Hirdetés

2019. április 20., szombat

Hozzászólások

(#1) cinemazealot


cinemazealot
(PH! addikt)
LOGOUT blog (1)

Kár, hogy magáról a technológiáról egy szót sem említettek.

(#2) CzGöbe válasza cinemazealot (#1) üzenetére


CzGöbe
(kvázi-tag)

"a fázisváltáson – azaz halmazállapot-változáson – alapuló hőenergia-tároló"
Ez nálam kimeríti a technológia leírását :)

Amíg a föld kerek, mindig lesznek rockerek, de mivel a föld ovális, éljenek a techno partyk tovább is!

(#3) cinemazealot válasza CzGöbe (#2) üzenetére


cinemazealot
(PH! addikt)
LOGOUT blog (1)

Bakker, de figyelmetlen vagyok... :B

[ Szerkesztve ]

(#4) Kopi31415


Kopi31415
(PH! félisten)

Nem lehetne letisztázni cikket? Hőenergia tároló, hűtés megújítása, klimatizálás... Most akkor miről is van benne szó? És legfőképp milyen léptékben? Egy eszköz(PC-rack szekrény szint), egy szerverterem, egy komplett épület, ahol emberek is vannak?

[ Szerkesztve ]

Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec

(#5) Scalpel


Scalpel
(senior tag)

Valaki homályosítson fel, hogy azon kívül hogy a teljes rendszer termodinamikai tehetetlenségét növeli, hol lehet 54!!!!% energiafelhasználást megtakarítani? Nekem már az a grafikon ami a honlapjukon elérhető sántít... hogy amikor a legnagyobb a hűtési igény, akkor ezt a cuccot elég használni, de amikor ezt a cuccot kell hűteni, akkor kevesebb az energiafelhasználás, úgy, hogy a hőtárolót termodinamikailag ugyanoda juttatjuk vissza...

(#6) travix


travix
(tag)

Sem a cikkből a videóból meg annyira sem értettem meg a működési elvet, azért ha valamit elakarnak adni azt rendesen be is kell mutatni, azt érti mindenki hogy jó, mert hatékony, de nem ez a lényeg, hanem hogy miért. Később beugrott a 8-os fizika könyv hátulja ahol le volt írva a halmazállapot változáshoz szükséges energia, gondolom valami ilyesmi lehet a dologban, hogy amit most használnak hőtárolásra annak nagyobb a hőleadási felülete mint ennek az anyagnak és ezáltal kevesebb eltárolt hő veszik el, de hogy hogyan tud hűteni az rejtély. :D

(#7) borg25


borg25
(senior tag)

Jó kérdés, hogy mi van benne, de ugye a halmazállapotváltáshoz hatalmas energia kell.
Víz esetén pl az olvadáshoz annyi energia kell, mint amennyivel utána 0-ról 78C-ra felmelegíti az ember a vizet. Pedig a víz 4,2kJ/kg fajhője piszok nagy szám, a maga kategóriájában.
Gondolom kerestek egy anyagok ami mondjuk 10C-on olvad/forr s azt használják ki.

Az energiamegtakarítást azzal lehet elérni, hogy hővel működő gépeknél nem mindegy a külső-belső levegő hőmérséklete. A hatásfok végső fokon csak ettől függ. Ezért kísérleteztek gépkocsiknál a kerámia motorokkal, mert ott minél magasabb a motor hőmérséklete, annál jobb a hatásfok.
Hűtés esetén pont fordítva. Minél kisebb a két közeg hőmérséklete annál jobb a hatásfok. Itt az lenne az elv, hogy akkor hűtők le egy közbenső elemet míg éjszaka van/hideg van, s a hűtést sokkal jobb hatásfokkal tudom megtenni. Aztán mikor kint felszökik a hőmérséklet 40Cra és sokkal rosszabb lenne a hűtés hatásfoka, akkor amíg lehet a lehűtött közeg segítségével hűtőm az eszközömet.

Azon nem kéne fennakadni, hogy egy kísérleti termékről nem adnak részletes leírást. Mi kéne komplett tervrajz a gyártási know how-val? Kici kinai szeret copy, picit kémked, nagy profit. Kat-kat ezt a tervrajot is kat. Nemszabad festményt kat? Köszönöm. Kér nyomtatott festmény? Mint eredeti, csak picit ocó. Van 10000 darab teszék.

(#8) rednifegnar válasza Scalpel (#5) üzenetére


rednifegnar
(kvázi-tag)

mintha lett volna mar ez a hir es ugy remlik soolvasztasos cucc, amit amugy sokan hazilag is epitenek. persze ez az iras elegge olyan mint a 90-es evek elejen amikor a tatter a zsigaba egy konzervdobozbol takolt valamit tett aztan a felit fogyasztotta es ketszer olyan eros lett, szoval eleg teleshopos filing, az uj energiacella :C

[ Szerkesztve ]

A camera does not make art, the artist makes art.

(#9) Chea


Chea
(újonc)

Csak két kérdésem lenne:
A hűtőszekrény vajon nem ezen a vadi új fázisváltós technológián alapul?
Vajon a bankszektor milyen hamar darál be bárkit is, ha 2,5 év alatt megtérülő befektetésről beszél?

This ain't no technological breakdown, oh no, this is the road to hell...

(#10) borg25 válasza Chea (#9) üzenetére


borg25
(senior tag)

A hűtőszekrény az nRT=pV gáztörvényt használja ki. Azt, hogyha egy gázt összenyomsz, akkor felmelegszik, ha kitágul akkor lehűl.

(#11) sztanozs


sztanozs
(PH! addikt)

Ez annyira új, hogy a hőcsöves CPU/GPU hűtők is ezt (halmazállapot változás nagy energiaigényét) használják ki évek óta...

(#9) Chea - a bankrendszer 20-25 éves megtérülésekkel (is) dolgozik. 4 év kifejezetten gyors megtérülésnek számít.

[ Szerkesztve ]

JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...

(#12) mepet


mepet
(PH! addikt)

Elolvastam a cikket, majd a honlapjukat. Hirtelen nem értettem semmit.
Első gondolatom az volt, hogy ha ez csak egy energiatároló lenne, nem javíthatna a hatásfokon. Ámde utánaszámoltam alaposabban. Egy átlagos otthoni klíma hatásfoka 2-szer jobb, ha kint 20°C van, mint ha 30. (bizonyíték pl: egy webes klímabolt főoldaláról választott készülék eurovent infói: [link]) Tehát, ha éjszaka a klíma maxon megy, míg nappal egyáltalán nem, azzal máris el lehet érni a kb ~50%-ot, amit írtak. Tetszik az ötlet, szög egyszerű, tényleg ugyanaz a technika, mint a hőcsöveknél. Grat a startupnak, milliárd alatt nem eladni ám! ;)

(#13) Kopi31415 válasza borg25 (#10) üzenetére


Kopi31415
(PH! félisten)

Téves, van ott is fázisváltás is. Jó régóta.

Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec

(#14) borg25 válasza Kopi31415 (#13) üzenetére


borg25
(senior tag)

Ok igazad van, a hűtés során ahogy hűti a hűtő belsejét a benne lévő folyadék elpárolog, az ehhez szükséges párolgáshőt a hűtő belsejéből szedi. Amit én mondtam az a kompresszornál kezdődik és a fojtásig tart.
Párologtatással gyűjti össze a hőenergiát a hűtőből, de aztán gáztörvény alapján kompresszióval szabadul meg tőle a bordákon.

(#15) Kopi31415 válasza borg25 (#14) üzenetére


Kopi31415
(PH! félisten)

Szerintem ne erőltesd, mert egyre nagyobb ökörségeket mondasz.

Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec

(#16) rednifegnar válasza mepet (#12) üzenetére


rednifegnar
(kvázi-tag)

de ha kint 20 fok van akkor nem is kell klima. ha meg mondjuk 35 akkor ejszaka is kell a klima, nem kapcsolhatod ki. vagyis nem allithatod at ugy hogy ne a szobat hutse hanem csak ezt a cuccot. ezert max reszben tudja azt is huteni. mas kerdes hogy egy ilyen kis tomegu cuccba mennyi (negativ?) hoenergiat lehet tarolni ami nappal ra tud segiteni a nappali hutesben. meg sztem ha nappal folyamatosan 35 fok van akkor nem esik le a levego homerseklete nagy mertekben, max hajnalra (de erre biztos vannak meresek).

A camera does not make art, the artist makes art.

(#17) mepet válasza rednifegnar (#16) üzenetére


mepet
(PH! addikt)

"de ha kint 20 fok van akkor nem is kell klima"
Igen, ezt a feltalálók is kifejtették, keresd: "free cooling" a Pilot Results résznél.

"ha meg mondjuk 35 akkor ejszaka is kell a klima"
Kivéve, ha megfelelően méreteztem a klímámat és a HeatVentorsomat.

"meg sztem ha nappal folyamatosan 35 fok van akkor nem esik le a levego homerseklete nagy mertekben, max hajnalra (de erre biztos vannak meresek)."
Röviden: pont fordítva.
A mi éghajlatunkon a napi hőingás pont, hogy nyáron a legmagasabb. A hűtés is nyáron a problémásabb. Gondolom a sivatagokban lenne a cucc a leghatékonyabb, ahol akár 50fok ingadozás is lehet.

(#18) Kopi31415 válasza mepet (#17) üzenetére


Kopi31415
(PH! félisten)

Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen.

Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec

(#19) borg25 válasza Kopi31415 (#15) üzenetére


borg25
(senior tag)

Mester taníts, tudatlan vagyok!
Azt hittem a gázok termodinamikáját a gáztörvény írja le. Hogyha összenyomnak egy gázt, akkor a nyomással együtt a hőmérséklete is nő. Ha egy gáz kitágul, akkor a hőmérséklete lecsökken. De ezek szerint én tudatlan vagyok. Az érzékeim is hibásak. Nem tudom miért éreztem hidegnek a CO2 palackot mikor az abból kiáramló gázzal tisztítottam az alaplapot. Csakis Soros állhat mögötte, belátom.
Tudom, hogy a szövegértelmezéssel is gondjaim vannak. Itt van pl a Gőzkompressziós hűtőgép működésének a leírása:
A hűtőközeg nedves gőz halmazállapotban lép be a kompresszorba, mely megnöveli nyomását[1] és hőmérsékletét is....A kondenzátorban vagy egy csőkígyón vagy több párhuzamos csövön vezetik keresztül a hűtőközeget, amely leadja víznek vagy levegőnek a rendszertől elvont hőt.

Én tudatlan. Azt hittem ez csak akkor lehetséges, ha a összenyomott gáz hőmérséklete magasabb, mint annak a víznek, vagy levegőnek a hőmérséklete aminek leadja a hőt. Nyilván nem. Hisz nyilván a kompresszió hatására nem változhat a gáz hőmérséklete. Sőt nyilván ez elírás, és gáz sosem kering a hűtőben, csakis folyadék. Mert a folyadékok könnyen összenyomhatóak. Egyet rálehelsz s annyi. Ezért is használnak folyadékot hidraulikus emelőkben. Mert könnyen összenyomható, most már belátom. Taníts kérlek!

Azt is beláttam, hogy az országos meteorológiai szolgálat is hülyék gyülekezete. (vagy sorositai) Ilyet írni nem is értem:

Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

(#20) rednifegnar válasza borg25 (#19) üzenetére


rednifegnar
(kvázi-tag)

hat ha nyaron is max 11-13 az ingadozas akkor plane nem sokat lehet ezen nyerni, mert gondolom mire eleri a minimumot addigra hajnal lesz, utana meg rohamosan melexik.

A camera does not make art, the artist makes art.

(#21) borg25 válasza rednifegnar (#20) üzenetére


borg25
(senior tag)

Passz. Azért a 13C azt jelenti, hogy mikor napközben 36C van, akkor a legalacsonyabb hőmérséklet 23C. Az csak 2 fokkal több, mint a 21C (Amit az emberek nyáron szeretnek, mert az ember fordítva működik: nyáron a szoba legyen 20-21C, télen 24-25 :) ) Szóval csak 2C a difi, és nem 18C ami 9x több, annyival nagyobb nyomás kell, passz mennyivel több energia. Mondjuk a klimában gondolom 22C-nál hűvösebb folyadék kering. Mondjuk 18C akkor az arány kb3,5x: 5C a 18C helyett.
Tavasszal és ősszel feltételezem annyival jobb a helyzet, hogyha kint 7-8C van, akkor még a kompresszoros hűtés se kell, elég csak éjszaka betárolni a hűvöset.

[ Szerkesztve ]

(#22) Chea válasza borg25 (#19) üzenetére


Chea
(újonc)

A hőszivattyúk (így a hűtőgép) működési elvét is a fordított Carnot körfolyamat írná le a legjobban, amiben igenis megtalálható a speciális közeg fázisváltása: gáz-kondenzátor-folyadék-elpárologtató-gáz.
A befektetés megtérülési rátája pedig sokkal jobb, mint a banki 3%-os hozam hosszú távú lekötésre ,ezért nagyon gyorsan eláshatják a felfedezőt valamelyik hulladékudvarban :) . Inkább tűnik valami "kommunikációs főiskola" szakdolgozatának, és rajtunk röhögnek jó nagyot.

[ Szerkesztve ]

This ain't no technological breakdown, oh no, this is the road to hell...

(#23) CzGöbe válasza borg25 (#19) üzenetére


CzGöbe
(kvázi-tag)

Abban tévedsz, hogy ezekben a folyamatokban tényleg a fázisváltáson van a hangsúly, nem pedig az egyesített gáztörvényen. Mégpedig azért, mert sokkal több energia kötődik meg/szabadul fel, halmazállapot- azaz fázisváltáskor. (Azért nem levegővel járatjuk ezeket a gépeket, hanem mindenféle káros freonokkal, mert azoknak van meg az a tulajdonsága, hogy a környezetünk hőmérséklete körül is akár megtörténik a fázisváltásuk.)
"A gőz állapotú munkaközeget egy kompresszor összesűríti és keringeti a rendszerben, ennek folyamán felmelegszik a munkaközeg, mely ezután egy kondenzátornak hívott hőcserélőben lehűl és lecsapódik. A kondenzátorban hőjét átadja a fűtendő helyiségnek, majd a folyékony halmazállapotú, mérsékelt hőmérsékletű csapadék nyomáscsökkentő berendezésen áramlik át, mely fojtószelep, kapilláris, esetleg hőhasznosító szerkezet, például turbina lehet. A nyomáscsökkentő berendezésen átáramló nagyrészt folyékony munkaközeg egy másik hőcserélőbe, az elpárologtatóba jut, ahol a hűtőközeg elpárolog, miközben hőt vesz fel a környezetből. Ezután a hűtőközeg visszajut a kompresszorba és a folyamat ismétlődik." @wikipédia: Hűszivattyú
Ne érts félre, én is nagyon szívesen feltörölném a fizika terem padlóját Kopi31415 tenyérbemászó képével a stílusa miatt, de ha még egyszer elolvasod, amit írt, van igazság is benne, ahogy neked is van igazad abban, amiket írtál.
Mindig meglep, de mindig örülök neki, ha ilyen témájú cikkek is felkerülnek egy online informatikai magazinra, de azt sosem várom, hogy két informatika iránt érdeklődő idegen egymásnak ugorjon, pláne egy olyan témában, ami egyiküknek sem a szakmája, így nem is rendelkeznek megfelelő rálátással a teljes képre.
A többieknek -akik nem fizikusok és nem épületgépészek- pedig csak annyit ajánlanék, hogy mielőtt kérdeznének valamit, tekintsék meg a videót vagy a fejlesztés weboldalát és ha nem tudnak angolul, vagy nem értik a termék működését, netalán a lényegét, szívesen válaszolok a feltett kérdésekre!
Nem tudom, hányan látták például ezt a képet:

Amíg a föld kerek, mindig lesznek rockerek, de mivel a föld ovális, éljenek a techno partyk tovább is!

(#24) borg25 válasza CzGöbe (#23) üzenetére


borg25
(senior tag)

Az ok, hogy a halmazállapot váltás hatalmas energiaigénnyel jár, viszont nem jár hőmérséklet változással. Párolgással lehet hűteni, de itt zárt rendszer van. A hűtőgép nem működne, ha a gáz összenyomásakor a hűtőközeg nem melegedne fel a hűtő 3-4C hőmérsékletéről a szoba hőmérsékleténél nagyobbra (30-40C?)
Az is ok, hogy a hűtőrácsban a magas nyomás miatt a gáz újra halmazállapot változást szenved, s ezzel sokkal jobban le tudja adni a hőt, s a 30-40C gázból 30-40C-os, majd közel szoba hőmérsékletű folyadék lesz.
Ezért mondom azt, hogy a folyamat lelke a gáz összenyomása, a miatt működik, tehát minimum egyenértékű hangsúlyról beszélünk. (Bár az is igaz, hogy egy olyan zárt teljesen kioptimalizált folyamatnál mint a Carnot körfolyamat nem nagyon van értelme arról beszélni, hogy melyik a lényegi része, ha abból valamit elhagyunk, akkor az nem fog működni.)
Persze amit írtam az a hűtésre vonatkozik, a cikkben említett találmányban tényleg az a nagy ötlet, hogy a halmazállapot váltással járó energiaigénnyel "tárolja el a hideget".

(#25) Kopi31415 válasza borg25 (#19) üzenetére


Kopi31415
(PH! félisten)

Fázisváltáson alapulnak a mai hűtők, nem gázok állapotváltozásán. mindent összemosol megint, ész nélkül, teljesen feleslegesen.röviden fogalmazva komplett tudatlanság amit csinálsz, valahol, valamikor valamit olvastál, a 90%-át elfelejtetted, majd most akarod felhozni, hogy villogj, milyen kurva okos vagy vele.

Nézz meg egy gőzkörfolyamatot, vesd össze egy gázkörfolyamattal, melyik mekkora energiát képes szállítani!

"Azt is beláttam, hogy az országos meteorológiai szolgálat is hülyék gyülekezete. (vagy sorositai) Ilyet írni nem is értem:

Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk."

Innentől kezdem javasolni, hogy tipli vissza általános iskolai alsó tagozatba az értő olvasás skill alapszintű elsajátításáért, ugyanis a téli hőmérséklet ingadozást nem is említettem, hanem a nyári 35 fokos kánikulára reflektáltam, összevetve a tavaszival. Ahhoz pedig a télinek semmi köze. Ahogy a nyári ingadozás mértékét sem vitattam.

Hogy is mondják? Nekifutásból öntökön rúgás, szép kísérlet volt!

#25: Mondd már meg, kell forralnod a vizet, hogy elforrjon az edényben, ha már elérte a 100°C-ot, vagy magára hagyhatod és nem marad hátra víz? A hűtőben ha a hűtőközeg energiát vesz fel a halmazállapot változáshoz, mégis honnan a francból tudná azt elvonni, ha nem a hűtendő közegtől?

[ Szerkesztve ]

Part to Part | Status:122% completed | Estimated time remaining:1193hr 2min 30sec

(#26) borg25 válasza Kopi31415 (#25) üzenetére


borg25
(senior tag)

Iszom szavaid mester!
Enged meg, hogy idézzem:
ugyanis a téli hőmérséklet ingadozást nem is említettem, hanem a nyári 35 fokos kánikulára reflektáltam, összevetve a tavaszival. Ahhoz pedig a télinek semmi köze. Ahogy a nyári ingadozás mértékét sem vitattam

Aztán itt egy másik idézet gyöngy betűiddel a #18 hozzászólásodból:
Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen.

Nem értem mester, a szövegértelmezésemmel van gond. Nekem az jön le a #18 hozzászólásodból, hogy tavasszal és ősszel nagyobb a hőingadozás mint nyáron.
Az idézésem meg a gyaur MET-esekről meg így hangzott:
Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

Bevallom, már akkor sejtettem, hogy gond lesz, mert ebben tél is meg van említve, te meg azt nem mondtad. Nekem - én oktondi - az jött le, hogy télen van a legkisebb hőingadozás, és nyáron a legmelegebb. Gondoltam benne hagyom a télről szóló szöveget is, hogy úgy érthetőbb, de belátom hiba volt. Vagy félreértettem valamit. Tudom lusta voltam, s jobban rákereshettem volna a Googleban, hogy legyen egy ábra ami mutatja a napi átlagos hőingadozásokat éves lebontásban kis hazánkban, de ilyen nem volt. Gondoltam ha a MET-en nincs, akkor máshol nem keresek, mert mennyire lenne megbízható?

Az én értelmezésemben ezek után az jött le, összerakva az egészet, hogy:
1. Télen a legkisebb a hőingadozás
2. Nyáron a legnagyobb a hőingadozás
3. Tavasz, ősz nincs megnevezve, feltehetőleg azért, mert tavasszal és ősszel az átlagos napi hőingadozás a téli és a tavaszi közt van.
Hiba a mátrixban, mert te azt mondtad, hogy "Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen." Azaz tavasszal jobban előfordul a kiugró napi hőingadozás. Tény, nem azt mondtad, hogy tavasszal átlagosan nagyobb, hanem, hogy tavasszal több a 20C eltérés mint nyáron. (Noha ez a MET szerint az átlagban nem jelentkezik, de matematikailag simán előfordulhat.)

Én balga azt gondoltam, azt mondod, sorry, tévedtem, mégis csak nektek van igazatok, és nyáron nagyobb az átlagos hőingadozás, de végül is te ilyet nem mondtál. Te csak azt állapítottad meg, hogy darabszámra tavasszal több a 20C eltérés nap közben mint nyáron. Én balga meg ezért nem fogok Excelezni, hogy megszámoljam. Pedig biztos neked van igazad.

Ezek után nem is tudom kire vonatkozik ez az idézeted:
Innentől kezdem javasolni, hogy tipli vissza általános iskolai alsó tagozatba az értő olvasás skill alapszintű elsajátításáért,

A hűtőben ha a hűtőközeg energiát vesz fel a halmazállapot változáshoz, mégis honnan a francból tudná azt elvonni, ha nem a hűtendő közegtől?
Nem tudom mester! Dereng valami termodinamika második tétele, hogy entrópia, meg "Nincs olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletűnek adódik át."
De én kicsi vagyok, csak balgán feltételezni tudom, hogy a hűtő közeg az energiát csak akkor tudja felvenni az állapotváltozáshoz, ha alacsonyabb a hőmérséklete mint a hűtendő tárgynak. (Gondolom azt akartál írni, annak nem sok értelmét látom, hogy a hűtő közeg hűtő közegből vesz fel energiát a halmazállapot változáshoz, de mondom, én oktondi vagyok.)

Ez se értem:
Mondd már meg, kell forralnod a vizet, hogy elforrjon az edényben, ha már elérte a 100°C-ot, vagy magára hagyhatod és nem marad hátra víz?
Mármint az még tiszta, hogy a víz elforralásához egyrészt fel kell melegíteni a vizet 100C-ra, (Normál légköri nyomáson) aztán még közölni kell vele annyi energiát, amennyi a párolgáshoz kell, de én a #24 hozzászólásomban azt mondtam, hogy míg a víz el nem forr nem fog a példáddal élve 101Cra melegedni. A vízgőz az már igen, az átment az állapotváltozáson, az már el tudja érni a 101C-ot. Állapotváltással nem fog a hűtőfolyadék hőmérséklete változni.
A termodinamika második tétele szerint egy melegebb (pl 10C) folyadék azzal, hogy gázzá alakul nem fog lehűteni egy nála hidegebb(pl 4C) tárgyat. A második tétel szerint inkább a hidegebb tárgy fog felmelegedni, s hőt von el a melegebb folyadéktól, ezzel gátolva annak gázzá alakulását. De én hülye vagyok, s lehet, hogy ismételten öntökön lőttem magam.

(#27) Scalpel válasza borg25 (#26) üzenetére


Scalpel
(senior tag)

Nem feltétlen Neked szól kizárólag, csak nálad landolt az ujjam a 'válasz' gombon. Elbeszéltek egymás mellett, ugyanis mindkettőtöknek igaza van. Te olyan folyamatokról beszélsz, amelyek ZÁRT rendszerre vonatkoznak, tehát nincs külső energiabevitel illetve a rendszer által végzett külső munka. Ő olyanokról, ahol meg van. Így viszont igaz lehet, hogy hidegebb dologgal melegítek magasabb hőmérsékletű dolgot, mert valamilyen külső energiabevitellel aktívan mozgatom a hőenergiát akár a hidegebb pontból a melegebbe, lásd az emlegetett hőszivattyú, alias klíma, hűtőszekrény... így lehet télen a 0C alatti hőmérsékletű levegővel, vagy a 5-10C-os kútvízzel fűteni és való igaz, hogy a 4C-os akármi melegedni fog a párolgó 10C-os másik anyagtól, amelynek így még csökkenti is a párolgását ha magára hagyjuk őket, passzív rendszerként.

A cikkhez:
Van egy fotó, amin rajta van mire van szabadalmi kérelmük: egyedi szerkezeti kialakítás és a szabályozó algoritmus a vezérlésben. By the way a honlapon fenn van, hogy paraffint (min rendelés 1t) és hasonló szobahő körül halmazállapotváltó anyagokat használnak. De az egész koncepció sem új, lásd Rockefeller center és a jég, nagyon jó cikk róla, igaz a jég csak hűtésre..
Ez nem új, csak üssétek be a googleba, hogy heattank heat storage PCM...
[link]
[link]
[link]
[link]

Szóval nekem kicsit kezd tele lenni a hócipőm a startup kultúrával és az innovációnak hívott nesze, semmi új, de jól hangzik hypepal és a hozzátartozó clickbait "ismeretterjesztő" újságírással. Nyomja már meg valaki azt a piros gombot...

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.