Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • apatyas

    Korrektor

    "Eleve amúgy nem is lehet abszolút vákuum, mivel ugyan úgy ahogy a nagy anyagsűrűség, ugyan úgy a nagy vákuum is anomáliákat okoz az űrben, illetve a tér-idő szövetén, ezért is mondtam, hogy azért hagyjuk azt, hogy nem lehet hőt leadni az űrben, illetve azt hogy minimális ez a mennyiség.
    Inkább hagyjuk, ha nem érted, akkor sokat kellene magyaráznom, ahhoz meg munka után nincs kedvem :DDD"

    Hát b+, akkora farokságok íródnak le, és ezek után még van képe azt kijelenteni, hogy ha nem érted hagyjuk.. kicsit elszaladt a ló az emberrel. Hallott valamit valamikor, de azt értelmesen visszaadni már komplikált.

    Valaki korábban kérdezte, hogy az esetlegesen félresikerült felbocsátáskor széthulló rakétán miért nem baj, ha rajta van egy atomreaktor. Azért, mert ha szétesik, akkor annak a darabjai még mindig nem sugároznak, lévén tisztított és dúsított uránból készült. Értsd: az erőművek elhasznált üzemanyaga, azaz a kiégett kazettákban a hasadás utáni leányelemek sugárzása a baj, az meg csak aközben keletkezik, ha üzemel a reaktor. Az üzemel (valamilyen láncreakció a hasadásokban, akár kontrollált akár nem, akár 1-es többszörözési tényezővel -energiatermelés- akár sokszoros többszörözési tényezővel -bomba- alapvetően akkor működik, ha elég sok hasítható urán van egy helyen, van ami a kezdeti gyors neutronokat lelassítja a hasításhoz szükséges termikus neutronokká -moderátor-, vagy van neutron 'tükör' azaz deflektor, ami a kifelé haladó neutronokat visszatereli a hasadásképes urántömegbe. Ha ezek az alkatrészek nincsenek már ott, mert a kémiai robbanáskor szanaszét szakadt az egész, akkor nem fog semmilyen érdemi láncreakció elindulni és nem lesz különösebben nagyobb radioaktív sugárzás. Maga a tiszta urán valóban bomlik magától is, de az eléggé ritka esemény ahhoz, hogy gondot okozzon.
    Dióhéjban, félig konyhanyelvre egyszerűsítve.

    Fent a Holdon üzemelő reaktornál egyrészt, a hőmérséklet ingadozás tényleg kihívás a szerkezet integritására. Minél egyszerűbb, annál jobb alapvetően.
    Másrészt, oda azért nem ártana valami hathatósabb védelem a meteoritok ellen.

    [ Szerkesztve ]

    pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

  • apatyas

    Korrektor

    válasz apatyas #58 üzenetére

    Na, egy helyen csak szétcsúszott a mondatszerkezet a szerkesztések közben, bezárójel hiányzik, de azért még érthető.

    pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

  • Donki Hóte

    veterán

    válasz apatyas #58 üzenetére

    Annyiban igaza van, hogy az abszolút vákuum, akárcsak az abszolút nulla fok nem elérhető, de a hozzá fűzött szöveg a tér-idő szövetről igencsak szórakoztató (vagy dühítő, hozzáállás kérdése :K ).

    Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

  • gbors

    nagyúr

    válasz L3zl13 #40 üzenetére

    Pár gondolat még a napbalövésről, konkrétabban:
    - A Föld keringési sebessége ugye 30 km/s, gondolom erre a sebességre céloztál
    - Ha az orbit megfelelő pontján kezdjük el gyorsítani a csomagot a Nap irányába, akkor ez a Föld körüli keringési sebességgel csökken, tehát marad 22 km/s
    - A Nap irányába történő indítási vektornak ezt valamilyen mértékben csökkenteni kell, de messze nem 0-ra, mert...
    - ... a következő lépésben fel lehet használni a Vénuszt "féknek"
    - És végül, nem kell telibe lőni a Napot, elég a gravitációs "kútjába" (gravity well) beletalálni, ami elvileg kb. 20M km

    A fentiek közül egyedül a Vénuszos fékezés igényel alapos kalkulációt és pontos időzítést, a többi relatíve triviális. Így annyi kérdés marad, hogy milyen energia-befektetés szükséges egy olyan indítási vektorhoz, ami legalábbis pár 10 év alatt eljuttatja a Napig a csomagot, ill. mérsékli annyira a fenti 22 km/s-ot, hogy a cucc keresztezze a Vénusz pályáját.
    Miután az előzőhöz elég pl. 0.1 km/s-re felgyorsítani a cuccot Nap-irányba, a keringési sebesség kompenzálása valóban nagyságrendekkel több energiát fog igényelni.

    ... akkor menjen a Jupiterbe? ;]

    Spoken like a true emperor / Spoken like a true conqueror / Spoken like a true... terrorist

  • Donki Hóte

    veterán

    Lehetséges, hogy a Holdra telepítendő atomerőmű megvalósítása könnyebb lesz, mint várják.

    Egy találmány, felfedezés nagyon sokat dobhat a műszaki problémák megoldásán.

    Mondok egy példát: a kerék.

    Mi évezredek óta ismerjük és használjuk a kereket, ezzel szemben bármennyire is hihetetlen, az amerikai kontinens (Dél, Közép és Észak Amerikát is ideértve) lakói nem ismerték a kereket.

    Tehát objektíven létezhet valami megoldás, ami nagyon megkönnyíti a probléma megoldását, nem kell pl. a hűtésnél kvázi bitenként elvinni a hőt, hanem egy kerekes kocsira rakva a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségben lehet elvinni.

    Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

  • arnyekxxx

    veterán

    válasz Donki Hóte #85 üzenetére

    Persze, csak azért arra építeni a terveket, hogy majd a fő problémát megoldja valami paradigmaváltó találmány, nem valami biztonságos.

  • fene_vad

    senior tag

    válasz L3zl13 #40 üzenetére

    A nukleáris hulladék elhelyezésére egyébként miért nem megfontolandó megoldás az óceánba temetés?
    Mondjuk köbméteres üvegtömbökbe zárva, valami aktív árok mélyére dobálva olyan 8+km mélyre.
    Az üveg eléggé korrózióálló, attól nem kéne tartani, hogy megsérül, és kimosódik a partra. A sugárzás mértékétől függően tervezhető lenne, hogy milyen alakú legyen az üvegtömb, hogy adott nyomáson, adott vízhőmérsékletnél ne repedjen, ne deformálódjon. Közepes és kis aktivitású hulladéknál kb számolni sem kellene semmit. Az se túl valószínű, hogy terroristák kihalásznák őket. A tengeralatti földrengésekkel sem kell számolni, nem igen hiszem hogy bármilyen rengés emberlakta közelbe juttathatna szennyezőanyagot.
    Az arra bóklászó halak és egyéb élőlények így jártak sajnos - de gondolom nem ez lenne a fő elrettentő ok... de akkor mi?
    Költség? mindenképpen olcsóbb lenne mint lakott területen gránitba fúrkálni barlangokat...
    Megtalálni a megfelelő helyet? Nemzetközi vizeken megoldható lenne, de lehet bejelntkezne egy-két szegényebb ország is, hogy jó sok pénzért lehet hozni hozzájuk is.

  • azbest

    félisten

    válasz fene_vad #87 üzenetére

    de, a földrengésekkel tengerfenéken is kell számolni. Lehetnek tengeráramlatok is. Élnek élőlények a tenger mélyén is. Még a mariana árokban is. Nagyon nagy a nyomás. Bármi baj van nagy területre szétterjedhet.

    #67gbors
    nem gyorsítani, hanem inkább lassítani kéne a nap körüli pályán haladását és akkor belezuhanna a napba. Neten azt írják, hogy a föld pályája magasságában 6 millimeter/sec^2 a nap vonzása / gyorsulás. Nem kicsi az, ha a föld megállna, akkor 2 hónap alatt belezuhanna a napba, ezen írás szerint [link]

    De persze továbbra sem reális.

    #85Donki Hóte
    peltier elemeket már régen feltalálták, de az a baj velük, hogy sok áram kell a működtetésükhöz :D Egyébként lehet pont ilyesmit használnak az áramfejlesztéshez is ilyen környezetben.

    [ Szerkesztve ]

  • fene_vad

    senior tag

    válasz azbest #88 üzenetére

    valahogy nem tudok elképzelni olyan földrengést a tengerfenéken egy hasadék mélyén vagy olyan tengeláramlást ami egy háromtonnás üvegkockát elmozgatna felfelé vagy 8 kilométert és oldalirányban párezer kilométert.

  • Rive

    veterán

    Alaptétel: ne dobj el semmit, amire esetleg még szükséged lehet. Márpedig, a mai nukleáris hulladék a jövő üzemanyaga.

    Kicsit részletesebben:
    - napba temetés: elég komoly deltaV kell, és igazság szerint bármilyen formában kézbesíted, az még azelőtt elpárolog, hogy odaérne. Aztán a napszéllel kapod vissza postafordultával. Akkor se elegáns, ha visszafele felismerhetetlenre hígítva jön.

    Szóval, ez egyszerre drága és kellemetlen.

    - Jupiter: az csak drága.

    Óceáni árkok: a szubdukciós zóna a gond. Ott bármi üvegfoglalat szét lesz darálva, és igazából nem tudjuk, mennyi jönne vissza belőle az óceánba, milyen formában.

    De, még egyszer, alaptétel: nem szabad eldobni, amire még szükség lesz.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • gbors

    nagyúr

    válasz azbest #88 üzenetére

    Ja, ez is jogos, ha le tudod "csatolni" a Földről, akkor a Nap magától is elvégzi a melót. Látom én is a számokból, hogy túl drága önmagában.

    #90 Rive : a Jupiter csak tréfa volt, viszont annak nem kellene annyira drágának lenni, ha egyszer már elérte a Föld körüli pályát. Nyilván nem arra gondolok, hogy a jelenlegi módszerrel kellene felküldeni.

    Spoken like a true emperor / Spoken like a true conqueror / Spoken like a true... terrorist

  • Dißnäëß

    veterán

    Pár gondolat, jókon agyalgattok :)

    #11 űrbe lövés: Napba kellene lőni, persze sokkal több üzemanyag teljesen elszakadni a Földtől, de megoldható lenne (talán), főleg SpaceX jellegű innovátorokkal. Na azt aztán nem tudnánk beszennyezni.

    #15 erkölcsi kérdés, űrhulladék: felezési idő. A hasadóanyag fajtájától függően persze, de még a legmakacsabbaknál is millió évek már simán elegek ahhoz, hogy tökártalmatlan legyen a cucc, ha egy szomszéd bolygó magához csalogatja úgymond a gravitációjával. Sokkal inkább aggódnék azon, hogy szimplán nekimegyünk pár száz év múlva, ergo űrszemét. Egy előre kijelölt "szemét sávot" kreálnék ennek, de még mindig a Nap-ot irányoznám elő mindennek, hiszen ott aztán tényleg nem oszt nem szoroz, mivel mi lesz, eleve másodpercenként elképesztő mennyiségű sugárzás indul ki, szerintem csilliomod része lenne ennek csak a földi szennyezés, továbbá mivel helyileg a Napnál lenne ez is, teljesen vállvonós, mire ideér: mágneses mező, ózon, satöbbi, szóval ... kevesebb vizet zavarnánk a többszáz évnyi nuki hulladékunkkal a Napba lőve azt, mint amikor kint a villanydróton egy veréb elfingja magát (versus Föld teljes légköre). A Föld tömegcsökkenésétől sem kellene tartani, tekintettel arra, hogy évente többezer tonna kozmikus por hullik ránk (és forgásunk emiatt is lassul).

    Egyébként én láttam már Natgeo műsort nukleáris hulladék faló (és semlegesítő) baktériumokkal történő kísérletezésről, ez lehet "némileg" kedvezőbb megoldás lenne. És akkor felkészülhetne a mikroműanyag és a kőolaj is.

    #27 inkább pályára lőni nehéz, tehát ha a Napba lövöd ki, ráadásul nem a bolygók keringési síkjában, hanem adsz neki egy ívet ... elég csak az irányába kilőni. Tényleg. Szokták modellezni a gravitációt azzal a nagy kerek kifeszített gumi-valamivel, aminek a szélén elindítják a golyót és annak meglökésének erősségétől és irányától függően az (míg a szögsebessége olyan) beáll egy stabil körözésre, mielőtt elkezdene befele-lefele esni a lyukba. Ha meg odajön egy kisgyerek és csak úgy random megindít egy golyót (de tegyük fel, a Föld keringési sebességét is számításba vesszük és így indítjuk valami kretén irányba befele), tegy pár hülye kitérőt a golyó, de a mondat végén mindig a Nap van .. :U Hamarabb, mint gondolnánk, így, hogy nincs olyan egyensúlyközeli pályán, mint a bolygónk. Szerintem kutyát nem érdekelne, hogy most a Vénuszba, Merkúrba vagy mibe csapódik, lehetne olyan kretén pályát választani a mai szuperszámítógépekkel történő kalkulációkkal, hogy nyúúúúgodtan belelőhetnénk a Napba, vagy "csak úgy arrafele" (túlzok nyilván, de azért na), kapna egy bolygósíkokból kifele mutató vektort meg egy marék fékezőrakétát aztán annyi, az életbe nem közelíti meg újra a Földet, még akkor sem, ha beparittyázza magát a Nap körül (mert ott már a Nap "légköre" fogja). Én simán tarthatónak gondolom a Napba lövést, csak szvsz puncik vagyunk megtenni, na meg a lóvé. Évente hány tonnát kellene elküldeni oda és mennyivel növelné ez fajlagosítva 1 kilowatt költségét ? :U (+ légszennyezés, mert a jelenlegi rakéta technológiánk nem éppen környezetbarát).

    #35 hűtés az űrben, nincs légkör: lefúrok a talajba pár zárt rendszerű szondát, mint a talajszivattyúk, de mehetek mélyre is, 50 méter pl. Ha fent megfogom fúrás előtt a csövet és kézmelegen fúrom be úgy 10 méterre, majd kihúzom 10 perc múlva, az továbbra is kézmeleg lesz, mert "nincs közeg" ? :U Vagy beleengedem a vizet, mindegy is. Jó kis 18 fokos víz fent bemegy, feljönne a kör visszatérő ágában a víz vajon, vagy beragadna az első 10-15 centi után, mondván, belefagy, jónapot ? :U

    #37 állami hülyeségek, politika, cégek, pénz, satöbbi: szerintem az emberiség nem képes ilyen jellegű összefogásra. Nagyon jó sorozat (én legalábbis élveztem) a Salvation (Netflix), ahol (nem titkoltan) Musk-ról példázták az egyik főhőst. Ha annyi lóvém lenne, hogy űrcégem van és nem is milliárdos, csilliárdos vagyok, totálteljesen hibbant lennék, ha nem lenne már meg a saját bunkerem az őserdő mélyén valami kurvanagy full cutting-edge rakétával, amitől még egy NASA is ledobná az állát, mert míg ő bogarássza a garast a következő kitudja milyen kis földközeli misszióhoz, engem ez nem köt. Meg esetleg még a felső tízezret százat nem. A többi leves...

    Szerintem feleslegesen agyalunk vagy próbálunk itt a fórumon okosabbnak lenni a másiknál, vannak, akik messzebb tartanak mind a lehetőségek számában, mind a technológiai szakértelemben, mind a megvalósításban történő részvételben. Sokkal nagyobb gondok vannak ebben a mai koszfészekben, amit azzá tettünk.. jön még előbb egy kemény "világégés" szvsz, mielőtt mi tényleg kozmikus fajjá válunk.

    Érdemes ránézni a Kardashev skálára és ennek fényében agyalni tovább Marson meg minden hasonlón.

    Itt fogunk megdögleni, Srácok, amíg a földrajzi Európa szívében azon kell gondolkodni a lakosság számottevő hányadának, hogy mennyi tüzifája van és azt mibe teszi, hogy ne fagyjon meg télen. Idejönne a Marslakó a mostohámból Celeste (hozzám jöjjön! :B ) és amint látná még odakintről, hogy mi megy itt, azonnal utasítaná a szemet, hogy vagy full dara a bolygóra egy halálsugárral, vagy hátraarc, esélytelen. :DDD :(((

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • dabadab

    titán

    válasz Zirowe #11 üzenetére

    Ez amolyan fotelszakértésnek tűnik.

    Egyrészt a nukleáris hulladék tárolása nem igazán komoly probléma, tehát eleve viszonylag kicsi a késztetés, hogy valami mást kitaláljunk.

    Másrészt a "nukleáris hulladék" az egy nagyon tág fogalom, beletartozik minden az elhasznált fűtőelemtől a használt védőruhákon át a leállított atomerőművek betonszerkezetéig minden és az egyes csoportok nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkeznek veszélyesség, felezési idő meg tömeg szempontjából.

    Kilőni egyébként ki tudnánk, ahogy be is tudjuk csomagolni a cuccot úgy, hogy az se okozzon gondot, ha felrobban alatta a hordozórakéta és zuhan pár tíz kilométert.

    Ami viszont probléma:

    1. Baromi drága lenne, ugyanis nem elég csak (L)EO-ra fellőni, mert onnan előbb-utóbb visszaesik ránk, hanem valahova máshova. Népszerű tipp a Nap, de oda valójában nagyon-nagyon költséges eljutni, a NASA szerint kb 55-ször több energia kell ahhoz, hogy 1 kg eljusson a Napba, mint ami a Marsra való eljutáshoz szükséges.

    2. A radioaktív anyagok jó része valójában nem hulladék, hanem jövendő erőművek potenciális üzemanyaga, szóval pazarlás lenne őket kilőni.

    3. Igazából elég jól elvagyunk a tárolásukkal.

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz #54625216 #19 üzenetére

    Szerintem nagyon alábecsülted a költségeket, egy teletankolt Starship sem fog tudni 100 tonnát elvinni a Napba, olyan 1-2 tonna a reálisabb.

    DRM is theft

  • kenwood

    veterán

    Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Új hozzászólás Aktív témák