Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • S_x96x_S

    senior tag

    jó összefoglaló ..

    és "hivatalosan"
    - 8-10% IPC növekedés!
    - >15% Single thead performance

  • E.Kaufmann

    addikt

    válasz S_x96x_S #1 üzenetére

    Mondjuk el is várjuk a legtöbb pontot DDR5-el :DDD (első és utolsó kivételével az összeset)

    Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!

  • Alogonomus

    senior tag

    It's really starting to worry because if there is any more slip ups at Intel, I'm just worried again, that Alder Lake was not Intel's Zen 1 moment, it could be their Phenom II moment.
    Erős kijelentés, de az biztos, hogy az Intel nagyon nem találja a régi lendületét, pedig a jelenlegi helyzetében már az sem feltétlenül lenne elég a helyzet gyors visszafordításához. Az Intel nyilván nem áll a földbe, mert az óriási gyártási kapacitásával az olcsóbb (alacsonyabb haszonkulcsú) szegmensekben stabilan az AMD előtt lehet darabszámban.

  • Petykemano

    veterán

    válasz Alogonomus #3 üzenetére

    Tény, hogy vannak gondok. Gyártástechnológiában és a szerveres termékek terén.

    A gyártástechnológia mindent megalapoz. Ha rossz a kihozatal, vagy túl sokat fogyasztanak a tranzisztorok, akkor hiába lenne egy remek designod.
    Az Intel 7 sok csúszással de talán mondhatjuk, hogy mára eléggé jól összeállt.Sok fog múlni azon, hogy az Intel 4 jó lesz-e.

    szervertéren pedig úgy tűnik, az Intel hibát követett el akkor, amikor nagyon bátran minden a Tile-ra tett fel. Elég valószínű, hogy a hardveres hibák ott lehetnek, mivel az Alder Lake jól megy. az AMD részéről valószínűleg nagyon jó döntés volt a szubsztráton keresztül Infinity Fabric-kal megoldani a chipletek közötti kapcsolatot. Ha belegondolsz, akkor azért a TSMC-nél is elég lassan áll össze a chipletezés - eltekintve persze az AMD saját IF megoldásától, tehát az ilyen SoIC meg CowoS-R és társai. AZ elmúlt hónapokban jelent meg az Apple, az AMD 2 chiplet szélessávú összekötését megvalósító megoldás és szintén csak pár hónapos a 3D tokozás.
    Az Intel ezzel csúszásban van, de egyébként még nem láttam ilyen megoldásokat a Samsungtól sem.

    Ugyanakkor valami oka kellett, hogy legyen, amiért az Nvidia a Sapphire Rapids mellett döntött a Milan/X helyett.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • arn

    félisten

    a performance/watt szep... a maradek kikizzadt 10% nem kellene.

    facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

  • And01

    aktív tag

    Az egyszálas matek (+15%) még mindig kicsit fura.
    A Zen 3 +8-10% ipc =109%
    +10-15% -al magasabb órajel
    = 120-125% egyszálon A zen 3 hoz képest.
    A kérdés az hogy az I/O lapkában van e meglepi.

    [ Szerkesztve ]

  • S_x96x_S

    senior tag

    válasz And01 #6 üzenetére

    > Az egyszálas matek (+15%) még mindig kicsit fura.

    az egyszálas matekban
    lehet, hogy benne van
    - a 96 magos Threadripper / Epyc is.
    - ZEN4-es notebook-ok ..
    - embeded zen4-es gépek.

    vagyis nem csak a 8 magos desktop-okat kell ebbe érteni.

    > Az egyszálas matek (+15%)

    pontosabban úgy néz ki, hogy >15% ( több mint 15%! )
    vagyis ez az alsó határa az intervallumnak ( for servers,notebooks and desktops)
    ez egy konzervatív állítás az AMD részéről és főleg a befektetőknek szól, akik képesek beperelni az AMD-t ha hülyeségeket állít egy befektetőknek szóló rendezvényen.

    ez főleg azoknak furcsa, akik a marketinges
    "up to 15%" -hoz szoktak hozzá :-)
    ami pont a felső határa az intervallumnak.

  • Yeffy

    veterán

    hajra, hajra. remelhetoleg tudjak novelni a kihozatalt/nagyobb reszesedest kialkudni TSMC-nel. bar alma es co. meg az altalanos shortage mellett nem egyszeru gondolom tovabbra sem.

    Big girls ride harder. || Kondi powaa'! ヅ

  • Petykemano

    veterán

    válasz And01 #6 üzenetére

    Szerintem az egyszálas ">15%" matek úgy jön ki, hogy
    - a CB nem reagál jól a csupán duplázott L2$-re, mint ahogy nem reagált a V-cache-re sem. A Zen3 IPC táblázatában is elég elöl szerepelt, vagyis lefelé húzta az átlagot. Ne felejtsük el, hogy az Intel most minden generációban tweakeli az architektúra szélességét, ROB, meg egyéb bufferek kapacitását. A Zen4 valószínűleg ilyen szempontból kevéssé nyúl hozzá az architektúrához, nagyon leegyszerűsítve, tényleg csak az L2$
    - A CB egy FP teszt. Azt láttuk, hogy az Intel milyen durva frekvencia visszaeséseket szenvedett el AVX2 és AVX512 használata közben. Tehát könnyen lehet, hogy nem erős FP számítás közben éri el a Zen4 a pletykált 5.8Ghz-et.

    Ha mondjuk CB csak 2% IPC növekedést realizál és csak 5.5Ghz-en ketyeg közben, akkor máris kijön az 15%
    De attól még lehetnek más workload-ok, amelyek során kihajcsa az 5.8Ghz-et és ami jobban reagál az L2$ duplázódásra.

    Hogy miért annyival magasabb a MT teljesítménynövekedés, azt szerintem a következők magyarázhatják:
    - Elképzelhető, hogy az N5 gyártástechnológia nagyobb mértékben volt képes emelni az órajelet MT esetén.
    - Elképzelhető, hogy a duplázott L2$ leginkább SMT használat közben segít jobban adattal etetni a szálakat és azért tapasztalható nagymértékú MT teljesítménynövekedés. Vagyis a duplázott L2$-nek köszönhetően a MT IPC nagyobb mértékben növekedhetett, mint ST esetén.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Alogonomus

    senior tag

    válasz Petykemano #4 üzenetére

    Az Intel 4 a jelenlegi álláspont szerint a Meteor Lake processzorokban debütálhat talán már jövőre, viszont azoknak már a 3 nm-es Zen 5 processzorokkal kell versenyezniük majd. Az Intel 4 lesz nagyjából az utolsó esély az Intel számára, hogy ne csússzon vissza a második pozícióba, viszont sokat elmond, hogy az Intel állítólag bejelentkezett a TSMC 3 nm-es gyártósorára, vagyis az Intel 4 valószínűleg messze áll még a sorozatgyártástól.

    Látványos ugrás volt az Alder Lake az asztali kategóriában, ezért is várták sokan tőle az Intel új sikerkorszakának a kezdetét, de az is látszott, hogy az E-core ellenére - sok aktív mag esetén - nagyon megugrik a fogyasztása, ezért komolyabb szerverprocesszor nem készíthető belőle. A néhány magos asztali kategóriában még kezelhető volt a nagyjából másfélszeres fogyasztása, de már egy Zen 2 Threadripper is elérhetetlen távolságra volt a 12900KS számára. A remélhetőleg idén érkező Raptor Lake is még csak az Alder Lake továbbcsiszolása lesz, így várhatóan a Raptor Lake sem lesz valós ellenfél a Threadripper kategóriának, főleg nem az Epyc kategóriának.

    Az, hogy az Nvidia a Sapphire Rapids processzort ajánlja a saját gyorsítói mellé, az részben az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján történhet, részben pedig azért, mert aki AMD processzort vesz, az valószínűleg úgyis AMD gyorsítót is vesz, hogy az AMD saját belső megoldásait (például az Infinity Fabric valamelyik verziója) bevethesse a plusz teljesítmény érdekében. Szerverszinten az Nvidia csak az Intel erőre kapásában bízhat, mert az AMD biztosan a saját gyorsítóit fogja javasolni (akár bundle formájában is) a processzorai mellé. Az AMD ráadásul főleg a szerverek piacára koncentrál, mert ott lehet nagy haszonkulccsal értékesíteni.

  • Petykemano

    veterán

    válasz Alogonomus #10 üzenetére

    Azt persze nem tudom, hogy vajon a Meteor Lake megjelenik-e tényleg jövőre.
    Az Alder Lake november 4-én jelent meg hivatalosan. Ugyanabban az évben - az elején - az Intel megjelentette a Rocket Lake-et is, ami ugyan nem lett végül nagy durranás, de azért mégiscsak történt egy Sunny Cove port 14nm-re, tehát volt vele munka.
    Ha az Raptor Lake ugyanúgy, legkésőbb novemberben jelenik meg, mint az ADL, akkor is 12 hónap telik csak el. DE októbert suttognak most, ami lehet, hogy még mindig a Zen4 után lesz. Ez a 11-12 hónap már érezhetően rövidebb termékciklus-idő, mint az AMD esetén a 15-16 hónap.
    Az, hogy a Meteor Lake meg tud-e jelenni jövőre, az Intel 4 gyártástechnológia állapotán múlik, de remélhetőleg addigra ott is beérik a Tile megközelítés és a node-agnostic tervezés.

    (MLiD mondta, hogy valószínűleg az AMD is tervezett egy N4 és egy N3 változatot Zen5-re)

    Viszont a mostani előadásban az AMD az eddig rebesgetett 2023 vége helyett már 2024-et mondott a Zen5-re.

    Szerintem ha az Intel 4 csúszna, az Intel tanulva a korábbi hibákból, erre felkészülhetett arra, hogy más forrásból helyettesítse. Ez lehet TSMC N3, vagy az előbb említett node-agnostic tervezés. Vagyis az Intel4 csúszása esetén én látnám esélyét annak, hogy az Intel becsúsztasson az közbenső architektúrát, amivel még mindig meg tudja előzni a 2024-re csúszott Zen5-öt.

    Az Alder Lake remek architektúra (eltekintve esetleg a sokak által nem kedvelt hibrid megközelítéstől) Azért fogyaszt sokat, mert az Intel túlhajtja, kisajtolja belőle az utolsó százalékokat is. Ha nem hajtaná az Intel a csíkokat, akkor fogyasztás szempontjából is kellően jó lenne. Érdemes megnézni, hogy általános felhasználás, játék közben az ADL nem fogyaszt kiemelkedően sokat.
    Azért hajtják túl, hogy megfogja az 5950X-et. Szerintem kár az erőfeszítésért, de az azért megmosolyogtató kijelentés, hogy emiatt ne lenne alkalmas (a Golden Cove) szerverprocesszornak.

    A raptor lake sem Threadripper ellen megy. Arra lesz elég, hogy a 16 magos zen4-et megszorongassa. A lapkaméretekre majd kiváncsi legyek. a 16 magos zen4 ugyanis 2x70mm2 N5 + 125mm N6 lapkából fog állni.
    Az ADL 215.25 mm².
    Valószínűleg a Zen4-nek a fejlettebb gyártástechnológiából fakadóan lesz fogyasztási előnye, de azért az is egy feat, ha valaki gyengébb gyártástechnológiával beéri a konkurenciát - legalábbis a GF 14nm vs Intel 14nm esetén még az volt...

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • arty

    addikt

    válasz Petykemano #11 üzenetére

    "Az Alder Lake remek architektúra (eltekintve esetleg a sokak által nem kedvelt hibrid megközelítéstől) Azért fogyaszt sokat, mert az Intel túlhajtja, kisajtolja belőle az utolsó százalékokat is. Ha nem hajtaná az Intel a csíkokat, akkor fogyasztás szempontjából is kellően jó lenne. Érdemes megnézni, hogy általános felhasználás, játék közben az ADL nem fogyaszt kiemelkedően sokat.
    Azért hajtják túl, hogy megfogja az 5950X-et. Szerintem kár az erőfeszítésért, de az azért megmosolyogtató kijelentés, hogy emiatt ne lenne alkalmas (a Golden Cove) szerverprocesszornak."

    Jah, "remek", ha nem hajtod egész használható :D Csak ne hajtsd meg.... node a/egy szerverprocesszor az nem a játékok alatti nudli terhelésen megy, hanem akár maxon, tartósan. Szóval nem teljesen értem a levezetésed, miért is lesz alkalmas akkor a "csak nem terhelve jó" intel cpu.

    Eleve: az 56 mag alapján arconcsúszást vizionálok (legalább a 64 meglehetett volna, de látszik hogy ígyis üveghangon hajtják amilyük van és lám, még 8 mag nem fért be sehova (vagy letiltás az ok?)).

    stadion, kisvasút, freemail, digi

  • tasiadam

    addikt

    válasz Alogonomus #10 üzenetére

    En ugy tudomhogy az nvidia azt ajanlja, ami epp van. Eddig az AMD procikat pakoltak a gyorsitok melle, mert sokkal tobb PCIe savot adott, mint egy intel. Aztan nem volt AMD, igy lett intel. De o nekik nonszensz ez a resze, legyen es sok savot tudjon

    The best comes to things those who give up dont

  • tasiadam

    addikt

    válasz Petykemano #11 üzenetére

    Az alder jo moka, de egyedul a jatekosok miatt hibrid. Nincs pl hibrid es nem is valoszinu, hogy pesz hibrid szerver proc. De siman lehetne akar nagyok sok e magos CPU ami hozza a regebbi scalable xeonok erejet (skylake IPC lenyegeben). Ehhez kepest csinalnak talan atomos jelolesu integralt xeonos lapokat e maggal, mig szerverben csak es kizarolag P lesz. Mi ertelme igy a hibridnek asztali gepekben, ha az ember nem tudja kihasznalni?

    The best comes to things those who give up dont

  • Petykemano

    veterán

    válasz arty #12 üzenetére

    "Jah, "remek", ha nem hajtod egész használható :D Csak ne hajtsd meg.... node a/egy szerverprocesszor az nem a játékok alatti nudli terhelésen megy, hanem akár maxon, tartósan."

    Teljesen más jellegű terhelést jelent az asztali processzorok hajtása és a szerverprocesszorok nagy fogyasztása.
    Az eltérő jelleget az okozza, hogy a fogyasztás, a magasabb frekvencia tartásához szükséges feszültséggel négyzetesen növekszik.
    Ez azt jelenti, hogy mondjuk 3GHz és 4.5ghz között nem másfélszeres, hanem mondjuk kétszeres fogyasztáskülönbség van. 4.5 és 5GHz között nem 10%-kal nagyobb a fogyasztás, hanem megintcsak kétszeres. És így tovább. Az utolsó néhányszáz mhz teszi hozzá az asztali proci fogyasztásának mondjuk harmadát.
    Ha az utolsó nehányszáz MHz-et (MT) elengedték volna, lehetett volna jó fogyasztása is, de akkor nem sikerült volna megszorongatni az 5950X-et.

    A szerverprocesszorok ezzel szemben 3-3.5GHz tájon ketyegnek általában - a fogyasztási görbe egy teljesen más meredekségű pontján.

    Az 56 szerintem is kevés - de csak ahhoz kéPest, amikorra sikerül kihozni. Valószínűleg a 64 magos Milan ellen tervezték. Megcsúsztak. Ezt nem vitattam. De szerintem nem a magok miatt, hanem a chipleteken.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz tasiadam #14 üzenetére

    Szerintem nem a játékosok miatt hibrid. Bár érdekelne, mivel magyarázod?

    A hibrid megközelítés magyarázata a Pollack szabály. Az Intel E magokkal throughput teljesítményt akar lapkaterület és esetleg energia hatékonyan növelni. Utóbbi sajnos pont nem látszik.

    Hibrid szerver processzor nem szerepel az útitervekben. De nagyon nagy magszámú E magos szerverprocesszor igen.
    Viszont azt nem zárnám ki, hogy idővel HEDT célra Hibrid File-okból dobjanak össze Valamit.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • nyerek01

    kezdő

    Arról van infó, hogy az új konzolok PS5 Pro ( xbox ) és a Steam deck 2.0 milyen AMD APU egységet fog használni?

  • arn

    félisten

    válasz tasiadam #14 üzenetére

    Mobilra kellett vmi, mert ott a hatekonysagnak nagy szerepe van - illetve mashol is, mert altalaban a leghatekonyabb rendszert lehet jol skalazni. Nem lesz gond az intellel, ha elkezdik azt is a tmscnel gyartani. Az mas kerdes, hogy mennyi procit lehet majd venni, az apple is nem veletlenul maradt az 5nm nodeon.

    facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

  • Alogonomus

    senior tag

    válasz Petykemano #15 üzenetére

    "Ha az utolsó nehányszáz MHz-et (MT) elengedték volna, lehetett volna jó fogyasztása is, de akkor nem sikerült volna megszorongatni az 5950X-et."

    Nem csak a csúcskategóriában fogyaszt többet az Alder Lake. Az alsóbb kategóriákban is az az utolsó néhányszáz MHz kell az erősorrend élére jutáshoz, viszont attól nagyon elszalad a fogyasztása is. Non-K modellek gyengébbek a versenytársnál, K modellek pedig többet esznek a versenytársnál.
    Asztali viszonyok között nem akkora gond a fogyasztás, csak komolyabb hűtőt kell rátenni. Komolyabb szinteken viszont fix hűtési kapacitáshoz kell igazítani a processzort. Ezért már a Threadripper termékek is magszámtól függetlenül fixen 280 wattosak. Korlátozott fogyasztás esetén pedig az Alder Lake a Zen 3 modellekhez képest gyengébben teljesít.

  • tasiadam

    addikt

    válasz arn #18 üzenetére

    De nem jol tudom hogy az intel NEM CPU-t fog ott csinaltatni, csak bizonyos komponenseket es GPU-kat?

    The best comes to things those who give up dont

  • arn

    félisten

    válasz tasiadam #20 üzenetére

    Nem tudom, de a csucsprocikat megerne neki oda portolni

    facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

  • arn

    félisten

    válasz Alogonomus #19 üzenetére

    Jelenleg kb ez a helyzet… ha mindenki hasonlo wattot celozna, nem kerdes melyik lenne elorebb. Attol tartok a kov generacio szarabb mutatokkal fog rendelkezni.

    notebookfronton meg gyurni kell meg az x86 procikon, mert alacsony terhelesnel es tdpnel meg mindig sokkal elonyosebb az arm. Ha a hatekonysag szamit, valszeg most apple-amd-intel a sorrend, es a felso ligaban egy adott tdpnel is hasonlo lenne a sorrend. Az intel azert tud teljesitmenyben versenykepes lenni, mert tesz a tdpkorlatokra, es ez az osszes tobbi szereplot is hasonlora sarkalja, ami baromira nem jo irany.

    [ Szerkesztve ]

    facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

  • sb

    veterán

    válasz Petykemano #9 üzenetére

    FP vagy más, intenzív terhelésnél a TDP miatt vesznek vissza órajelben, nem? Ez ST tesztre nem hiszem, hogy reális. Már ha ST tesztből mérik az ST teljesítményt, de az is úgy normális.

    Biztos, hogy van vmi szűk keresztmetszet, a többi érvben ami inkább marketing oldalú, én nem hiszek. Szerintem irreális, hogy az "upto"-nál jóval gyengébb értéket mondjanak be bármilyen okból.
    Akár azért mert mondjuk 1db teszt (CB) kevésbé jól reagál, akár pont fordítva: mert egy sw csomagon tesztelik és nagyobb az eredmény szórása több sw-n. Akár azért amit S_x96x_S írt: ha termékből fednek le többféle paraméterűt a mérésekkel.
    Szerintem egyik esetben sem menne senki legalább egy átlag, de inkább vmi szebb eredmény prezentálásától a rosszabb irányba.

    @Alogonomus
    Én nem láttam, hogy a nem K-s Alder gyengébb lenne. A K valóban túl van tolva, ott elszáll a fogyasztás, alatta 4-500MHz-el már rendben van az Alder. Sőt, ha jobban megnézzük még a P és E magok hatékonysága is nagyon közel van. Ott sem az a fő indok az E magokra, hogy jobb a hatásfok, hanem, hogy elfértek a plusz magok (ill. a cpu-n kívüli rész jóval kevesebbet eszik, az még konkrét előny).
    De gyárilag így az AMD-t közelíti normál felhasználású fogyasztási tesztekben.

    Az már más kérdés, hogy full load, AVX, stb... megint hátrányban vannak. Ill. hogy ha az AMD-t is lentebb tolod TDP-ben akkor még a gyáriról is ugrik egy jó nagyot a hatásfoka. Legalábbis a nagyobb TDP-s modelleknek mindenképp. De igazából 15-25W-ig lefelé folyamatosan javul.

  • Alogonomus

    senior tag

    válasz arn #22 üzenetére

    Notebook fronton az ARM és az x86 összehasonlítása "almát a körtével" esete.
    - A "notebook" szó eredeti jelentéséből következő jegyzetfüzet funkcióra tárgyalásokra egy 100 ezer forintos 13 colos tablet is bőven elég opcionális billentyűzet és egér használattal. A Snapdragon/Mediatek/Kirin/Exynos és társaik ráadásul ebben a teljesítménykategóriában minimum olyan hatékonyak, mint az M1 akármelyik változata.
    - A laptop kategóriától fölfelé már valóban takarékosabb az M1, viszont el kell fogadni hozzá - a meredek áron felül -, hogy szűk számú alkalmazásban mutatkozik csak meg a jelentős energiahatékonysága, míg a többi alkalmazás esetén nagy különbség nincs az ARM és az x86 között, sőt néhány alkalmazásban hátrányba is kerül az ARM.

  • tasiadam

    addikt

    válasz arn #18 üzenetére

    Mobilnal oke, ott 1-2 P es 4e mag rohogve eleg kb mindenkinek.

    The best comes to things those who give up dont

  • tasiadam

    addikt

    válasz Petykemano #16 üzenetére

    Ugy ertem, hogy a hibrid design most annyira volt jo hogy az 5950et utolertek, mobilban jobbak lettek, de ennek nem a jateknal kene elojonniuk. Ha en a civilization kivetelevel barmi mast jatszom, oda IPC kell es orajel, nem 100 mag.
    Jatekra a nyers ero es az IPC+freki kell foleg.

    Nos, szerverre meg a sok szal es thread kell. Pl VM host eseteben senkit nem erdekel hogy mit tud eroben a gep, ha 2 vCPU-n elmegy a win10, vagy 1core elvisz egy DC-t.
    Ahol csak pcie sav kell, ott eleg lehet egy 20 magos 1ghz-n is mert nem fog a proci porogni, hogy dolgozzon. Tehat a szerverek nagyreszenel ahol a tobb szalas ero jobban szamit tobbet ernenek egy sok magos, am gyengebb 1 szalas procival, mint egy kevesebb magos de 1 szalon erosebbel. Oke, ezt az ESXi ugy oldja meg (bar valszeg tudod), hogy 1 core-bol , vagy akar threadbol, kvazi csinalnak 2-3-4-5 vCPU-t.

    No de akkor a kerdes ezek tudataban, mikor elvezi az asztali gamer gep a hibrid designt? Tenyleg csak a P magokon fut az AVX, es minden mas az E magokon? Tenyleg van kulonbseg FPS-ben ugyan azon frekin egy 12600 es egy 12400 kozott?
    Nem vagyok ellene, de a mobil gepekben es jobban latom ertelmet, meg integralt procis gepekben inkabb latnek 8e magot, mint 4p-t. A cerka es pentium gep is lehetett volna tisztan 4e magos, mintsem 2p.

    The best comes to things those who give up dont

  • Alogonomus

    senior tag

    válasz tasiadam #26 üzenetére

    Az ESXi ráadásul nem is tudja kezelni a hibrid processzorokat. Alapesetben csak a takarékos magokat látja, a takarékos magok letiltása után veszi csak észre az erősebb magokat, viszont úgy a takarékos magok fölöslegesen vannak a processzorban.
    Az már csak extra, hogy bekapcsolva hagyott E-core esetén a ring bus is csak 3,6 GHz-en működik, míg csak P-core esetén 4,7 GHz a sebessége.

  • Petykemano

    veterán

    válasz Alogonomus #19 üzenetére

    "Nem csak a csúcskategóriában fogyaszt többet az Alder Lake. Az alsóbb kategóriákban is az az utolsó néhányszáz MHz kell az erősorrend élére jutáshoz, viszont attól nagyon elszalad a fogyasztása is."

    Ez pontosan így van. Ennek az oka pedig a lapkák minőség alapján való válogatása (binning)
    (itt halkan megjegyzem, hogy a "minőség" nem egy egydimenziós mutató ami alapján megkülönböztethető két lapka egymástól úgy, hogy az egyik minden szempontból jobb a másiknál. A minőség dimenzió egyik végén az alacsony szivárgású lapkák vannak, amelyek alacsony fogyasztásúak alacsony és közepes órajelen, de a frekvencia-feszültség görbe meredeksége hamarabb nő, és vannak a magas szivárgású lapkák, amelyek jellemzően többet fogyasztanak, de cserébe magasabb frekvenciát el tudnak érni)

    Vissztérve a megjegyzésedhez: tehát az, hogy az alsóbb kategóriákban is tapasztalható a "túlhajszolás" az pontosan a válogatás miatt van. A csúcskategóriába azok a lapkák mennek, amelyek el tudják érni az 5.3GHz-et (mondjuk 1.45V mellett). Az alsóbb kategóriákba pedig azok, amelyek csak 5.0Ghz-ig jutnak el.
    (Az, hogy mit jelent, hogy csak addig jut el jól példázza a Zen1, amely egyszerűen képtelen vol 4.1Ghz fölé menni)

    Tehát igen, pontosan, a csúcskategóriás szegmensben is az utolsó néhányszáz mhz okozza azt, hogy a processzor képességeit maximálisan kihasználó terhelés alatt nagyon sok a fogyasztás és az alsóbb kategóriákban is.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz sb #23 üzenetére

    Az FP vagy más intenzív terhelés és a TDP viszonyával kapcsolatban ST terhelésnél lehet, hogy igazad van. Egy mentőötlet jutott még eszembe: mi van, ha FP vagy más intenzíven terhelő folyamat esetén nem a TDP, hanem a magban az FP feldolgozókban kialakuló hősűrűség miatt nem tud olyan frekvenciát elérni, mint mondjuk egyszerűbb INT műveleteknél?

    Arra, hogy az AMD miért akarna a marketingben szándékosan kisebb számot mondani, mint ahogy az máskor marketing-anyagokban szokásos (avg, vagy upto) arra talán az osborne hatás elkerülése lehet a magyarázat. Vagy mert még ők sem tudják.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz tasiadam #26 üzenetére

    A hibrid design célja hosszútávon szerintem a nagy throughput elérése. Az eddig látottak alapján elsősorban a lapkaterületre vetített tranzisztor-hatékonyságot sikerült abszolválni, abban bizonytalan vagyok, hogy cél-e energiahatékonyság elérése is, mivel sajnos az E magokat is szerintem túlpörgetik a frekvencia-görbe meredek pontjáig.

    Az Alder lake, mint első körös hibrid termékben szerintem ezt megpróbálták úgy pozícionálni, mint ahogy az Arm esetén működik, tehát mintha az E magok LP magok lennének, amik elviszik a háttérfolyamatokat. Nyilvánvaló, hogy erre a célra, nem kell 16 E mag (Raptor lake) és ennek megfelelően pl az Apple nem is tesz a minimálisnál több LP magot a nagy teljesítményű processzoraiba se.

    Ez a technológia még gyerekcipőben jár - szoftver oldalról. Az ADL több problémába is belefutott. De a Hyper-Threading is úgy indult, hogy "jaj, bárcsak inkább ne is lenne."

    Egy gamer szerintem jelenleg szinte semmilyen hasznát nem látja. Megkockáztatom, hogy A raptor lake esetén egy 8P+0E magos példány és egy 8P+16E példány között egy gamer annyi különbséget fog csak tapasztalni, mint amennyi különbség tapasztalható egy 5800X és egy 5950X között.

    Ahol ennek tényleg jelentősége tud(na) lenni, az az a piac, ahová az 5950X és a Threadripperek készülnek. Többszálas teljesítmény tekintetében 4db E mag 1db P mag helyét elfoglalva kb 2 P mag (+HT) teljesítményét tudja leadni.
    Képzelj el egy olyan példányt, amiben 8P mag van és 8E mag helyett 32. Ez méret szempontjából ugye egy 16P magos példánynak felelne meg, de úgy ad le MT szempontjából egy 24 P magnak megfelelő teljesítményt, hogy közben ST tekintetében sem kell kompromisszumot közni. Egy ilyen példány kb 310mm2-es lenne, ami még mindig nem vállalhatatlan akár egy 5950X-szel szemben se, amit így már bőven lekörözne, egy 24 magos Threadripperrel szemben meg pláne!

    Persze egy ilyen lapka nem fog egyelőre elkészülni, mert az Intel ring buszára közvetlenül nem lehet ennyi magot felfűzni

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák