Hirdetés
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- 3D nyomtatás
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Milyen egeret válasszak?
- Akciókamerák
- Epson nyomtatók
- Hobby elektronika
- A legdurvább (?) táblagép: ROG Flow Z13 és a Strix Halo
Új hozzászólás Aktív témák
-
emelhu
aktív tag
válasz
GeryFlash
#12
üzenetére
"Hagyjuk mar ezt a baromsagot hogy marketing nevek a nanometerek"
Én nem értek hozzá, de tény, nem a nanométer érdekel, hanem a csipre helyezett tranzisztorok száma, mert abból lesz funkcionalitás.
Ezt követően a sebesség, az órajel, amivel pörögni képes.
Ezt követi a disszipáció, fogyasztás, mert ezek behatárolják a felhasználást.Persze speciális felhasználásoknál a sorrend változhat (pl. mobil vagy IoT eszközök).
De a lényeg, nem egy mutató számít, hanem a teljesítmény ill. a megfelelőség. -
-
emelhu
aktív tag
" a nyugati civilizacio sztenderdjeivel nezve se normalis amit ez a f*sz muvelt"
Nekem régi bajom, hogy ez a részvénytulajdon dolog kiszorítja a közvetlenül beazonosítható tulajdonosok rendszerét.
Adózási eszközökkel kellene korlátozni, mert nem csak az érdekeltség "homályos" tőle de a valós tulajdonos is, ami itthonról nézve igen nagy veszélynek látszik, de a nyugati világ is keményen küzd a pénzmosásnál ezzel.
Egy közvetlen tulajdonos (ha még ráadásul ott is dolgozik mint vezető tisztségviselő) azért jobban figyel a vagyona hosszútávú érdekeire.
Egy részvényt akár online, akár percenként adok-veszek.... de egy gyárépületet, piaccal, termékkel csak mindenkori értékbecslés után, nehezen lehet eladni.De az alkalmazott cégvezető és felügyelő bizottsági tagok jövedelmét is nagyon kellene adó vagy egyéb szabályokkal irányítani társadalmi érdekből.
Pl. a cégvezető közvetlen fizetése, jövedelme nem lehet magasabb a céges átlagjövedelem tízszeresénél (efelett meg mondjuk 80%-os büntető szja).
Efelett csak részvény (tulajdon) százalékot kaphat. Azzal a megkötéssel, hogy a kapott tulajdonrészt a cégnél végzett munkája alatt nem lehet értékesíteni. Ha a munkaviszonya megszünt, akkor is maximum a 10%-a értékesíthető évente.
Vagyis egy pár éves céges munkaviszony után ha vált vagy nyugdíjba megy, akkor is gazdag ember lehet, de csak ha egészséges, jó állapotú céget hagyott maga után, ami még akár évek múlva is nagyon értékes.
Ha nekem lenne ilyen cégem én mindenképpen így fizetném a managereimet. -
emelhu
aktív tag
Erre mondtam, hogy a politika (törvényhozás) sokat tehet.
Pl. a rövidtávú gazdasági döntések ellen (valutaspekuláció például) egy Tobin adó, ami a pénzforgalmat fékezi. De én egy magasabb Tobin-jellegű péntforgalmi adót is el tudok képzelni, ahol nem csak fizetési kötelezettség keletkezik, de jóváírási jog is.
Pl. ha egy alap befektet valamibe akkor egy Tobin adóval (mondjuk 2%-al) terhelt a készpénz forgalma és ha ezt egy adott időn belül visszamozgatja (csiki-csuki, gyors tőkeáthelyezések), akkor nem kapja vissza, de ha legalábbe egy évig (egy hónapig, egy hétig, a területtől függ) megtartja, akkor visszajár.Én értem hogy a bankok megtakarítás gyüjtése és cégeknek kihelyezése és a részvénypiac a gazdaság optimális tőkeellátásához kell, de részesítsük már előnyben azokat a befektetéseket adóügyileg (a pénzügyi manipulációkkal szemben) amelyek valós termelési kapacitásokat hoznak létre, valós terméket készítenek, amelyek munkahelyeket teremtenek.
Pl. a határidős valuta ügylet. Mi is volt a cél? Hogy a gyártás megrendeléskor ki lehessen védeni a valuta árfolyam mozgást mert a szállítás csak napok-hetek-hónapok múlva esedékes. Na talán ezt a célt megőrizve kellene valami Tobin adóval megdrágítani hogy két másodpercen belül hatszor váltson valutát oda-vissza. Mert az nem reálgazdasági valutamozgás, hanem tisztán spekulánsi. És nem a spekuláns szóval van a gondom, az egész részvénypiac spekuláció, hanem a nem valós gazdasági eseményeken alapuló spekulációval.
-
Amit te szeretnél, az egy komoly lépés a stakeholder kapitalizmus felé, mert közvetlenül érdekeltté tenné a cégvezetést a cég hosszútávú teljesítményében.
Az okfejtésedben én annyi hibát látok, hogy a nyugdíj és befektetési alapoknál is csak egy ember fogja meghozni a döntést, hogy hol, meddig maradjon az alap pénze. Ezeknek az embereknek pedig nagyban függ a prémiuma a döntéseik rövidtávú teljestményétől.
Hiába van igazad az arctalan, jogi személy befektetők motivációival kapcsolatban, az ő alkalmazottaiknak ezzekkel ellentétesek az érdekei. És egy alapkezelő lényegesen nagyobb súlyt tud képviselni, mint egy egyéni befektető, vagyis szerintem komolyabb a nyomás egy ilyen helyről a cégvezetés felé, mint az egyéni befektetőktől.
Az alapkezelők egyébként is az etikátlan működés és a hűtlen kezelés között egyensúlyoznak szerintem az esetek 90%-ában, lsd. pl. a Soros és a Buffett alapjait, amik gátlástalanul spekuláltak a valutapiacon, komoly gazdasági gondokat okozva az érintett országoknak, masszív rövidtávú nyereségért cserébe. Ami nyilván az alap rövidtávú mutatóit javította, hogy lehessen prémiumot fizetni...
-
emelhu
aktív tag
Különösen az a részvényesi forma az érdeke, amikor a részvény tulajdonosa egy kockázati alap, ami bankok és biztosítók tulajdonai, akiket nyugdíjalapok és befektetési alapok birtokolnak, akiknek a tulajdonosai befektetési bankok és nagyvállalatok, akik tőzsdén és befektetési alapok által birtokolta, akik.... stb, stb.
Ha egy részvény mögött nincs könnyen, egy-két- (max 3) lépésben megadható valós személy akkor a részvényes személyes döntése semilyen módon nem jut el a cég vezetéséig, onnan a semmiben lóg a cég, nincs is valós kontrol a cégvezetés felett.
Mert egy közvetlen részvénytársaság esetén a részvényeseknek lehet konkrét célfüggvénye: pl. egy nyugdíjalapot kevésbé érdekli az azonnali pénzügyi haszon és fontosabb neki a hosszútávú cégérték.
Ezért (a cégvezetés kontrolja) volt az a javaslatom, hogy legyen olyan szabály, hogy a cégvezetés mondjuk a cég átlag fizetéseinek 10-szeresét keresheti maximum kifizetett kp-ban. (ebből azért meg lehet élni remélem:) ) Ha ennél többet akarnak nekik fizetni az csak részvénypakettben lehet, amit letétbe kell tenni és csak a cégtől távozás után kaphat meg, azt is úgy hogy 10-20 egyenlő részletben évente (az összeg nagyságától függően).
Vagyis a cégvezetés alapvető érdeke lenne a cég értékének, jövőállóságának megőrzése,Csak a politikusok el vannak foglalva mással (pl. hatalmi játszmák és korrupció), így pl erre nem jut idejük...
-
#23
Petykemano
veterán
emelhu
#22
Petykemano
veterán
"Egyrészt veszélyes elengedni a "régi" "családi" cégek modelljét, ahol a tulajdonosok kis köre döntött a valóságban a legfontosabb dolgokról, nem egy fizetett cégvezető, akinek az érdekeltségei nem egyértelműek, nem min dig illeszkednek."
Ezt az Adam Smith-i romantikus képet kapitalizmus ezt már rég meghaladta. Legkésőbb akkor, amikor kontinensnyi infrastrukturális hálózatokat kellett egy cégben megvalósítani (General Electric, Standard Oil) és megszülettek az ilyen megavállalatok finanszírozásához szükséges gigabankok is.Az elképzelésed egyébként jogos és szerintem meg is valósult.
Olyannyira, hogy a 2008-ban bankokba és most 2020-ban a FED által cégekbe öntött dollártrilliókból nem jutott a reálgazdaságba a fogyasztóknak: a következő okokból:
1) az államok már 2008-ban a bankok kimentése után el voltak adósodva, őrültség lett volna államnak hitelezni
2) mindkét válság a lakosság számára elbocsátásokkal, jövedelemcsökkenéssel járt, ilyen körülmények között bank ritkán kölcsönös a lakosságnak, arról nem is beszélve, hogy a lakosság is el van adósodva jelzáloghitellel, személyi hitellel.
3) az ingyen pénzhez (0 közeli vagy negatív kamat!) jutó bankok ezért a pénzt a cégekbe tolták. is volt a cél, hogy azok fektessék be, teremtsenek munkahelyeket. Csakhogy a cégek körbenéztek és azt látták: hülye leszek befektetni, hát épp az a bajom, hogy azt se tudom eladni, amit terveztem, válság van csökken a kereslet, nekem épphogy elbocsátanom kell, nem felvenni.Ezért a gazdaságba beletolt pénz mind az értékpapír piacokon landolt.
És 2020-ban eljutottunk oda, hogy financiális gazdaság és a reálgazdaság elvált egymástól.
Válság van, amerikában többtízmillió munkanélküli, a GDP 33%-ot esett Q2-ben. Ennek ellenére az amerikai tőzsdék pánik helyett szárnyalnak, rekordokat döntögetnek!A cégek és cégvezetők már nem (csak) abban érdekeltek, hogy jól teljesítsenek, profitot érjenek el, ami osztalékot jelent és amit az értékpapírpiac részvényárfolyam emelkedéssel, vagy cégérték emelkedéssel honorál. Nettó spekuláció lett az egész. A cégek az ingyen kapott pénzt saját részvény visszavásárlásra fordítják.
Ennek ellenére a javaslatod, a munka során honoráriumként kapott elidegeníthetetlen részvénycsomagról (szerzett járadék) lehet, hogy megoldást jelentene, de egyben azt is jelentené, hogy az értékpapír piaci kereskedést korlátozni, szabályozni kellene.
-
emelhu
aktív tag
Egyrészt veszélyes elengedni a "régi" "családi" cégek modelljét, ahol a tulajdonosok kis köre döntött a valóságban a legfontosabb dolgokról, nem egy fizetett cégvezető, akinek az érdekeltségei nem egyértelműek, nem min dig illeszkednek.
De ha már széleskörű részvényalapon áll (ahol ugye olyan sok lehet a tulajdonos, hogy a tulajdonosok hangja elvész, kioltják egymást), akkor sem ártana stratégiai célokat kitűzni. Esetünkben eldönteni hogy a rendszeres profitkifizetés vagy a profit teljes újrabefektetése és a cégérték növelése-e a cél (illetve a skála két végpontja között végtelen alternatíva).
De csak egy javaslat. Kevesebb energiát a negyedéves pénzügyi jelentések készítésébe és ezt az előbb választott stratégiához illeszteni. Ha a cégérték növelés a cél, akkor a negyedéves jelentés csak a cashflow szintjén érdekes, ha a rendszeres osztalékfizetés, akkor meg ez a cél egyik fontos mutatója.
Részemről olyan management szerződést kötnék, ahol a vezetőség a jövedelme pl. felét kapja csak meg kifizetésben. Az sem kicsi, bőven jól élhet belőle
A másik felét minden hónapban vagy negyedévben a cég saját részvényeinek vásárlására költenék. Ezeket a részvényeket meg letétbe helyeznék a vezető részére.
Amikor meg elmegy a cégtől, ez a packet a megtakarítása. Annyit ér, ahogyan a céggel sáfárkodott
De ezt sem kapná meg azonnal, nem tudja eladni azonnal, hanem pl. valami nyugdíjkifizetéshez hasonlóan pl. 10 év alatt kapja meg negyedévente egyelő mennyiségben.
Ha meg megkapta akkor tarthatja tovább vagy aladhatja.Szerintem ez sokkal önszabályzóbb és távlatosabb lenne, mint hogy a negyedéves jelentések alapján felveszi a bónuszokat.
-
gliskard
senior tag
Kina
i államkomolyan gondolja chip gyártásban a felzárkózást:
Over 100 TSMC engineers poached by Chinese chip companies -
gliskard
senior tag
amit leírtál arra kicsiben van példa az erősen kérdéses, hogy nagyobb méretben főleg egy Intel méretű cégnél működhet-e (persze a jelenlegi befektetői struktúra ezt eleve nem engedi, de ha ez nem lenne és egy kézben lenne, akkor vajon megvalósítható lenne?)
-
angyalpc2
aktív tag
lassan valóban kezd kicsit gáz lenni a 14nm+++
De az intel azért még tartja a frontot, hozza a számítási kapacitást. nincs még nagyon lemaradva. legfeljebb a legtop CPU rang nem az övé. (AMD is meg volt nélküli vagy 10 évig)
De tény, hogy ha nem sikerül jövőre sem 10-et magabiztosan meglépni és nagyon erős lépéseket tenni a 7nm felé akkor gondban lesz és akkor aztán elúszik az 5nm 2023 környékén.
És abból már nagyobb gond lesz. -
Pingüino
senior tag
Ezt a "mindenáron a magasabb órajel a jobb" mentalitást is el kell felejteni nagyon gyorsan. De hát ezt is az Intel verte az emberekbe sajnos.
A processzor teljesítményét sok kis apróság mellett három nagy dolog befolyásolja. Működési frekvencia, IPC, és magszám. Hiába ér el magasabb órajeleket az Intel a 14 nanón maradás miatt, IPC-ben le vannak maradva. Ezért vannak az AMD procikkal hasonló egyszálas teljesítményeik.
A gond ott kezdődik, hogy manapság már nem a teljesítmény hajkurászás az elsődleges. Sokan nagyobb hangsúlyt fektetnek a hatékonyságra. Márpedig az órajel emelésével hatványozottan növekszik a fogyasztás. Ha egy chiptervező cég ésszerű keretek között akar maradni, nem megy 3 - 3,5 Ghz fölé akkor sem, ha egyébként a gyártástechnológia lehetővé tenné.
A másik viszont, hogy alacsonyabb csíkszélességen kisebb egy mag, és így több fér el egymás mellett. Ez az egyszálas teljesítményen nem emel, de a teljesítményigényes alkalmazások jelentős többsége többszálúsítható lenne, ha a szoftvergyártók veszik rá a fáradtságot.
Szóval alapvetően az Intelnek a 14nm reszelgetése nem előny, hanem kényszermegoldás. -
GeryFlash
veterán
,,Pl. a legújabb gyártástechnológiájuk nem bírja a magas órajeleket, a 14nm-ük meg igen. És ez kihatással van a szálankénti CPU teljesítményre is."
Az nem abbol fakad. Siman meg nagyon nincs kitapasztalva a node, ha ott is beleraknanak x evet ahogy a 14-be tettek akkor hoznanak olyan orajelet. Ugyanez a Ryzen. Ok kb 2 eve hasznaljak a 7nm-t, teljesen mas mint az Intel altal uszkve 6 eve hasznalt 14nm, amit a vegletekig kiismertek. Ha meg egy bort lehuznak a TSMC 7nm/rol akkor johetnek 5GHz koruli procik, sokkal jobb perf/wattal mint az Intel 14nm-n.
De akkor mondom mashogy: nem volt meg olyan hogy a transistor density egy 7nm-nek tobb legyen mint egy 10-nek. Talan ha az Intel tudta volna tartani azt az allati szigoru 10nm specifikaciojat amit elsore definialtak akkor az talan jobb lehetett volna lathatalnaban mint ez a 7nm.
,,Csak arra szolgálnak ezek a számok, hogy a laikusoknak lefordítsák egy egyszerű, nagyon jól értelmezhető számra a rettentő komplex fejlesztéseket amik valóban végbemennek két node között."
Nem ez tovabbra sincs igy. Van egy adott szervezet (nem jut eszembe a neve) akik ezeket az elnevezeseket certfikalhatja. Nem, nem lehet puszira bemondani egy 14nm-re hogy ez mostantol 3nm.
,,Sok minden határozza meg a különbséget, nem csak az a nyomorult szám, pl. a FinFET-EUV váltás lehet többet hoz azonos nm-en, mint egy 7-5nm váltás FinFET-nél maradva."
Ezzel nem is vitaztam. Bar sok EUV-s dolgot tovabbra se lattunk ami nem ultramobil SOC lenne. Ettol meg az 5nm jobb mint a 7 es a 7 jobb mint a 10 stb
-
válasz
GeryFlash
#12
üzenetére
Abban igazad van, hogy a nm jelölések jeleznek fejlődést és fejlesztést, de ettől még egyáltalán nem összehasonlíthatóak.
Egy "5nm-class node" nem lesz mágikusan jobb 30%-kal egy "7nm-class node"-tól. TSMC jó példa, a kettő náluk majdnem ugyanaz.
Csak arra szolgálnak ezek a számok, hogy a laikusoknak lefordítsák egy egyszerű, nagyon jól értelmezhető számra a rettentő komplex fejlesztéseket amik valóban végbemennek két node között.
Szerintem a félvezetőgyártók legzseniálisabb marketingfogása, hogy sikerült egy ilyen már-már "ezoterikus" iparágat ilyen megközelíthetővé tenni az átlagemberek számára, és már ki sem lehet irtani a köztudatból ezt a beidegződést. Ennek nyilván akkor jön el a böjtje, amikor a gyártók megakadnak valahol, és évekig ugyanazt a számot kell ráírni a dobozra, lsd. az inteles hírek alatti kötelező "LOOOOOL 14nm++++++ 2020-ban" kommenteket.nem volt meg eddig olyan hogy xy gyarto kisebb elojelu nanometeru nodeja szarabb lenne masik nagyobb elojelujenel
Intel?
Pl. a legújabb gyártástechnológiájuk nem bírja a magas órajeleket, a 14nm-ük meg igen. És ez kihatással van a szálankénti CPU teljesítményre is.
Ahogy az eredeti Ryzenek sem tudtak a gyártástechnológiájuk miatt 4,1GHz fölött menni. Pedig a nm már akkor is kisebb volt, mint az Intelé, ha jól emlékszem. Jó, nem azonos gyártó, jól illusztrálja, hogy nem minden nm egyenlő.
Sok minden határozza meg a különbséget, nem csak az a nyomorult szám, pl. a FinFET-EUV váltás lehet többet hoz azonos nm-en, mint egy 7-5nm váltás FinFET-nél maradva. -
GeryFlash
veterán
Hagyjuk mar ezt a baromsagot hogy marketing nevek a nanometerek, az elmult 3 evben minden topikban volt egy ugyeletes aki ezt leirta aztan mindig be legyen bizonyitva hogy noha vannak elteresek 1-1 ceg azono ez a nevezektanu nodejanak specifikaciojaban, de ezek nem csak egy marketingesek altal raagathatott valami hanem at kell mennie az adott sztenderdeken, es csak akkor kapjak meg a minositest.
Igen, lehet hogy a TSMC-nek jobb a densityje, igen lehet hogy az Intel EREDETILEG TERVEZETT 10nm-re nem lenne messze masok 7nanometerol, ettol meg ezek az elnevezesek nem legbolkapottak, valamit igen is jelentenek, nem volt meg eddig olyan hogy xy gyarto kisebb elojelu nanometeru nodeja szarabb lenne masik nagyobb elojelujenel.
Komolyan ha van top10 kozhely a prohardver forumon akkor az az hogy a nm szamok marketing szamok es mindenki hazudik, ha igy haladunk majd lesz negativ elojelu nm-u node, stb.
A mondandod tobbi reszevel egyebkent erdekes es egyet tudok vele erteni, kene valami ertelmes onszabalyzas mert ez igy hogy mindenki az idei evi bonuszra megy nem vezet sehova, ebbol a felelotlen viselkedesbol lett a 08-as valsag is.
-
Igen, egy befektetés célja a haszonszerzés, de ilyen mértékben kiszolgálni a befektetők irreálisan magas haszonigényét már-már a hűtlen kezelés kategóriájába esik.
A befektetők elvárásai egyszerűen sértették a cég érdekeit. A CEO feladata lenne, hogy ezeket az érdekeket kiegyensúlyozza. Az egy dolog, hogy az aranytojás a befektetőké, de a tyúkot nem kell miattuk levágni...
Az Intel akkor is masszívan nyereséges lett volna, ha rendesen fejlesztenek közben. Azért maradtak le, mert a befektetőknek nem volt elég a 150%-os megtérülés a befektetésükön, hanem kellett a 250%.Nagyszerű példája annak, hogy a "shareholder kapitalizmus" miért káros, és miért kéne átállni a "stakeholder kapitalizmusra": hosszú távon nem fenntartható az előbbi modell, ami elsődlegesen és szinte kizárólag a befektetők érdeketi szolgálja. Egy olyan cég, ami figyelembe veszi a befektetőkkel szembeni saját érdekeit, a dolgozói érdekeket és a szélesebb közösség érdekeit is, sokkal egészségesebb* üzletileg is.
*: Jobban fent tudja tartani a növekedést, sokkal versenyképesebb tud lenni hosszútávon, és lényegesen alacsonyabb dolgozói fluktuációval kell számolnia, a pozitív sajtóvisszhangról nem is beszélve.
-
Nem csak a nanométereken kell lovagolni, elvégre ezek marketingnevek: többnyire semmiféle kapcsolatuk nincs tranzisztorok méretével. Ha van is az adott technológiával legyártott chipekben bármiféle méret, ami egyezik az elnevezéssel, akkor azt a gyártók vagy nem közlik, vagy teljesen ad hoc módon választják ki, és csak az apróbetűs rész lábjegyzetének jogi nyilatkozának legvégén találod meg.
Az Intel éppen aktuális technológiája meg kb. olyan fejlett, mint a többi gyártó 7nm-e, csak kevésbé kifinomult (rosszabb a kihozatali aránya). A probléma sokkal inkább az, hogy rosszul mérték fel a hosszútávú piaci trendeket, valamint kb. minden újításuk és akvizíciójuk kudarcba fulladt, ami a trendek lekövetését vagy meghatározását célozta volna.
A GloFo meg szerintem röhög a markába, mert még jó 20-30 évig gyárthat a jelenlegi technikával gyakorlatilag 0 befektetéssel mindenféle elektronikát. Csak nem csúcstechnikát.
-
#9
Petykemano
veterán
Darmol
#6
Petykemano
veterán
"A részvényesek pénzt akarnak, ezért fektettek a cégbe, ez a normális."
A cél természetesen racionális értelemben érthető.
Ugyanakkor ha egy tágabb perspektívába helyezed, akkor láthatod, hogy egy cég, de az egész gazdaság is egy körforgáson alapuló ökoszisztéma. Olyan, mint egy horgásztó, vagy egy erdő.
Egy erdő vagy egy horgásztó esetében szerintem ma már az a konszenzus, hogy az "azért vettem meg, mert le akarom aratni a hasznát" hozzáállás az abnormális és a normális az, hogy az erdő és a horgásztó tulajdonosa gondozza azt, ami a hozadékot termeli.Ez egyáltalán nem valamiféle altruizmus vagy önzetlenség.
-
kikikirly
senior tag
Jogos amit mondasz.Viszont úgy érzem Krzanich át esett a ló túlsó oldalára, am gondolom nem mondta el a részvényeseknek hogy ha NEM minden a tervek szerint alakul(amire volt belátható esély, lám be is következett) nincs Plan Biii mert minden mást felégetek,cserébe most hozzátok vágok 2 kamionnyi pénzt...Magam részéről ezt nem tartom életszerűnek,egyszerűen az emberek nem így működnek.
Krzanich biztos volt benne hogy mindent jól csinál,Abu leírta néhányszor az ipse vezetési kultúráját: egy öntelt barom, ezt nyugodtan kijelenthetjük, kizárt hogy pont ő tér el az átlagtól pozitív irányba.
Részvényesek nem voltak tisztában a valós nyereség kockázat aránnyal.
Ha igen,és ennek ellenére rábólintottak, úgy nem szóltam.
-
Darmol
senior tag
Ajánlom figyelmedbe "A nagy likvidátor" (1991)-t. Van benne egy jelenet a részvényesi gyűlésről, ahol a cégről döntenek. A részvényesek pénzt akarnak, ezért fektettek a cégbe, ez a normális. Az, hogy pénzt adjon valaki egy megagiga cégnek önzetlenül és homályos céloktól vezérelve, na _az_ abnormális viselkedés. Igen Krzanich szétcseszte a céget a pénzért, de őt nem a cég jövője érdekelte hanem a pénz, és minden részvényes boldogan támogatta célja elérésében. Nem ez az első és nem is az utolsó hasonló eset. Lehet AMD tíz-húsz év múlva hasonló sorsra jut.
-
Norb79
őstag
Az egész nyugati civilizáció rákfenéje ez, hogy a pillanatnyi egyéni érdek tartósan és rendszeresen felül tudja írni a hosszútávú célokat. A csávó annyit csinált, hogy kiszolgálta a részvényesek pillanatnyi igényét (sok osztalék azonnal), bármi is legyen ennek az ára 4-5-6-7-20 éves távon.
Nem véletlen, hogy a keleti gyártók kerülnek előnybe, ahol a hosszútávú csoportérdeket az egyéni rövidtávú érdekek fölé helyezik. -
GeryFlash
veterán
Ha valaki par eve azt mondja hogy az Intel 2021re a vilag 4. legfejlettebb chipgyartojava verekszi le magat biztosan hulyenek nezik. Es ebbol latszik hogy azert annyira nem nagy ordongosseg ez a 7nm, ugye ha birta volna penzzel akkor a GF-nek is boven lenne mar tomeggyartason 7 nanoja. Ebbol latszik hogy milyen know-how ment el a cegbol Krzanich idejen. A csavot lassan szovetsegi birosag ele lehetne allitani amiert tudatosan
szetb*sztaleepitette Amerika egyik strategialilag is legfontosabb ceget.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ph Az N+1 jelzésű node kiemelt fókuszt kapott, így annak mielőbbi bevezetése kritikus fontosságú projektté vált.
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- 3D nyomtatás
- Xbox Series X|S
- Viccrovat
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Hegesztés topic
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- További aktív témák...
- Eladó új, bontatlan Samsung Galaxy A16 (4/128 GB, fekete)
- Új Dobozos Lenovo Yoga Slim 6i Gamer Procis Ultrabook 14" -35% i5-13500H 16/512 Iris Xe FHD+ OLED
- Új Dell Inspiron 15 Multimédiás Laptop -35% 15,6" Bivaly i5-1235U 10Mag 8Gb 256GB SSD FHD IPS 120Hz
- Keychron Q3 Pro ISO UK RED hot swappable switch
- MacBook Air M4 -új 2025- 435.000 Ft (magyar)
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T495 - AMD Ryzen PRO 5 I 16GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W11 I Gari!
- Logitech G PRO X
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T470s - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- Jedi Survivor PS5
- Bomba ár! HP EliteBook 845 G10 - Ryzen 5 7540U I 16GB I 512SSD I 14,1" Touch I Cam I W11 I NBD Gari!
- Bontatlan Oriflame Love Potion parfüm
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RX 7900 XT 20GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T470s - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest