Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • apatyas

    Korrektor

    Oh, ezt már olvastam hetekkel ezelőtt véletlenül ;) De jó újra átpörgetni.

    pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

  • opr

    veterán

    Koszonjuk az uj cikket!

    Oszinten meglepett, hogy mennyi ceg van, aki beszall "most" az urbizniszbe, vagy akar mar regota ott van, csak nem tudtam rola. Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.
    Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX, mert igy a tobbi cegrol az egysegsugaro erdeklodo (pl jomagam) vagy nem hall semmit, vagy eppencsakhogy a nevet tudja, de fingja nincs rola, hogy akkor ott most van valami, vagy dogles es hullaszag, esetleg mar meg is szunt... Erre kiderul, hogy csak az En latokorom volt nagyon beszukulve. :(

    Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?

    Par hibat talaltam a szovegben, kiemeltem, illetve ahol tudtam, javitasi javaslatot is adtam, remelem nem banod:
    2. oldal:

    Eredeti:
    "A NorthropGrumman folytatja az OrbitalATK által elnyert NASA CRS / CRS-2 teherszállító tendereken elnyert feladatok végrehajtását"
    Javitott:
    A NorthropGrumman folytatja az OrbitalATK által NASA CRS / CRS-2 teherszállító tendereken elnyert feladatok végrehajtását

    A mondat masodik felet nem ertem:
    "amelyet az Antares 230(+) hordozórakétával indított fejlesztett Cygnus űrhajókkal teljesítenek."
    Tippre lemaradt a ki altal fejlesztett resz.

    Eredeti:
    "mert 2020-ban Atlas V. indításra kerülhet sor,"
    Javitott: (ha jol szamoltam :DDD )
    mert 2020-ban 10 Atlas V. indításra kerülhet sor,

    :R

    [ Szerkesztve ]

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • llax

    senior tag

    válasz opr #3 üzenetére

    "Oszinten meglepett, hogy mennyi ceg van, aki beszall "most" az urbizniszbe, vagy akar mar regota ott van"

    Az USA-ban midig is szálltak be cégek, aztán csődbe mentek. Igazából majdnem minden cég így járt, ami nem volt ott az Apollo és STS programoknál (ma azok utódait látod - ők a régóta ott lévők, de olyan drágán dolgoznak, hogy többségében állami megrendeléseket teljesítenek, piaci alapút alig).
    Az "újak" közül csak a SpaceX az, ami jelentős eredményeket tudott felmutatni.
    A Rocket Lab már bizonyított eleget a tömeges megrendelésekhez.
    A Blue Origin még komoly résztvevő, ott van tőke és nagy értékű megrendelések is a New Glenn-re, + a hajtóműveikre is.

    A többiek sorsa továbbra is kérdéses.

    A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...

    Ott a Firefly: drágább, mint a hasonló képességű Falcon 1e lett volna, de abban a "súlycsoportban" nincs sok megrendelés, ezért is hanyagolja a SpaceX. Illetve szokott lenni nagyobb számban, de azok főleg több műholdból álló konstellációk, azokat olcsóbb nagyobb rakétával felvinni (többet egyszerre).

    "Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX"

    Ez nem marketing...
    Leginkább azokról hallasz, akiknek már javában repkednek a rakétáik. Ha az ISS-hez repkednek, nagyobb eséllyel hallasz róla. Ha tud valami "különlegeset", annak szintén extra hírértéke van (pl. visszatérő 1. fokozatok). Ha sok rakétát indítanak, a hírek száma is nagyobb. Ha igazán nagy tervei vannak egy cégnek, arról sokan beszélnek. A SpaceX ezt mind tudja, a többiek a fasorban sincsenek hozzájuk képest...
    Aki a piaci sikereivel sok borsot tör mások orra alá, arról szintén többet hallasz. A negatív hír is hír.

    Majd ha más is eljut hasonló szintre, róla is több hírt olvashatsz.

    [ Szerkesztve ]

  • NomadND1

    senior tag

    Cifu, ismét minőségi iratot kaptunk Tőled: :R :R

    Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.

    Véleményem szerint amig nem lesz egy olyan eszköz, ami önerőből tud fel és leszállni (nem csak siklópályán "beesik" a légkörbe) addig itt nem lesz áttörés. A szökési sebbesség elérése erős fizikai igénybevételnek teszi ki az űrhajósokat. Amig nem lesz külön légköri és bolygó/csillagközi hajótű addig csak karcolgatjuk az űr határát és nagyon keveseknek adatik meg az űrrepülés.

    Persze kérdés még az űrhajók személyzetének megfelelő védelme is. A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál ;)

  • llax

    senior tag

    válasz NomadND1 #5 üzenetére

    "Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ?"

    "Vajúdnak a hegyek és szülnek egeret."
    Kicsiben használják az alternatív módokat, úgy még hatékonyak is.
    Nagy tömeg és nagy delta v eléréséhez vagy időből kell több, mint ami emberes utazáshoz vállalható lenne, vagy villamos energia kellene annyi, amihez vagy kezelhetetlen méretű napelemek, vagy atomreaktor kellene.

    "Véleményem szerint amig nem lesz egy olyan eszköz, ami önerőből tud fel és leszállni (nem csak siklópályán "beesik" a légkörbe)"

    A légköri fékezést nem fogják kihagyni sehol, ahol van légkör. Bármilyen, jelenlegi fizika által ismert és lehetséges meghajtási mód üzemanyag szükségleténél könnyebb a hővédő pajzs. A járművet fékezés közben is lehet irányítani, a leszállás végső szakasza történhet hajtóművel, nagy pontossággal.

    [ Szerkesztve ]

  • Fred23

    nagyúr

    Köszi az írást! Vártam, lesz -e valami friss, érdekes infó a lyukról (kiderült -e már, ki csinálta?), de az utolsó oldal után már annyira nem is mozgat a kérdés, lett figyelmemnek izgalmasabb tárgy is. Gateway. Jól hangzik, csak legyen is belőle valami határidőn belül!

  • opr

    veterán

    válasz llax #4 üzenetére

    "Ez nem marketing..."

    De, az. Legalabbis reszben az. Ne erts felre, jomagam is imadom a SpaceX-et, minden kilovest eloben kovetek, ami nem valami lehetetlen idoben van. A leszallo elso fokozatok latvanyatol a mai napig ludborozok es rajongo otevesnek megfelelo tagranyilt, csillogo szemekkel bamulom, tatott szajjal. A Falcon Heavy inditas utan amikor a ket side-booster egyszerre leereszkedett... Te jo eg, lattam mar vagy szazszor, tisztara, mintha valami Sci-Fi filmbol lett volna kivagva, csak eppen igazabol tortent.

    De...
    A SpaceX-rol mar a Falcon 1 idejeben is rengeteget lehetett olvasni, ebben Musk egy igazi szuletett zseni.
    A barmi mas kilovesekrol meg kb akkor tudsz, ha aktivan koveted a szereploket. Talan a NASA meg ugy-ahogy igyekszik, onnan jonnek hirek, neha van valami hir, amikor a kinaiak elernek valami (szamukra) uj dolgot, illetve hebe-hoba egy-egy Ariane inditasrol is hall az ember, de ennyi.
    Most attol fuggetlenul is, hogy ki mennyit tett le az asztalra (amiben egyetertunk, hogy ugy nez ki az utobbi 20 evben, hogy kb a SpaceX az egyetlen, akinel ez nem merul ki annyiban, hogy majdnem utolertuk a 80as evek szintjet), gyakorlatilag a SpaceX-rol folyamatos sajto van, Musk mar fingani se tud anelkul, hogy ne legyen belole cimlapos iras urkutatassal amugy nem, vagy csak erintolegesen foglalkozo mediumokon is, addig a tobbiekrol sehol semmi. Pedig tobbe-kevesbe nagyratoro tervek vannak azert eleg sok helyen, de valahogy ezekrol mindig Cifu "tollabol" (billentyuzetebol) hallok.

    [ Szerkesztve ]

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • #27070592

    törölt tag

    Végigolvasva a cikket az az érzésem hogy az űrkutatás-fejlesztés egy tömény határidő-tologatás, költségtúllépés és szerencsétlenkedés.
    Ha ebben az ütemben haladnak, 2069-ben azon fogunk röhögni hogy száz év alatt sem voltak képesek visszamenni a Holdra.

    Hacsak a kicikínaiak le nem túrják ezt a szegmenst is, mint a drónpiacot. Csak itt picivel nagyobb játékokat kell fejleszteni. :)

  • nullpoint

    senior tag

    Éljeeeeen!!!

    Végre egy kis üdítő a tudásszomjunknak. :D

    kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

  • Alchemist

    addikt

    válasz llax #6 üzenetére

    Az igazi alternatívát a gravitáció, illetve az inercia manipulálása jelenthetné, de ettől még elméleti szinten is messze vagyunk.

    Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

  • Cifu

    nagyúr

    A visszajelzéseket ismét köszönöm szépen mindenkinek! :R

    @apatyas (#2): Hiába, a korrektorok handycappel bírnak. :DDD

    opr (#3): Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.

    Egyfelől igen. Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból. A Kínai startupokat direkt raktam a Kínai állami program alá, mert inkább oda tartoznak, de ezzel együtt is látványos, hogy mennyire le van maradva például Európa...

    Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX,

    Muskról sokmindent el lehet mondani, de az tuti, hogy nagyon jól kezeli a közösségi és a hagyományos médiát, és fent tudja tartani az érdeklődést a cégei iránt. Akár így, akár úgy. Emiatt tényleg úgy tűnik, hogy körülötte forog a világ, és ez valahol tényleg így is van...

    Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?

    Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt. Az USAF sem szeretné, ha csak a SpaceX uralná a piacot (persze anno nem zavarta, hogy az ULA kvázi monopóliumot élvezett, és extrém drágán dolgozott, de ez már más tészta). A SpaceX is pályázott egyébként a BFR-el, de kiszortírozták...

    A hibákat javítottam, köszi a javaslatokat! :R

    A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták.

    @llax (#4): A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...

    Igen, nekem is az az érzésem, hogy a dedikált CubeSat indítás piacát a RocketLab és az Electron valahogy úgy happolta el a konkurensek elől, ahogy a SpaceX a Falcon 9-el a nagyobb gyártók elől ellopta a levegőt. :)

    @Sárkányvölgy (#5): Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.

    A csillagközi utazás nagyon messze van még tőlünk. Én abban sem vagyok biztos, hogy az én életemben fog dedikált, irányított csillagközi űrszonda indulni.

    Bolygóközi utaknál az ion-hajtómű ami életképes és reális, ezt már évtizedek óta használják, korábban kísérletképen, aztán jó 10 éve már gyakorlati szinten. Ennek különféle verziói terén zajlanak kísérletek, talán egyszer lesz erőm, és átveszem őket...

    A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál ;)

    A bolygóközi űrszondák terén eddig nem nagyon volt komolyabb probléma, így e téren a lehetőségek adottak. A sugárvédelem terén ötletek vannak, ezek gyakorlati tesztelése az, ami még hátravan. Szerintem nincs gigászi probléma e téren, csak egyszerűen emberes űrrepülésnél még nem volt rá komolyabban igény...

    @Fred23 (#7): Ami a cikkben van, az a legutolsó ismert helyzet. Lesz majd egy űrséta, hogy kívülről is megvizsgálják a sérülést, de nagyjából ennyi.

    Személyes tippem az, hogy valamit anno a gyártás során elszúrhatott egy technikus, és akár ő, akár a szűkebb csapata igyekezhetett megoldani kapkodva. Figyelembe véve, hogy mennyi probléma volt és van az orosz űrprogram kapcsán, ez nem lenne olyan meglepő. Hasonlóan veszélyes megoldások máshol is előfordulnak, szóval amúgy "annyira" nem rendkívüli (pl. az űrsikló hővédő tégláihoz használt ragasztó egy-egy kikeverés esetén egy-két tégla felhelyezésére lehetett használni, mert megkeményedett, így lehetett utána újat keverni - a technikusok kitalálták, hogy ha beleköpnek a kikevert ragasztóba (hígítják gyakorlatilag), akkor akár 4-6 téglához is fel tudják használni, jelentősen felgyorsítva a munkát - csak aztán egyszer lebuktak eme eljárással, és a NASA pillanatok alatt beszüntette a "technológiát").

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Ed_007

    aktív tag

    válasz #27070592 #9 üzenetére

    Igen, ugyanez az érzésem, illetve felmerül benne, hogyan juthattunk el a Holdra, ha ennyi a szerencsétlenkedés...?!?

  • opr

    veterán

    válasz Cifu #12 üzenetére

    "Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból."
    Igen, ez nekem is feltunt, eleg szomoru. Mondjuk az is igaz, hogy nekem ~mindegy, csak verseny legyen, mert csak ugy van haladas. Ilyen szempontbol tok8, hogy csak amerikai cegek gyilkoljak egymast halomra a piacert, vagy masok is, talan csak abbol a szempontbol nem, hogy mas oraszagok, mas torvenyek, mas szabalyozasok, talan kielezettebb lehetne a verseny valtozatosabb resztvevokkel.

    "Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt."
    Ez amugy egy tok jo otlet lenne, elebemennek a monopolhelyzetnek, bar oszinten szolva nem ertem, ami ULA miert (marmint, dehogynem, politika...), hiszen mar tobbszor bizonyitotta, hogy szo szerint egeti a penzt, annyi penzt kapott, hogy abbol a SpaceX mar kb a holdon lenne, belakott bazissal. Gondolom ez innentol mar inkabb a presztizskerdes kategoria, hogy ha mar ennyi penzt beleoltek, akkor mutassanak mar valamit, kulonben kozrohely targya lesz az egesz bagazs. Vagy lehet csak az van, mint amikor valaki pokerben megy el tul sokaig, es hiaba erzi, hogy itt mar gaz lesz, megadja az utolso emelest is hatha alapon, aztan vagy bejon, vagy nem.

    "A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták."
    Koszonom! :R

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • somogyib

    őstag

    Jó írás, érdekes dolgokról. :K

    Azt a lyukat a Szojuz-on nem tudom hova tenni. Ha a Földön keletkezett, akkor milyen az ellenőrzés a gyártáskor/összeszereléskor, ha egy ilyen hibát nem vesznek észre? Mert az a lyuk nem olyan kicsi, még egy gyors szemrevételezős ellenőrzéskor is fel kellett volna tűnnie.

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #15 üzenetére

    Az a lyuk viszonylag rejtett helyen van. Kívülről a hővédő "ponyva" fedi, belülről csak némi szerelés után lehet hozzáférni.
    Minden jel szerint belülről fúrták, de kívülről ragasztották le. Ez egy űrséta során, a hővédő takarót megbontva lenne igazolható.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz somogyib #15 üzenetére

    Azon túl, amit Ilax leírt:

    Az egyik korai forgatókönyv, amit ugye a cikkben is említettem az volt, hogy egy technikus valamiért fúrni kezdett az orbitális egységben, csak rossz helyen, és átfúrta a nyomásálló testet. Rájöttek erre, és ezért kívülről valamivel (epoxy vagy hasonló) lezárták. Ezen forgatókönyv szerint a megoldás működött hosszú ideig, hiszen a Földön még nyomásteszteknek vetik az űrhajót indítás előtt, és a többi. Feltehetően hónapokig nem is volt gond, csak aztán a ragasztás augusztusban elkezdett elfáradni (hőingadozás, UV sugárzás, stb.), és emiatt a benti túlnyomás kilökte augusztusban...

    Ez a forgatókönyv korábban annyiban volt más, hogy logikusan arra építettek, hogy a lezárást belülről kellett volna elhelyezni, hiszen bent van túlnyomás, de akkor a lyuk környékén valamiféle anyagmaradványoknak kellett volna maradnia. Amire nem találtak nyomot.

    A saját feltételezésem amúgy az, hogy lehet, hogy a nyomáspróbát nem túlnyomással, hanem éppen alacsony nyomással tesztelik talán (tehát a légkörinél kisebb nyomást hoznak létre az űrhajóban lezárt ajtók mellett, és megnézik, hogy nem kezd-e el emelkedni a benti nyomás, ami szivárgásra utalhat), így a technikus számára az lehetett a logikus, hogy kintről helyezi fel a lezáró pecsétet, hiszen így feszül bele a lyukba.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #17 üzenetére

    Az alacsony nyomással tesztelés több problémát is felvetne.
    Még az sem biztos, hogy az űrhajó szerkezete elviselné. A nyomáskiegyenlítő szelepek is elsősorban emiatt kerültek bele anno (véletlenül se legyen nagyobb a külső nyomás, mint a belső), hibás működésükkel 3 ember halálát okozva (az Apollo-nál is okozott gondot, bár ott nem a szelep volt a bűnös -> ASTP).

    Én földön elkövetett szabotázsra tippelnék. Több okból is...

    Az MS-12 új személyzetét és új időpontját nézted már? Több, mint 1 hónappal előrehozva, ezen repül az MS-10 személyzete (+ Christina Hammock, aki amúgy is az MS-12-vel repült volna).

  • somogyib

    őstag

    válasz Cifu #17 üzenetére

    De ha már ilyen szerencsétlen volt az a technikus, akkor miért nem ragasztotta le mindkét oldalról? Vagy miért nem jelentette, hogy elbakta és ki kell cserélni azt a darabot (ha lehet egyáltalán, nem értek hozzá).
    Mert egy ilyen félrefúrós dolgot még el tudok képzelni mondjuk a BKV buszok javításánál, de egy akármekkora lyuk gondolom nem kis probléma forrása lehet egy űreszközön.

    llax Szabotázshoz először is valamilyen nyomós indok kellene.

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #19 üzenetére

    Az a furat (és környéke) kapásból nem úgy néz ki, mint ha azt gyakorlattal rendelkező személy készítette volna (pl. tévedésből).

    Nyomós indok? Mindenhol előfordul. Még az USA-ban is (az űrrepülőn is vagdostak el kábeleket, pl...). Nyomós indok (bérek, munkakörülmények) és/vagy ki/beszámíthatatlan ember mindig-mindenütt akad.

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #19 üzenetére

    Mégvalami...

    "Vagy miért nem jelentette, hogy elbakta és ki kell cserélni azt a darabot (ha lehet egyáltalán, nem értek hozzá)."

    Jó példa az MS-10 rakétája. Ott tényleg "csak" egy alkatrész lett volna, nem a fél űrhajó, mint az MS-9 esetén. Vélhetően nem egy ember láthatta a problémát, mégsem cserélték ki. Ez nem jelenti azt, hogy nem szóltak senkinek, esetleg valami helyi kisfőnök is tudhatott a dologról. Ha ebből ki is derülne valami, nem biztos, hogy tudni fogunk róla. Nem véletlen az sem, hogy bűnügyi nyomozás is folyik mindkét esetben.

    Nem mellesleg, mindkét esetben valami NASA-nak is eladható sztorit kellene kreálni. Továbbá érdekes a történetben NASA hangoztatott "töretlen bizalma" is, miközben a Boeing és a SpaceX esetén minden lehetséges dologba belekötnek, pedig azok űrhajóépítő tevékenysége 100%-ban transzparens a NASA számára...

    [ Szerkesztve ]

  • ncc1701

    veterán

    Érzésre ennyi zsetonból már valami épkézláb hold bázist is össze lehetne ütni. Értem én, h onnan nehezebb visszajutni a földre, de legalább van helyben kitermelhető nyersanyag.

  • UnA

    Korrektor

    válasz ncc1701 #22 üzenetére

    "... de legalább van helyben kitermelhető nyersanyag."

    Hát erre én nem mernék nagy tételben fogadni. Vannak persze a vágyak és remények, de ... :)

  • DjFlanker

    aktív tag

    De legalább fel tudott szállni rendesen az új személyzet az ISS-re.
    Köszi ezt a kiváló összefoglalót, osztogatom is bőszen :)

    Jó pilóta alagútban nem katapultál

  • llax

    senior tag

    válasz DjFlanker #24 üzenetére

    Ezekben a percekben szállt fel egy F9. Az 1. fokozat sikeresen túl van a 3. útján.

  • Flashback

    addikt

    Hatalmas méretű elektromégnesek álltal gyorsított kilövőállás, ami az egyenlítőn van elhelyezve... nem fordult még meg valaki fejében?

    BTW ÓRIÁSI KÖSZÖNET EZÉRT A CIKKÉRT IS!!! :R

    [ Szerkesztve ]

    Bocs nincs hosszú ö, ü és néha az á is ä :)

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Flashback #26 üzenetére

    StarTram.

    Szóval megfordult, csak éppen egy picit magasak az egyszeri költséget. A StarTram esetében a csak teherszállításra alkalmas verzió cirka 20 milliárd dollár lenne, az embereket szállítani képes inkább 70 milliárd. Plusz a nem várt nehézségek, problémák miatt én ezt minimum megdupláznám. No emiatt nem rohannak megépíteni még mindig...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Flashback

    addikt

    válasz Cifu #27 üzenetére

    De legalább belekezdtek a tesztelésbe/fejlesztésbe! Tök jó ezeket látni.
    Remélem egyszer lesz belölle valami. :R
    Bár én kisebb szerkezetet kézelnék el, ürrepülő saját meghajtássával is kombinálva...

    [ Szerkesztve ]

    Bocs nincs hosszú ö, ü és néha az á is ä :)

  • llax

    senior tag

    Egy újabb FH side booster hagyta el a gyárat. Így már van két zsír új belőlük (B1055, B1056). Már csak egy core booster kell. Ha a következő (B1057) fokozat annak készülne, akkor az kb. január eleje körül jönne ki a gyárból, tesztelés után január végére - február elejére meg is érkezhetne Floridába.

    Ezeken túl van két zsír új első fokozatuk. (B1052, B1053)
    Van még két darab 2x használt, (B1047, B1048) egy 3x használt (B1046).
    Ezek nincsenek (nyilvánosan) küldetéshez rendelve.
    Továbbá van 3 zsír új és egy 1x repült küldetésekhez rendelve + az említett 2 FH side booster.

    Amennyire nem volt bevethető 1. fokozat augusztus-szeptember körül, a most meglévő 11-ből 6-7 "azonnal" hadra fogható...

  • llax

    senior tag

    válasz Flashback #28 üzenetére

    Ezeknél nem csak a jelenlegi megvalósíthatóság lenne kérdéses, hanem a szükségességük is.

    További gyorsításra minden esetben szükség lenne.

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #29 üzenetére

    Ez nekem is feltűnt, de ne feledjük, hogy a SpaceX még mindig nem tette ki, hogy mikor indulnak a SpaceLink műholdak. Azokhoz fog kelleni egy pár...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #33 üzenetére

    Mi történt (sajna most kissé nethiányos helyen vagyok)?

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #34 üzenetére

    A rácsszárnyak hidraulika rendszere rosszalkodott.
    Az entry burn még simán megvolt. Utána elkezdett bepörögni a fokozat (az élő közvetítést itt vették el).
    De mint azóta kiderült, viszonylag épségben vízre szállt a fokozat. Mások videóin az látszik, hogy a landing burn gyújtása után lassul a forgás, nyílnak a lábak, megáll, majd lassan eldől. Akik videózták, akkor még nem láthatták (a növényzettől), hogy nem az LZ1-re, hanem kicsit odébb, vízre szállt. Az utolsó szakaszon tenne egy "S" manővert, mert ugye biztonsági okokból a víz van megcélozva. De azt honnét tudta a fokozat, hogy ezt a manővert ne tegye meg? Vagy manuális beavatkozási lehetőség? Szállj vízre!!! parancs? :)

    Musk azt írja, hogy még felhasználják... (meglátjuk...)

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #34 üzenetére

    Van már onboard videó is a vízre landolásról.

    A végére teljesen megfogta a forgást, gondolom ha ezt előre tudták volna, mehetett volna az LZ1-re is. Ezek után még elhinni sem egyszerű, hogy ez egy véletlen hiba volt :) Ez a hiba jól megmutatja, milyen komoly manőverezőképességgel rendelkeznek az 1. fokozatok. Menthetetlennek tűnő helyzetből képes lett volna "talpra állni".

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #35 üzenetére

    Köszi!

    Ezzel együtt durva számomra, hogy még ezt újra akarják használni... Igaz a múltkor a tengerre szált áramvonalazó kúpra is azt írta...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #37 üzenetére

    Egyet fel akarnak robbantani, bár az nem belső használat lesz. (Dragon 2, in-flight abort test)
    Most nem találom az azzal kapcsolatos pdf-et, de vannak benne érdekes részletek. Hajtómű nélküli 2. fokozat, oxigénnel jól feltankolva, ehhez képest kevesebb kerozin, stb... (a sok oxigén ballasztnak + a kiszabaduló kerozin biztosabb elégetése)

    Meglett a pdf.

  • nalaca000

    tag

    Köszi.
    Végre volt időm elolvasni.
    Jól esett...

    A világ egyik legnagyobb problémája, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosok meg mindenben kételkednek!

  • dosailord

    tag

    Nagyon köszi a cikket, érdekes volt :)

    Egy kérdés: ezek szerint úgy néz ki, hogy az oroszok hamarosan "elvesztik" a Protont? Az Angara áll már úgy hogy ezt ki tudja majd váltani?

    Köszi :)

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dosailord #41 üzenetére

    Az oroszoknál semmi sem biztos. Az sem, amit kérdeznek. :)

    Az Angara ki tudja váltani a Protont, a kérdés az ára. Anno az ILS pont azért maradt a Proton fejlesztések mellett (amiről a cikkben is írtam), mert az Angara indítóállások és a hozzá szükséges infrastruktúra hiányzik, pénz meg nem nagyon volt arra, hogy ezeket kiépítsék. Más szóval olyan egyszeri befektetésekre lenne szükség, amire nincs keret a Hrunyicsevnél, a Roszkozmosz meg nem finanszírozta. Állítólag most keményen dolgoznak azon, hogy 2021-re kész legyen a Vosztocsnij űrrepülőtéren az Angara indítóállás. Meglátjuk, megvalósul-e majd és hogy mikor.

    Aztán kérdés lesz, hogy fog majd az Angara versenyezni a nemzetközi piacon, mert amit eddig tudunk róla, az alapján nem igazán versenyképes az amerikai és európai rakétákkal...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dosailord

    tag

    válasz Cifu #42 üzenetére

    Köszi a gyors választ :)

    Olvastam a A szovjet / orosz űrhajózás múltja cikksorozatodban hogy régen sem sokon múlt, hogy kidobják. Szerintem kár lenne érte.

    Ezek szerint az Angara minden szempontból egy drágább megoldás lesz, mégha az egyszeri befektetéseket nem is nézzük (pl. indítóállás).

    Várható amúgy Angara indítás a közeljövőben?

    Bocsi, hogy ennyit kérdezek, a szovjet/orosz oldal igencsak felkeltette az érdeklődésem :)

  • Cifu

    nagyúr

    válasz dosailord #43 üzenetére

    Olvastam a A szovjet / orosz űrhajózás múltja cikksorozatodban hogy régen sem sokon múlt, hogy kidobják. Szerintem kár lenne érte.

    Konkurenciaharc még a szovjeteknél is létezetett. :DDD
    Hogy kár lenne érte... Nézd, a Proton legfőbb problémája ugyan az, ami az R-7 családé (alias Szojuz) is: egy olyan korszakban született, amikor még csak kísérleteztek a lehetőségekkel. Sokkal innovatívabb, hatékonyabb megoldások lehetnek, lehetnének...

    Ezek szerint az Angara minden szempontból egy drágább megoldás lesz, mégha az egyszeri befektetéseket nem is nézzük (pl. indítóállás).

    Eme kérdésre a pontos válasznak én is örülnék. Az Angara család önmagában nem volt rossz koncepció, ha az 1990-es évek végét nézzük. Van két komplex elem, az URM-1 (első fokozat, amit gyorsító fokozatnak is lehet használni, ha csokorba fogunk belőle 2-4-6 darabot) és az URM-2 (második fokozat), ezekből legózva pedig különféle méretű rakétákat lehet összerakni. A közös elemekre való törekvés miatt pedig a fajlagos költségek csökkenhetnek. Ilyen volt például a Delta IV család is. A Protonhoz képest az Angara talán hozhat fejlődést, de ehhez az kell, hogy sok Angara A1.2 és A5 indítás legyen.

    A fő probléma, hogy azóta eltelt két évtized, előrelépéseket pedig nem látunk az Angara továbbfejlesztése terén. Voltak ötletek, például a minél olcsóbban gyárthatóságra törekvő Angara-5M koncepció, de azok koncepció szintjén mozognak továbbra is. Közben viszont a világ más tájain már a következő generációs hordozórakéták megvalósultak (mint a Falcon 9 és Falcon Heavy) vagy fejlesztés alatt, esetleg már célegyenesben vannak (pl. Vulcain, Ariane 6, New Glenn, OmegA, J-3). Az Angara a 2020-as évek elején válthatja ki a Protont. Ahogy a Proton az 1990-es években az olcsó orosz munkaerőnek és nyersanyagáraknak köszönhetően volt versenyképes, az Angara is csak ebben bízhat a 2020-as években. Csakhogy közben jönnek az Indiaiak és a Kínaiak ugyanerre épülve...

    Folyton azt olvasom amerikai szakújságíróktól, hogy bakker, ébredjen már fel az Egyesült Államok és Európa, (meg Japán, stb.), mert a SpaceX berúgta az ajtót, Kína és India pedig a küszöb alatt oson be. Ehhez képest az Oroszok többsége még mindig magabiztosan mosolyog, és kvázi Koroljov meg Cselomej fél évszázaddal korábbi eredményeire mutat, hogy tessék, mi évtizedek óta vezetők vagyunk az iparágban. Ugyan mit akar az a pár kezdő, aki még kósza gondolat sem volt még, mikor mi már embereket juttattunk fel a világűrbe...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #44 üzenetére

    A proton szerintem nem olyan rossz, csak az üzemanyaga...
    A hajtóművét tolóerő/tömeg arányban egyedül a Merlin 1D++ előzi meg. A 170 feletti arány rendkívül jónak számít (ez bőven kompenzálja a relatíve alacsony ISP-t).
    Egy kicsit megnyújtott 2. fokozat és egy opcionális 3. fokozat + modern vezérlés. No meg komolyabb minőségellenőrzés...

    Persze a világpiacon már nem lenne egyszerű versenyben tartani sem a Proton-t, sem az Angara-t... Mert egy USA területéről indított rakétával versenyezni csak úgy lehet, ha a másik olcsóbb annál és van olyan megbízható, mint az... (A Proton korábbi piacát elég rendesen elfoglalta az F9... A Zenyitét meg gyak. 100%-ban...)

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #45 üzenetére

    A proton szerintem nem olyan rossz, csak az üzemanyaga...

    Érdekes dolog ez a félelem a hidrazintól. A Gemini űrhajóknál a NASA-nak se volt gondja vele. A kínaiak a mai napig azzal juttatják fel a SzenCsou-kat...
    Pláne, hogy a mai napig minden űrhajók (még a csak fejlesztés alatt állók is) szinte kizárólag hidrazint használnak üzemanyagnak. Vagyis folyamatosan cipel magával minden űrhajó hidrazint...

    A 170 feletti arány rendkívül jónak számít (ez bőven kompenzálja a relatíve alacsony ISP-t).

    Csak hát ez egy, azaz egy tétel. A Proton nem moduláris rakéta, max. a felső fokozatokkal tudsz játszani. Erre lett volna válasz a Proton-Light és Proton-Medium, ám még így sem tudtak versenyezni a Falcon 9-el. Akkor miről is beszélünk?

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #46 üzenetére

    A hidrazinnal az a probléma az első fokozatban, hogy a maradék visszajut a földre... A felsőbb fokozatok már elégnek, az űrjárműből meg leginkább egy baleset esetén jutna a szabadba. De a baleset az alsóbb fokozatoknál még nagyobb probléma, mert azokban jó sok üzemanyag van, az meg a Protonnal elő szokott fordulni...

    A hajtóművet azért is emeltem ki, mert vannak benne jó dolgok, amikre lehetne építeni egy továbbfejlesztés esetén (ami ugye nem várható...).
    Könnyebben lehetett volna moduláris az 1. fokozat, mint más rakétáké. Rövidebb központi tartály - kevesebb külső tartály és hajtómű. 4-ig talán le lehetett volna menni és így 4-5-6 hajtóműves változatokat létrehozni.

    Korábban nem is nagyon voltak rákényszerülve, hogy komolyabban fejlesszenek, legfeljebb a kormányzati-katonai indításoknál jött volna jól az olcsóbb rakéta, a nemzetközi piac számára eléggé olcsók voltak, amíg nem jött a SpaceX.

    "Erre lett volna válasz a Proton-Light és Proton-Medium, ám még így sem tudtak versenyezni a Falcon 9-el. Akkor miről is beszélünk?"

    Ha azt nézzük, hogy a Proton-M jelenleg ismert ára 65m, az egyértelműen "drága". Bár 5,5t GTO felett még kicsit jobban jönne ki a Proton, de az F9 a nyugati világ szempontjából sokkal jobb helyről indul és az utóbbi pár évben sokkal megbízhatóbbnak is bizonyult (olcsóbb biztosítás).
    Az Angara sem indul túl jó esélyekkel a nemzetközi piacon.Mire jobban beindulna, addigra talán ott lesz az Ariane-6 és a New Glenn is... (Azokból a rakétákból még annyit sem láttunk, mint az Angara-ból, de már vannak piaci megrendeléseik... Nem mindegy, honnét indul...)
    Az oroszok lassan kiesnek ebből a játékból.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #47 üzenetére

    A hidrazinnal az a probléma az első fokozatban, hogy a maradék visszajut a földre...

    A kerozin esetében is. Az sem éppen környezetbarát anyag...
    Ezen a gondolatmeneten elindulva kb. a folyékony hidrogén / folyékony oxigén az egyetlen vállalható hajtóanyag-páros...

    Könnyebben lehetett volna moduláris az 1. fokozat, mint más rakétáké. Rövidebb központi tartály - kevesebb külső tartály és hajtómű. 4-ig talán le lehetett volna menni és így 4-5-6 hajtóműves változatokat létrehozni.

    Ez miért egyszerűbb, mint a fokozatok összefogása a'la Delta IV vagy Falcon Heavy - avagy akár az Angara? :F

    Korábban nem is nagyon voltak rákényszerülve, hogy komolyabban fejlesszenek, legfeljebb a kormányzati-katonai indításoknál jött volna jól az olcsóbb rakéta, a nemzetközi piac számára eléggé olcsók voltak, amíg nem jött a SpaceX.

    Ezt hívják elkényelmesedésnek és a versenyhelyzet hiányának. Az 1990-es években ott volt a Venture Star / X-33 program költségcsökkentési tényezőnek, a 2000-es években a CRS tenderen a SpaceX mellett nyertes másik pályájó, a RocketPlane Kistler 100%-ban újrafelhasználható megoldással nyert (aztán bukott el a pénzügyi feltételek nem teljesítése miatt). Az oroszoknál is voltak tervek, de a SpaceX majd a konkurensek elkezdtek belehúzni a fejlesztésekbe. Az oroszoknál a mai napig nem téma az újrafelhasználhatóság komolyabb téren. Tervek ott is voltak / vannak (a Bajkál mikor volt promózva? 2004?), de minimális szinten sem érdekelte őket a megvalósítás. Ehhez képest az ArianeSpace már végre kezdi beismerni, hogy azzal nem érnek el semmit, ha a homokba dugják a fejüket...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #48 üzenetére

    A "csupán" szennyezőt és az erősen mérgezőt (+rákkeltőt) azért nem említeném egy lapon. Ráadásként a használt oxidálószer sem limonádé...

    "Ez miért egyszerűbb, mint a fokozatok összefogása"

    Nem egyszerűbb, de egy lehetőség a hajtóművek számával variálni. Ha azt nézzük, hogy (általában) a legdrágább részek a hajtóművek, a hajtóanyag tartályokhoz nem kell nyúlni (csak a számukat változtatni), az oxidálóanyagnál csak a tartály hosszát változtatni (rövidítéshez nem kell új szerkezet - a nyújtása problémásabb lehet), akkor bonyolultságban nincs is olyan messze a fokozatok összefogásától (mert az sem egyszerű). A Proton felépítése miatt szerkezetileg mindenképp egyszerűbb, mint más rakéták esetén. (a hajtóművek rögzítése a külső tartályokon, relatíve sok hajtómű - van miből elvenni)
    Ráadásul a Proton-t elsősorban "faragni" és nem bővíteni kellene.

    "Az oroszoknál a mai napig nem téma az újrafelhasználhatóság komolyabb téren."

    Szerintem van annyival olcsóbb a munkaerő és a nyersanyag, hogy nekik nem is érné meg túl sok pénzt beleölni az újrahasznosíthatóságba. Vagy annak egyből nagyon jól kellene sikerülnie.

    A kereskedelmi indítások elapadásával az oroszok körül már minden kérdéses... Szerintem.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #49 üzenetére

    A "csupán" szennyezőt és az erősen mérgezőt (+rákkeltőt) azért nem említeném egy lapon. Ráadásként a használt oxidálószer sem limonádé...

    Pardon, de a kerozin is mérgező és feltehetően rákkeltő is, ha a szervezetbe jut. Lehet vitatkozni azon, hogy a hidrazin mérgezőbb, de ettől még mindkettő káros a környezetre. ;)

    Nem egyszerűbb, de egy lehetőség a hajtóművek számával variálni.

    Ezt nem vitatom el, de mégis a Proton-Light volt az, amit először lelőttek, a nyújtott 2. fokozatú Proton-Medium ment tovább. Ebből én azt vonom le, hogy a Proton-Light változat sem volt akár csak a Szojuz familiával sem versenyképes...

    Szerintem van annyival olcsóbb a munkaerő és a nyersanyag, hogy nekik nem is érné meg túl sok pénzt beleölni az újrahasznosíthatóságba. Vagy annak egyből nagyon jól kellene sikerülnie.

    Hogy nem érné meg, azt erősen kétlem. Számomra eléggé furcsa, hogy akarnak középtávon versenyben maradni, ha nyugaton már most is van újrafelhasználás, sok fejlesztés mutat ebbe az irányba, amelyek még lejjebb vihetik az árakat.

    Az ArianeSpace-nél is a fejemet vakartam, mikor folyamatosan arról beszéltek, hogy hát nem biztosak abban, hogy az újrafelhasználás valóban kifizetődő útirány. Idén már olyan mókás magyarázkodások is voltak, hogy ha kevesebb első fokozatot kell gyártani, akkor egy csomó munkást el kell küldeniük, amit nyilván senki sem szeretne. Ehhez képest nemrég ugye egy nagyobb mértékű leépítést jelentettek be...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák