Hirdetés
-
Hammerwatch II - Premier előzetesen a PS4 és Xbox változat
gp A minap megjelent a játék két újabb platformra, ezekhez pedig kaptunk egy launch trailert.
-
3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
it A következő 15-20 évben a Xiaomi a világ öt legnagyobb autógyártója közé akar kerülni, de a következő 3 évben még kizárólag Kínára koncentrál.
-
Egyelőre nem tarolja le a piacot a Vision Pro
ph Az Apple állítólag meg is felezte a várakozásait, hogy igazodni tudjanak a valós igényekhez.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Konflikt
addikt
hatalmas meretu ez a bajonett. mondjuk oriasi az erzekelo is
Commodore Amiga 500 - es a kepzeleteinek tobbe semmi nem szab hatart! // VCIX-DCV&CMA
-
madgie
titán
Akkor ennyit az alapkoncepcióról, hogy ez egy kisfilmes érzékelőtől alig nagyobb kiterjedésű váz, böszme érzékelővel. Persze minden relatív, de a Mamiya mellett nem tűnik kisebbnek, mint egy átlag KF váz
-
philoxenia
MODERÁTOR
-
madgie
titán
válasz philoxenia #3 üzenetére
Igen, elírtam, bocs
-
polika
senior tag
Na egy ilyen KF-es masinával már szivesen fotóznék. Tájképre, portréra szuper lehet. Gondolom bazi lassú lesz. Jó lenne ha nem 40mpixes érzékelő lenne hanem vmi kisebb 15-20mpix körüli, hatalmas nagy érzékelő szájtokkal és szuper zajmentes, jó mikrokontrasztú érzékelő, bár valószínűbb hogy valami nagy felbontású és bazi lassú cucc lesz benne, 1 kép/másodperc, stb.
-
ROBOTER
addikt
http://www.s.leica-camera.com/
Az egyik érdekesség, hogy központi és redőnyzáras is egyszerre. Ha kell a gyors vakuszinkron akkor előbbi, ha rövid expó kell akkor utóbbi használható.
[ Szerkesztve ]
-
polika
senior tag
Az amit a lowpass filter, a zajszűrés, bayer algoritmus szétcsesz (apró kis kontraszt különbségeket az antialiasolás, bayer algoritmus és a zajszűrés összemos).
Pl füvet fotózol és zöld masszát kapsz ahelyett hogy megmaradnának a fűszálak tónus különbségei az árnyékban, nap sütéses oldalukon stb. Főleg ott kezd ez problémás lenni amikor a leképezni kivánt dolgok mérete kezd közelíteni ahoz a 3 pixel sugarú "körhöz" ahol a lowpass filter elkeni a tónusokat hogy antialisoljon, aztán a bayer alogoritmus számolja a környező pixelekből hogy mi is lehetett ott a valóságban. És utoljára a zajszűrő algoritmus szintén elkezdi átlagolni a pixeleket.
A minnél több megapixel még mindig eléggé ott van a marketingben sajnos és úgy lövik be az érzékelőket hogy jó esetben alap ISO-n nincs zajszűrés aztán elkezdenek számolni, szűrni, kenni ami legtöbb témánál, illetve kis bélyegképen annyira nem látványos, de falra kitehető igényes méretben már igen.
Erre érzékeny témáknál (természet képek, tájképek) viszont nagyon kiugró lehet. Elő kell venni egy filmről előhívott akár pici 10x15-ös képet meg egy digiset ahol falevelek, fű stb van, és mindjárt látszik a különbség.
-
polika
senior tag
Nekem az nem világos hogy a leica lencsék azok most 35mm ekvivalensben értendők vagy sem. A nagyobb szenzor méret miatt 0.6-07-es crop faktor + széleslátó felé való elcsúszás kellemes lenne. Azért vagyok kicsit bizonytalan mert mondjuk KF-re a 80-as alap obi van itt az 70mm-es (szenzor méret kisebb mint KF). Viszont a 35mm-es az elég durva széleslátó lenne ezáltal.
-
ROBOTER
addikt
Elő kell venni egy filmről előhívott akár pici 10x15-ös képet meg egy digiset ahol falevelek, fű stb van, és mindjárt látszik a különbség.
Nem egy 6-8 megás APS-C gép + kompromisszumos obi kombinációt kell hasonlítani egy méregdrága profi diához.
A többi legenda. A negatívokat a legtöbb pillanatnyilag gyártásban lévő középkategóriás DSLR üti mint a taknyot felbontásban.
A mostani >20MPixel cuccok pedig a legprofibb diák minőségét is simán megcsípik.
Felbontás alatt valós részletet értek, nem azt, hogy szemcsés a fa lombja és úgy néz ki mintha levelek lennének.
Az pedig hogy melyik legendássá vált dia a valóságtól elrugaszkodott, populáris színvilága melyik fotós szívéhez áll közel, nem technikai kérdés.
-
nagyúr
-
ottkar
addikt
És most ez tükrös gép vagy nem? Mert ha tükrös akkor az optikában levő zárnak nyitva kell lenni a keresés ideje alatt. Akkor utána hogy működik? Láttál már egyáltalán ötlamellás központi zárat? Ha nem tükrös gép akkor is nyitva kell lennie akkor hogy kap az érzékelő képet? Hiszen a redőnynek is nyitva kell lenni abba az esetben.
[ Szerkesztve ]
-
polika
senior tag
Hol van itt méregdrága profi géppel való összehasonlítás? Akármelyik belépőszintű digi drágább mint amennyiért megkapsz egy analóg KF-et (én pl 45eft-ét vettem mamiya C330S-est 80mm-es alap obival + táska + paramender). Egyébként sem mondtam hogy gagyi DSLR-el kell összehasonlítani, hanem egy profi masinával. Canon 1Ds Mark III gyártó honlapján levő kép megfelel? http://web.canon.jp/imaging/eosd/eos1dsm3/html/eos1dsm3_sample3-e.html Rendesen lerekeszelt (f8) tájkép. Gondolom az objektívre se mondod hogy gagyi (EF50mm f/1.2L USM). Lehet nézni eredetiben, azon amit feljebb írtam minden szépen látszik (elkent részletek, hiányzó mikrokontraszt).
-
madgie
titán
Landscape Picture Style és out_of_cam jpg. Mégis, mit kellene ezen így nézni? Eléggé köztudott, hogy a Canonok jpg motorja (és élesítési eljárása) nem az igazi. De ez még így is korrekt, nincs szénné élesítve és a bal alsó sarokban lévő facsoportnál filmen sem látnál részletet... vagy ott nagyító alatt nézed, meg lehet-e számolni a leveleket a kép 1/50-nyi területet elfoglaló fa lombján?
(érdemes megnézni a D3x vagy A900 képeit, mennyire durván jók, akár egy jól beállított jpgben is)
-
polika
senior tag
A dpreviewen is van pár mintakép amin van fű meg fa levelek a canon 5d mark II-től de ott szerintem a nagylátó torzítása és részben a rekesz választás miatt lett olyan hányás a fű azon a két képen. Azért gondoltam hogy korrektebb a gyártó honlapján levő referencia képeken "szemléltetni" a dolgot.
Egyébként tényleg nehéz technikailag összehasoníltani a digis és filmes képeket, ugyanis a 25m pixeles digi képen van 6.25 millió piros, és kék ill dupla ennyi zöld szenzor. És ez az 1/3-nyi mennyiségű színinfó van interpolálva a bayer algoritmussal a 25 mpixelnyi képre.. Egy 2400 dpi-n scannelt KF film szintén 25 mpixeles képet ad csak itt minden ponton egy RGB szín érték van nem csak egy R vagy G vagy B pont. Nagy léptékeknél a digivel nincs is gond, szépen megoldja a homogén felületeket, ott van probléma amikor abban a 9 pixelnyi területben amiből 1 pixelnek aztán kiszámolja az algoritmus az RGB értékét többféle szín, és/vagy árnyalat van. Itt megbukik a számolós módszer, "kidob egy átlagot" (gondolom ennél kfinomultabb arendszer de a lényeg az hogy nem lehet ilyenkor visszakövetkeztetni az igazi színadatokat számolással), a végeredmény hogy a kis léptékeknél "elkeni" a tónusokat és a színeket. Viszont ha homogén tónusok vannak a fényesség info az tényleg közel 25mpixel a digi gépen is (a low pass "homály" előtét picit ront rajta meg a zaj szűrés).
Filmesen a zavaró tényező a film szemcsék (nagy felbontásnál) finom szemcsés negatívokon azt írják hogy profi filmeknáél 2400 és 4800 dpi körüli az a felbotnás haol még új részleteket hoz ki, egy profi velvia dián 4800dpi körüli, de egy szar negán sokkal kisebb is lehet, meg a nyersanyag mellett nagyon sok függ az exponálástól, hívástól is.
Szal elég kevert összehasonlítani a kettőt. Annyi viszont tuti hogy filmesen nincs ez a mosott hatás. Nekem van otthon 40x40-ben előhívatva füves kép és hatalmas a különbség.
-
ottkar
addikt
Miért volna nehéz. Ahol filmet hívnak elő ott automata nagyítógépek vannak amik ugyanúgy teszik át színes papírra a képet mint az egyedi nagyítógépek. Kodak vagy Fuji papírra dolgoznak. Scannelt képet akkor kapsz ha azt kéred hogy lemezre scanneljék a negatívodat természetesen pozitívra.
[ Szerkesztve ]
-
polika
senior tag
Mert mostanában az összes gyorslaborban szinte csak a digitális levilágítós masinák vannak. Ergó nem az van mint régen hogy filmet szépen levilágítják hanem előbb bescanneli, aztán LED-es meg tudom is én milyen módon levilágítják papírra. A papír az már rendes analóg hívás viszon előtte a te negádat digitalizálják, digitalisan korrekturázzák (expo, kontraszt, autocolor stb) és a 8 bites digi képben már nincs benne az a dinamika meg részlet amit egy rendes analóg levilágítással lehet megoldani. Ezért sokszor jobb ha otthon bedigitalizálod 16 bit színmélységben (csatornánként) aztán belősz minden tónust stb kalibrált monitoron, lekonvertálod 8 bites sRGB-be a végén (mert sajnos a legöbb helyen ahova mentem legalábbis itt szegeden, alapban sRGB-nek veszik a képet és hiába mondod hogy más színtérben van azt nem tudják hogy kő kezelni és szarok lesznek a színek). Aztán mondod nekik hogy no korrectionban hívják le.
Szinesben nincs összehasonlítási alapom digi/hagyományos levilágítás közti különbségre, de FF-ben van. Egy haveromnál laboráltunk FF képet sötétszobába hagyományos módon kül papírokra és sokkal szebb a kézi laborálás, csak sajnos sokkal macerásabb is Főleg az hogy eltalád milyen papíron mutat a legjobban, és aztán ahoz a papírhoz milyen idők (expo, hívás) kellenek.
-
ROBOTER
addikt
Az, hogy egy tesztfotós hülye ahhoz, amit csinál, és a marketingesek kitesznek ilyen képeket, nem is a tervezők és nem is az én hibám.
A többi duma, duma, duma és még vagy 10x is duma.
Ha a 200m-re lévő fán ülő hangya fasza is kivehető lenne a képen, akkor is lennének olyanok, akiknek a digi szar lenne.
Nézzél szét a luminous-on pl. ott vannak dia/digi összehasonlítások. És nem is legfrissebb gépekkel.
Összehasonlítani meg talán nagyjából azonos képméreteket kellene.
-
polika
senior tag
Nem azzal van a bajom hogy a leveleket nem lehet megszámolni hanem hogy elkent, nincs igazi tónus információ. Lehet ezeket aztán élesíteni meg amit akarsz de max azt éred el hogy kontrasztos lesz éles lesz de a tónusgazdagságot nem tudod visszavarázsolni. Természetképre sokkal egyszerűbb lenne nekem is a digit használnom, csak van összehasonlítási alapom a végeredménnyel kapcsolatban. És pont emiatt minden kellemetlenség ellenére legtöbbször a bazi nehéz manuális kamerát cipelem a túrára, ott pepecselek a fényéréssel, manuális élesség állítással stb ahelyett hogy a DSLR-t vinném.
-
ottkar
addikt
"Szinesben nincs összehasonlítási alapom digi/hagyományos levilágítás közti különbségre, de FF-ben van"
nekem van több mint 15 éves képeim amik biztos nagyítógéppel lettek csinálva mert ott voltam és én kértem pld szűrőzést mikor színeltérést láttam. Aztán meg magam is nagyítottam színest házilag már több mint 40 éve. FF-t meg több tízezres nagyságban. Esküvői képeket pld ahol a menyasszony is rajta volt kristály felületű papírra szoktuk nagyítani, és fekete tónusú papírhívóval hívtuk, míg tájképeket kéktónusúval.
-
polika
senior tag
Ki írta hogy szar? Sokmindenre sokkal alkalmasabb mint az analóg + kényelmesebb is használni. Én csak azt írtam hogy a kis részletekben a tónus és szín információkat elkeni a benne alkalmazott technika miatt, és hogy ez szarul mutat apró részletekkel rendelkező témáknál (pl természet képek).
Azt meg sajnálom hogy a canonnak a tesztfotósai ennyire szarok hogy a bemutatkozó képre amin a gép minden erősségét meg kellene mutatni csak ilyen futotta nekik.
-
ROBOTER
addikt
Te írtad, hogy 10x15-ben is látszik a digi hátránya.
Ez szerinted hogyan mutat 10x15-ben?
Ez "csak" 10 megapixel.
24 képpont esik minden mm-re, közel 600 minden négyzet mm-re. És több mint 600ppi, ami a tisztánlátás határát figyelembe véve az emberi szem felbontóképességén bőven kivül esik. A4-ben is 300ppi, ami igencsak jó.
És hol vannak ettől az 1Ds, 5DII, D3x, A900 gépek...
Egyszer, csak egyetlen egyszer nézzél meg egy 36mm x 24mm-es diát és egy >20Megás digit azonos médiumon, azonos méretben. Nyomtatás, vetítés (nehéz lesz 20 megás vetítőt találni), szkennelés - tökmindegy.
Egy valamire képes 100 fotósból 99: teljes méretű dia vetítve vs. digi 100%-ra nagyítva. Fahéjas tejbegríz vs. vörösboros marhapörkölt. Eddig terjed a gondolkodás.
-
Ijk
nagyúr
Szerintem ha a középformátumot nem vesszük figyelembe a D3x a legjobb felbontásban, a filmes és digitális gépek között egyaránt. A filmet magát nehéz bárhova is tenni, bár azért nem hiszem, hogy egy átlagos apsc váz lemossa. Szóval a D3x-ben biztos vagyok, alatta viszont már nehezebb sorrnedet tenni.
/人◕ ‿‿ ◕人\
-
madgie
titán
Az a baj, hogy film és film között is óriási különbség van. Nem lehet egy nagy érzékenységű T-Maxot összehasonlítani az ötvenes Velviával csak felbontást nézve, mert értelmetlen. És be is kell szkennelni, ha digithez akarjuk hasonlítani (ekkor meg közbeszól megint egy újabb ismeretlen az egyenletben). De magát a digitet is millióképpen lehet használni, sokféle élesítési vagy éppen debayer algoritmus van, és sokan indokolatlanul tekerik feljebb az érzékenységet olyankor is, amikor nem kéne. De lehetne még sorolni, mennyi akadálya van a film vs digit csatájának, de szerintem nem is kell összehasonlítani őket. Nem számít.
-
-
polika
senior tag
Szerintem egész korrekt 10x15-ben még jól mutatna. Jó irányból erős fényekkel megvilágított témáknál a digi egész türhető képet ad. Ezen a témánál ilyen kemény fényeknél én pl lehet nem is használnék velviát mert durván szines lenne (kékekben és zöldekben is), plusz a mély tónusokat is nehéz lenne belőle rendesen kiszedni mert nagyon kontrasztos lenne.
-
ROBOTER
addikt
Van itthon a gyerekemről ASA400-as minőségi nega 30x45-ösben, vegyszeres hívással. Sehol nincs a kiállításra készült azonos méretű digi képekhez képest.
Ki beszél itt FF-ről? Az most hogy jön ide?
Ha FF lenne az érzékelő, nem lenne CFA, többszörös lenne a fényhasznosítás, sokkal kisebb pixelek lehetnének azonos S/N-hez azonos ISO-n.
-
Dare2Live
nagyúr
azért nagyon durva az érzékelőméret ebben az S2ben.....
don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
-
polika
senior tag
Tény hogy 400-as filmek nagyobb szemcsések, analógon nincs lehetőség zajtszűrni. Az már izlés kérdése hogy kit zavar kit nem, érdemes-e utólag zajszűrni vagy sem. 400-as filmel készült kép, 1:1-es crop.
Az biztos hogy a leica s2-nél a nagyobb érzékelő nem csak a zajt csökkentheti hanem eleve a szenzor méret miatt sokkal jobb lesz ez a gép portrézni szebb lesz az éles életlen átmenet. APSC -> full frame is minőségi ugrás, szerintem itt is kb hasonló. Csak az ára lesz horribilis Azt gondolná az ember hogy sokkal többet ér a mindenféle mechanika, optika váz stb mint maga az érzékelő lapka, és hogy a nagyobb sűrűségű technológia a nehezebb/drágább (mint a prociknál) szal traktor méretben egyszerűbb lenne az előállítás. Pl kompaktoknál sokszor ugyanolyan váz + optika mellé raknak egyforma méretű de egyre több mpixelt tartalmazó érzékelőket aztán árba meg szépen felskálázzák, szal ez alapján azt gondolná az ember hogy nem az érzékelő anyagi költsége a legnagyobb hanem a gyártás technológia. Mégis a nagy méretű érzékelőket fogfájósan rakják bele a masinákba, mindehol ahol lehet a legkisebbet rakják ami még épp nem zajos alap ISO-n.
-
ROBOTER
addikt
"Az már izlés kérdése hogy kit zavar kit nem"
Nem, ennek köze nincs az ízléshez.
A vita abból indult, hogy a filmen mennyivel több a részlet, és hogy a digi AA és demosaic mennyire tönkreteszi a képet.
A kép pedig dupla csalás:
1. FF - Kodak, Dalsa CCD-ket lehet rendelni CFA, AA nélkül is. Sokkal jobb fényhasznosítással. Katonai, ipari alkalmazásokhoz használják. De más gyártók is hajlandóak igény esetén. Egy jelenlegi Sony 24,5 / Canon 21 megás szenzort a jelenlegi S/N értéket megcélozva legalább 50 megapixellel lehetne elkészíteni. Arról nem is beszélve, hogy az eddig megszokott demosaic-nak mennyivel könnyebb feladata van, ha nincsenek színcsatornák.
2. KF - már többször leírtam, minden hozzászólásomban, hogy AZONOS képméretről beszélünk. Van KF digi hátfal 50 megapixellel is.
A kép amúgy tökéletes példája, hogyan eszi meg a részleteket szemcsézettség.
Az ízlés a cél érdekében eltorzított színvilág (amiért az ember adott filmet választ az adott feladathoz), ízlés a szemcsék által adott textúra illeszkedése a témához. A felbontás az nem ízlés. Az fizika meg matek.
-
ROBOTER
addikt
Válassz ki egy részletet a következő képről, ami beleesik a DOF-ba. (mondjuk a nekünk jobb oldalon lévő szemöldök orr felé eső része, vagy a felette lévő hajszálak)
A te képed erdetije úgy 24-25 megás lehet, ez 21, szóval a méret nem magyarázza a különbséget.
Ugye nem kell magyarázni a különbséget? És ez még "csak" Leica, és ez még "csak" színes.
-
Ijk
nagyúr
Még szép, hogy kompaktoknál a ccd-t cserélik nagyobb felbontásúra.
Mivel a fizikai méret nem változik, nem kell másik objektívet tervezni hozzá, gépvázból is maradhat egy alapkoncepció. Kis módosítás után már jöhet is az új széria, amire már 14MP van írva, ami naívak számára az egyetlen számszerűsíthető adat.
Másfelől aki fényképezőt szeretne, mi a szempont? Legyen minél kisebb, minél nagyobb zoom és MP. És hidd el sok embert nem érdekel, hogy esetleg a fű egy összemosott massza.
Nem elég baj, hogy nehéz kezelni a kis érzékelők zaját, gyenge dinamikáját. A kompakt gépek optikái képtelenek kiszolgálni még 5MP-t is, nem hogy 12-14MP-t. Tehát a képminőség már ezen a két ponton el van cseszve, de hogy biztos hatás legyen még ráengednek egy rakás "képjavító" programot is. Sokkal jobb lenne a helyzet 4-5 MP-es, 1/1,6" érzékelőkkel, és 2-3X-os átfogású f2.0 fényerejű obikkal, viszont a marketing rögtön bukná a fennt említett két aduját, és ráadásul drágán lehetne legyártani a minőségi üveg miatt./人◕ ‿‿ ◕人\
-
polika
senior tag
Ez az összehasonlítás ott "csalás" hogy a fej kitölti kb 1/3-1/4-ét a képnek. A filmesen meg 1/10-ét sem, szal egy sokkal nagyobb kropot akarsz összehasonlítani, emelett a filmes kép f2.8-on készült ahol sokkal lágyabb a lencse, a másikon meg az L-es lencse legnagyobb feloldása körül (f5.6).
Egyébként meg ha jólemlékszem onnét indult a vita hogy természetképeken a digi megfekszik ott ahol a részletek beleesnek abba a kritikus 2-3 pixel sugarú tartományba ahol a lowpass + bayer számolás kiátlagolja a tónus információkat (levelek, fű stb bizonyos távolságból), és emiatt írtam hogy jó hogy emelik a szenzor méretet talán egy ilyen KF-hez közelítő megoldás javít ezen a problémán.
Annak meg örülök hogy a "gagyi" 50eftos masinát állítjuk szembe a több milliós cuccal és nincs mit szégyenkeznie.
-
polika
senior tag
Én pedig szievesen vennék kompakt zsebben hordhatót amiben nagyobb szenzor van, zoom se fontos csak hogy kicsi legyen bárhova vihesse az ember
Reménykedek hogy a marleting valamikor fordul és valaki mer lépni a minőség felé is. Fuji tűnik a leginovatívabbnak ezzel a speci méhsejttes kisebb nagyobb érzékelős megoldással ami lehetővé tesz nagyobb dinamika áttfogást + felbontásban sem szálnak el hogy csak a memória kártyát vegye az ember már a kis kompaktba is...
Esküszöm valami maffia lehet a háttérben az SD kártya gyártók részéről hogy még mindig csak több pixelt akarnak felnyomni a körömnyi érzékelőkre.
-
ROBOTER
addikt
"a kritikus 2-3 pixel sugarú tartományba ahol a lowpass + bayer számolás kiátlagolja a tónus információkat (levelek, fű stb bizonyos távolságból)"
Na igen, ez a mondat a butaság. Semmilyen 2-3 pixel sugarú tartomány nem létezik. Ez néhány egyszerű ember kitalálta, és azóta megállíthatatlanul terjed.
Aki igazolni akarja, az betesz valami elb@szott gyári tesztfotót. Ha meg mutatnak neki valami másat, akkor gyorsan témát vált.
Az árról pedig szintén nem szólt a vita.
Ez mindig érzelmi kérdés lesz, mert aki a filmet használt, érzelmi kérdést csinál egy technikai kérdésből. A közepes és nagy érzékenységű színes negatívok nem az utóbbi 1 évben veszítették el a felbontási csatát, hanem sok-sok éve.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt