- Canon MILC: EOS R és M topik
- SSD kibeszélő
- ASUS ROG Ally
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Exkluzív funkcióval tenné vonzóbbá az ARM-os PC-ket a Microsoft
- Philips LCD és LED TV-k
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen monitort vegyek?
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
Hirdetés
-
Kulisszák mögötti videón a hamarosan megjelenő Stellar Blade
gp A kizárólag PlayStation 5-re szánt akciójáték alig két nap múlva debütál.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
A Coca-Cola következő nagy újítása az AI
it 1,1 milliárd dolláros üzletet kötött a Coca-Cola és a Microsoft, hogy előbbi használja majd a redmondi felhőt és AI-t.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#90088192
törölt tag
Szerintem hamarosan érkezik egy fizikus aki tényleg tudja miről beszél, de elmondom az én értelmezésemet:
A hő átadása 3 módon történhet
- sugárzás
- konvenció
- hővezetésA felület ami maga a hűtőborda, ez infravörös sugárzás formájában bocsát ki energiát, amit a körülötte lévő molekulák energia szintjét meg változtatják. Ez azt jelenti, hogy a levegő ami érintkezik a felülettel, az hovezetesben vesz részt a többi viszont csak sugárzás éri. Mivel az energia átadás függ a tömegtől és a kezdeti hőmérséklettől így gyorsan belátható, hogy vagy a levegő hőmérsékletét csökkentjük, vagy a tömeget változtatják. A levegő hőmérséklet úgy csökkentjük hogy amikor felmelegedett a felületen nem csak a konvekciora hagyatkozunk, hanem külső energia segítségével eltávolítjuk a hő átadó felületről. Mert a levegő jó hőszigetelő, így nem fogja a távolabbi légrétegek számára átadni az energiát, a konvekcio viszont lassú magában.
Én így látom.
-
A hősugárzást értem, valamint a hővezetést is.
A hőáramlás mikéntjét, hogyan működik ezt próbálom boncolgatni.
Az egyenletek nem vonzanak amik matematikailag megmagyarázzák(fizikusok ilyen téren kíméljenek), hanem az anyagok szintjén, hogyan működik az érdekel.
De tulajdonképpen a levegő molekulák, amikor nekiütköznek a borda felületének, akkor is hővezetés jön létre, még ha rövid időre is.Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"
-
bazsi83vp
senior tag
Igazából a hőáramlás az, amikor a hordozó közeg áramlik.
Lást a víz melegítése során a hőmérsékletkülönbség miatt fellépő áramlást, vagy épp a természetben a tengeri áramlásokat. Itt a mozgó/áramló részecske viszi át A-ból B-pontba az energiát."De tulajdonképpen a levegő molekulák, amikor nekiütköznek a borda felületének, akkor is hővezetés jön létre, még ha rövid időre is." <- nem... ez a hőátadás/hőátszármaztatás. A vezetés az, amikor a borda forróbb pontjáról a hűvösebb pontra "vándorol" a hőenergia.[ Szerkesztve ]
-
Egy dologról beszélünk.
Csak két különböző anyagról.
A borda felülete ami magasabb energia szinttel rendelkezik, és a levegő molekula, ami alacsonyabbal.
A találkozáskor megpróbálják kiegyenlíteni a hőkülönbséget.
Fizikai kontaktus jön létre, és így terjed tovább a hő.
Csak sok-millió kicsi molekula nekicsapódása okozza ezt a jelenséget.Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"
-
Alapvetően három módon lehetséges hőt továbbítani.
1. Hősugárzás. Tiszta ügy nem játszik szerepet a közvetőközeg a hő szállításában.
Erre a legjobb példa az infra fűtés. Közvetlenül téged melegít a fűtés, nem a közvetítő levegőt.2. Hőszállítás. Ez esetben a közvetítőközeget mozgatjuk fizikailag.
Például a vízhűtés. Mi cirkuláltatjuk vizet a hő átadó és hő leadó egység között.3. Hővezetés.
Ekkor a hőt a közvetítőanyag vezeti. Nem mozog semmi ez esetben.
Például a paszta tölti be ezt a szerepet a processzor és a hűtőborda között.Nyilván a hőszállítás is hővezetéssel melegíti a közvetítő anyagot és hővezetéssel adja le a hőmennyiséget. Csak közben a közvetítőanyag áramlik.
A hőszállításnak a legagyafúrtabb megoldása, amikor halmazállapot változással szállítunk hőt.
A forrásban lévő víznek nagy a hőelvonása. A keletkezett gőz tárolja a hőenergiát, majd a másik ponton kicsapódva vízzé alakul. Ekkor szabadul fel a korábban befektetett hőenergia.
Azt az elvet használják a hőcsöves hűtők. (Ma már közvetlen hűtésre is használható lehetne a módszer, mivel legalább100 fok lehetséges maximális üzemi hőmérséklete az új processzorok többségének.)A processzorhűtő és a ventilátora hőszállítással továbbítja a hőt de hővezetéssel melegszik a levegő. A sugárzás elhanyagolható.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
joghurt
addikt
Még annyi kiegészítés az eredetihez: Ha valaminek nagyobb az áramlási sebessége, akkor annak alacsonyabb a nyomása (Bernoulli-törvény).
A másik, hogy a levegő viszonylag jó hőszigetelő (ld. Porotherm tégla, Nikecell tábla, több rétegű ablaküveg, paplan stb.). Tehát valahogyan a hűtőborda által felmelegített levegőt jó lenne onnan odébb vinni, hogy újra hűvös levegő legyen, amit a hűtőborda megint felmelegíthet. Ha nincs ventilátor, a meleg levegő persze akkor is felszáll (hiszen kisebb a sűrűsége), és hideg áramlik a helyére, csak ezt elég lassan teszi.
A ventilátor tehát a levegő tömegáramát növeli meg, ami így több hőt tud átvenni a hűtőbordától.A vizes hűtések ezért is még jobbak: 700-szor nagyobb a sűrűsége, nagyobb a fajhője, elég lassabban keringetni. És ráadásul a víz még magában is jobban vezeti a hőt, mint a levegő.
A tej élet, erő, egészség.
-
bkercso
nagyúr
Ez a hsz a lényeg, pontosan.
Bár elég régi írás, de ha nincs konkrét kérdés, csak a "belegondolás" a lényeg: a levegőmolekulák szabad úthossza pár szász molekulaátmérőnyi, vagyis igen kicsi: két ütközés között nem repülnek sokat, nem távolodnak el a bordától. Másodpercenként kb. milliárdnyi ütközést szenved el 1-1 molekula.Az aktív hűtés lényege pontosan az, hogy a rossz hővezetésű levegőt mozgatja. Ha ez nem történik, a bordánál lévő lvegőréteg melegszik, de ez lassan terjed tovább - jórészt feláramlással, ami jóval gyorsabb a diffúziós hővezetésnél.
Gyakorlatilag a lényeg, hogy a hűtés hatékonységa nem lineárisan változik a levegő (/víz stb.) sebességével: egy kis áramlási sebesség is lényegesen javítja a hűtés hatékonyságát (a hőellenállást).
Ha halk hűtést szeretnénk, megoldás lehet egy nagyobb ventillátor a névlegesnél kisebb feszültségről hajtva.
(A Bernoulli-féle nyomásesés nem nagyon játszik, mert egyrészt kicsi az áramlási sebesség, másrészt a bordát fújva torlónyomás is kialakul.)Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
Új hozzászólás Aktív témák
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Redmi Watch 4 - olcsó hús, sűrű a leve
- Canon MILC: EOS R és M topik
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- SSD kibeszélő
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Spórolós topik
- Politika
- Gyúrósok ide!
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- További aktív témák...