Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz MiklosSaS #7 üzenetére

    +1 a realitásnak.

    Ez szerintem marketing-kommunikáció. mármint a magabiztosság egyfajta önbeteljesítő jóslat, nem pedig a kurrens eladási számokból derivált.

    Lehet (lehet?), hogy a szerverpiacon is hasonló vágyakozás urakodik, hogy jójójó, most az AMD letett valamit az asztalra, de úgyis mindjárt előhúz valamit az intel a fiókból és höhöhö - ami a desktopnál is volt és hogy ezt el kell oszlatni marketing-kommunikációval, hogy, nem, gyerekek, nincs a fiókban semmi és ha lesz is, vagy mire lesz is, addigra már a miénk is jó lesz. Ergó nem érdemes várakozni, hogy majd a jól bejáratott intel pár hónap múlva lesöpri a rome-t. Meg kell venni és kész.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz solfilo #15 üzenetére

    Ezt láttad?

    [link]

    Az eddigiek alapján úgy tűnik, az intel nem tud nagyot gurítani magszámban az Ice Lake-kel. 24C-32C, korábban volt 38C
    Technikai szempontból valószínűleg nem alaptalan a magabiztosságuk.

    Ezzel együtt én nem gondolnám, hogy ráérnének kényelmeskedni. Mert kihívóként ott lohol a nyakukban az Arm

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    Engem még az ARM-ra való hivatkozás gondolkodtatott el.

    A Zen fő célja nem az abszolút teljesítmény biztosítása egy magon belül, hanem az egységnyi területre jutó tempó maximalizálása. Ez nagyon hasonlít ahhoz, amit az ARM csinál. Az utóbbi cég számos alkalommal elmondta már, hogy képesek lennének a tervezett dizájnjaikba nagyobb sebességet építeni, amit most be is bizonyítottak a Cortex-X1-gyel, a problémát mindig is az jelenti, hogy az extra tempó mennyi tranzisztort követel. Van egy optimális határ, ami a hatékonyság tekintetében a tökéletes egyensúly, és minden azon túl már csak aránytalanul nagy tranzisztorköltség mellett növeli a sebességet.
    Az AMD szemszögéből is ezek a fő kérdések. Általában egy adott, specifikus magra vonatkozó dizájnból az utolsó 10-12%-nyi tempót csak úgy lehet kibányászni, ha a tranzisztorszám 50-60%-kal nő, és ez jelentős hatással van a fogyasztásra is, nem mellesleg az adott szilíciumlapkán belül kevesebb mag férne el.

    Tehát az ARM magok és a Zen magok is úgy készülnek, hogy valamiféle perf/mm2/W egyensúlyt, optimumot próbálnak célozni. (Nyilvánvalóan MT perf)

    De a hírek szerint végülis az ARM is elszánta magát, hogy tovább növelje a mag teljesítményét plusz tranzisztorok és energia áldozásával. Ez lett az X1. És ez persze nem egyedülálló, hanem ugyanúgy be lehet rakni big.LITTLE sémába, akár az A78-cal is, ami az egyensúlyt megtartó fejlesztés. Az A55 is valószínűleg megintcsak nem véletlenül nem fejlődött tovább érdemben, mert ott is bizonyára tartanak egy perf/mm2 egyensúlyt, miközben egyre kevesebbet fogyaszt. (<= ez volna a primer cél ezzel a maggal)

    ARról is szó van, hogy a Cove magok a zen magokhoz képest nagyobbak lesznek, miközben értelemszerűen nagyobb IPC-t fognak tudni, esetleg jobban skálázódnak a frekvenciával, stb.

    Szóval az gondolkodtatott el, hogy vajon mikor fogja elszánni magát az AMD, hogy vajon fog-e majd csinálni az AMD big magot, aminek a perf/mm2/W egyensúlyi pontja máshol van, mint a jelenleg ismert zené, de amit ezekkel big.LITTLE sémában egymáshoz lehet kötni. Nyilván ehhez fontos az, hogy ugyanazzal az utasításkészlettel rendelkezzenek.

    Látható, hogy nincs más út. Több tranyó kell és magasabb fogyasztással jár. Egy másik egyensúlyi ponton van, ha 15-20%-kal több teljesítményt szeretnél. Viszont az egész Arm big.LITTLE koncepció lényege az, hogy nem kell az egész CPU-nak nagy területet igénylő sokat fogyasztó magokból állnia. És nem jelent az sem gondot, hogy a magok teljesítménye nem ugyanakkora.
    Nem állítom, hogy az Arm-nak nem volt az X1-gyel melója, de azért lényeges pontokon hasonlóságokat mutat az A78-cal. mondhatjuk úgy, nagytesó, itt-ott fel van fújva, ki van tömve, alá van támasztva.

    az AMD úgyis chipletekben tervez. Akár epyc a, akár TR, akár ryzen vonalon megoldható, hogy egy x db 8 magos zen CCD mellé y db mondjuk 4 magos ZEN chipletet rak.

    Az ütemezőnek meg kell mondani, hogy mi az erős mag. Ezt Arm-ra már meg kellett oldani.
    Így durván lennének a ST és a MT esetek is.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz #32839680 #20 üzenetére

    Graviton2 és A64FX például jó példák.
    az ARM-os szerver processzorok gondolatának megjelenésében nyilván ugyanúgy benne van az intel lelassulása, ahogy abban is, hogy az AMD meg tudott kapaszkodni. És nyilván az AMD megkapaszkodása kifogta a szelet az ARM-os szerver processzorok vitorlájából.

    De számos cég tervez most is arm-os szerver lapkát: Hisilicon, Nuvia, Ampere
    Ezek persze most még lehet, hogy csak álmok, de ellentétben azzal az időszakkal, amikor az intel elkezdett lelassulni (milk), ha az AMD is elkényelmesedik, a cloud szolgáltatóknak van hová nyúlni.

    Cloud

    nem azt mondtam, hogy az ARM holnap átveszi a vezető szerepet, csak azt, hogy árnyékként lohol a hátukban.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz S_x96x_S #38 üzenetére

    Itt van egyébként ennek a magyarázata
    Azt gondolnám, hogy a MariaDB 512 klienssel durván memóriasávszélesség limitált lehet már. (Kevessebb klienssel még az epyc rome nyer.)

    Cache latency

    látható, hogy 1MB-nál és valahol 24MB-nál kezd el törni.

    Fenti kép Naples, de tudjuk, hogy kétszer akkora az L3$
    Tehát 256kb-tól 1MB-is lassul és 8MB-nál kezd feltörni

    Ez még beszédesebb:

    [link]

    Brutális sávszélesség limit. (A Naples esetén)

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz awexco #50 üzenetére

    más pmbw tesztet nem találtam rome-ról.
    Az tesztek az amazon kínálatában elérhető virtuális gépeken történtek. Ott a Rome még nem érhető el. Talán majd idővel...

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz #32839680 #64 üzenetére

    Az intel 14nm méretei és talán emiatt a tranzisztorsűrűség picit változtak a 14-14+-14++ generációk során.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz Oliverda #180 üzenetére

    Érdekes, hogy itt 5.8%-ról írnak

    Itt [link] viszont a 10% átlépéséről.
    És erről számol be forrest norrod is.

    A különbség talán abból.fakad, hogy az első az eladott unit, a második pedig eladott chipre vonatkozik.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák