Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • zilazil

    senior tag

    (...) A király ebben a pillanatban, mintegy önfeledten, kinyújtotta a bal kezét. Amint ez a kéz a takarón pihent, Tomaj világosan láthatta rajta az Árpádok babonás hat ujját. A kisujj és a gyűrűsujj között nőtt ez a különös tizenegyedik, teljesen hasonló a kisujjhoz, de kemény, hegyes és görbe körömben végződött, akárcsak valami ragadozó madáré. Most eszébe villant, hogy a király rendesen mennyire titkolja ezt a furcsaságát, és hogy néha mennyire félszeg emiatt a magatartása. Többször megfigyelte, hogy a tenyerébe görbítve tartja s összeszorítja felette ujjait, amiért balja nyomoréknak látszik az avatatlanok előtt. Bizonyára most is csak úgy történhetett, hogy gondolatainak hevében megfeledkezett magáról. Ennek a tizenegyedik ujjnak, mely ismét és ismét föltűnt az Árpád-család férfitagjainál, igen sok része volt abban, hogy valami félelmes és babonás tisztelet vette őket körül, amihez még hozzájárult zárkózott komorságuk fensége, szokatlan magasságú termetük, és az a megnevezhetetlen mélabú, mely mint a leselkedő halál árnyéka, folytonosan ott lebegett körülöttük. Táltoshírük az egész Keleten el volt terjedve, s valamennyi lovas nép legendáiban élt a velük való ősi kapcsolat emlékezete. Tomaj maga is önkénytelen borzongást érzett végigfutni a gerincén, amint erre a kézre nézett. (...)

    Makkai Sándor Táltoskirály

Új hozzászólás Aktív témák