nem használt holdakat ellökni vele valamerre, akár kidobni őket az űrbe ahol megszabadulhatunk tőlük.

  • ben2

    aktív tag

    válasz Hieronymus #68 üzenetére

    "A műanyag elterjedésekor is azt nyomták, ez a kis mennyiség nem számít. Mára már a teljes élővilágban kimutatható."

    Mert már nem kis mennyiségben szennyezik vele a környezetet.
    És ez az alapvető lényeg: a mennyiség.
    A korábban példaként felhozott vulkánok pl. gigantikus mennyiségű CO2-t juttatnak a légkörbe, de az emberi tevékenység annak több, mint a hatvanszorosát.
    Ezért nem vicc a klímavédelem.
    Ha viszony a vulkánok által a légkörbe juttatott por és nehézfémek négymilliomod részéről beszélünk, mint pl. a műhold technológia esetén, akkor az egész környezetvédelmi aggódás átlép a szimbolikus fingreszelés kategóriába.

    "A te tévedések/érvelési hibád a szennyezés mennyiségének bagatellizálása."

    A valóság és a konkrét arányok tudomásul vétele továbbra sem bagatelizálás.

    "Az is tiszta ügy, hogy ahol nem jó a mobil lefedettség, kábellel még lehetséges telefont és internetet szolgáltatni."

    Éppen ez az, hogy vagy nem lehetséges, vagy annyira nem éri meg, hogy sem a magánvállalatok, sem az állam nem hogy nem teszik meg, de még csak nem is tervezik.

    "A remetének, aki önként vonult ki a világból egyikre sincs szüksége."

    A Starlinknek jelenleg 10 millió előfizetője van. Milyen alapon veszed magadnak a bátorságot, hogy beleugass 10 millió ember dolgába, amihez az égvilágon semmi közöd nincs?

    "Én az értelmetlen szennyezést nem fogadom el. "

    A műholdas net nem értelmetlen, a szennyezés mértéke pedig bármilyen környezetvédelmi szempont alapján is olyan szinten elhanyagolható, hogy már a róla szóló vitának nagyobb a környezeti lábnyoma, mint a konkrét szennyezésnek.

    "Ha már átmentél személyeskedésbe."

    Nem személyeskedtem, mert nem a személyedet, hanem az állításaid logikai ellentmondásait kritizáltam.

    "Megkérdezem még egyszer. Nekem származik jövedelmed a PR tevékenységedből?
    Nem baj ha igen, de jó tudni."

    Állító kérdés érvelési hiba.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz ben2 #65 üzenetére

    Látom nem ment át a lényeg: a meteorokból érkező szennyezés olyan nevetségesen elhanyagolható mennyiség az atmoszféra méretéhez képest, hogy az élővilágnak egyszerűen nem volt mihez hozzászoknia. Mintha belepisilnél az oceánba és a bálnák egészségéért aggódnál.

    Miért kell ugyanazokat köröket mindig lejátszani lejátszani?

    A műanyag elterjedésekor is azt nyomták, ez a kis mennyiség nem számít. Mára már a teljes élővilágban kimutatható.
    Bennem is, benned is.
    A saját fejünkre, tüdőnkbe toljuk a szart. Ha szépen kiszámolod mennyire ritka a ricin a levegőben, azt is lehet hosszú távon élhetőnek gondolni.

    A te tévedések/érvelési hibád a szennyezés mennyiségének bagatellizálása.
    A szennyezés "hígsága" teljesen érdektelen. Amúgy sem egyenletes eloszlásban hígul. Tudod, vannak esős és napos napok. A pára eloszlása sem egyenletes. A sivatagban nincs, az esőerdőben magas a páratartalom.
    A fellövések továbbra is károsítják az ózonréteget.

    Attól nem lesznek igazak az érveid, hogy folyamatosan sulykolod ezeket.

    Azzal, hogy a számítógépeden egy fórumba írsz energiát használsz, amivel szennyezed a környezetet, és mivel - szemben velem, aki tudomásul veszi az emberi tevékenységek okozta szennyezések közötti arányokat - Te nem vagy hajlandó elfogadni semmilyen szennyezés jogosságát, az egyetlen módszer, hogy következetes maradj az elveidhez, ha azonnal törlöd a PH accountodat és egy életre felhagysz a kommenteléssel.

    Én megpróbálok környezet tudatosan élni.
    Szemben veled, én képes vagyok értelmezni egy szolgáltatás szükségességét. Nekem érdektelen, hogy az óceán közepén nem lehet online macskás videókat nézni.
    Azt tudnod kellene, hogy műholdas telefon szolgáltatás eddig is volt. Szükségben életet menthet. Kevés környezetszennyezéssel jár.

    Az is tiszta ügy, hogy ahol nem jó a mobil lefedettség, kábellel még lehetséges telefont és internetet szolgáltatni. A remetének, aki önként vonult ki a világból egyikre sincs szüksége.

    Én az értelmetlen szennyezést nem fogadom el. A városlakók többsége amúgy sem tudja használni. Nincs szabad rálátás a pályára.

    Te egy korábbi kérdésemre elfelejtettél válaszolni.
    Ha már átmentél személyeskedésbe. Megkérdezem még egyszer. Nekem származik jövedelmed a PR tevékenységedből?
    Nem baj ha igen, de jó tudni.

  • bambano

    titán

    válasz laed #64 üzenetére

    Jaja, merugye mikor a Holdra szállást csinálták, már akkor is tízezresével lőtték fel a starlink meg a többi űrnet műholdakat...

    oh wait...

  • ben2

    aktív tag

    válasz bambano #62 üzenetére

    Lásd feljebb: ha az összes tervezett konstellációt felbocsátják, akkor is átlagban 2800 km távolság lesz műholdanként. Nem ahhoz kell majd a precizitás, hogy elkerüld őket, hanem hogy egyáltalán sikerüljön eltalálni bármit is.

    "ilyen számot nem lehet kiszámolni, ez hasraütéses becslés"

    Hallottál már valószínűség számításról?

  • ben2

    aktív tag

    válasz Hieronymus #40 üzenetére

    "Azt ne hagyd ki a számításból, hogy ez a por már az élővilág kialakulása előtt is beérkezett a Földre. Az élővilág alkalmazkodott a beérkező kőzetporhoz. A műholdak összetétele, szennyezése teljesen más. Nincs ideje alkalmazkodni az élővilágnak."

    Látom nem ment át a lényeg: a meteorokból érkező szennyezés olyan nevetségesen elhanyagolható mennyiség az atmoszféra méretéhez képest, hogy az élővilágnak egyszerűen nem volt mihez hozzászoknia. Mintha belepisilnél az oceánba és a bálnák egészségéért aggódnál.

    De nézzük konkrétan a levegőbe keveredő por milyen forrásokból érkezik (évente):
    sivatagi por: 3 milliárd tonna (ennek 80%-a csak a Szaharából)
    vulkánok: 150-200 millió tonna
    meteorok: 16000 tonna
    emberi tevékenység: 800 millió tonna (a globális pormennyiség 25%-a)
    Na ebből a 800 millióból 7500, azaz 0.0000093% miatt megy most a mekengés.

    "A belépéses szétégés útvonalán lesz hatalmas a koncentráció. Utána az uralkodó széljárás irányában."

    Pontosan ezért a megsemmisítésre váró műholdak olyan pályán lépnek be a légkörbe, ahol több ezer kilométeres távolságban nincs semmi.

    "Eléggé buta hozzáállás.
    Ugye, 1 milligramm ricin belélegzése halálos lehet. Pedig az arányokban igen jól áll."

    A műholdak összetétele ismert, nem tartalmaznak kis százalékban is mérgező anyagokat. Maximum az elektronikában lévő nehézfémeket lehet felhozni, de azok a természetes forrásokban is vannak sokkal nagyobb koncentrációban.

    "Egy telepített földi torony 99%-ban újra hasznosítható. Egy felküldött műhold, kereken 0 azaz nulla százalékban hasznosítható újra.
    Egy földi kommunikációs torony lazán elvan húsz évig. A technikát kell cseréni rajta időnként."

    A telepített földi torony nem alternatívája a műholdas netnek, mivel a műholdas net pont azokon a területeken szolgáltat elsősorban, ahol nincs, nem éri meg, vagy fizikailag lehetetlen földi tornyokat telepíteni.
    Ami a környezetszennyezést illeti: csak Magyarországon 3700 mobil tornyot telepítettek eddig és közel sem teljes a lefedettség. Egy Magyarországnyi terület műholdas lefedettségéhez elég 8db műhold. Ezek a műholdak ráadásul a Csendes óceán felett 100km magasságban fognak elégni, a mobil tornyok meg itt rohadnak a Földön amíg el nem bontják őket.

    "Most vezetik a tárcsafékek használatát, mivel a környezet terhelése többszöröse a dobféknek."

    Ezért említettem direkt a gumiabroncsok kopását. A gumikereket még egy jó darabig nem fogják tiltani.

    "Miért nem lehet megérteni?!
    A vulkáni tevékenység részes a Föld életének, az élővilágnak. "

    Pontosan. A nagyobb vulkánkitörések már mérhető szinten módosítják az atmoszféra összetételét és konkrét hatásuk van a klímára. Ennek ellenére természetesnek fogjuk fel a létezésüket. És akkor most ezen természeti hatásokhoz add hozzá azok négymilliomod részét. Na kb. ennyi értelme van a műholdak okozta szennyezéseken rugózni.

    "Egy szennyezés megléte, sohasem biztosít létjogosultságot egy új szennyezésnek.
    Persze a szemellenzőt fel lehet tenni. Főleg akkor, ha kutyája sincs az embernek, nemhogy gyereke. Akire élhető világot kellene örökségül hagyni."

    Azzal, hogy a számítógépeden egy fórumba írsz energiát használsz, amivel szennyezed a környezetet, és mivel - szemben velem, aki tudomásul veszi az emberi tevékenységek okozta szennyezések közötti arányokat - Te nem vagy hajlandó elfogadni semmilyen szennyezés jogosságát, az egyetlen módszer, hogy következetes maradj az elveidhez, ha azonnal törlöd a PH accountodat és egy életre felhagysz a kommenteléssel. :DDD
    (Amikor a fundamentalista logika önmegsemmisítő módba kapcsol.)

    Komolyra fordítva a szót: bármilyen szennyezésről csak a konkrét mennyiség okozta valós környezeti hatások és az adott emberi tevékenység hasznossága ismeretében lehet bármilyen racionális véleményt alkotni.
    Pl. ha holnapra egész Magyarországot eltörölnék a Föld felszínéről, akkor 0.1%-ot javulna a globális CO2 kibocsátás. Tökre megérné, nem?
    De ha már Starlink, meg lehet kérdezni az ukránokat, hogy lemondanának-e a Starlinkről, csak hogy 0.0000093%-al csökkenjen a globális por koncentráció.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #62 üzenetére

    Ahhoz képest a NASA-nak elég jól ment ez a hasraütés, hogy meg tudták csinálni a holdraszállást + a többit....

  • Rive

    veterán

    Üzleti szempontból nagyon kellene valami, ami megtöri a SpaceX/Starlink egyeduralmát, de így - hát, vicces :DDD

    Valami kétszáz-valahánynál tartanak, és ~ harmadát SpaceX vitte föl.
    Igencsak bele kell húzniuk, és besegíteni most lényegében egyedül csak a SpaceX képes, akik viszont ugye saját műholdflottát üzemeltetnek, diszkontált árú felbocsátásokkal.

    Úgy nagyjából a garantált ráb@szás receptje úgy versenyezni, hogy a versenytárssal csináltatod meg a meló tekintélyes részét - és a többi még drágább...

  • bambano

    titán

    válasz laed #61 üzenetére

    Amennyi műhold kerül fel mostanában, egy sima fellövés kb. azonos lesz a találomra a levegőbe lövöldöznek kategóriával.

    "valóságban meg az ütközés valószínűsége 1 a milliárdhoz": ilyen számot nem lehet kiszámolni, ez hasraütéses becslés.

  • laed

    senior tag

    válasz Hieronymus #60 üzenetére

    Nemzetközi szinten koordinálják az üzemeltetők a műholdakat (hogy ne legyen ütközés), tehát nem úgy kell ezt elképzelni, mint ha találomra a levegőbe lövöldöznénk....

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz laed #59 üzenetére

    A Szaturnusz körül kialakult gyűrűk legalább 100 millió évesek.
    Volt idő kialakulnia a "rendnek".

    Ráadásul a gyűrűkben nagyon csekély mennyiségű anyag mozog azonos energia szinten, magasságban.

    A műholdak esetében sem fognak magasságot váltani a törmelékek. Viszont a haladási irányuk módosul. Addig jelentenek veszélyt, amíg a légellenállás zuhanó pályára módosítja a pályát.

  • laed

    senior tag

    válasz gabor7th #57 üzenetére

    ben2 leírása elég jó.
    De kiegészíteném ezt annyival, hogy pl. a Szaturnusz gyűrűinél mindig úgy ábrázolják a dolgokat a filmekben, hogy kerülgetni kell a meteorokat az űrhajóval; a valóságban meg az ütközés valószínűsége 1 a milliárdhoz.

  • gabor7th

    addikt

    Kessler-szindróm úgy tűnik nem lesz elkerülve... Hála a privát szektornak.

  • laed

    senior tag

    válasz Zsolt,72 #55 üzenetére

    Téma volt még a vasút is, az is világszerte gond.....
    De a részemről ezt a problémát már azt hiszem lezártam.

  • Zsolt,72

    senior tag

    válasz laed #51 üzenetére

    Autópálya volt a téma, amire válaszoltál. Itthon is jó az autópálya és környéke lefedettség (Magyar Telekom tapasztalat elsősorban, de a többinél is kedvező a tapasztalat).

    Nem megfelelően lefedett terület pedig mindenütt akad a világon, nem hazai sajátosság. Városban is.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #46 üzenetére

    Van mód arra, hogy az országok megvitassák egymással ha ilyen problémájuk van. Mikroműanyagot találtak a Marianna-árok legmélyén, lehet ezen is görcsölni....

  • ben2

    aktív tag

    válasz Rickazoid #44 üzenetére

    "Amely hatósági szervek nem hajlandóak a nemzetközi tudományos konszenzust követve döntéseket hozni emberek milliárdjait érintő témákban, azok bizony is korruptak, erről csak az vitázik, aki vagy vak, vagy szintén korrupt."

    Pontosan milyen nemzetközi tudományos konszenzust nem tart be az FCC?

    "Egyrészt, afrikai faluban, ahol infrastruktúra sincs, pont nincs előfizetői igény se, nehogy azt hidd, hogy ami okostelefont kivisznek a gyerekeknek étel helyett, az olyan nagyon hasznos lesz nekik, főleg nem fognak előfizetni abszolút semmire, mert nincs is semmiből."

    Ettől még a nemzetközi segélyszervezetek által működtetett kórházaknak talán jól jön a netkapcsolat, de Te majd úgyis jól megmondod, hogy kinek mire van szüksége, mert már jól kijelölted magad kompetensnek.

    "Másrészt, a "nem éri meg" még Amerikában sem semmi más, mint corporate bullshit és ezt mindenki tudja, aki nem vak."

    Lehet hogy nem vak, csak éppen számolni nem szeret. Egy Starlink terminál 500 USD, a havi előfizetés meg átlag 150USD. Ennyiből tutira kihúznak több ezer kilométernyi üvegkábelt bármelyik afrikai őserdőn keresztül ugye?

    "Nagyon komolyan kritizálják is a jelenlegi kormányt, hogy inkább Musk zsebe felé terelte el a pénzt, ami vezetékes net kiépítésének ösztönzésére volt félretéve és nagyon sokan várták is, joggal."

    Ehhez képest a valóság: [link]

    "Bizony, nagyságrendekkel kisebb kárt okozna, főleg, hogy azoknak az új kábeleknek a 100%-a egyéb, egyébként is kitelepítendő vagy már kitelepített kábelek mellé kerülne."

    Tehát azt állítod, hogy bárhol a világon lebökök egy pontra, ott találok kiépített akármilyen kábelt, de legalábbis tervben van a kiépítése? Komolyan? :))

    "A "x, y rosszabb, tehát z bőven belefér" érvelés nagyon messze áll a józan észtől, még nélkülözhetetlen technológiák esetében is egy komolyan problémás gondolatmenet, nemhogy egy teljesen luxusmegoldásra nézve, ami semmivel sem jobb vagy hasznosabb, mint a sokkal kisebb környezeti hatással járó megoldások, amik ráadásul tudományos tevékenységeket sem akadályoznak és nem is centralizálják a kommunikációt olyan nagy mértékben, főleg nem kizárólagosan."

    Te jó ég ezt a vegytiszta demagógiát!
    "Luxusmegoldás, ami semmivel sem jobb vagy hasznosabb."
    Mondod ezt mire alapozva?
    "a sokkal kisebb környezeti hatással járó megoldások"
    Jaja túrjunk több százezer kilométeren keresztül árkokat nehéz munkagépekkel, mert az mennyivel környezetbarátabb, mint heti 2-3 rakéta fellövése.

    Megint befutott a PH ügyeletes Dunning-Krügerese, gratulálok.

  • ben2

    aktív tag

    válasz bambano #42 üzenetére

    "Tehát az, hogy a leeső por és szemét mennyiségét a másfélszeresére növelik, az nem probléma??? DE, mocskosul probléma."

    Nem, itt arról van szó, hogy a világűrből leeső pornak és szemétnek annyira elhanyagolható környezeti hatása van, hogy értelmetlen fingreszelés mekengeni rajta.
    Mintha a homeopátiás készítményeknek azt rónád fel, hogy az a 0.00000001% hatóanyag is méreg vááááá és nem azt, hogy ilyen dózisban nettó áltudomány.

  • laed

    senior tag

    válasz Hieronymus #48 üzenetére

    A német autópályák mentén elég jól működik az 5G.

    Ott lehet. De itt nálunk még itt Budapesten belül is vannak helyek vagy olyan utcák, ahol ha végigmész nem lesz mindenhol térerőd. Városok összekötő útjai dettó.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #45 üzenetére

    (hol is írták, hogy mennyi szemét kerül a gumiból a levegőbe... hol is....)

    Ja csak az egész 1 kis része lesz csak a kamion, személyautó sokkal több lesz. Vasútnál meg a vas kopik, pl. a metróvezetőknél már veszélyes lehet az egészségükre.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #45 üzenetére

    Gondoltam, hogy a vasút lehet alternatíva.
    Hátránya, hogy míg az autóutat mindenki használhatja;
    addig a vasutat csak a vasút. És nincs is mindenhol villamosítva.

    Nem biztos, hogy mindenhová vezet sín, és gond (és idő) lehet az átrakodás is.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Tüzi #47 üzenetére

    Ne viccelj. A német autópályák mentén elég jól működik az 5G.
    Pidig a percenként 20 kamion mellett, száz autó is képes elhaladni.
    A városközpontokban több ezer ember lehet viszonylag kis térfogatba zárva.
    Műholdakból meg képtelenség a kritikus helyekre plusz 1 darabot helyezni.

  • Tüzi

    veterán

    válasz bambano #45 üzenetére

    Nincs, es szerintem nem is lehet akkora kalacitast kiepiteni ami ekkora mennyiseg nemhogy negyedet, de tizedet kepes lenne elvinni. Kiallsz az m1 melle (direkt nem az olasz a4et vagy a nemet a3-at irom) percenkent elmegy 20 kamion minimum.
    Ez kb 5-600 kamion orankent nagyon also hangon.
    egy pot 14 meter, vagonra rakva 17 kb, szaz vagon 1.7 km, azaz orankent kellene minimum 5, azaz 8-9 percenkent 1 szerelvenyt inditani.
    Teljesseggel eselytelen, ennek a tizede is.
    Es akkor a gyorben osszerakott motor erjen le Palmelaba (portugal) 2-2.5 nap alatt, kulonben megall a gyar.

  • bambano

    titán

    válasz bambano #17 üzenetére

    Erre nem érkezett reakció, de akkor kifejtem.

    Ha a műhold nem csak az usa fölött repül, akkor milyen alapon ad engedélyt egy amcsi hatóság világszintű tevékenységre? És azt is elkezdhetnénk firtatni, hogy a starlinken be lehet-e hajtani a magyar távközlési törvényt, vagy más országok jogszabályait.

  • bambano

    titán

    válasz laed #39 üzenetére

    Már megint szélsőséges hülyeségbe próbálod átvezetni a témát.
    Az, hogy ne lehessen itt kapni semmit, meg az, hogy sok a kamion, az nem ugyanaz a történet.
    Ha normális vezetés a vasút fejlesztését erőltette volna, akkor most nem lenne ennyi kamion az utakon. Az az abszolút totális agyhalott baromság, hogy tranzit szállítás az országúton gurul és szennyez.

    Amit el lehetne vinni villannyal sínen, azt csak az ökrök viszik gázolajból gumin. (hol is írták, hogy mennyi szemét kerül a gumiból a levegőbe... hol is....)

  • Rickazoid

    addikt

    válasz ben2 #16 üzenetére

    Tehát ha Gipsz Jakab önkéntes csillagász és / vagy űrkutató és / vagy klímakutató aggódik a műholdak száma miatt, akkor az egyetemes tudományos közösség nevében szólal fel, de ha az arra hivatott állami és nemzetközi szervezetek, amelyek büntetőjogi felelősséggel tartoznak a döntéseik következményeiért engedélyt adnak valamire, ami neked nem tetszik, akkor jön a szokásos "mindenki korrupt, aki nem én" demagógia.

    Amely hatósági szervek nem hajlandóak a nemzetközi tudományos konszenzust követve döntéseket hozni emberek milliárdjait érintő témákban, azok bizony is korruptak, erről csak az vitázik, aki vagy vak, vagy szintén korrupt.

    Hogyan viszed el az optikai hálózatot egy afrikai faluba, ahol több száz kilométer távolságban kút sincs, nem hogy hálózati végpont?
    [...]
    De tételezzük fel, hogy mindenhova optikai kábeleket húznak, vagy mobil tornyokat telepítenek. Szerinted annak mekkora lenne az ökológiai lábnyoma? Komolyan azt hiszed, hogy ha keresztbe-kasul felszántanák a bolygót, az kevésbé rombolná a környezetet, mint hogy fellőnek hetente 2-3 rakétát?

    Te, ilyen durván benyelni Elon Musk propagandáját azért nem kéne. Egyrészt, afrikai faluban, ahol infrastruktúra sincs, pont nincs előfizetői igény se, nehogy azt hidd, hogy ami okostelefont kivisznek a gyerekeknek étel helyett, az olyan nagyon hasznos lesz nekik, főleg nem fognak előfizetni abszolút semmire, mert nincs is semmiből. Amíg az infrastruktúra oda nem ér, ott nincs rá előfizető. Onnantól meg triviális kivezetni az internetet normális módon. Másrészt, a "nem éri meg" még Amerikában sem semmi más, mint corporate bullshit és ezt mindenki tudja, aki nem vak. Nagyon komolyan kritizálják is a jelenlegi kormányt, hogy inkább Musk zsebe felé terelte el a pénzt, ami vezetékes net kiépítésének ösztönzésére volt félretéve és nagyon sokan várták is, joggal.

    De tételezzük fel, hogy mindenhova optikai kábeleket húznak, vagy mobil tornyokat telepítenek. Szerinted annak mekkora lenne az ökológiai lábnyoma? Komolyan azt hiszed, hogy ha keresztbe-kasul felszántanák a bolygót, az kevésbé rombolná a környezetet, mint hogy fellőnek hetente 2-3 rakétát?

    Bizony, nagyságrendekkel kisebb kárt okozna, főleg, hogy azoknak az új kábeleknek a 100%-a egyéb, egyébként is kitelepítendő vagy már kitelepített kábelek mellé kerülne.

    A valós arányok tudomásul vétele nem "lehetne rosszabb" érvelés, hanem józan ész kérdése. [...]

    A "x, y rosszabb, tehát z bőven belefér" érvelés nagyon messze áll a józan észtől, még nélkülözhetetlen technológiák esetében is egy komolyan problémás gondolatmenet, nemhogy egy teljesen luxusmegoldásra nézve, ami semmivel sem jobb vagy hasznosabb, mint a sokkal kisebb környezeti hatással járó megoldások, amik ráadásul tudományos tevékenységeket sem akadályoznak és nem is centralizálják a kommunikációt olyan nagy mértékben, főleg nem kizárólagosan.

  • bambano

    titán

    válasz Tüzi #38 üzenetére

    Biztos? Én nem azt mondtam, hogy a parkolókban van vezetékes internet, én azt mondtam, hogy az autópálya üzemeltetéshez szükséges infrastruktúra lehetővé tenné, hogy relatíve kisebb költséggel legyen internet.
    Másrészt rendes helyen az elektromos távvezetékek mellé is lehet optikát húzni, jobb helyeken nem a vezeték mellé, hanem a vezetékbe, és akkor bárhova el lehetne vinni a netet, ahol áram van.

  • bambano

    titán

    válasz ben2 #37 üzenetére

    Tehát az, hogy a leeső por és szemét mennyiségét a másfélszeresére növelik, az nem probléma??? DE, mocskosul probléma.
    Itt arról van szó, hogy ha értelmes döntésekkel megelőzhető egy szennyezés, akkor azt meg kell előzni, mert minden kg számít.
    A saját életedet (is) teszed tönkre a szeméttel.
    Meg az sem mindegy, hogy kőzet vagy más ég el az atmoszférában, kosz és kosz között van különbség.

  • bambano

    titán

    válasz DithenS #36 üzenetére

    Én azt írtam, csak megint nem tudtad helyesen értelmezni, hogy az, hogy talál-e a kamionos parkolót, hol tölti a pihenőidejét, kell-e tolvajoktól tartania, az bizony itt offtopic és az a kamionos magánproblémája. Ezt továbbra is tartom.
    Az meg politika, hogy Iránban mit csinált a rezsim, ebben a topicban tiltott, mint ahogy az is tiltott lenne, ha elkezdeném magyarázni, hogy egy másik rezsim meg a starlinket csapta fejbe itt a szomszédban.

    Továbbra is azt gondolom, hogy a starlinknek meg a párjának nincs létjogosultsága, pláne ekkora léptékekben. Nincs a világon 9 millió aktuálisan vészhelyzettől szenvedő ember.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz ben2 #37 üzenetére

    Évente 16 millió kg. meteorit ég el a légkörben.
    Ha a teljes 30000-es Starlink konstellációt pályára állítják, akkor kb. 6000 műholdat fognak évente cserélni, az ( a legnagyobb műholdakkal számolva) 7.5 millió kg azaz kevesebb, mint a fele a meteorit pornak.

    Azt ne hagyd ki a számításból, hogy ez a por már az élővilág kialakulása előtt is beérkezett a Földre. Az élővilág alkalmazkodott a beérkező kőzetporhoz. A műholdak összetétele, szennyezése teljesen más. Nincs ideje alkalmazkodni az élővilágnak.

    Alig kevesebb mint a fele a szennyező tömeg. Pontosabban fogalmazva pontosan ennyivel több a szükségesnél. És ez csak egy szolgáltató. Már látszik, jön a konkurencia, inkább már konkurenciák.

    Egy telepített földi torony 99%-ban újra hasznosítható. Egy felküldött műhold, kereken 0 azaz nulla százalékban hasznosítható újra.
    Egy földi kommunikációs torony lazán elvan húsz évig. A technikát kell cseréni rajta időnként.
    A műholdak átlagos élettartama jó, ha eléri a 4 évet. Inkább kevesebb, mint több.

    A Föld atmoszférája 1 billió köbkilométer, a tömege pedig 5.1 trillió kg. Azaz ha csak a meteorit port nézzük, akkor 31875000000 kg légkörre vagy 62500 köbkilométerre jut 1kg meteorit por.
    Starlink esetén a mennyiségek duplájával lehet számolni, azaz 63750000000 kg levegő / 1kg vagy 125000 köbkilométer / 1 kg

    Ezzel kettő baj van.
    Egyrészt érdektelen a levegő átlag szennyezettsége. A belépéses szétégés útvonalán lesz hatalmas a koncentráció. Utána az uralkodó széljárás irányában.

    A Csernobili szennyezés sem volt számottevő a Föld teljes légtömegéhez viszonyítva. Ha nem fedik le a maradványokat, Berlin - London között alakult volna ki Európában a lakhatósági zóna kezdete. De a világ többi része is kapott volna időnként nagyobb adagot a "jóból".

    Másrészt nem tudunk még eleget a részecske méretű szennyeződés tulajdonságairól. Sokszor teljesen más fizikai tulajdonságaik vannak ebben a mérettartományban az anyagoknak.
    Az arzénról is ki lehet számolni, hogy a testtömeg alapján nagyon kis mennyiség nem lehet probléma, aztán mégis bele szoktak halni.

    Hogy ez sok vagy kevés, azt az arányok tisztázásával lehet csak felfogni:

    Eléggé buta hozzáállás.
    Ugye, 1 milligramm ricin belélegzése halálos lehet. Pedig az arányokban igen jól áll.

    Mivel kitértél az autókra, a környezet védelmének fokozása ott is elvárás. Most vezetik a tárcsafékek használatát, mivel a környezet terhelése többszöröse a dobféknek.

    Vulkánokból évente 600 millió tonna CO2, vízgőz és kén dioxid kerül a légkörbe. Porból pedig 33 billió kg.
    Tehát csak vulkáni hamuból a meteorit por 2 milliószorosa, a Starlink műholdak 4 milliószorosa. Évente.

    Miért nem lehet megérteni?!
    A vulkáni tevékenység részes a Föld életének, az élővilágnak. Nem csak kárt okoznak a vulkánok. Termőföldet is jelent a kiömlött láva.
    Része az ökoszisztémának. A starlink viszont nem az.

    Egy szennyezés megléte, sohasem biztosít létjogosultságot egy új szennyezésnek.
    Persze a szemellenzőt fel lehet tenni. Főleg akkor, ha kutyája sincs az embernek, nemhogy gyereke. Akire élhető világot kellene örökségül hagyni.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #26 üzenetére

    A nemzetközi közúti fuvarozás a pocsék stratégiai döntések következménye, nem valós igény.

    Aha. Szóval ne lehessen itt kapni semmit, amit külföldön termeltek.
    Rengeteg nálunk a banán- és narancsültetvény; és az elektronikai iparunk is annyira szárnyal, hogy tőlünk veszik a PC-ket az egész világban.... :)

  • Tüzi

    veterán

    válasz bambano #26 üzenetére

    Az EU-s parkolok kb 2 szazaleka az, ami tudja azt amit irsz, marmint a DE/AT vonalon.
    A lehetseges megallo-helyek csak matematikailag kimutathato resze tud wc-t mutatni, a zuhany, plane a net mar urtechnika ha az EU-s parkolokat nezem. Es nezem, mert Portugaliatol Svedorszagig, Angliatol Gorogorszagig bejartam az EU-t. De ez most nagyon off, szoval off :)

  • ben2

    aktív tag

    válasz Hieronymus #28 üzenetére

    "A NASA és több kutatócsoport szerint ez a folyamat már most mérhető, és 2030-ra a természetes meteoritpor mennyiségével összemérhető lehet."

    Évente 16 millió kg. meteorit ég el a légkörben.
    Ha a teljes 30000-es Starlink konstellációt pályára állítják, akkor kb. 6000 műholdat fognak évente cserélni, az ( a legnagyobb műholdakkal számolva) 7.5 millió kg azaz kevesebb, mint a fele a meteorit pornak.

    Csakhogy maga a meteorit por is elenyészőnél is kevesebb mértékű szennyezést jelent a légkörben.

    Konkrétumok szintjén:
    A Föld atmoszférája 1 billió köbkilométer, a tömege pedig 5.1 trillió kg.
    Azaz ha csak a meteorit port nézzük, akkor 31875000000 kg légkörre vagy 62500 köbkilométerre jut 1kg meteorit por.
    Starlink esetén a mennyiségek duplájával lehet számolni, azaz 63750000000 kg levegő / 1kg vagy 125000 köbkilométer / 1 kg.

    Hogy ez sok vagy kevés, azt az arányok tisztázásával lehet csak felfogni:

    Pl. egyetlen(!) autó gumijáról lekopó pormennyiség 1.5 kg évente. Az utakon világviszonylatban 1.5 milliárd autó furikázik, azaz csak a gumik kopásával 2.25 milliárd kg. szennyezés kerül a levegőbe, azaz a meteorit por 140 szerese, a légkörben (majd egyszer) elégő Starlink műholdak 280 szorosa.

    De ide vehetjük a természeti eredetű szennyeződéseket is (mert majd jól ráragasztjuk magunkat az autópályákra és akkor nem lesz autóközlekedés).
    Vulkánokból évente 600 millió tonna CO2, vízgőz és kén dioxid kerül a légkörbe. Porból pedig 33 billió kg.
    Tehát csak vulkáni hamuból a meteorit por 2 milliószorosa, a Starlink műholdak 4 milliószorosa.
    Évente.

    Lepkefing a tornádóban.

  • DithenS

    senior tag

    válasz bambano #34 üzenetére

    Nem szocprobléma, hanem a starlink helyességét mutatja be, és a hasznosságát. Afrka és Dél Amerikát nem is említettem, ahol az előfizetőik vannak leginkább...
    Illetve sok országban az optika is egy vicc. Szakadozik, elmegy a net sokszor. Illetve hurrikánoknál pont starlinket szoktak osztogatni, mert vészhelyzetben is működik, ellenben a leszakadt vezetékekkel. Vagy pl tornádók idején, árvíz idején stb. De ott van Irán ahol a rezsim levágta a kábeles netet, csak a starlink miatt tudtak a civilek kommunikálni valamennyire.

  • laed

    senior tag

    válasz bambano #34 üzenetére

    Az tán nem, de az azért jó lenne, hogy ha nem csak a 2 nagy vezetékes szolgáltató közül választhatnék, és lenne valami nagyobb piaci verseny.

  • bambano

    titán

    válasz DithenS #32 üzenetére

    Még egyszer: a kamionosok egyéni szoc problémái nem ebbe a topicba tartoznak.

  • DithenS

    senior tag

    válasz bambano #29 üzenetére

    Nem teszik ki a fülke tetejére és nem bólogat ma egyik starlink antenna sem, mert már fázisvezérelt, és egyszerűen eltolja a műhold irányába a sugarat.
    Illetve a starlink mini amúgy műszerfalra tehető enyhén megdöntve, a szélvédő alig csökkenti a jelet, mérete meg egy kissebb laptop, egy táskába elfér. Menetszél így nem kapja le, illetve nincs is értelme kitenni, mert a mini pl olyan, hogy az antennába van a wifi modul is, de a fülke valamennyire leárnyékolja. Illetve mozgás közben nem működik a starlink, csak kb 20km/h-ig. Arra jó ha várakozol a címen mondjuk 4 órát és nem a falat nézed. Vagy ugye a hosszabb pihenőknél.
    Senki se épít internetes infrastruktúrát a kamionosoknak, mert sokszor egy toitoi wc-t sajnálnak tőlük, nem hogy egy wifit. Pl olaszba ingyen zuhanyzol, na a németeknél 2-3 euro, és persze parkolóhely náluk nincs, szal sokszor a 2-3 euros zuhanyzási lehetőség sincs. Óriási problémák vannak a területen, a netet legalább a starlink megoldja, ha már a politikusok szarnak rá. Mobilnetet is az EU tette tönkre (annak ellenére hogy támogatója vagyok) de ők vezették be a méltánnyossági eljárást. Tehát ha 4 hónapig többet netezel külföldön bárhol mint otthon, akkor egyszerűen elveszik, vagy terhelik ilyen 50ft/mb ami 5GB-nál 5000Ft... Más a havi netért fizet ennyit, nem az 5GB-ért. Vicc.
    Hétvégézni meg sokszor ipari parkban szoktak, mert csendesebb, tisztább és migránsok nem vagdosnak fel. Muszáj bujdosni, Franciaország, Belgium erőssen fertőzött.

  • Zsolt,72

    senior tag

    válasz bambano #29 üzenetére

    "Nem tudom, a spotify tud-e offline szólni"

    A Spotit én sem (sok-sok éve faképnél hagytam őket), a YT viszont prémiummal igen, tud. Szoktam is letölteni zenét, hogy gyengén fedett helyen is legyen nálam mód hallgatni.

    "Például a retró rádió 128kbps-es streamet tol, az átmegy mobilneten is."

    Igen, illetve a MyOnlineRadio kínálatában még kisebb ráta is előfordul.

  • bambano

    titán

    válasz Cs1csó #27 üzenetére

    Ezt írta: "Szerinted szerencsétleneknek nincs pihenőjük?": ezt úgy írta, mintha én egyszer is mondtam volna, hogy pihenő időben ne netezzen. Nem mondtam ilyet, csak a fórumtárs a szükségesnél jobban magára vette a véleményemet.

    "Amúgy nem ördögtől való pl. vezetés közben Spotify-t tolni.": amúgy tényleg csak úgy lehet közlekedni (és most általánosítok) akármivel, kamionnal, gyalog, villamoson/vonaton utazva, hogy online realtime streaming bömböl az ember fülébe? Tehát azért kell fellőni 20 ezer műhódat, mert csak spotify-ozni lehet? Nagyon komolyan rá kell készülnie annak, aki ezt nekem be akarja magyarázni.
    Amikor megvettem az astrámat (figyelem: 2002-ről beszélünk!), akkor vettem bele olyan fejegységet, ami képes volt írott cd-ről mp3-akat lejátszani. Közben azért csak eltelt 24 év, tehát vélhetőleg kitaláltak valami kezelhetőbb megoldást azok számára is, akik szerint nem elég egy sima fm rádió. Nem tudom, a spotify tud-e offline szólni, vagy helyi diszken cachelni zenét, vagy ha nem spotify, akkor más, stb. Például a retró rádió 128kbps-es streamet tol, az átmegy mobilneten is.

    Szóval tényleg összedől a világ, ha a csilivili kamion tetejére nem lehet feltolni egy lavórt, ami folyton bólogat a műhód irányába? És mi van, ha lekapja a menetszél? Majd a kamionok mögött utazók égből pottyant lavórokat fognak kerülgetni?

    Nekem ez az egész totál nonszensz. Nem azért, mert irigylem a kamionosokat (a franc se irigyli, nem látok semmit a munkájukban, ami nekem hiányzik), hanem azért, mert ellentmond a józan észnek.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    Az elmúlt 5 év rakétahajtómű szennyezései.


    Kerozin (RP-1)
    pl. Falcon 9 első fokozat. CO₂, korom (fekete szén), NOx kibocsájtás. Troposzféra + sztratoszféra szennyezés. Magas mennyiségű a korom kibocsájtás. Különösen erős klímaforzó a sztratoszférában


    Folyékony hidrogén + oxigén (LH₂/LOX)
    pl. SLS, Ariane 6. Vízgőz, NOx. Sztratoszféra + mezoszféra. Közepes környezet terhelés. A vízgőz a felső légkörben befolyásolja a hőkisugárzást. Tiszta égés, de a vízgőz a felső légkörben problémás.


    Szilárd hajtóanyag – pl. kisebb hordozók, gyorsítórakéták
    Alumínium-oxid, klórvegyületek, HCl. Sztratoszféra. Magas – környezet terhelés. ózonréteg-károsító részecskék. A szilárd hajtóanyag a leginkább ózonkárosító.


    Metán (CH₄/LOX)
    pl. Starship, Vulcan. CO₂, vízgőz, kevesebb korom. Troposzféra + sztratoszféra.
    Alacsony–közepes – jóval kevesebb korom, de még kevés adat. A metános hajtás környezetbarátabbnak tűnik, de a teljes hatás még kutatás alatt.

    A SpaceX Falcon 9 indításainak száma 2020 óta megháromszorozódott. A korom (fekete szén) a sztratoszférában nagyon lassan oszlik el, és erősen melegíti a légkört. A kutatások szerint a jelenlegi indítási ütem mellett a sztratoszférikus korom évi 6–10%-kal nő.
    És ez még csak a kezdet.


    Visszatérő műholdak égése
    A megakonstellációk (Starlink, OneWeb, Kuiper) miatt évente több ezer műhold ég el a légkörben.
    Égéskor alumínium-oxid és más fémoxidok keletkeznek, ezek a felső légkörben új aeroszolréteget hoznak létre.
    A NASA és több kutatócsoport szerint ez a folyamat már most mérhető, és 2030-ra a természetes meteoritpor mennyiségével összemérhető lehet.
    Ez potenciálisan befolyásolhatja a felhőképződést, a sugárzási egyensúlyt, az ózonkémiai reakciókat.

    A Starlink műholdak tömege ma 740 - 800 kg. A következő generáció kb 1250 kg a tervek szerint.

    Senkinek se legyen kétsége. A ma fellőtt 800kg tömegű műhold, legalább 800kg környezetszennyezést fog generálni 3-4 év múlva. Az elégés nem azt jelenti, hogy nyomtalanul tűnik el a hold az enyészetben. Gázokká, gőzökké, nagyobb törmelékké és részecske méretű szennyeződéssé alakul át visszatéréskor.
    Azért legalább ennyi, mert a környezetéből felvett oxigén és más molekula képző anyagok, tovább növelik a szennyezés mértékét.

    Ami igazán tragikus, ha ez eddig nem volt az, akkor ez, az lesz.
    A holdak pályáját 550 km magasságról, 480 km-re csökkentették. Ezzel a légellenállás nagyjából 2,5 - 3 szorosára növekedett. Az üzemanyag fogyasztás nagyjából duplázódik. Ezt részben kompenzálták az üzemanyag mennyiségének növelésével. Ami kb duplájára emeli az üzemi környezetszennyezés mértéket. Az eredetileg 5 évre tervezett csere ciklus még így is rövidülni fog.

  • Cs1csó

    titán

    válasz bambano #26 üzenetére

    :DDD
    szerintem ezt csak te értelmezed így mármint szó szerint, hogy valaki "vezetés KÖZBEN netflixezik, netez stb.)
    Amúgy nem ördögtől való pl. vezetés közben Spotify-t tolni. De nyilván van pihenőidő, amikor a kis kempingfőzőn megcsinálja a kajáját (nyilván sokan csinálják így mert sokkal olcsóbb mint kész kaját venni, hiába keresnek sokszor jól a nemzetközi sofőrök ha ezt elszórná mindig kész kajára)
    aztán evés közben, vagy lefekvés előtt vagy akár amikor hosszabb pihenője van megnézne egy filmet, sorozatot, vagy videócsetelne a családdal.

    Megmondom őszintén én ezen még nem gondolkodtam el, hogy probléma lehet a kvázi folyamatos roaming. Bár gondolom erre is lehet valami megoldást találni

  • bambano

    titán

    válasz DithenS #25 üzenetére

    A tájékozatlanságot nem érdemes hangerővel pótolni.
    Bemásolom, hogy mit írtam:
    "Ha vezet, ne netflixezzen." Ezt tartom. Ha vezet, ne netflixezzen.
    Ha pihenőideje van, akkor meg jellemzően nem az autópálya leálló sávjában tölt el 47 órát, hanem kiépített infrastruktúrában, ahol úgy meg tud állni a kamionnal, hogy nem rongyolnak bele hátulról, vannak egészségügyi lehetőségek, étkezési lehetőség, stb. Ahol ez van, ott egyszerű internetet kiépíteni. Ott kell internetet kiépíteni, nem a világűrben.

    Az, hogy most 9 millió starlink felhasználó van, az nem 9 millió INDOKOLT felhasználót jelent. Az azt jelenti, hogy van 9 millió fogyasztási hely, amit indokolatlanul nem láttak el vezetékes nettel.

    Ja, sajnálom a kamionosokat, meg sajnálok bármit is a kamionosoktól.. Ilyeneket csak figyelmeztetés után írjál, hogy ne köpjem le a monitoromat a harsány röhögéstől. Vajon mit kellene sajnálnom rajtuk? Egy kamionos podcast van a tecsőn, amibe néha belenézek. Megvette a kamionját, mondták, hogy 120 ezer kilométeres a szervizciklus, 10 hónap múlva vitte szervizre. EZEN mi irigyelni való van?

    Az meg, hogy nincs elég kamionos parkoló, nem függ a starlinktől. Pont. Tehát az, hogy a kamionosoknak különböző problémáik vannak, nem netfüggő, ide keverni totális tévedés.

    "fogadni merek": ne találgass. Tájékozatlan vagy ebben is.

    Ha megengeded, idézlek: "Inkább máshol osszad azt észt, köszi.". te írtad, nem én.

    De ha akarod, lemegyek környezetvédőbe: a távolsági/nemzetközi közúti fuvarozást nyugodtan meg lehetne szüntetni teljesen, és akkor nem lenne gond, hogy mit csinál a kamionos. SEMMILYEN értelmes indok nincs a fenntartására (feltételezve, hogy egyébként nem hanyagoltak el minden mást, ami, sajnos, elő szokott fordulni). A nemzetközi közúti fuvarozás a pocsék stratégiai döntések következménye, nem valós igény.

  • DithenS

    senior tag

    válasz bambano #24 üzenetére

    Jézusom, olyan szinten tapló vagy és irigy hogy rossz olvasni... Mi az hogy kamionos ne netezzen? Szerinted szerencsétleneknek nincs pihenőjük? Most pofázom hogy 45 órás pihenőjük is van, vagy a csökkentett heti 24 óra. De a napi 11 óra pihenőjük is álltalános. Mit csináljanak? Üljenek csendben télen a kabinban, mert te azt mondod? Fogalmad sincs milyen az a munka, és te még ezt is sajnálod tőlük. Amikor messze a családjuktól csak a videóhívás van...Meg néhány ezer kukorica termesztőröl beszélsz, még is 9 millió felhasználója van a starlinknek, és idén év végén 15 millió lesz... De néhány ezer igen.
    Amúgy milyen kamionos parkolókról beszélsz? Amik nem léteznek? Amik du 4 óra után fullon van és nem tudsz megállni benne? Ez a fő probléma, nincs elegendő parkoló és a legnagyobb stressz forrás, hogy nem tudsz sokszor megállni törvényessn. Nem fogsz te ott parkolgatni sokat, hanem majd ipari parkokban fogsz megállni, vagy ahol tudsz, ott meg nincs net. Sőt az autópálya pihenőknél sincs wifi. Alapból a kamion leárnyékol valamennyire, te ha 150m arrébb tudtál megállni a parkoló végében, oda nem megy el a wifi jel se, már ha van. Többnyire nincs. Ha a cég előtt éjszakázol, mert reggeli lerakód van, a cég se fog neked wifi jelet osztani.

    Játszod itt a környezetvédőt de fogadni merek hogy autóval mész munkába egyedül, sőt egymagad elautózol évente vagy 1000 litert a kényelmed miatt. Majd itt játszod az eszedet...
    Inkább máshol osszad azt észt, köszi.

  • bambano

    titán

    válasz DithenS #23 üzenetére

    A kamionos vagy vezet, vagy pihen. Ha vezet, ne netflixezzen. A jelenlegi infrastruktúra alkalmas mobil hívásokra, alapvető egyszerű telemetriára. Nagy sávszélességű streaming kifejezetten tiltott.
    Ha nem vezet, kamionos parkolóban pihen, ott meg lehet egyszerűen vezetékes netet továbbszolgáltatni wifin. Az autópályák környékén nem bonyolult vezetékes netet adni, mert a forgalomirányítás miatt egyébként is szokott lenni hálózat a pályatest környékén.
    Tegyük hozzá, hogy nemzetközi fuvarozást írtál, az meg főleg Európa, mert Észak-Amerika az nagyjából 2 ország.

    Ha meg nincs népsűrűség, akkor oda net se kell. Ennyi.
    Néhány ezer kukorica termesztő kedvéért szétbombázni a földet, az nem marhaság, hanem bűn.

    Nem ártana gondolkodni. Nem csak a fórumokon, a parlamentekben is. Oké, drága és ritka dolog, nem elérhető mindenhol, ezt tudom.

  • DithenS

    senior tag

    válasz bambano #20 üzenetére

    Miért felesleges? Azé mert neked nincs igényed rá akkor hülyeség? USA-ban vannak olyan államok, ahol a népesség nem koncentrálódik, azaz nincs internetes infrastruktúra. Eddig volt nekik az 1mbps mikronet... Most nekik van 200x nagyobb netjük ahol tudnak netflixezni is, vagy bármit.
    Ott vannak a nemzetközi kamionosok... Több millióan vannak. Majd mikor 4 hónap múlva kapsz egy sms-t, hogy méltányossági eljárás keretében azt a minimális romaing netedet is elveszi a szolgáltató, mondván visszaélsz vele, akkor is mi marad? A starlink...
    Akkor miért hülyeség? Ennek a munkacsoportnak ami nem elég hogy nagyon fontos, de igen is ennyi megjár nekik is. Majd mikor a 45 órás pihenődet töltöd valahol Olaszba, és nincs körülötted magyar kolléga csak olasz, aki nem beszél angolul sem, akkor csak az internet marad. Azt a starlink romaing netjében semmi korlátozás nincs. Annyi hogy 2 havonta kapcsold be otthon kicsit. Tök jó hogy neked fasza optikád van, de nem mindenki ilyen szerencsés.

  • csibe1

    veterán

    válasz bambano #20 üzenetére

    Ne aggódj ilyen dolgokon. Az illetékesek sem teszik, mert minek is ugye. :F

  • bambano

    titán

    válasz Cs1csó #19 üzenetére

    Teljesen mindegy, hova esik, teljesen mindegy, hogy elég vagy sem, az szemét. Feleslegesen tolunk fel (rakás szemét gyártásával, úgymint elégett rakéta hajtóanyag) egy rakás cuccot az űrbe, amit utána vagy elégetünk, vagy lehozunk a földre. Mindegy, hogy az óceánba vagy a földre esik, egy ökoszisztémánk van, mindenképpen szennyezi. Nem kukorica csuhéból vannak, hogy nem számít, ha elég a légkörben...

  • Cs1csó

    titán

    válasz bambano #18 üzenetére

    Mert nem nagyon van más mód. Vagy a másik megoldás hogy elindítani a nap felé de ehhez kell plusz energia ami gondolom nincs. Összegyűjteni macerás. Ez az elég a légkörben dolog a legoptimálisabb.
    FELTÉVE, ha elég a légkörben, bár el kellene égnie, hiszen a mérete, a súrlódás, az anyaga, és a megtett távolság miatt nem nagyon kellene maradnia semminek belőle mire leér.

    Plusz lehet úgy programozni a zuhanást, hogy pl. az óceába essen. Azt, hogy veszélyes ha valaki fejére esik az utolsó kis darabja is (kb. hiperszónikus sebességgel) és a maradványok amik akár sugárzóak is lehetnek passz. Nem tudom. DE ez a legoptimálisabb, hogy elég. Egy űrhajó be is gyűjthetné de ez iszonyat költséges.

  • bambano

    titán

    válasz Cs1csó #9 üzenetére

    Én azt nem értem, ha én a Kapitólium előtt vagy a Times Square-n lerakok egy nagy barnamedvét, akkor engem csúnyán megbüntetnek. Pedig az is egy könnyű anyag, a szerves trágyázás alapanyaga, tehát fontos élelmezési tényező.
    Akkor a lehulló műholdért miért nem büntetnek senkit?

  • bambano

    titán

    Meg tudják oldani, hogy a műholdjaik csak az USA fölött keringjenek?
    Hogy?

  • ben2

    aktív tag

    válasz Rickazoid #14 üzenetére

    "Persze, véletlenül sem az alapján döntenek, hogy ki mennyit fizet és ki mennyit keres rajt elsősorban rövidtávon, mindenki felhagyott már ezzel az évszázados gyakorlattal. :U"

    "És azon tanulmányok írói biztos nem is aggódnak a következményeken, nem azért fizetik őket."

    Tehát ha Gipsz Jakab önkéntes csillagász és / vagy űrkutató és / vagy klímakutató aggódik a műholdak száma miatt, akkor az egyetemes tudományos közösség nevében szólal fel, de ha az arra hivatott állami és nemzetközi szervezetek, amelyek büntetőjogi felelősséggel tartoznak a döntéseik következményeiért engedélyt adnak valamire, ami neked nem tetszik, akkor jön a szokásos "mindenki korrupt, aki nem én" demagógia.

    "Megsúgom, ha azt vennék figyelembe, hogy tudósok (és sok egyéb logikusan gondolkodó csoport) mit mondanak, műholdazás helyett optikai hálózatokba fektetne be mindenki, ami biztonságos, megbízható, és sokkal decentralizáltabb."

    Hogyan viszed el az optikai hálózatot egy afrikai faluba, ahol több száz kilométer távolságban kút sincs, nem hogy hálózati végpont?
    Még az USA jelentős lakott(!) területeire sem éri meg masszív állami támogatás nélkül bármilyen kábeles netet kihúzni, az erdőket, hegyeket, óceáni szigeteket meg hogy a retekbe lehetne bekábelezni?
    És így tovább.
    Fel kellene fogni legalább a legalapvetőbb tényeket, hogy a Földnek vannak távol eső, ritkán lakott területei, ahol a műholdas netnek egyszerűen nincs technikai alternatívája.

    De tételezzük fel, hogy mindenhova optikai kábeleket húznak, vagy mobil tornyokat telepítenek. Szerinted annak mekkora lenne az ökológiai lábnyoma? Komolyan azt hiszed, hogy ha keresztbe-kasul felszántanák a bolygót, az kevésbé rombolná a környezetet, mint hogy fellőnek hetente 2-3 rakétát?

    "Egyrészt, nem űrkutatásról beszélünk, hanem technikailag nagyban felesleges műholdakról orbitális :K FOMO-val a háttérben,"

    A Starlinknek jelenleg globálisan 10 millió előfizetője van. De nyilván felesleges, mert Te jól megmondtad.

    "másrészt meg ezen gondolatmenet egy nagyon szép bemutatója a magyarra fordítva úgynevezett relatív nélkülözés érvelési hibának"

    Legalább az érvelési hibák definícióinak utána nézhetnél.
    A valós arányok tudomásul vétele nem "lehetne rosszabb" érvelés, hanem józan ész kérdése.
    A hordozórakéták felbocsátásának és a műholdak légkörben való elégetésének olyan minimális a környezeti lábnyoma, hogy osztási maradéknak is elhanyagolható mértékben se járulnak hozzá a globális környezetvédelmi problémákhoz.
    A klímavédelem (normális esetben) nem vallás, nem ideológia, hanem tudomány, amely méréseken és logikán alapul.
    Egyetlen valamennyire is funkcionáló agysejtekkel rendelkező klímakutató sem állítja, hogy minden környezetkárosító emberi tevékenységet azonnal be kell szüntetni a hatás mértékére és a tevékenység társadalmi hasznosságára tekintet nélkül.
    Ezzel szemben aki a klímavédelemből fundamentalista ideológiát kreál, azt nem a környezetvédelem érdekli, hanem ürügyet keres, hogy erkölcsi magaslóról okítva beleugasson mások dolgaiba, amelyekhez egyébként semmi köze.
    Sőt, pont azon országok és nagyvállalatok hasznos idiótája, akik a környezetszennyezés 99%-áért felelősek, mert a társadalom figyelmét bűntudatgerjesztő, szimbolikus fingreszeléssel tereli el a valós problémákról.
    Tehát ha szerinted a LEO műhold konstellációkat klímavédelmi okokból nem szabadna engedélyezni, akkor tedd hozzá azok konkrét, adatokkal alátámasztott környezetvédelmi hatásait és magyarázd el, hogy miért pont ezen esetekben kell a környezetvédelmi szempontokat kizárólagos prioritásként kezelni más projektekkel szemben, amelyeket Te is nélkülözhetetlennek tartasz.

  • csibe1

    veterán

    válasz Joachim21 #11 üzenetére

    Miért pont grafit, meg miért pont 2 méter? :D
    Akkor legyen már 3 méter, menj biztosra! ;] :DDD ;)

  • Rickazoid

    addikt

    válasz ben2 #12 üzenetére

    Amikor műholdfelbocsátási engedélyeket adnak ki, akkor ezeket a kockázatokat elemzik és az alapján döntenek

    Persze, véletlenül sem az alapján döntenek, hogy ki mennyit fizet és ki mennyit keres rajt elsősorban rövidtávon, mindenki felhagyott már ezzel az évszázados gyakorlattal. :U Megsúgom, ha azt vennék figyelembe, hogy tudósok (és sok egyéb logikusan gondolkodó csoport) mit mondanak, műholdazás helyett optikai hálózatokba fektetne be mindenki, ami biztonságos, megbízható, és sokkal decentralizáltabb.

    Ha tehát mondjuk az FCC engedélyezi 30 ezer LEO műhold pályára állítását, akkor azt hatástanulmányokra alapozzák és nem aggódásra.

    És azon tanulmányok írói biztos nem is aggódnak a következményeken, nem azért fizetik őket. Még akkor sem aggódnak, amikor siettetetten felhúzott és emiatt felrobbanó rakéták törmelékkel terítik be a jónépet a közelben, hisz ki lehet számolni, hogy ilyen apróságok a befektetőknek nem elég fontosak a potenciális megtérülést figyelembe véve.

    A klímatudósoknak meg nagyobb gondjuk is van annál, hogy az űrkutatáson rugózzanak, amikor a világ összes űrtevékenysége által okozott egész éves környezeti hatás eltörpül amellett, amennyi környezetszennyezést Kína, India, vagy Brazilia pár nap alatt képes összehozni.

    Egyrészt, nem űrkutatásról beszélünk, hanem technikailag nagyban felesleges műholdakról orbitális :K FOMO-val a háttérben, másrészt meg ezen gondolatmenet egy nagyon szép bemutatója a magyarra fordítva úgynevezett relatív nélkülözés érvelési hibának.

  • Alusky

    senior tag

    válasz Cs1csó #9 üzenetére

    Volt már eset, hogy a tervezett elégendő eszköz végül mégse égett el teljesen. Ezért is a nulla ponthoz mennek ezek az eszközök is, hátha gond lenne.
    Ez többszázezres mennyiségnél amik folyamatosan hullanak le végül elengedhetetlenül problémát fog okozni.

  • ben2

    aktív tag

    válasz Rickazoid #10 üzenetére

    A csillagászok és az űrkutatók között zajlik egy szakmai vita arról, hogy a műholdak számának növelése milyen kockázatokkal jár.
    Amikor műholdfelbocsátási engedélyeket adnak ki, akkor ezeket a kockázatokat elemzik és az alapján döntenek. Ráadásul ezeket a döntéseket nemzetközi egyeztetések előzik meg, amelyekben szintén figyelembe veszik az esetleges negatív hatásokat.
    Ha tehát mondjuk az FCC engedélyezi 30 ezer LEO műhold pályára állítását, akkor azt hatástanulmányokra alapozzák és nem aggódásra.
    Hogy egyébként a clickbait média a szakmai viták egyes kiragadott elemeivel fárasztja a nagyérdeműt, az nem igazán befolyásolja a szakmai döntéshozatalt.

    A klímatudósoknak meg nagyobb gondjuk is van annál, hogy az űrkutatáson rugózzanak, amikor a világ összes űrtevékenysége által okozott egész éves környezeti hatás eltörpül amellett, amennyi környezetszennyezést Kína, India, vagy Brazilia pár nap alatt képes összehozni.

  • Joachim21

    őstag

    Nah, megint vehetem az alufóliát, hogy lesz így jelmentes a háló meg a nappali? 2méter magas grafitpiramis kell hogy elnyelje a káros sugárzásokat! ;] ;] ;]

  • Rickazoid

    addikt

    válasz ben2 #8 üzenetére

    Akkor most mondd el a csillagászoknak is és az űrhajósoknak is, hogy a semmin aggódnak, csak bemesélik maguknak, hogy már most nehezíti a munkájukat és nem fogja ellehetetleníteni sem, ha ezek a cégek megkapják, amit akarnak; na meg a klímatudósokat is nyugtasd meg, hogy nem teszi tönkre még jobban az életünket, hogy megállás nélkül égetnek minden szart a légkörben és ez még csak a kezdet.

  • Cs1csó

    titán

    válasz akaido #3 üzenetére

    Miért ne éghetne el a légkörben? Nem értelek. Ezek kicsi cuccok könnyű anyagokból, hiszen a világűrben nincs nyomás, nincs szél, stb. csak a hideg az ami próbára teszi a cuccot. Tehát ahogy lejár az ideje pik-pakk belép a légkörbe és elég.

  • ben2

    aktív tag

    válasz akaido #3 üzenetére

    Ugyanez a kérdés felmerül minden műholdas internet hírnél és senki sem számol utána, hogy min parázik.
    Egy korábbi topikban már leírtam a lényeget, de akkor ide is:

    *********************

    A Föld sugara átlagban 6371 km.
    A gömb felszíne: 4pi*r^2, azaz a Föld felülete kb. 510 millió négyzetkilométer.
    A LEO pálya a 400-2000km közötti sáv, azaz ha a legalacsonyabb pályát nézzük, akkor az 6771 km, azaz 576 millió km2, ha a legmagasabbat, akkor 880 millió km2.
    A legnagyobb műhold, amit valaha felbocsátottak 15m hosszú, a biztonság kedvéért számoljunk ennek a négyzetével: 225m2 (egy Starlink v2 műhold kb. 116m2 lesz nyitott napelemmel).
    Tehát azon aggódni, hogy túl sok lesz a műhold kb. egyenértékű azzal, mintha azon paráznál, hogy ha pár tíz- vagy akár százezer nyergesvontatót arányosan szétszórnának a Föld felszínén (óceánokat is beleértve), akkor nem találnál miattuk parkolóhelyet. (Kb. 23 millió hasonló méretű járművet gyártanak évente(!) és valahova csak lerakják őket ugye.)

    De legyünk óvatosak, mert mi van, ha ütköznek.
    Ha a legalacsonyabb pályával számolva minden irányban 100km távolságot engedélyezünk csak a műholdak között, akkor is 5.76 millió műholdat lehetne LEO-ra fellőni.
    Ha a legvérmesebb tervek mind megvalósulnak, mondjuk projektenként az eddig belengetett max. műholdszámú konstellációkkal, akkor USA 60 ezer (30 ezer SpaceX, ugyanennyi Amazon + BO), meg mondjuk a kínaiak, ruszkik, indiaiak és az EU is ráfeküdne a témára, akkor fellőnének még 120 ezret, azaz 180-200 ezer műholdról beszélünk. Nyilván nem teljesen arányosan oszlanának el a kontinensek és az óceánok felett, így számoljunk csak a LEO pálya harmadával, akkor minden 2880 négyzetkilométerre jutna egy műhold.
    Tehát amikor valaki Wall-E szerű forgatókönyvet vizionál, akkor nem igazán érti a nagyságrendeket.

    De persze ott a Kessler szindróma, hogy elég egy baleset és az egész pályát beteríti az űrszemét.
    LEO esetén ez sem egészen így működik.
    Először is, 4-500km magasan még van légköri ellenállás, így bármilyen objektum pár év alatt lelassul és elég a légkörben. Starlinkek esetén ez pl. 2-3 év, ha a műhold teljesen irányíthatatlanná válna, de pont emiatt a Starlink-ek élettartama max. 5 év.
    Tehát eleve csak a MEO vagy GEO pályák esetén kellene bármilyen komolyabb utóhatástól tartanunk, de oda meg nem lődöznek ezresével műholdakat.
    De magát a Kessler szindrómát sem úgy kell elképzelni, hogy két műhold egymásnak ütközik és másnaptól kakukk az űrkutatásnak. Az egész eleve évtizedek alatt alakul ki, ha egyáltalán, ráadásul a törmelék nem arányosan szóródna szét egy gömb felszínen, hanem a Szaturnusz gyűrűihez hasonlóan egy viszonylag jól behatárolható sávon belül mind szélességben, mind magasságban.
    Ez mindenképpen rossz lenne az űrkutatásnak, de nem lehetetlenítené el sem a műhold felbocsátásokat, sem az egyéb űrtevékenységet, csak megnehezítené és többe kerülne.

    ********************

    Amúgy jellemzően nagyon kevesen értik, hogy az űrben az objektumok méreteihez képest mekkorák a távolságok.
    Pl. a Jupiter olyan brutálisan nagy, hogy csak a vörös foltja 1.3 szorosa a Föld átmérőjének, ugyanakkor a Hold és a Föld között háromszor elférne a Jupiter.
    Vagy pl. pár milliárd év múlva az Androméda galaxis beleütközik a Tejútba, mégis a több száz milliárd csillag között akkorák a távolságok, hogy a legrosszabb esetben is max. egy-két csillag ütközik tényleg egymásnak.

  • eszim

    csendes tag

    " A francia cég a híradás szerint már ezen a héten újabb 32 műholdat juttatna fel,"

    Szerintem ez tegnap megtörtént már.

  • Peter64

    csendes tag

    válasz akaido #3 üzenetére

    Ezek viszonylag alacsony pályán vannak, úgy tudom, hogy 5-6 év után programozottan belépnek a légkörbe, mert van saját kis meghajtásuk és azért is, pont ebből a meghajtásból fogy el az üzemanyag, ami kell a működéséhez és mert olyan gyors ütemben fejlődnek, hogy műszakilag elavulnak. Az első verziók már jönnek is lefelé.

  • zooly

    aktív tag

    válasz akaido #3 üzenetére

    Az urszemet miatt boven eleg ha az ur cegek aggodnak, foldlakokat nemigen erint.

  • akaido

    addikt

    válasz Armagedown #1 üzenetére

    Ugyanez ugrott be első blikkre, hogy azzal rengeteg űrszeméttel mi a bánat lesz? Pl mindegyik nem éghet el a légkörben...

  • ViZion

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz Armagedown #1 üzenetére

    De megoldják a globális felmelegedést: annyi bigyuszkájuk lesz fent, h a napfény nem jut le ide. :D Tudtam én, h a napelem pályázat is csak csőbe húzás... :o

Új hozzászólás Aktív témák