Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tha_answer

    őstag

    Járadék - a globális egyenlőtlenségek forrása

    "Mit jelent a szabad piac valójában?
    Az e tanulmányban javasolt szakpolitikai megoldások némelyike talán újszerűnek tűnik. Ha újraolvassuk a klasszikus közgazdászok gondolatait, akik egyébként szintén olyan korban éltek, amikor talán még elviselhetetlenebbnek tűnő egyenlőt-lenségekkel szembesültek, akkor ráébredhetünk, hogy e gondolatok szellemisége nem is annyira új. A klasszikus szabadpiaci közgazdászok fel akarták szabadítani a gazdaságot a meg nem keresett, meg nem érdemelt járadéktól, számukra ezt jelentette a „szabad piac”. John Stuart Mill nem tartotta gazdaságilag hatékonynak, sem méltányosnak, hogy a földtulajdont koncentráló monopolisták még akkor is óriási vagyonokat keresnek, miközben éjszakai álmukat alusszák. Ezért kívánták közösségi tulajdonnal vagy adóztatással elvenni e járadékokat, és szétosztani a dolgozó és fogyasztó állampolgárok között. A természetes monopóliumok nemzeti tulajdonban való működtetése szintén e programba illeszkedik. A járadékvadászat ellenpontja tehát a munka és a tőke egyensúlyára épülő tár sadalom, amelyben termelő munka, kockázatvállalás és aktivitás nélkül nem szerezhetők jelentős jövedelmek. Ez az a program, amely egyensúlyt igyekszik teremteni a tőke és a munka, a külföldi és a hazai tőke között, miközben nemzeti tulajdonba vonja a természetes monopóliumokat, a közgazdaságtan klasszikus alapító atyáinak szellemiségét követve, a 21. századi kihívásokhoz igazítva.Tanulmányunk szakpolitikai konklúziója, hogy a 2018-ban a globális világgaz-daságra jellemző tőke- és munkajövedelmi viszonyok között a világ jövedelmének vagy precízebben a bruttó világtermékének (Gross World Product, GWP) 7 szá-zaléka átcsoportosítható a tőkétől a munka irányába. E jövedelemátcsoportosítás nem veszélyeztetné az innovációt, a tőkejavak újratermelését (vagyis az amor-tizáció fedezetét), a vállalkozói kockázatok méltányos elismerését, ugyanakkor hozzájárulna a széles munkavállalói rétegek emberhez méltó életkörülményeinek javulásához a magasabb jövedelmeken és a magasabb költségvetési bevételeken és a gazdaságpolitika nagy elosztórendszereibe (képzés, kultúra, egészségügy) történő nagyobb arányú befektetéseken keresztül."

    https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/09/SZV_88_beliv_nyomda.pdf

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák