Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • UnA

    Korrektor

    "Nem, nem úgy kell értelmezni, hogy legyél mártír a gyereked oltárán, még mielőtt..."

    De igen ;)

    A gyermekvállalás egyfajta önfeladás, de talán pont ezért fontos a mai önző embernek – magában hordozza a fejlődés lehetőségét.

  • Ceree

    senior tag

    De milyen áron? Ha mégsem jön be, akkor elcsesz(het)i a gyerkőc egész életét.

    Másolat_eredetije

  • doeeg

    senior tag

    LOGOUT blog (1)

    Jó, de ha nem írom oda, biztos hogy erről szólt volna az első komment :)

    Nekünk egész érdekesen alakult a történetünk, próbálkoztunk, nem sikerült, orvos, diéta, kezelés, majdnem két év után végül összejött. Aztán őt, az első babánkat nem sokkal a tervezett születése előtt elvesztettük. Végül újabb egy év után megszületett a kisfiunk.

    Talán az amúgy is meglévő szentimentalizmusunk miatt, talán az út miatt, ahogy eljutottunk ide, vagy más miatt, - de nekünk nem kell mondani, hogy a gyereknél nincs fontosabb, mindent megér, és mindent megtennénk érte :)

    Viszont szerintem a lényeg az, hogy őszinték legyenek az érzéseink. Mert neki még azok (nos, szinte mindig, a kis manipulátor, ismerjük már mint a rossz pénzt ;] )

    Ha nem bírjuk, nem akarjuk úgy csinálni hogy bármi elé helyezzük a gyereket, akkor ne is tegyük. Sokkal rosszabb becsapni magunkat és őt is.

    Mi tudjuk és akarjuk, hogy szinte minden szabadidőnket vele töltjük (persze mást nem is tudunk csinálni, nagyszülők 150 km-re, hasonló korú barátok, ismerősök szintén babáznak, bölcsihez még fiatal), anya otthon marad vele, ameddig lehet, én munka után rohanok haza, és minden hobbimat és egyéb tevékenységemet arra az időre szorítom, amikor a gyerek már alszik (pedig pl. a fotózást elég nehéz este 10-kor, otthon csinálni).

    És itt értünk el a bejegyzéshez: nem érdekel. Majd megoldom valahogy. Nekem kell plusz erőfeszítést tennem a saját dolgaim miatt, nem tőle elvennem. Én legalábbis így érzem, és így teszek. :) Hiszen mindjárt egyetemre megy, ki kell használni az időt :D

    [ Szerkesztve ]

    "Everybody's limited to what's on their mind" || https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/doeeg/index.html

  • Ghoosty

    őstag

    Mindig nehéz dolog ez. Önmagában a gyerekvállalás valóban egyfajta önfeladás. Viszont azzal is ártasz, ha folyamatosan elérhető vagy, amikor bármi apróság miatt kellesz a gyereknek akkor mész. Azt is meg kell tanulnia, hogy néha nem ő a legfontosabb, néha neki is várnia kell, neki is el kell tudni magát foglalnia. Hogy mikor és mennyi legyen ez a 'néha', azt nehéz eltalálni.

  • doeeg

    senior tag

    LOGOUT blog (1)

    "Azt is meg kell tanulnia, hogy néha nem ő a legfontosabb, néha neki is várnia kell, neki is el kell tudni magát foglalnia. Hogy mikor és mennyi legyen ez a 'néha', azt nehéz eltalálni." :K

    Jelenleg ezt rosszul csináljuk, mert feleségem kb. minden nap úgy fogad, hogy aznap is halálra puszilgatta a gyereket :D Aztán onnantól átveszem én. :DD Harmincöt éves, százkilós szőrős rokkertől szerintem ennyit még nem hangzott el az "olyan cukiiii" szókapcsolat, mint tőlem :DDD

    Nyilván próbáljuk hagyni kibontakozni, jól is esik azért néha fellélegezni, amikor leáll valamivel matatni - és már egy csomó időre le tudja magát kötni.

    De egész egyszerűen a lassan másfél év alatt szinte nem volt olyan nap (még :) ), amikor ne széles vigyorral az arcunkon feküdtünk volna le, és másnap ne úgy ébrednénk (különösen, hogy elég hosszú ideje köztünk alszik, és reggelente teli pofiból bazsalyog az arcomba, miközben túrkál a szakállamban, és mondogatja hogy "bapa". Olyankor könnybe tud lábadni a szemem :) )

    [ Szerkesztve ]

    "Everybody's limited to what's on their mind" || https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/doeeg/index.html

  • serrin

    aktív tag

    "én munka után rohanok haza, és minden hobbimat és egyéb tevékenységemet arra az időre szorítom, amikor a gyerek már alszik"
    Ezt ismerem. :)

    Érdemes olyan hobbit találni, amit így is űzhetsz, miközben a szabadidőd nagy részét ugye vele töltöd.
    Nekem ez a (JS, CSS és társai) programozás lett, amit kb. este 9-szoktam kicsit csinálni és minden nap igyekszem valami kis újdonságot tanulni.

    Abban szerencsénk van, hogy a fiam képes egyedül is játszani, bár ilyenkor nem is érdemes hozzászolni, annyira elmerül a saját világában. :D
    Máskor meg egy pohár vizet sem tudok inni, annyira leköt minket, de ez sem fog örökké tartani.

    Ami nekünk nagyon bevállt, hogy fürdetés-vacsora-fogmosás-mese olvasás után fennmaradhat a kisszobában és játszhat. Nem kizárt, hogy emiatt tud egyedül játszani is. Amúgy ez sincs már korán, mert fél 9 a minimum idő, mire oda eljutunk.

    iPhone SE 64GB & Lumia 735 & Nokia 8110 4G

  • mephi666

    veterán

    nálunk is ez: 15:00ig melózok, utána irány haza (esetleg ha kell valami, akkor útközben gyors megveszem) és szórakoztatjuk estig :) most múlt nemrég 2 éves és mostanra jutott oda, hogy délutánra már egyre jobban hiányol/vár... este 8-9 közt szoktuk fürdetni, majd alvás, de csomószor annyira hullák leszünk addigra, hogy utána evés-zuhanyzás és tv-re elalszunk :D ...de ez egyáltalán nem teher

    nekünk is nehezen jött össze, könnyen lehet, hogy nem is lesz 2., próbáljuk minél tartalmasabban eltölteni együtt az időt, ami nagyon gyorsan telik :K egyedül nagyon ritkán játszik el hosszabb ideig... akkor is szereti, ha odaülünk mellé, ha aktívan nem is von be a játékba... az a furcsa, hogy a közösség miatt heti 3x2 órát jár ilyen játszócsoportba és ott nagyon jól elvan: nem üvölt utánunk, feltalálja magát, otthon viszont felváltva követ minket, mint az árnyék :DDD nagyon furcsa lesz ősztől, ha bölcsődés lesz

    "Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

  • Agyturbina

    tag

    LOGOUT blog (1)

    Erről nagyon hosszú sorokat tudnék írni miért nem állja meg a helyét az esetek túlnyomó többségében.

    Sokszor magunknak sem valljuk be, hogy a gyereket azért szeretnénk, hogy amit a Mi életünkben elfuseráltunk, azt kijavítsuk a gyerekében, vagy éppen ezermillió más nagyon sokszor önnős érdek miatt.

    Latom doeeg eseteben is nagyon sok dolog történt, sőt rengeteg írást latok itt akik nem értik miért történik velük az ami.
    NEM azt mondom, hogy egyetértek, hanem azt, hogy megtanultam úgy látni a dolgokat, hogy megértem.
    Ezzel felvértezve pedig mindennek valahol latom az okát-következményét.
    Vagyis az események láncolatát úgy tekintem, hogy nem jó vagy rossz hanem, hogy Szükséges :R

    Miért is szükséges?

    Mert TE es EN és a többiek, most nem beszélgetnénk itt ezekkel a gondolatokkal a fejünkben.
    Nehéz elfogadni, de sajnos mindez kellet ahhoz, hogy ezt belássuk :R

    Pont ezert vagyunk emberek, mert ezek az események érzelmileg/szellemileg formálnak, és igen komoly kihatása van az életünkre.

    Ezért tudom azt, hogy részemről Önzőség lenne gyereket vállalni.
    Ez nem azt jelenti, hogy bárki másra ez így igaz, hanem azt, hogy doeeg eseteben minden ami történt vele, pont úgy formálta, hogy nem önző érdekből akart gyereket, ha jól sejtem.

    Ez a nagy különbség abból a szempontból amit írsz, mert neki már nem kellet fejlődnie, azon mar túl volt egy igen kemény lecke után.
    Ez döntötte el igazan a kérdést SZVSZ

    Akik szemelyiség fejlődés jegyeben vallanak gyereket, azok nagyon nagy tévúton járnak, mert külső "tényezőt hoznak létre" saját önnős érdekből, amiből ilyen olyan hasznot remélnek :(

    A szükségletek lettek a célok, és a célok szükségletek lettek.

  • UnA

    Korrektor

    Valahol összekevered az okot és az okozatot abban, amit írtam. Arról nem volt szó, hogy azért vállaljál gyereket, mert ez lenne szükséges a személyiség-fejlődésében - de magában hordozza a lehetőséget.

    Ezzel együtt én sem vagyok túlságosan tudatos ebben a kérdésben, egyszerűen így éltem meg ezt a gyerekekkel. ;)

  • Agyturbina

    tag

    LOGOUT blog (1)

    Nem is egyértelmű sok esetben az ok-okozat, mármint tudatos szinten(ahogy latod nekem biztos nem), erre akartam célozni.
    Vagyis lehet így is és úgy is.

    Lényegtelen egy bizonyos pontig, aztán amikor a gyerek elérkezik egy korba, a szülő nem látja, de a gyerek igen csak félremegy érzelmi szempontból.

    Es lásd meg emögött a társadalmat kb unblock.

    Családon belülről nem látszik ez, sajnos.
    Amikor mar igazan baj van és feltűnik akkor mar mindegy

    Ez nem azt jelenti, hogy nem jó dolog és nem okozhat + szemelyiség fejlődést, hanem azt, hogy sajnos nagyon sokszor ez nem történik meg és - jegyek jelenek meg mint a szülőn, mint a gyereken :R

    A szükségletek lettek a célok, és a célok szükségletek lettek.

  • doeeg

    senior tag

    LOGOUT blog (1)

    Nem is tudom, kinek szólt igazán az a bók, (azt hiszem talán így egyben a családnak), amit nemrég kaptunk, de nagyon jólesett: volt egy kedves barátunk látogatóban, mert utoljára akkor látta a kisfiunkat, mikor még baba volt.

    Mikor elment, feleségem mesélte, hogy azt mondta neki a barátunk: "Látszik hogy milyen boldog". A válaszom az volt, hogy persze, hiszen mindenki szereti, cuki gyerek, hogyne lenne boldog. Mire a feleségem: "Ja, ő rád gondolt" :)

    [ Szerkesztve ]

    "Everybody's limited to what's on their mind" || https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/doeeg/index.html

Hozzászólok Aktív témák