Hirdetés

Aktív témák

  • V/

    Topikgazda

    A kifizetések védelme Internetes vásárlás esetében „chargeback” eljárással

    A banki és a tulajdonosi levonási tételekkel ellentétben a „külső levonási tételek” a számlatulajdonos és egy harmadik személy közötti jogviszonyból erednek.
    Ezeknek a jogviszonyoknak a tartalma általában egy áru vagy szolgáltatás vásárlása, aminek során a szolgáltatás vagy áru ellenértékét a számlatulajdonos úgy egyenlíti ki, hogy egy felhatalmazást ad a kereskedőnek a megfelelő összeg levonására a számlatulajdonos számlájáról.
    A számlatulajdonos tehát a bankszámlája terhére teljesít egy fizetési kötelezettséget, aminek a során a bank szerepe a pénz „átadására” korlátozódik.
    A számlatulajdonos és a kereskedő közötti jogviszony az ideális esetben rendben működik, ezért a pénz „átadásával” az üzlet lezárul. Ugyanakkor ebből a jogviszonyból számtalan nézeteltérés is származhat (pl.: nem megfelelő az áru minősége vagy a kereskedő nem a megállapodott összeget terhelte a számlára).
    Ahhoz, hogy ilyen esetekben el lehessen dönteni, hogy a kereskedő jogosan terhelte-e meg a számlatulajdonos számláját, meg kellene vizsgálni a számlatulajdonos és a kereskedő közötti jogviszonyt.

    A bankoknak se kapacitásuk, se elegendő információjuk nincsen arra, hogy a számlatulajdonos és a harmadik személy közötti jogviszonyt elemezzék. Emiatt nem tudják megítélni sem azt, hogy volt-e a terhelésnek jogalapja (pl.: adásvételi szerződés vagy szolgáltatási szerződés), sem azt, hogy a terhelés a megfelelő időben történt-e (esedékes volt-e a terhelés).
    Ha viszont egy bank nem tudja megítélni, hogy a terhelésnek volt-e jogi alapja, akkor vissza kell utalnia a pénzt a számlatulajdonos számlájára, és rá kell bíznia a felekre, hogy rendezzék a vitájukat a banktól függetlenül.

    A számlatulajdonos nem követelheti vissza a terhelést a banktól!
    Az egyetlen dolog, amit egy bank egy „külső tétel” esetén ellenőrizni tud, az az, hogy vajon a bankkártyát a megfelelő PIN kód megadásával használták-e, illetve hogy a számlatulajdonos adott-e csoportos beszedési megbízást az adott kereskedő javára. Megfelelő PIN kód, illetve a megfelelő csoportos beszedési megbízás esetén ugyanis a bank igazolni tudja, hogy a terhelést a bankszámla szerződésnek megfelelően hajtotta végre. A számlatulajdonos tehát nem tudja a banktól visszakövetelni a terhelt összeget.

    A bank jogszerű eljárása ugyanakkor nem zárhatja ki azt, hogy a számlatulajdonos a harmadik személytől követelje vissza a terhelt összeget.
    A „chargeback” a fogyasztóvédelem egyik hatékony eszköze
    Mivel a „külső tételek” terhelése során a bank betartja a bankszámlaszerződést, ezért az ún. „chargeback” eljárás valójában nem a bank ellen irányul.
    A „chargeback” eljárás lényege, hogy a bank egy már végrehajtott terhelést a számlatulajdonos utasítására visszavon, és ezzel egyidejűleg az adott kereskedő számláját megterheli.
    A bankot így nem éri veszteség, mert a számlatulajdonos számláján jóváírt összeget ráterheli a kereskedő számlájára. Sőt a „chargeback” eljárással a bank még bevételre is szert tesz, mert általában a kereskedők kötelesek a „chargeback” eljárás banki költségeit megtéríteni.

    Az igény benyújtási határideje a jóváírás napjától számítva:
    Erste Bank 56 nap és nincs költség felszámítva.
    OTP 40 nap, költsége ?
    K&H 30 nap, költsége ?
    UniCredit 56 nap, költsége ?
    De természetesen a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezni. Egyes bankok kérhetnek pénzt érte, de ha jogos általában nem számolnak fel költséget.

    Az igény alapja a 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról, 46.§, 47.§

    Az eljárás bővebb leírása itt.

    Források:
    https://pitee.wordpress.com/2010/01/14/chargeback/, http://www.veddaneten.hu/biztonsagos/bankkartyas-fizeteskor-kikuszobolheto-minden-visszaeles-a-tranzakcio-torlesevel/61/

    [ Szerkesztve ]

Aktív témák

Hirdetés