Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • a_tesz

    Korrektor

    jó ötletnek találom a sorozatot, amibe belekezdtél, remélem hogy sokáig fogod folytatni, mert elgondolkodtató és érdekes dolgokról szoktál írni.

    az óceánra fektetett napelem érdekes elgondolás, csak nem tudom, mennyire lehet gond a távolság, mert ugye az áram szállítása elég költséges lenne nagyobb távolságok esetén. bár ha a part közelében helyezik el, akkor nem olyan jelentős talán a többlet. na meg azért a 700 000 négyzetkilométer nem kis terület, bár az óceánok felszínének csak a két ezrelékét jelenti, kérdés hogy ennyi letakarásával mennyiben változik meg az ökoszisztéma.

    スバル | De semmi baj Eric, ne feledd, nincsenek hülye kérdések, csak hülye gyerekek! - Mr. Garrison

  • Dany007

    veterán

    Nagy ritkán laikusként én is szoktam ilyeneken gondolkodni.
    Én is arra jutottam, hogy az egyetlen és legjobb megoldás a Nap lenne. Elvégre az mindig süt. Akkor is ha felhős az ég.
    Pontos adataim nincsenek, de úgy hallottam, hogy a napelemek a 90-es évek óta sokat fejlődtek hatásfok tekintetében.

    A felhős időszakokat meg meg lehetne oldani egy rendes akkumlátorral, vagy egyéb áramtárolási lehetőséggel. Évek óta hallani, hogy már fejlesztik az olyan akksit - konkrétan telefonokba - amit elég havonta 1x feltölteni. Meg nanoakkumlátor stb...
    Szóval rengetek fejlesztésről lehetett hallani az elmúlt évtizedben, de sajnos egyenlőre semmi gyakorlati látszatja nincsen.

    Erre csak azért tértem ki, mert sokszor a legnagyobb gond nem csak maga az energia kitermelése, hanem inkább a raktározása. Hiába lennénk képesek 2 nyári hónapban a napból egész évre elegendő energiát nyerni, ha annak töredékét se tudjuk eltárolni.

    (amúgy én gondoltam már jópár hülyeségre energia termelés címén. pl ki lehetne használni háztatásokban a sok sok lefolyót. Ahol mindennap több száz liter vizet engedünk le. Pl a wc-nk víztartója ~ 20 literes. Átlagos napon vagy 4-5x megyünk el wc-re itthon. Ha ilyenkor a lefolyócső (nem a szennyvíz) meghajthatna egy kis turbinát, akkor egy minimális áramot talán lehetne vele termelni. Vagy épp a kád leengedésénél. 120 literes kádunk van, naponta 2-en 1x fürdünk. Amíg lecsordogál az a 120 liter, szépen pörgessen egy kis turbinát. Vagy épp a mosogatás, vagy bármi hasonló. Sok kicsi talán sokra megy.)

    Amit még használható alternatív energiának gondolnék az a geotermikus energia. Már itthon is vannak erre szakosodott cégek. Szépen van egy táblázat, hogy X méterenként nagyjából hány fokkal nő a talaj hőmérséklete. Ezáltal komplett geotermikus rendszereket lehet kiépíttetni. Ami akár nem csak egy ház áramellátását képes biztosítani, de akár a fűtést is kiválthatná.
    Szóval erre már vannak komplett megoldások itthon is. Az egyetlen gond vele, hogy nagyon drága és bizonytalan, nehezen kiszámítható. Mármint az, hogy hány méterre kell lefúrni ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletet találjanak. Első körben próbafúrás, ami 3-600 ezer forint... Majd utána derül csak ki, hogy konkrétan mi a helyzet és mennyibe is kerül. ~ 2-3 millió forint a rendszer kiépítése. Legalábbis 2 éve, mikor egy ilyen céggel ismerkedtem ennyibe került.
    Szóval ezt is érdemes számításba venni, csak kicsit jobban utána kéne nézni manapság mi is helyzet ilyen téren.

    [ Szerkesztve ]

  • Bada Bing

    tag

    válasz a_tesz #1 üzenetére

    Nem gondolom praktikusnak a 700 000 négyzetkilométeres tengeri napfarmot, ezzel csak érzékeltetni szerettem volna a beérkező energia nagy mennyiségét. Nem volna praktikus, mert ahogy te is mondtad, ha a felhasználás helyétől távolra kell eljuttatni az energiát, nagy a veszteség. Nincs is értelme ezen napelemek elhelyezését centralizálni, de a valóságban még csak a tengerre helyezni sem.

    A legcélszerűbb a lakókörnyezetbe integrálni, mert így ott keletkezik energia, ahol azt fel is használják, nincs szükség szállításra. Másfelől ugye minél nagyobb területen osztjuk szét a napelemeket, annál valószínűbb, hogy valahol süt a nap. Másfelől mire a napenergiának nem lesz alternatívája a 7%-os napelemeknél már mindenképpen magasabb hatásfokúakat is olcsón elő lehet állítani.

    @Danny007: Magyarország szerencsés helyzetben van a geotermikus energia szempontjából, mert a geotermikus gradiens itt 60°C/km szemben a 30-as európai átlaggal. Vannak ennél jobb helyek is, pl. Izland, ahol sokkal inkább építenek is a geotermikus energiára. Ha egyszer működik egy ilyen erőmű, akkor valamennyi közül a legmegbízhatóbb. A Föld melege nem ingadozik, ahogy a napsütés vagy a szél szokott. Összességében véve azonban sokkal kisebb energia nyerhető ki belőle, mint a napsugárzásból.

  • moha21

    addikt

    "A vízenergia valamennyi megújuló energiaforrás közül a legkisebb potenciállal rendelkezik."

    vízerőművek.

    Szilicium napelemmel is csak 2 nagyobb probléma van:

    1. Az ára, illetve az előállításához szükséges energia.

    2. Idővel romlik a hatásfoka.

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

  • Bada Bing

    tag

    válasz moha21 #4 üzenetére

    A vízerőmű nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik (stabil, nagy teljesítmény), ugyanakkor nem minden ország rendelkezik hozzá megfelelő adottságokkal.

    Naposabb, fejlett országokban már ma is 10-15 éven belül megtérül egy családi ház napenergiára való átállítása. Minthogy a besugárzás sokszor annyi energiával lát el bennünket, mint amire szükségünk van, fő kutatási irány jelenleg a napelemek olcsóbbá tétele akár a hatásfok romlása mellett. Érdekességképp a jobbféle napelemek is olcsóbbak, mint a csiszolt márvány, így presztízsberuházások esetén megfontolandó a használatuk. Most a minél kevesebb szilícium és egyre több műanyag alkalmazása várható a jövő technológiájának.

    A jelenre igaz az állításod, a jövőben ezeken a nehézségeken felül lehet kerekedni.

  • Rive

    veterán

    válasz Bada Bing #5 üzenetére

    A vízerőmű nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik (stabil, nagy teljesítmény)...

    Igazából nem ezek a vízerőművek előnyei.

    Van ugye a VER, amiben egyensúlyban kell tartani az inputot és az outputot. Ez történik egyrészt tervezetten, a várható napi fogyasztás alapján erőművek menetrend szerinti indításával, leállításával. A finomabb ingadozások kiegyenlítésére ez nem elég, a menetrendtartó erőművek fel- és leterhelése még mindig órás nagyságrendű. Nem úgy a víz- és gázturbináké: ha kell, akkor negyed órán belül kinn a teljes kapacitás a dróton. No, ez a fajta termelő kapacitás a legdrágább, legpiacképesebb - ha nem használják, akkor is fizetnek érte (lekötött egyensúlyozó kapacitásért rendelkezésre állási díj). (Van még ennél gyorsabb szabályozási metódus is, de az most itt nem releváns.)

    Másik oldalról vannak a szélkerekek meg a házi napelemes rendszerek. Ezek elég nagy termelési bizonytalanságot jelentenek a VER számára: ennek megfelelően kapacitásukkal arányos mértékben kell gyors szabályozási kapacitást lekötni melléjük. (Lásd externális költségek fogalomköre)(Ha nincs elég leköthető gyorsreagálású tartalék, akkor nem is lehet ezeket a fajta forrásokat a hálózatra engedni, lásd hazai szeles kapacitáskorlát.) Itthon sajnos a korlátozott vizes kapacitás miatt főleg gázzal, illetve a kapacitás korlátozásával ellensúlyozzák a szelet.

    Ellenberger Ausztria ugye bővelkedik vízben, és akárki megmondhassa aki már járt arra, hogy szemmel láthatólag nem sok korlátjuk van szélkelepek építése dolgában...

    Napos házak ügyében: a (támogatások nélkül számolt) megtérülés az biz' fejlettebb országokban is kérdéses. Mindazonáltal súlyos költségcsökkentő tényező, ha nem kell akku a rendszerbe, hanem a hálózat képes felvenni a házi termelést (ami ugye tipikusan a VER csúcsterhelésével esik egy időbe, nem a házi fogyasztással). Ám az ilyen napos rendszerek ugye - lásd pár sorral fentebb - bizonytalanságként jelentkeznek, tehát kell melléjük valami gyors tartalék. És máris a víznél (nem olyan szerencsés környéken: gáznál) vagyunk.

    Ui.: ennek megfelelően, bár nyers kapacitás dolgában nem túl jó a víz helyzete, megfelelően használva saját súlyánál jobban latba esik zöldség dolgában - pláne, ha SZET irányába is tesz az ember egy kört.

    UiUi.: a Tisza-tó, mint erőmű tárolója, Mo. kiemelt madár-élőhelye és turisztikai látványossága jelen környezetvédelmi és szabályozási környezetében necces, hogy megépíthető lenne...

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Új hozzászólás Aktív témák