Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sullerj

    tag

    Üdv!
    Ajánlom Philip K. Dick további könyveit/novelláit, írásban nagyobbakat ütnek, mint a műveire épített filmek/forgatókönyvek :)

  • Geller72

    veterán

    Olvastad a viskót? Van benne kérdés, de válasz is rendesen. Az írásodból úgy érzem, hogy nem olvastad. Mert akkor nem írtad volna azt, amit írtál. De mindentől függetlenül minél több kérdésemre kapok választ, annál több új merül fel. Mint amikor mész fel egy hegyre. Ahogy feljebb érsz, egyre messzebb, és egyre többet látsz. És még többet akarsz. Még feljebb jutni, hogy még messzebbre láss. Én még nem vagyok fenn..;).

    [ Szerkesztve ]

  • guga

    Közösségépítő

    Üdv! Maxi thx. az olvasatot, augusztus 20 alkalmából egy csoportos jutigörl :D

    Filippkádikknek csak a filmjeit láttam, sajnos évek óta nem olvasok könyveket, a neten viszont annál többet. A viskó érdekesnek hangzik, bár még nem tudom mi az, de az ilyen témák mindig is vonzanak.
    A viskót is Filippkádikk írta?
    Mindjárt rákeresek.

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

  • guga

    Közösségépítő

    válasz Geller72 #3 üzenetére

    Ez a megyek fel a hegyre jó példa, kitaláltam pár éve a megszerzett tudásra én is egyet. Ha a megszerzett tudást egy gömbnek képzeljük el, akkor minél nagyobb, annál nagyobb felülettel érintkezik az ismeretlennel :D

    Nem tudom melyik a jó megoldás, a tudatlanság, vagy a tudás, ami szünet nélküli kérdések halmazát hozza újra eléd, s nem hagy nyugodni :D

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

  • Geller72

    veterán

    válasz guga #5 üzenetére

    A viskót Young írta, ahogy már te is láthatod. Amúgy te mit keresel? Az Istent, vagy önmagad? A legtöbben azt mondják, hogy Istent keresik, de nem tudják, hogy tulajdonképpen önmagukat keresik. Elmondom a saját verziómat, aztán eldöntöd, szerinted mi az igaz belőle, vagy mit találsz reálisnak.

    Ugye mondják, hogy van az Atya (apa), a fiú és a szentlélek. Ez a szentháromság, vagyis mindennek az alapja, a boldogság kulcsa, az élet értelme. Ha jobban megnézed, tök evidens. Ez nem más, mint a család. A család az élet értelme.

    Atya= Apa: Családfő, egy tartópillér, a tető, egy óvón, felülről a család fölé helyezhető valaki, valami. Nem főnök, nem diktátor, nem góré, nem Isten, hanem része az egésznek. Semmit sem ér a többi nélkül.
    Szentlélek=Anya: A család lelke, a tartópillérek alapja, enélkül sem teljes semmi. Ő tartja össze a családot, alkot hidat, ha kell. Anya valóban csak egy van. Aki szereti az anyját, tudja miről beszélek.
    A fiú= a gyermek.

    Így együtt alkot egészet, teljeset, megbonthatatlan köteléket. Ez az élet értelme, a család. Addig boldog az ember, amíg a család teljes, amíg önmaga része ennek a varázsnak.

    Lehet, hogy így gondolták anno. Így értették a szentháromságot. És így vagy része Istennek, így vagy te magad is Isten. Ha így nézzük, akkor van Isten. Egy kicsi mindannyiunkban benne van. Nem Őt kell megtalálnunk, hanem magunkat. A legtöbb ember nem ismeri igazán önmagát és még csak a fáradtságot sem veszi, hogy megismerje. Az ő életük nem teljes. Úgy gondolom, hogy nem ér semmit. Elrohan az élet mellettük és csak felületes, hamis értékeket kergetnek, tartanak fontosnak. Nem azt mondom, hogy nem örülnék egy Ducatinak, egy Honda Accordnak, nem része az álmaimnak. Hazudnék, ha tagadnám. Csak a sorrend nem mindegy. Nekem a lista legvégén vannak ezek. Egy csomó, sokkal fontosabb dolog van még előtte.

    "Nem tudom melyik a jó megoldás, a tudatlanság, vagy a tudás, ami szünet nélküli kérdések halmazát hozza újra eléd, s nem hagy nyugodni"

    -Erre én sem tudok neked pontos választ adni. De ha megnyugtat, Einstein sem tudta rá a választ. Öreg korára sokkal többet foglalkoztatták ezek a dolgok, mintsem bárki is gondolná. Ha egyszer lesz időd olvasd el tőle a "Hogyan látom a világot" című művét, ami egy kicsit amolyan önéletrajz, az élete értékelése is, valamint olyan kérdéseket boncolgat benne, mint a hit, az élet értelme, mi lesz velünk ha eljön az időnk..stb. Szerintem érdekes.

    Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az élet minden napjából hozzuk ki a legtöbbet, ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Mert ha nem így teszünk, az élet elrohan mellettünk és a végén jövünk rá, hogy igazából nem láttunk semmit és nem emlékszünk semmire, az egész nem ért egy határ szart sem. De ugye, akkor már késő. Ezért kell magunkkal, a családdal foglalkozni, mert ha ennek az egésznek a végén nem lesz semmi, akkor is úgy érezzük, hogy ami történt velünk, AZ A FONTOS.

    Valami olyan közhely igaz rá, mint például hogy nem az uticél a fontos, hanem az odavezető út. Élvezzük hát. ;).

    A viskót sem szabad teljesen szóról-szóra értelmezni, keresni benne a valóságot, azon gondolkodni, hogy vajon igaz e. El kell olvasni, figyelmesen, és megpróbálni megérteni a mondanivalóját. Kiragadni belőle az igazságot. Azt, ami ránk is vonatkozik.
    Jó olvasást.
    :R.

  • olbaidhun

    őstag

    Mindenre van magyarázat, de ahányan vagyunk annyiféle képen látjuk ugyanazt az igazságot.

    7o/638-9O93 ► Telón érsz el leghamarabb \_(ツ)_/

  • guga

    Közösségépítő

    válasz Geller72 #6 üzenetére

    Jó volt olvasni a hosszú kommentet nem tagadom :D

    Szívem szerint adnék érte egy rakás jutigörlt, de kimoderálnák a szexus miatt :DDD
    Nem keresek semmit, már megtaláltam, és pont azt, amit leírtál, van családom, nem is akármilyen, végtelen. A boldogság hülye szó, nem fejezi ki, én helyette az elégedettséget használom, én már nem kaparok semmiért, mert megvan. A keresés is hülye szó, mert azt feltételezi, hogy valami hiányod van. Sőt, az ember a saját életét mindig úgy definiálja, hogy másokhoz viszonyítja. Elég skizofrén állapot, mint a Ducati-s példád. Igen, nekem is eszembe jut néha, hogy milyen lenne, ha lenne egy brutál nagy autóm :DDD
    Suzukim van, érted, mások az életük árán is megkockáztatják, hogy megelőzzenek a "nagy" autóikkal, iszonyat milyen necces helyzeteket képesek előidézni a tudatért, hogy nehogy már egy Suzuki menjen előttem. Aztán 100km múlva még mindig ott sorakozik pár méterrel előttem.

    Na ez az, amit át kell látni, meg azt, hogy ő tulajdonképpen az elbaszott életével együtt arról ábrándozik, amit én megélek, arra vágyik. Tudnék mesélni, pedig eccerű informatikus vagyok, néha lesek, hogy micsoda böhöm autók állnak meg a házam előtt, hozza be az elromlott számítógépét, és az elromlott életét. Na ez viszont egy csodálatos dolog, hogy valahol érzik az első percben, hogy előttem megnyílhatnak, és bátran kiadhatják magukat. Én sohasem beszélnék az életemről egy tévészerelőnek pl. Beviszem, elmondom, hogy rossz, majd ő kitalálja, oszt jónapot.

    Nálam más a helyzet, bejönnek a bungiba, leülnek és érzik, hogy árad valami belőlünk. A nyugalom, Isten vagy nevezze mindenki úgy, ahogy akarja. Nem tudnám egy kezemen megszámolni a férfiembereket, hogy hány fakadt sírva 3 percen belül. Na erre viszont nincs magyarázat. Egyszer boncolgattam már egy cikkben ezt a dolgot, ha kell előkeresem.

    [Szűkre állomány]

    Hja, és olvasás. Zsenge koromban énekeltem a Budapesti Ifjúsági Kórusban, a zene, főleg a komolyzene nem érdekelt, meg ilyen Mozartok, áhhh passiók meg ilyenek, hülye vagy :DDD én csajozni mentem oda. Olyan voltam, mint kiskakas a tyúkudvarban :DDD
    Na de, volt a karmester, mindjárt eszembe jut a neve, valamilyen Kálmán. Vezette a rádió kórust is. Ha egy új zenei művet szerettek volna betanítani, akkor előtte egy órát mesélt a keletkezéséről, hogy milyen lelkiállapotban volt a zeneszerző, mi volt a motiváció, hogyan hatott az akkori korra, meg sikertelenségek, oszt mekkora nagy nevekről beszélünk, mint Rembrand. Hja, nem az festő :DDD

    Szóval Kálmánnak köszönhetően nagyon megszerettem a zenei műveket, mert már nem csak zenei művek voltak szárazon, hanem ismertem ától zéig, és így sikerült magamévá tenni, ahogy a nagyon szép lányokat is :DDD

    Eltértem kicsit a témától. Szóval jó olvasni másoktól ajánlókat, hogy milyen hatással volt rá. Másik topikban, azt hiszem a bűn nélkül valóban derült ki, hogy Szepko elvtárs már két évvel ezelőtt ajánlott nekem egy mózeses, csipkebokros olvasmányt. S a napokban rákérdezett, hogy olvastam e. Hazudhattam volna, hogy igen, de se nem hazudtam, se nem olvastam. De legalább belefogtam, s szerencsére megvan a neten, így megkímélhetem magam attól, hogy beszerezzem, amit úgysem tennék, mert vagy 12 évvel ezelőtt kiraktam a lakásból a hatalmasra duzzadt és féltve őrzött könyvtáramat. Kurt Vonnegut összes, pl. azt hittem, ha ő meghal, akkor én leszek az, aki örökli utána azt a lendületet, és mindent, ami Kurt Vonnegut, mivelhogy tartom magam olyan írónak. Oszt francokat, meg is halt, nem is örököltem semmit, ebből is látszik, hogy minden könyv egyben ábránd is. Nekem megvolt az összes könyve, nagyon együtt éltem a gondolataival, amikor olvastam az aktuális könyvét, olyan függő voltam, hogy úgy éltem az életem, mint a főszereplője. Azon a könyvön keresztül néztem a világra, úgy beszéltem az emberekkel, mint a főhős, azzal a lelkülettel. Lehet inkább színésznek kéne mennem, mert vulkanikus eredetű empátiával születtem :DDD én mindenkit megértek, és nem kell hozzá sok idő, elég néhány szó, de ki sem kell, hogy mondja. Elég, ha elmegy mellettem az utcán, s veszi a bátorságot, hogy a szemembe néz. Ha megvan a visszacsatolás, akkor megadom neki a bizalmi alapot, beszélek magamról, s nem takargatom el a hiányosságaimat, nem próbálok meg nagyra nőni a szemében, nem azt látja, hogy na ez is egy újabb büszke ember a sok közül, aki látszani akar valaminek. Én vagyok, ami vagyok, és úgy ahogy, látszani nem akarok semminek.

    Phéééjjj de elcsépelt liberális maszlag, légy az, aki vagy :DDD
    Szóval lehet inkább lelkésznek kellett volna mennem, mert azt látom, hogy informatikusként úgy, ahogy elvagyok, de lelkésznek sikeresebb vagyok. Csak, hogy abból nincs egy vasam sem :D

    Mt 10,8
    Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.

    Ha ezt, amit leírtam lehet keresésnek nevezni, akkor keresek. Én tanakodásnak szoktam magamban hívni, meg kételkedésnek.
    Nekem sokkal felkészültebb kételyeim vannak Istennel szemben, mint egy ateistának. Az oka egyszerű, én már bizonyos szinten ismerem Istent, a nagyja még hátravan, és utána még meg is kell halni :DDD majd végül jön a végtelen, amit én már most a zsigereimben érzek. Ha egyszer a halálom után örök életem lesz, akkor az nem a halálommal fog elkezdődni, már most is tart :DDD

    Kézcsók, ennyi, nem félek semmitől és senkitől, Isten megismertette magát velem, én nem kértem belőle, körberöhögtem az összes begyöpösödött vallásos köcsögöt.
    Mint, ahogy Saulus üldözte a keresztényeket, és, amikor elkaptak egyet, s vitték ujjongva megkövezni, akkor ő csillogó szemekkel vigyázott mások ruháira, amíg azok kikövezik magukat, s aztán jöttek vissza, hogy a rohadék, megkapta, amit érdemelt. Saulus is hallott Istenről, sőt zsidó volt, ismerte a törvényeket, hogy mit kell csinálni, s abban élen járt. Egyedül Istent nem ismerte, s miután Isten megismertette magát, mert úgy látta jónak, hogy a legjobb hülyét csinálni abból, aki a Jézus tanítványait üldözők között már tisztességre tett szert. Így lett Saulusból Paulus. Pálfordulás, amit ha megkérdeznék a fészbukon xdxdxd-zőktől, hogy szerinted mit jelent?
    Fingja sem lenne róla, csak jót röhögne rajtam, hogy köcsög fasz vallásos geci xdxdxdxd :DDD

    Az én életem is bizonyos formában Pálfordulás. Saulus azt jelenti nagy, Paulus azt jelenti kicsi. Saulnak apjától öröklött neve volt, de miután Istent megismerte, saját maga változtatta meg a nevét Paulusra, Pál, kicsi, Pálfordulás. Erről van szó, semmi másról, nem keresek, hanem találtam valamit, Istent. Csak néha az jön le az írásaimból, hogy keresem őt, de ez csak álca. Nem keresem, hanem hirdetem, de sosem felejtem el leírni, hogy milyen viszontagságos, és kemény, meg áldásos, és a kételyeimnek is hangot adok.

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

  • guga

    Közösségépítő

    válasz olbaidhun #7 üzenetére

    Vak gyerekek mennek az állatkertbe, s megengedik nekik, hogy megtapogassák az elefántot. Én még sosem érintettem megy egyetlen rohadék elefántot sem sajnos, de azért tudnék róla mesélni, hogy milyen lehet :DDD
    Szóval este kérdezték tőlük, hogy na gyerekek, milyen volt az elefánt?

    Jelentkezett az első, hogy én, én, majd én elmondom. Mint a mennyezet, hatalmas, redős, a bőre kemény, még is érzékeny és puha meg meleg. Na ő a hasát tapogatta végig.
    Aki a lábát simogatta azt mondta, hogy oszlop, egy hatalmas oszlop.
    Aki az ormányát fogta.
    Aki a fülét fogta mind másként számolt be az elefántról.

    1Kor 13,9
    Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

    Mindenkinek más és más, még is Isten, s még is ugyanaz. Legyen az Buddhista, Iszlám, Jehova, Pünkösdista, Katolikus, Evangélikus, vagy akár egy senkiházi guga ;] :DDD

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

  • rainmen

    aktív tag

    Óvatosan a filmkritikával. Utálom az összes filmkritikust, mióta a Stallone-féle Oscart lefikázták. :DD

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz rainmen #10 üzenetére

    Persze, én is így vagyok vele! Mindenkinek más a jó és más a rossz. Nem mindenkinek szimpatikus ugyan az a színész. Én pl a Matt Damon-t kifejezetten nem szeretem. Bár ebben a filmben egész jó volt. A Stallone féle Oscar pedig nagyon jó film szerintem is. Mondjuk Stallone-vel inkább a Tango és Cash, Túl a csúcson, Pusztító című filmeket szerettem.

    [ Szerkesztve ]

  • Geller72

    veterán

    " Az oka egyszerű, én már bizonyos szinten ismerem Istent, a nagyja még hátravan, és utána még meg is kell halni majd végül jön a végtelen, amit én már most a zsigereimben érzek. "

    -Ezt kifejthetnéd bővebben nekem, akár privátban is. ;). Komolyan érdekel, szal jöhet egyenesbe, közvetlenül, "köntörfalak" nélkül..:).

  • Geller72

    veterán

    "utoljára bejelentkezve
    2011-09-08 16:24"
    :F ..problem, vagy nyaralás?:. :U

Új hozzászólás Aktív témák