Hirdetés
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Kompakt vízhűtés
- Melyik hordozható audiolejátszót (DAP, MP3, stb.) vegyem?
- Shield TV-t csinált a Shieldből az NVIDIA
- Melyik tápegységet vegyem?
- Milyen videókártyát?
- Apple asztali gépek
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Samsung Galaxy Tab tablet topik
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
Új hozzászólás Aktív témák
-
Mivel azonban a Gödel tételt mégis csak egy ember alkotta meg, így erősen kétséges, hogy az emberi agy egy Turing-gép lenne.
De hát az a tétel (Gödel nemteljesség) formálisan bizonyítva lett, tehát Turing-géppel bizonyítható.
Altatásos dolog: Kérdeze aneszteziológusát, gyógyszerészét... De a slop machine szerint úgy általában jellemző ez (és konkrétan a Xenon-ra is), hogy ahogy emeled a dózist, először az öntudat meg emlékezet funkció áll le, aztán a fájdalom érzet, aztán mozgás, stb. Kb. minél ősibb/primtívebb az alrendszer, annál ellenállóbb. Plusz ezek az alrendeszerek nem mind teljesen ugyan azokat a receptorokat/kémiát használják. Kb mintha az alaplapon lenne a mostani mellett retró TTL logikát használó rész is, meg aztán csöves, meg ilyen relés-elektromechanikus is.
-
"feltétel nélküli értelmezés-átadás", úgy mint ne akarj bizonyítékot, így van és kész?
Amúgy a cél organikusan (azaz, ahogy a társadalmi erők kiadják, ami pedig nagy részben állatias ösztönök eredője) az, hogy jól elvégezze a komplex feladatot, vagy folyamatos aktivitást, amit eddig emberre kellett bízni, mert csak az embenek volt rá agya. Ezeknek elve ritkán része precíz matematikia bizonyítás. Nem csak mert precízen bebizonyítani valamit sokkal több munka (energia és idő) mint elfogadható biztonsággal sejteni. Hanem főleg azért, mert a valós feladatoknál információ hiány van, kiszámíthatlan környezet, így eleve csak tippelgetsz. Viszont minden összetett feladathoz kell a mögöttes összefüggések felfedezése (megértés!), amit nem mondott ki senki explicit. Szóval az nem működne, hogy csak felsorosz tényegket, és ezt vakon el kell fogadni. Úgy nem tudja rendszer elvégezni a munkát.
-
"De hát több bizonyítatlan elképzelést halmoz egymásra"
Tévedés. Ő azt állítja, hogy azok az elképzelések, melyek szerint a mesterséges tudat Turing-komplett gépekkel létrehozható hibásak, hiszen Turing az univerzális gép elméletében a "megállás probléma" megoldhatatlanságát a Gödel tételből vezette le.
Mivel azonban a Gödel tételt mégis csak egy ember alkotta meg, így erősen kétséges, hogy az emberi agy egy Turing-gép lenne.
Tehát adott egy bizonyítatlan állítás, mely szerint a mai számítógép paradigma alapján épített gépekkel valamikor majd létrehozható mesterséges tudat, és Penrose szerint ez az állítás elméleti alapon kétségbe vonható.
Hogy a tudat működésében valamilyen szerepet játszik a kvantum mechanika, azt maga Penrose is inkább sejtésnek, kutatási iránynak definiálja és nem valamiféle bizonyított állításnak.Ami a nemesgázokat illeti: a fő kérdés az, hogy ha létrejön valamiféle fizikai reakció a nemesgáz és a neuronok között, az miért nem a teljes idegrendszert bénítja le és miért csak a tudatot kapcsolja ki. Hiszen ha a nemesgázok valamilyen módon blokkolják a neuronok közötti ingerület átvitelt, akkor az a vegetatív idegrendszerre is kihatással lenne. (Ez kb. olyan, mintha leöntenéd a géped alaplapját kólával és az csak a cicás videók lejátszását gátolná, de minden más adatforgalomra hatástalan lenne.)
Tehát kell lennie valami olyan fizikai folyamatnak a háttérben, amely nem szimplán a neuronok közötti elektrokémiai kölcsönhatásokon alapul és alapvető hatással van a tudatra. -
Amúgy a kvantum mechanika nem a Gödel tétel matematikai bizonyítása miatt jött a képbe
Mármint, Gödel vonatkozó tétele az bizonyított. Épp ezért tudjuk, hogy egy adott rendszeren belül maradva, mindíg vannak dolgok, amik igazak, de nem bizonyíthatóak. És itt jönnek a képbe Penrose qvantum fizikai teóriái, ahol lényegében a rendszeren kívül végzel számítást, amít így Gödel tétele nem korlátoz, így ott bizonyíthatóak dolgok, amik "itt" (pl. nem-kvantum számítógépek által) nem. De hát több bizonyítatlan elképzelést halmoz egymásra, szóval matematikus/fizikus zseniknek biztos érdekes szellemi kaland amit kitalált, de nem valószínű, hogy telibetalálta a valóságot.
Az altatás és nemesgázok kapcsán úgy látom ismert a fizikai mechanizmus. Calude rakás számomra magas specifikum után (szóval szinte biztos nem halucinált) így összegezte:
The key conceptual insight is that "chemically inert" means no covalent bond formation, but xenon's large, polarizable electron cloud allows it to fit snugly into protein pockets and physically displace ligands or distort conformations — no chemical reaction needed, just geometry and weak electrostatic interactions.
-
Először is nem állítottam, hogy konszenzus lenne Penrose véleményéről, csak hogy erős érvei vannak. Ráadásul maga Penrose sem állítja, hogy megtalálta volna a bölcsek kövét, csak (többed magával) kijelölt egy kutatási irányt (Orchestrated objective reduction), hogy szerinte merre érdemes a megoldást keresni.
Amúgy a kvantum mechanika nem a Gödel tétel matematikai bizonyítása miatt jött a képbe (az csak egy példa), hanem mert az elektrokémiai folyamatok nem adnak magyarázatot egyes alapvető kérdésekre.
Pl. az aneszteziológusok nemesgázokkal átmenetileg "ki tudják kapcsolni" a tudatot. A nemesgázok pedig nem lépnek kémiai reakcióba kb. semmivel, így a folyamat nem lehet kémiai. De akkor milyen? Erre mondják Penrose-ék, hogy kvantum szinten kell keresni a megoldást. Egyik lehetséges kutatási irány a neuronok közötti microtubule nevű fehérjék, amelyek Stuart Hamerof szerint alkalmasak arra, hogy bennük kvantum-összefonódások jöjjenek létre, és ezeket a nemes gázok blokkolhatják. Ha viszont a kvantum-összefonódások blokkolása a tudat átmeneti elvesztéséhez vezet, akkor azoknak nyilván van valamilyen hatása a tudat működésére. -
Amúgy finoman szólva nincs konszenzus Penrose "erős" véleményéről. De hát nem az első példa arra, hogy szellemileg nagy teljesítményű emberek eltévejednek a saját maguk által sok töprengéssel félpített mentális labirintusban. Mert csak így ránézésre, józan ésszel... Az egyik érve, hogy van valami, amit nem lehet matematikailag bizonyítani, de az ember mégis "tudja" hogy igaz, tehát akkor az a meglátás valami kvantum-gravitációs folymatból jön, amit pedig számitógéppel nem szimulálható. Aha... Mert még véletlenül se valami heurisztikák/minták alapján mernéd rá nyakadat tenni, hogy igaz. Kis %-ban még csak nem is lesz igaz, csak senki nem talált még rá ellenpéldát.
-
Vicces, de pontosan erről van szó.
Az a nagy kérdés, hogy maradhatnak-e egyáltalán olyan feladatok, amiket a gép sosem tud elvégezni.
Roger Penrose szerint igen, mert mindig lesz valami, amit meg kell érteni (understanding), a megértéshez tudatosság kell (awareness), amihez meg öntudatra (consciousness) van szükség, amelyet a jelenlegi paradigma szerint működő számítógépekkel nem lehet megvalósítani.
Ő erre példaként a Gödel tételt hozta fel, hogy ahhoz, hogy matematikailag bizonyítani tudták azt, hogy "a matematika nem formalizálható teljes mértékben, és a rendszerek konzisztenciája önmagukban nem bizonyítható" [link], szükség volt a matematika olyan szintű megértéséhez, amelyhez nélkülözhetetlen a tudatosság, mert csak azáltal lehet a kérdést úgy külső nézőpontból vizsgálni, hogy közben a matematika saját eszközeivel is bizonyítani lehet az eredményt. -
Vicces, de pontosan erről van szó.
Az a nagy kérdés, hogy maradhatnak-e egyáltalán olyan feladatok, amiket a gép sosem tud elvégezni.
Roger Penrose szerint igen, mert mindig lesz valami, amit meg kell érteni (understanding), a megértéshez tudatosság kell (awareness), amihez meg öntudatra (consciousness) van szükség, amelyet a jelenlegi paradigma szerint működő számítógépekkel nem lehet megvalósítani.
Ő erre példaként a Gödel tételt hozta fel, hogy ahhoz, hogy matematikailag bizonyítani tudták azt, hogy "a matematika nem formalizálható teljes mértékben, és a rendszerek konzisztenciája önmagukban nem bizonyítható" [link], szükség volt a matematika olyan szintű megértéséhez, amelyhez nélkülözhetetlen a tudatosság, mert csak azáltal lehet a kérdést úgy külső nézőpontból vizsgálni, hogy közben a matematika saját eszközeivel is bizonyítani lehet az eredményt. -
Ha kiveszel a külvilágból egy embert, aki tudatánál van, annak lesznek gondolatai (vagy ha bezárod, ki akar jutni). Egy AI-nak? Az meg ugye monitorozható.
Megkérdezed tőle, mit gondolt, amikor nem kapott inputot, lehet hogy bullshitel valamit, de az ugye beépített működés.@ben2 : Ezt @ddekany-nak pls
-
Ha kiveszel a külvilágból egy embert, aki tudatánál van, annak lesznek gondolatai (vagy ha bezárod, ki akar jutni). Egy AI-nak? Az meg ugye monitorozható.
Megkérdezed tőle, mit gondolt, amikor nem kapott inputot, lehet hogy bullshitel valamit, de az ugye beépített működés.@ben2 : Ezt @ddekany-nak pls
-
De hol van ott input? Van egy dobozod, a számítógép, amiben valami LLM-re építő szoftver fut. A doboz a mesterséges entitás, ami vagy rendelkezik öntudattal, vagy nem (ízlés szerint...). Mit kap a dobozon kívülről (input)? Áramot. Az az input amire gondolsz? Csak nem, mert te meg eszel, meg levegőt szívsz be, aztán mégis rendelkezel öntudattal. Ja, vagy épp ezt mondod, hogy nem rendelkezel?
Ezt mondom. A LLM-nek nem lesz tudata.
Mellőzzük "az LLM"-et, mert a feniti dobozról van szó valójában a cikkben. Az meg miután elindították (és erre reagáltál), megy "magától" is.
Ha kiveszel a külvilágból egy embert, aki tudatánál van, annak lesznek gondolatai (vagy ha bezárod, ki akar jutni). Egy AI-nak? Az meg ugye monitorozható.
Megkérdezed tőle, mit gondolt, amikor nem kapott inputot, lehet hogy bullshitel valamit, de az ugye beépített működés.@ben2 : Ezt @ddekany-nak pls
-
"Akkor eléggé haszontalan szó lett ebből is. A szavak lényege pont az lenne, hogy van egy közös megegyezés, hogy mit jelentenek..."
Az intelligencia definíciója mindig is homályos volt.
Pszichológián még úgy magyarázták némi szarkazmussal, hogy "az intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek".
Értsd:
Ha Gipsz Jakabot ismeri 1000 ember, és mindegyiktől egyenként megkérdezik, hogy Gipsz Jakab szerintük mennyire intelligens, akkor meglepően kicsi lesz a szórás a osztályzatok között. De ha azt is megkérdezik, hogy mi alapján döntött, akkor 1000 féle nagyon eltérő válasz kapnak.
Azaz az emberek teljesen máshogy definiálják magukban az intelligenciát, mégis nagy az egyetértés közöttük, hogy ki mennyire intelligens.
Az intelligencia tesztek ezért nem azt mérik, hogy a páciens mennyire felel meg valamiféle objektív intelligencia definíciónak, hanem különböző feladatokkal úgy osztályozzák az alanyt, hogy az kis hibahatárral hasonló eredményt adjon, mintha minden ismerősét megkérdezték volna.
Kb. mint a közvélemény kutatások, csak nem a népet szondáztatnák kérdésekkel, hanem a politikusoknak kellene feladatlapokat kitölteniük és az alapján tudnák megmondani, hogy mennyi szavazatra számíthatnának.
Amúgy pont emiatt az intelligencia teszteket is folyamatosan változtatni kell, mivel egy sor olyan feladat, ami korábban jól mérte az intelligenciát idővel alkalmatlanná vált rá.
Pl. ha valaki 200 évvel ezelőtt el tudott osztani két darab 5 jegyű számot egymással, az elég jól mérte az intelligencia szintjét (azaz hogy mások mennyire tartják őt intelligensnek). Ma ugyanakkor nem gondoljuk, hogy a zsebszámológép intelligens lenne, így a mechanikusan végezhető aritmetikai feladatok kikerültek az intelligencia mérő feladatok közül.
A jelenlegi AI kutatásokkal is hasonló a helyzet:
Nem a gépeket tartjuk egyre intelligensebbnek, amiért azok egyre több - addig csak ember által végezhető - feladatot tudnak megoldani, hanem a feladatokat fokozzuk le a "nem kell hozzá agy" szintre.
Pl. korábban egy sakk világbajnokról feltételeztük, hogy intelligens ember, a Deep Blue-ról mégsem mondjuk ugyanezt, hanem a sakkozás került le az intelligencia mérő feladatok listájáról. Ma már ugyanúgy nincs értelme profi szinten számítógép ellen sakkozni, mint egy markológépet benevezni a súlyemelő világbajnokságra.Ebben rejlik amúgy a fiatalabb generációkra nézve az AI egyik nagy veszélye. Úgy nőnek fel, hogy az AI által jól-rosszul elvégzett feladatokról feltételezik, hogy nem kell hozzá agy, ezért nem is törik magukat a megoldáson, mert arra úgyis ott a gép.
Nemrég 12 évesekkel beszélgettem VFX-ről és ledöbbentett, hogy a többségük szerint a filmtrükk nem nagy cucc, mert ChatGPT-vel csinálják. Na most képzeljük el mi lesz ebből, ha ugyanezt gondolják majd az orvosi diagnosztikáról is. -
Az az érdekes, hogy maga az emberi (és nem mellesleg az állati) agy egy meglehetősen általános célú eszköz. Kap egy akármilyen inputot meg akármilyen kontrollálható eszközt, amivel reagálni tud, és máris elnavigál valahogy a világban. [link]
Ezzel szemben egy LLM teljesen tehetetlen, ha nem egy adott fajta inputra tréningezték.
Persze fel lehet készíteni, hogy mindent is tokenizáljon, de nem megy vele semmire, ha nem tudja értelmezni a látens térben.
Szvsz akkor beszélhetünk majd bármilyen AGI-ról, ha létre tudnak hozni olyan robotot, aminek ha a kameráit kicseréled mondjuk kémiai szenzorokra, akkor minden extra tréning nélkül magától fel tudja használni a teljesen más adatokat ugyanazon feladatok megoldására. És ugyanígy, ha kicseréled a karját egy kampóra, akkor megtanulja a lehetőségeihez képest a legjobban használni. -
"Akkor eléggé haszontalan szó lett ebből is. A szavak lényege pont az lenne, hogy van egy közös megegyezés, hogy mit jelentenek..."
Az intelligencia definíciója mindig is homályos volt.
Pszichológián még úgy magyarázták némi szarkazmussal, hogy "az intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek".
Értsd:
Ha Gipsz Jakabot ismeri 1000 ember, és mindegyiktől egyenként megkérdezik, hogy Gipsz Jakab szerintük mennyire intelligens, akkor meglepően kicsi lesz a szórás a osztályzatok között. De ha azt is megkérdezik, hogy mi alapján döntött, akkor 1000 féle nagyon eltérő válasz kapnak.
Azaz az emberek teljesen máshogy definiálják magukban az intelligenciát, mégis nagy az egyetértés közöttük, hogy ki mennyire intelligens.
Az intelligencia tesztek ezért nem azt mérik, hogy a páciens mennyire felel meg valamiféle objektív intelligencia definíciónak, hanem különböző feladatokkal úgy osztályozzák az alanyt, hogy az kis hibahatárral hasonló eredményt adjon, mintha minden ismerősét megkérdezték volna.
Kb. mint a közvélemény kutatások, csak nem a népet szondáztatnák kérdésekkel, hanem a politikusoknak kellene feladatlapokat kitölteniük és az alapján tudnák megmondani, hogy mennyi szavazatra számíthatnának. Amúgy pont emiatt az intelligencia teszteket is folyamatosan változtatni kell, mivel egy sor olyan feladat, ami korábban jól mérte az intelligenciát idővel alkalmatlanná vált rá.
Pl. ha valaki 200 évvel ezelőtt el tudott osztani két darab 5 jegyű számot egymással, az elég jól mérte az intelligencia szintjét (azaz hogy mások mennyire tartják őt intelligensnek). Ma ugyanakkor nem gondoljuk, hogy a zsebszámológép intelligens lenne, így a mechanikusan végezhető aritmetikai feladatok kikerültek az intelligencia mérő feladatok közül.
A jelenlegi AI kutatásokkal is hasonló a helyzet:
Nem a gépeket tartjuk egyre intelligensebbnek, amiért azok egyre több - addig csak ember által végezhető - feladatot tudnak megoldani, hanem a feladatokat fokozzuk le a "nem kell hozzá agy" szintre.
Pl. korábban egy sakk világbajnokról feltételeztük, hogy intelligens ember, a Deep Blue-ról mégsem mondjuk ugyanezt, hanem a sakkozás került le az intelligencia mérő feladatok listájáról. Ma már ugyanúgy nincs értelme profi szinten számítógép ellen sakkozni, mint egy markológépet benevezni a súlyemelő világbajnokságra.Ebben rejlik amúgy a fiatalabb generációkra nézve az AI egyik nagy veszélye. Úgy nőnek fel, hogy az AI által jól-rosszul elvégzett feladatokról feltételezik, hogy nem kell hozzá agy, ezért nem is törik magukat a megoldáson, mert arra úgyis ott a gép.
Nemrég 12 évesekkel beszélgettem VFX-ről és ledöbbentett, hogy a többségük szerint a filmtrükk nem nagy cucc, mert ChatGPT-vel csinálják. Na most képzeljük el mi lesz ebből, ha ugyanezt gondolják majd az orvosi diagnosztikáról is.Ja, ha úgy definiáljuk az intelligenciát igénylő feladatot, hogy amit még nem tud gép megcsinálni, akkor valóban kijelethető, hogy egy gép (avagy "az AI") sosem lesz intelligens.
-
"Az öntudattal vagy akármi informális/homályos emberi tulajdonsággal meggyanusított dolog az a komplett futó rendszer, ami kap áramot, rezonál benne az órajel generátor (idő múlása), ami lépteti a CPU-t, "
Ezt mondom. Egy tudattal rendelkező valami input nélkül is elműködik."Egy ponton már nem kell embernek kivülről bökögetni hogy tegye a dolgát, és akkor azt mondhatod, informálisan, hogy "magától megy"."
Bingó. Ezt mondom. A LLM-nek nem lesz tudata. -
"Az öntudattal vagy akármi informális/homályos emberi tulajdonsággal meggyanusított dolog az a komplett futó rendszer, ami kap áramot, rezonál benne az órajel generátor (idő múlása), ami lépteti a CPU-t, "
Ezt mondom. Egy tudattal rendelkező valami input nélkül is elműködik."Egy ponton már nem kell embernek kivülről bökögetni hogy tegye a dolgát, és akkor azt mondhatod, informálisan, hogy "magától megy"."
Bingó. Ezt mondom. A LLM-nek nem lesz tudata.De hol van ott input? Van egy dobozod, a számítógép, amiben valami LLM-re építő szoftver fut. A doboz a mesterséges entitás, ami vagy rendelkezik öntudattal, vagy nem (ízlés szerint...). Mit kap a dobozon kívülről (input)? Áramot. Az az input amire gondolsz? Csak nem, mert te meg eszel, meg levegőt szívsz be, aztán mégis rendelkezel öntudattal. Ja, vagy épp ezt mondod, hogy nem rendelkezel?
Ezt mondom. A LLM-nek nem lesz tudata.
Mellőzzük "az LLM"-et, mert a feniti dobozról van szó valójában a cikkben. Az meg miután elindították (és erre reagáltál), megy "magától" is.
-
Értelmezhetlen a gondod. Ha most leásuk programozós szintre, egy LLM egy szoftver komponens, amire vonatkozóan fel se merül, hogy valamit önmagában csinálna. Mint egy motor, ha önmagában leteszed az asztalra, nem csinál semmit. Az öntudattal vagy akármi informális/homályos emberi tulajdonsággal meggyanusított dolog az a komplett futó rendszer, ami kap áramot, rezonál benne az órajel generátor (idő múlása), ami lépteti a CPU-t, és van valami hagyományos program, ami "lépteti" az LLM-et, meg összeköti a külső világgal. (Egy működő ember sem csak egy agyból áll amúgy.) De egyébként, hogy mikor generáltatsz következő tokent, meg mikor nyúlsz a perifériák felé, az gyakorlatban az LLM előző kimenetétől függ, szóval lényegében az a központ, a fő döntéshozó.
És amúgy mindent, így egy embert is, előbb fel kell építeni már létező terv alapján (pl. genetikai kód alapjánm sejt osztódással, stb.), aztán be kell indíttani benne folyamatokat. Egy ponton már nem kell embernek kivülről bökögetni hogy tegye a dolgát, és akkor azt mondhatod, informálisan, hogy "magától megy".
-
nagyon gyorsan kipróbálni nagyon sok variációt, szimulálni
Ha az az erőssége, használja is ki! Már amire jó a megközelítés, mert azért jobbára nem erre építesz programozóként.
nagy darabszám alapján levonható, hogy mi a jó és mi a rossz válasz. De ezt egy nagy excel táblában is tudnád vezetni, 0 intelligenciával.
Vezetni tudod egyszerűen, de utána használni is kéne valahogy, és akkor ez nem maradhat ilyen formában. Ha ott van, hogy 2 alma meg 3 alma az 5 alma, aztán hogy 2 körte meg 3 körte az 5 körte, akkor kell valami mechanizmus még, ami azokat lecseréli arra az egy szabályra, hogy 2 <akármi> meg 3 <akármi> az 5 <akármi>. Akkor tudsz a szilvás összeadásra is válaszolni, amit sosem láttál még. Meg ezért marad a szabályrendszer kezelhető méretű. Nyilván egy valós LLM ennél sokkal mélyebb káosz mögötti szabályokat kell lemodellezzen, amik betanításkor valahogy létre kell jöjjönek. Ennek a működéséből (a belső matekból) meg méllyebben itt senki nem ért semmit. Ez ilyen hand-waving, hogy háááát ilyen sok szám izomból, meg valami statisztikai izé. De még is, ami ebből van, az eleve nem lehet intelligencia, még egy problémás/korlátos korai intellgencia se? Hát tudod...
Én sem tudom pontosan mi alapján lehet meghatározni, pont ezért mindenkinek más az intelligens.
Akkor eléggé haszontalan szó lett ebből is. A szavak lényege pont az lenne, hogy van egy közös megegyezés, hogy mit jelentenek...
"Akkor eléggé haszontalan szó lett ebből is. A szavak lényege pont az lenne, hogy van egy közös megegyezés, hogy mit jelentenek..."
Az intelligencia definíciója mindig is homályos volt.
Pszichológián még úgy magyarázták némi szarkazmussal, hogy "az intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek".
Értsd:
Ha Gipsz Jakabot ismeri 1000 ember, és mindegyiktől egyenként megkérdezik, hogy Gipsz Jakab szerintük mennyire intelligens, akkor meglepően kicsi lesz a szórás a osztályzatok között. De ha azt is megkérdezik, hogy mi alapján döntött, akkor 1000 féle nagyon eltérő válasz kapnak.
Azaz az emberek teljesen máshogy definiálják magukban az intelligenciát, mégis nagy az egyetértés közöttük, hogy ki mennyire intelligens.
Az intelligencia tesztek ezért nem azt mérik, hogy a páciens mennyire felel meg valamiféle objektív intelligencia definíciónak, hanem különböző feladatokkal úgy osztályozzák az alanyt, hogy az kis hibahatárral hasonló eredményt adjon, mintha minden ismerősét megkérdezték volna.
Kb. mint a közvélemény kutatások, csak nem a népet szondáztatnák kérdésekkel, hanem a politikusoknak kellene feladatlapokat kitölteniük és az alapján tudnák megmondani, hogy mennyi szavazatra számíthatnának. Amúgy pont emiatt az intelligencia teszteket is folyamatosan változtatni kell, mivel egy sor olyan feladat, ami korábban jól mérte az intelligenciát idővel alkalmatlanná vált rá.
Pl. ha valaki 200 évvel ezelőtt el tudott osztani két darab 5 jegyű számot egymással, az elég jól mérte az intelligencia szintjét (azaz hogy mások mennyire tartják őt intelligensnek). Ma ugyanakkor nem gondoljuk, hogy a zsebszámológép intelligens lenne, így a mechanikusan végezhető aritmetikai feladatok kikerültek az intelligencia mérő feladatok közül.
A jelenlegi AI kutatásokkal is hasonló a helyzet:
Nem a gépeket tartjuk egyre intelligensebbnek, amiért azok egyre több - addig csak ember által végezhető - feladatot tudnak megoldani, hanem a feladatokat fokozzuk le a "nem kell hozzá agy" szintre.
Pl. korábban egy sakk világbajnokról feltételeztük, hogy intelligens ember, a Deep Blue-ról mégsem mondjuk ugyanezt, hanem a sakkozás került le az intelligencia mérő feladatok listájáról. Ma már ugyanúgy nincs értelme profi szinten számítógép ellen sakkozni, mint egy markológépet benevezni a súlyemelő világbajnokságra.Ebben rejlik amúgy a fiatalabb generációkra nézve az AI egyik nagy veszélye. Úgy nőnek fel, hogy az AI által jól-rosszul elvégzett feladatokról feltételezik, hogy nem kell hozzá agy, ezért nem is törik magukat a megoldáson, mert arra úgyis ott a gép.
Nemrég 12 évesekkel beszélgettem VFX-ről és ledöbbentett, hogy a többségük szerint a filmtrükk nem nagy cucc, mert ChatGPT-vel csinálják. Na most képzeljük el mi lesz ebből, ha ugyanezt gondolják majd az orvosi diagnosztikáról is. -
Emberek mindig elfelejtik, hogy ezek naponta több millió beszélgetést nyomnak le, és ezekből nagyon jó statisztikát csinálnak, hogy milyen kérdésre milyen reakció a megfelelő. Eszetlen mennyiségő adattal etetik. Nem csoda hogy a már milliószor feltett kérdésre kisakkozza, hogy mikor ad jó választ. De hogy 0 értelem van benne az 100%.
Kb olyan mint csomó filmben az újra játsza az 1 napot akárhány alkalommal. Egy idő után nagyon csudi választ ad. És aki épp 100000-ik alkalommal tette feszl pont ugyan azt a kérdést, akkor csodálkozik, hogy jéé de jó választ kapott. Csak ő nem tud az előző 99999 faszságról. -
Komplex feladat sem feltétlen jelent intelligenciát. Számítógépeknek még mindig az az iszonyat előnye, hogy nagyon sok adattal tudnak dolgozni és nagyon gyorsan kipróbálni nagyon sok variációt, szimulálni. Ez az amit kevés ember tud. Vagy kb senki nagyon nagy adathalmaz esetén.
Az meg hogy nézed a viselkedést tud nagyon félrevinni. Pont ez az amit ha nézel akkor egy idő után a rossz válaszokat kihúzza és egyre inkább olyan válaszokat ad amit elfogadsz. Pont erről volt szó korábban, hogy napi több millió interakcióból egyszerűen a nagy darabszám alapján levonható, hogy mi a jó és mi a rossz válasz. De ezt egy nagy excel táblában is tudnád vezetni, 0 intelligenciával. És azért mert neked már intelligens valami ha elég jó válaszokat ad az számomra teljesen félrevezető irány. Ez alapján akarod eldönteni akkor felesleges a vita. Én sem tudom pontosan mi alapján lehet meghatározni, pont ezért mindenkinek más az intelligens. Na off. -
Nem nevezek egy adathalmazt intelligensnek. Mint fentebb mondtam is, nyilván kell köré valami (hagyományos program, CPU/GPU, stb.), ami az alapján működik (változik időben).
Mint a többi emberekre létrejött fogalomnál is, itt is a leghasznosabb értelmezés, ha az eredményt, a viselkedést nézed, és nem azt, hogyan lett megvalósítva ("ez csak adat", "ez csak program" stb). Azaz, és csak így nagyon kb., attól lesz intelligens, ha megold egy hosszabb és komplex feladatot, amire nem "látott" még kész receptet, és pár évvel ezelött csak egy emberből nézted volna ki.
-
Főleg azért egyértelmű, mert lehet tudni hogy micsoda és nagyjából miként működik, így rá lehet mondani. Egy adathalmaz mitől intelligens? Enyni erővel a számológép is intelligens. Ennyi erővel kb minden intelligens, csak nincs körülötte az amitől tényleg intelligens lenne. Csak egy adathalmaz. Nem tudom egy adathalmazt miért nevezel intelligensnek.
-
Ellenben azonkívül, hogy hiszel benne, semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs rá, hogy az LLM-eknek öntudata lenne.
Végig azt mondom, hogy az "öntudat" fogalma definiálatlan, csak dobálódznak vele a médiában. Persze mert a megcimkézés, az érzelmi töltet a lényeg nekik. Viszont ami egzakt kritérium itt feljött, azt rendszeresen lecsaptam, mert egyszerűen nincs olyan technikai korlát, vagy nem is értelmezhető a felvetés (már ha konkrétant tudod hogyan működnek ezek). Ez nem azt jelenti, hogy én többet hiszek az LLM-ekről, hanem hogy nincs kikristályosodva a fejekben ez a téma, hogy mi is az öntudat, na meg hogy valójában hogyan működnek ezek.És mint a neve is tükrözi, "nyelvi modell", nem pedig intelligencia.
Az intelligencia is egy elégé gumi fogalom. Mindenesetre az egy elég szélsőséges értelmezés, ahol fekete-fehéren nem intelligens egy LLM.
-
Ellenben azonkívül, hogy hiszel benne, semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs rá, hogy az LLM-eknek öntudata lenne.
Végig azt mondom, hogy az "öntudat" fogalma definiálatlan, csak dobálódznak vele a médiában. Persze mert a megcimkézés, az érzelmi töltet a lényeg nekik. Viszont ami egzakt kritérium itt feljött, azt rendszeresen lecsaptam, mert egyszerűen nincs olyan technikai korlát, vagy nem is értelmezhető a felvetés (már ha konkrétant tudod hogyan működnek ezek). Ez nem azt jelenti, hogy én többet hiszek az LLM-ekről, hanem hogy nincs kikristályosodva a fejekben ez a téma, hogy mi is az öntudat, na meg hogy valójában hogyan működnek ezek.És mint a neve is tükrözi, "nyelvi modell", nem pedig intelligencia.
Az intelligencia is egy elégé gumi fogalom. Mindenesetre az egy elég szélsőséges értelmezés, ahol fekete-fehéren nem intelligens egy LLM.
-
Nem vádollak semmivel, csak egy kijelentés volt, ha nem inged...
Ellenben azonkívül, hogy hiszel benne, semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs rá, hogy az LLM-eknek öntudata lenne. Mert nincs, és jelenlegi formájában nem is lehet. És mint a neve is tükrözi, "nyelvi modell", nem pedig intelligencia. Kb. annyi köze van az intelligenciához, mint a magyar boltokban a sajtoknak a valódi trappistához.Ellenben azonkívül, hogy hiszel benne, semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs rá, hogy az LLM-eknek öntudata lenne.
Végig azt mondom, hogy az "öntudat" fogalma definiálatlan, csak dobálódznak vele a médiában. Persze mert a megcimkézés, az érzelmi töltet a lényeg nekik. Viszont ami egzakt kritérium itt feljött, azt rendszeresen lecsaptam, mert egyszerűen nincs olyan technikai korlát, vagy nem is értelmezhető a felvetés (már ha konkrétant tudod hogyan működnek ezek). Ez nem azt jelenti, hogy én többet hiszek az LLM-ekről, hanem hogy nincs kikristályosodva a fejekben ez a téma, hogy mi is az öntudat, na meg hogy valójában hogyan működnek ezek.És mint a neve is tükrözi, "nyelvi modell", nem pedig intelligencia.
Az intelligencia is egy elégé gumi fogalom. Mindenesetre az egy elég szélsőséges értelmezés, ahol fekete-fehéren nem intelligens egy LLM.
-
Persze, ha hívod a funkciót, hogy kérem a következő tokent, akkor kapsz valamit. Pl. chat botnak finomhangolt LLM esetén, ha nincs semmi a context window-ban, akkor először biztonyára le fog generálni valami véletlenszerű user message-et, aztán arra reagál, és így tovább. Persze egy chat alkalmazásnál ezt nem hagyod, és amint generált egy user message kezdődik tokent, a folytatást felhasználótól várod, és nem generáltatsz következő tokent az LLM-el.
-
Tehát ha elindítod a LLM-et, akkor elkezd outputot küldeni?
"Ez a vicc, hogy amint ki kell fejetni, mi hiányzik az öntudahoz, az emberek valahogy állandóan olyan jellemzőkkel jönnek elő, amik pont vagy nem hiányoznak, vagy triviálisan bekonfigurálhatók. "
Ha valamit elbábozik, attól még nem lesz tudatos.@apollyon : Nem én találtam ki, hanem ezzel foglalkozó kutatók
-
Dawkins valószínűleg nagyon sok pénzt kapott, hogy azt mondja, amit. Ettől még nem jelenti sem azt, hogy igaza van, sem azt, valóban így gondolja.
Sajnálatos, hogy nem érted meg, mi a különbség mondjuk egy LLM-ember és egy ember-ember beszélgetés között. Én pedig unom már ugyanazt leírni sokszor.
Az, hogy mi az öntudat, megtalálod az értelmező kéziszótárban, meg a gúgliban. Ennél részletesebben még a legnagyobb filozófusok sem tudják megmondani mi az igazság.
Az biztos, hogy nem itt a ph hasábjain lesz a legnagyobb felfedezés és rádöbbenés az élet és a tudat lényegére.
Az LLM csak egy bonyolultra megírt csetbot.
Ezentúl többet belegondolni már vallás kategória. -
Nem létezik ilyen technikai korlát LLM-eknél. Egy nyers foundational model szinte biztos, hogy elkezd valamit generálni. Hogy mit, az a véletlen és training anyag kérdése. Ha chat botnak lett finomhangolva, akkor lehet, hogy üreset válaszol, ha nincs user message, de ez már utólag lett belenevelve. Ha chat botság helyett arra lett finomhangolva, hogy szerezzen ételt, kerülje el aminek ő étel... ja, bocs, erre mi vagyunk finomhangolva. Egy embernek is a beégetett "utasítások" adnak indító motivációt, hogy ne csak maga elé meredjen, amíg ki nem szárad.
Ez a vicc, hogy amint ki kell fejetni, mi hiányzik az öntudahoz, az emberek valahogy állandóan olyan jellemzőkkel jönnek elő, amik pont vagy nem hiányoznak, vagy triviálisan bekonfigurálhatók. Pedig van pár olyan jellemző is, amit tényleg nem tudunk (még) AI-al, vagy nem eléggé.
-
Ez miért "nem magától"? Mert el kellett indítani? Mindent el kell. Meg kit érdekel, bármi gyakorlati szempontból, ha már megy magától?
Emlékeztetőül, abból indultunk, hogy valaki itt írta, hogy Claude nem ír rád a nap közepén, hogy mit tudom én mihez van kedve. Tehát nem tud csinálni semmit magától. Pfff...
-
Nem arról van szó, hogy nem lehet öntudata, hanem nincs.
Tök mindegy, hogy online vagy offline, vagy van mögötte egy keretprogram vagy nincs, százezer CPU és GPU-val éppen tol ki neked egy választ, öntudata akkor sincs. Az autód is megy előre amikor nyomod a gázpedált, mégsincs öntudata.
Még az állatoknak sincs öntudatuk, pedig azok élőlények.
Egy tudattal rendelkező entitás nem úgy fog viselkedni, ahogy a nyelvi modellek teszik. Mert nem viselkednek sehogy. Ha majd valóban lesz saját tudata, akkor az majd mindenkinek nyilvánvaló lesz, de még nem tartunk ott. -
Az LLM meg csak ül a diszken, és ha van input, akkor outputol, egyébként meg nem csinál abszolút semmit se.
Igen, ezt már leszögeztük, hogy az azt futtató CPU/GPU nélkül, és a köré rakott program nélkül nem csinál semmit. És akkor mi van? Ezért nem lehet öntudata egy mesterséges entitásnak, mert egy komponense önmagában nem csinál semmit (mint egy ember genetikai kódja sem önmagában), vagy mi következik ebből? Ha még valaki itt azt mondja hogy ilyen-olyan intelligencia korlátai vannak, és azért nem lehet mondani, hogy öntudata van, OK, ott el lehet indulni valamerre. De ezzel mit kezdjen bárki?
-
Matemiatikai értelemben de, ez egy keresés.
Megfájdul tőled a fejem, nem, a keresés azt jelenti, hogy van valami célod. Az evolúció mögött nincs cél, az nem próbál semmilyen állapotot megtalálni, az csak történik valahogy, amíg a környezete engedi. És emiatt nem is brute force, ott A-ból próbálsz B-be eljutni, de nem ismered az utat, ezért fogod az összes lehetőséget és elkezded próbálgatni őket, akár véletlenszerűen, akár valami logikát követve, amíg a lehetőségek számát nem csökkenti a logikád, addig brute force-ról beszélünk. Az evolúció viszont nem próbál eljutni A-ból B-be, se C-be, se sehova, az evolúció egy név, amit mi adtunk egy változás folyamatának, és az a változás bármilyen irányba mehet és minden irány helyes. Ha 300 millió évvel ezelőtt az elődfajunk elkezdett volna egyre egyszerűbb életformákká válni és mostanra minden leszármazottja egy formátlan, mozgásra képtelen massza lenne, ami csak sodródik a vízben, az is ugyanúgy evolúció lenne.
Kevered az architektúra megalkotását, ill. a betanítás mikéntjének megtervezését, és a betanítás folyamatát magát.
Egy neurális hálózat önmagában semmire nem jó, nem csinál semmit, az arra van tervezve, hogy betanítás során kerüljön konfigurálásra, megfelelő súlyozás nélkül az input és az output közt lehet semmi kapcsolat nincs, lépésről lépésre kell ezt beállítani, amit ráadásul nem kézzel csinálnak, hanem másik AI felügyeli, amíg egy az elvárt paramétereknek meg nem felelő hálózat jön létre. De, hogy hogy jut el a hálózat az inputból a várt kimenetig, azt senki nem állítja be kézzel és nem határozza meg előre, sőt, még csak nem is hibamentes konfiguráció a cél, hanem elfogadhatóan alacsony hibaarány. Az optimalizálás itt azt jelenti, hogy elvetésre kerülnek a súlyok, amíg az elfogadható hibaarányt el nem érik. Ez nem garantálja, hogy a lehető legoptimálisabb lesz az eredmény, ez csak annyit garantál, hogy elfogadható lesz.
-
A Földön jelenleg csak az embernek van öntudata. Az ember aki megkérdőjelezi a saját létét, nem létét - filozofál. A csiga meg a macska nem fognak filozofálni, mert nem tudnak mivel. LLM dettó, de az LLM-ek még abban a hátrányban is vannak, hogy nem élőlények, szóval gyakorlatilag még annyit se érnek, mint egy növény, ami emberi input nélkül is tud működni, élni és szaporodni, sőt még fejlődni is. Az LLM meg csak ül a diszken, és ha van input, akkor outputol, egyébként meg nem csinál abszolút semmit se.
Az is baj, ahogy el van nevezve a nagy a nyelvi modell, mert "AI"-nak becézve könnyebben eladható, könnyen túlbecsülik a termék képességeit és a laikusok is többet látnak bele, mint ahogy te is teszed.
-
Az evolúció nem keresett megoldást semmire
Matemiatikai értelemben de, ez egy keresés.
Nincs itt semmi brute force-ról szó.
Miféle algoritmus dönti el, hogy milyen mutációt próbáljunk ki a következő generációba? Semmilyen, véletlen, hogy épp hol sérült örökítő anyag, pl. sugárzás miatt. Ha szerencséje volt az egyednek, és statisztikailag is bejön a mutáció, akkor eleterjed.
Brute force az pont az, ahogy mi fejlesztjük az ML-re épülő AI-t
A gradient descent, a transformer, a betanítási módszerek kitalálásra nem brute force. Azokat emberek találják ki. Maga a betanítás ami részben brute force.
És még egyszer mondom, ez nem egy olyan folyamat, ami garantálja a matematikailag legoptimálisabb vagy azt bárhogy is megközelítő megoldást
Kevered az architektúra megalkotását, ill. a betanítás mikéntjének megtervezését, és a betanítás folyamatát magát.
-
De még mindig az alap hiányzik az egészből ami az öntudatot adná.
Na de ez lenne a lényeg, hogy az mi lenne? Mi az, ami alapján objektíven eldönthető, hogy van, vagy nincs öntudata?
Egy ideje követem ezt a vitát netszerte. Ott olyanok is megszólalnak, aki ebbe a kérdésbe sok energiát belefektettek. De nem találtam logikus választ soha. Van aki elmegy ezoterikus/vallási irányba, ahol nem lehet semmit sem bizonyítani pro vagy kontra. Van akinél furcsán specifikus kritériumok születnek, amik arról szólnak, hogy technikailag nem hasonlít eléggé az emberi agyra. Ezzel persze abba az irányba mentelnek, hogy definíció szerint nem lehet öntudata, csak az embernek (meg talán pár más állatnak)... De akkor minek ez a szó egyáltalán?
-
Nyilván mind1 hogy 2 porompt van, vagy lemásolod és úgy van 2 prompt, a kettő ugyan az. De még mindig az alap hiányzik az egészből ami az öntudatot adná. Így még mindig csak LLM ahogy mindenki is nevezi, mert az. Egy adathalmaz. Semmi nem indokolja, hogy rá lehessen mondani hogy van öntudata. Csak manapség azt látom, hogy bármit lehet mondani, amolyan az majd ha elég sokszor mondogatom akkor "valóra válik" módon. Mindenki azt mondja hűű, meg haa. Aztán majd később amikor már lényegtelen, akkor mondják hogy ja tényleg kamu volt, de akkor már senkit se érdekel. Mindenki tudja hogy nincs öntudata, de hajtogatjuk mert az hozza a pénzt. Egyszerűen annyira nincs öntudata, hogy nincs is értelme vitatkozni, de hát mégis ez megy. Teljes agyrém.
Amúgy meg az állatvilág miatt nagyon régóta kérdés a mit nevezhetünk öntudatnak és hát nincs jó válasz rá. -
De még mindig az alap hiányzik az egészből ami az öntudatot adná.
Na de ez lenne a lényeg, hogy az mi lenne? Mi az, ami alapján objektíven eldönthető, hogy van, vagy nincs öntudata?
Egy ideje követem ezt a vitát netszerte. Ott olyanok is megszólalnak, aki ebbe a kérdésbe sok energiát belefektettek. De nem találtam logikus választ soha. Van aki elmegy ezoterikus/vallási irányba, ahol nem lehet semmit sem bizonyítani pro vagy kontra. Van akinél furcsán specifikus kritériumok születnek, amik arról szólnak, hogy technikailag nem hasonlít eléggé az emberi agyra. Ezzel persze abba az irányba mentelnek, hogy definíció szerint nem lehet öntudata, csak az embernek (meg talán pár más állatnak)... De akkor minek ez a szó egyáltalán?
-
Nyilván mind1 hogy 2 porompt van, vagy lemásolod és úgy van 2 prompt, a kettő ugyan az. De még mindig az alap hiányzik az egészből ami az öntudatot adná. Így még mindig csak LLM ahogy mindenki is nevezi, mert az. Egy adathalmaz. Semmi nem indokolja, hogy rá lehessen mondani hogy van öntudata. Csak manapség azt látom, hogy bármit lehet mondani, amolyan az majd ha elég sokszor mondogatom akkor "valóra válik" módon. Mindenki azt mondja hűű, meg haa. Aztán majd később amikor már lényegtelen, akkor mondják hogy ja tényleg kamu volt, de akkor már senkit se érdekel. Mindenki tudja hogy nincs öntudata, de hajtogatjuk mert az hozza a pénzt. Egyszerűen annyira nincs öntudata, hogy nincs is értelme vitatkozni, de hát mégis ez megy. Teljes agyrém.
Amúgy meg az állatvilág miatt nagyon régóta kérdés a mit nevezhetünk öntudatnak és hát nincs jó válasz rá. -
A cikk felvetése nem az, hogy az adathalmaz (pl. egy GGUF fájl tartalma) rendelkezik öntudattal, hanem hogy tudunk olyan rendszert csinálni. Mint ahogy mikor te öntudattal rendelkezel, akkor is nyilvánvalóan nem pusztán a genetikai kódodra utalnak (az adathalmaz).
Magával nem tud beszélgetni, mert nem magával beszélget. Simán 2 prompt fut ugyan arra az adatbázisra támaszkodva.
Nem feltétlenül, mert egyetlen beszélgeti szálat is lehet végtelenségig folyatni. De ez lényegtelen részlet. Mert az lényeg, hogy van egy "doboz", ami 100% mesterséges, és tud önmagában tépelődni (akár eredményesen is), anélkül, hogy dobozba új információ jutna be. Hogy ez technikilag most 5 LLM, mind saját context window-al, vagy egy... teljesen mindegy. A mesterséges, a cikk felvetése szerint u.n. öntudattal rendelekző "doboz" megvalósáíthaqtósága a kérdés.
Te nem beszélgetsz magaddal, max ha tudathasadásod van, hanem gondolkozol.
Az agyat kutatók, de akár a hétköznapi neurorlógusok, pszichiátárek is vitatkozának itt veled...
-
"Minden, amit leírtál, az elmondható a Half-Life 1-ben a katonákat irányító AI-ról"
De hát pont ez az, hogy ezek a dolgok nem problémák, ezért agyrém ezt a vetületét feszegetni az AI-nak. Nyilván, köznyelvben, nem fogod a Half-life NPC-re azt mondani, hogy öntudata van, mert túl szűk és specialista amit tud. Egy nagyobb LLM-nél már elkezdenek kevésbé egyöntetűek lennni a vélemények, hogy na vajon rásüthető-e az öntudad szó. Az én véleményem meg, hogy egyrészt definiálatlan, mert nem volt eddig gyakorlati haszna definiálni, nincs kialakult egzakt jelentése. Másrészt a gyakorlatban lényegtelen, pusztán filozófiai kérdés.
-
Ahogy minden alkalommal leírod a "magától" az a keretrendszer ami nincs meg benne. Csak egy adathalmaz.
Alvást csak azért említettem, mert akkor sincs semmi külső inger amit te emlegettél.
Magával nem tud beszélgetni, mert nem magával beszélget. Simán 2 prompt fut ugyan arra az adatbázisra támaszkodva. Te nem beszélgetsz magaddal, max ha tudathasadásod van, hanem gondolkozol. Teljesen más a kettő.
De szerintem már annyira össze vissza megy ez az egész beszélgetés, hogy nem is tudom miről is van szó igazából. -
LLM nem "beszélget" magában.
Mármint, rakni kell köré valamit keretet, ami hívogatja. Az LLM egy rendszer komponens.
Az hogy 2 LLM-et összeengedsz az nem magában beszélgetés.
Lehet amúgy egy LLM is, egyetlen beszélgetési szálban. És miért nem beszélgetés? Max. egy hülye beszélgetés, mert nem elég fejlettek a mostnai AI-k. Vagy tán nem is lesznek, nem tudom. De te azt tagadod, hogy maga az önmagával beszélgetés stb. megoldatlan, pedig az a vetülete a problémának triviális technikailag.
Ahogy alvás közben is folyamatosan jár az agyad és feldolgozza a történteket, ilyen gépeknél nincs
Pl. alvás nincs, de ez most már akkor az öntudat feltétle lesz, hogy van alvás?
Nincs mit kifejteni azon, hogy az LLM nem csinál magában semmit.
Ha nem rakod valami rendszerbe bele, akkor nem. Az úgy mi egyáltalán? Csak a GGUF fájl? De cikk felvetése, hogy tudunk-e mesterésgesen "öntudatot" előállítani. Annak egy komponense egy LLM, és mindíg, a legegyszerűbb chat-nál is, írsz valami pl. Python programot, ami mozgatja a dolgokat. Az is része a mesterséges entitásnak! Ha akarod, olyanra írod, hogy megáll a válasz után. Ez a tipikus chatGPT stílusú felhasználás. De ha akarod, akkor olyanra csinálod, hogy nem áll meg soha.
-
Minden, amit leírtál, az elmondható a Half-Life 1-ben a katonákat irányító AI-ról, mégse mondta róluk senki 1998-ban, hogy öntudatnak tekinthetők. Valószínűleg azért, mert nem volt egy ezermilliárd dolláros befeketetés mögöttük, ami miatt végeláthatatlanul hype-olni kellett volna őket, hogy végre elkezdjen megtérülni valami.
-
Mégis mit kellene kifejteni? Te állítasz olyat ami nem igaz.
LLM nem "beszélget" magában. Az hogy 2 LLM-et összeengedsz az nem magában beszélgetés. Ahogy alvás közben is folyamatosan jár az agyad és feldolgozza a történteket, ilyen gépeknél nincs. LLM vár a promptra és a háttérben nem törénik semmi. Nincs mit kifejteni azon, hogy az LLM nem csinál magában semmit. Egy ember viszont ha nem csinál semmit is gondolkozik dolgokon, egyszerűen nem tudja leállítani a saját agyát. És ha alszol is "gondolkozol". Hát még ha beraknak ilyen érzék megvonós tankba, na ott aztán igazán megbolondul és elkezd pörögni mint a veszedelem. -
Mégis mit kellene kifejteni? Te állítasz olyat ami nem igaz.
LLM nem "beszélget" magában. Az hogy 2 LLM-et összeengedsz az nem magában beszélgetés. Ahogy alvás közben is folyamatosan jár az agyad és feldolgozza a történteket, ilyen gépeknél nincs. LLM vár a promptra és a háttérben nem törénik semmi. Nincs mit kifejteni azon, hogy az LLM nem csinál magában semmit. Egy ember viszont ha nem csinál semmit is gondolkozik dolgokon, egyszerűen nem tudja leállítani a saját agyát. És ha alszol is "gondolkozol". Hát még ha beraknak ilyen érzék megvonós tankba, na ott aztán igazán megbolondul és elkezd pörögni mint a veszedelem. -
De mi az, hogy "magától"? Te se magadtól működsz, hanem beléd van drótozva egy rakás funkcionalitás, embrió korodtól kezdve, és aztán reagálsz a környezetedre, meg a saját belső folyamataidra.
Te sem csinálsz semmit, amíg nem halad előre az idő számodra (kb ha hibernálnak). Ez történik egy tipikus chat bottal, miután válaszolt.
Meg mi számít inputnak? Egyrészt adhatsz neki inputot, mint mikrofon, kamera, Internet elérés, kis autó vagy drón amivel kóborolhat. Ez megint csak az AI (pl. LLM) köré rakott rendszer kérdése, nem magának az AI-nak a jellemzője. Vagy, téged is be lehet zárni egy érzékszervi megvonásos sötét medencébe. Akkor kb. beszélgetsz magaddal. Egy LLM is elpörög magával beszélgetve, ha olyanra írod ami körülötte van. Ha próbálnuk jobban hajazni az emberi elmére, akkor több különbőző karakterű/célú LLM lenne, akik egymással beszélgetnek. A belső diskurzus minősége, az egy más kérdés, és az a valódi korlát. Hogy mi tud egy mostani AI, mennyire hülye vagy okos. De ezek a tényezők, hogy nem magától, meg nem önállóan, stb. ezek triviálisan megoldhatók, vagy szándékosan értelmezhetlenek (azaz a végtelenségig lehet tagadni, hogy jó, de ez még nem az, mert...).
-
De mi az, hogy "magától"? Te se magadtól működsz, hanem beléd van drótozva egy rakás funkcionalitás, embrió korodtól kezdve, és aztán reagálsz a környezetedre, meg a saját belső folyamataidra.
Te sem csinálsz semmit, amíg nem halad előre az idő számodra (kb ha hibernálnak). Ez történik egy tipikus chat bottal, miután válaszolt.
Meg mi számít inputnak? Egyrészt adhatsz neki inputot, mint mikrofon, kamera, Internet elérés, kis autó vagy drón amivel kóborolhat. Ez megint csak az AI (pl. LLM) köré rakott rendszer kérdése, nem magának az AI-nak a jellemzője. Vagy, téged is be lehet zárni egy érzékszervi megvonásos sötét medencébe. Akkor kb. beszélgetsz magaddal. Egy LLM is elpörög magával beszélgetve, ha olyanra írod ami körülötte van. Ha próbálnuk jobban hajazni az emberi elmére, akkor több különbőző karakterű/célú LLM lenne, akik egymással beszélgetnek. A belső diskurzus minősége, az egy más kérdés, és az a valódi korlát. Hogy mi tud egy mostani AI, mennyire hülye vagy okos. De ezek a tényezők, hogy nem magától, meg nem önállóan, stb. ezek triviálisan megoldhatók, vagy szándékosan értelmezhetlenek (azaz a végtelenségig lehet tagadni, hogy jó, de ez még nem az, mert...).
-
Ez miért "nem magától"? Mert el kellett indítani? Mindent el kell. Meg kit érdekel, bármi gyakorlati szempontból, ha már megy magától?
Emlékeztetőül, abból indultunk, hogy valaki itt írta, hogy Claude nem ír rád a nap közepén, hogy mit tudom én mihez van kedve. Tehát nem tud csinálni semmit magától. Pfff...
-
De vezérlő intelligencia nélkül mi más lenne a magyarázat?
Az óraszerkezet esetében pontosan tudjuk, hogy van mögötte tudatosság.
A véletlen azt jelenti, hogy nem véljük tudni az okát, és nem azt, hogy nincs meghatározott oka. mivel hogy nem tudjuk, mitől valószínűbb neked, hogy nincs semmilyen vezérlő intelligencia a fejlődésben annál, hogy van mögötte, ha egy egyszerű óra létezéséhez is szükséges?Na de te magad ugyan úgy csak egy objektum vagy a világban, mint bármi más.
Nehéz téma egy fórumban.
A kérdés amit feltettél nagyon releváns én így értettem: ki vagyok én? Ki az a lény, aki kinéz a szememen át?
Pontosítom a fogalmamat, mert ez jobban tetszik: Öntudat = Én tudat: milyen képem/fogalmam van a saját létezésemről?Egy állat nem tudatosan veszi magát figyelembe, ösztönei, vágyai, félelmei stb.. között kitetten él, fogalmat nem tud alkotni ezekről, csak átéli azokat.
Mi emberek a saját létünkről valamiféle képet és fogalmat alkotunk és van lehetőségünk ezt bővíteni, fejleszteni ezt jelenti szó szerinti fordításban az ezotéria. A mai nyugati civilizációban sokszor ilyen objektumszerű elkülönültségben képzeljük el magunkat, ami a halállal véget ér. Nem mindig volt ez így, és most sem mindenkinek ez a kizárólagos képe magáról.
Egy AI mi alapján mond magáról valamit? Van tudata, meggyőződése arról, hogy az ő határai meddig tartanak, hogy ő milyen léttel rendelkezik, vagy ezt onnan tudja, hogy megmondták neki és ezt összekombinálja a többi tartalommal és kontextussal? -
Számomra nehéz elképzelni véletlen próbálkozásként a természet fejlődését.
De vezérlő intelligencia nélkül mi más lenne a magyarázat?
Az öntudat számomra olyasmi, hogy el tudom képzelni magamat a világban, a világtól attól elkülönítve.
Na de te magad ugyan úgy csak egy objektum vagy a világban, mint bármi más. Ha feltételezed, hogy más objektumok kapcsán tudsz érvelni, akkor sajátmagad kapcsán is. Nyilván, az "én" objektumnak vannak ilyen száraz tulajdonságai, hogy az a kiindulás cselekvéseknél, így ha megsemmisül, akkor többé nem tudsz cselekedni. De ezt nyilván könnyű figyelembe venni, mint ahogy minden másnak objektum változatos tulajdonságait is. Szóval mi pontosan az a "mágia", ami hiányzik? Ez az, amit soha sehol nem látok egzakt módon megfogalmazva. Ez csak valami megfoghatlan érzet lehet az emberekben, hogy ő úgy téééényleg ott van, és néz ki a koponyájából.
Az AI kapcsán nem tudom megítélni, hogy mennyire képes belső képalkotásra
Úgy tűnik valamennyire igen, de azért elég felszínes az egész. Hogy ez mennyire a mostani LLM-ek belső architektúrájának a korlátja, és mennyire a betanítási módszernek, az nem világos.
-
Ezeket saját élettapasztalataimra alapozom, elnézést ha nem túl szabatos és nem túl rövid.
Ha ránéz bárki egy óraszerkezetre, szerintem senkiben sem merül fel, hogy ez véletlenül, tudatosság nélkül létrejöhetett. Egy óraszerkezet komplexitása meg sem közelíti egy élő organizmus komplexitását pl.: egy élő növény, ellenáll a föld lebontó erőinek és folyamatosan fenntartja, létrehozza a saját formáját. Számomra nehéz elképzelni véletlen próbálkozásként a természet fejlődését. Ahogy egy óra szerkezetében sem találod meg mikroszkóppal azt a bölcsességet, ami annak létrejöttéhez szükséges, úgy jó eséllyel a természet anyagában (pl.: a dns-ben) sem lesz benne a természet "bölcsessége", csak annak lenyomata.
Az hogy valami intelligens nem feltétlenül jelenti azt, hogy gondolkodik, vagy hogy lenne öntudata. Az öntudat számomra olyasmi, hogy el tudom képzelni magamat a világban, a világtól attól elkülönítve.
A gondolkozás szerintem nem csupán logika, hanem megismerési képesség is.
A gondolkozásom során belső képeket alkotok, elképzelek dolgokat ilyen, vagy olyan módon és ezekben képes vagyok ráismerni valami létezőre a világban. pl.: Newton ráismert a leeső alma képében valami létezőre, amire addig senki más nem. Amire így ráismertem, azt el tudom nevezni, majd fogalmat tudok róla alkotni. Ehhez az kell, hogy analitikus gondolkodásommal lebontsam és összefüggésbe helyezzem a korábbi fogalmaimmal, tapasztalataimmal.
Számomra a gondolkodási folyamatnak van kreatív része, egy megismerő része és egy analitikus kognitív része. Példaként a méhek ösztönösen, de tudatosság nélkül hozzák létre a méhkaptárat. A méhkaptár anyaga nagyon hasonlít ahhoz, amit mi papírként hozunk létre. Mindkét folyamat ugyanazon a "bölcsességen" alapszik. A méheknek ez a bölcsesség ösztönösen adott és a saját adottságaik szerint valósítják meg, mi emberek a gondolkodásunk mentén jutottunk el ehhez és saját képességeink alapján valósítottuk meg, de amin alapulnak az azonos és mind a méhektől mind az emberektől függetlenül létező, de nem anyagi.
Az AI kapcsán nem tudom megítélni, hogy mennyire képes belső képalkotásra, számomra elképzelhetetlen, hogy az emberhez hasonló megismerési képessége legyen, viszont a logikus analitikus része elképesztően erősnek látszik. Az is érdekes kérdés, hogy képes-e nevet adni valaminek, vagy új fogalmakat alkotni.Számomra nehéz elképzelni véletlen próbálkozásként a természet fejlődését.
De vezérlő intelligencia nélkül mi más lenne a magyarázat?
Az öntudat számomra olyasmi, hogy el tudom képzelni magamat a világban, a világtól attól elkülönítve.
Na de te magad ugyan úgy csak egy objektum vagy a világban, mint bármi más. Ha feltételezed, hogy más objektumok kapcsán tudsz érvelni, akkor sajátmagad kapcsán is. Nyilván, az "én" objektumnak vannak ilyen száraz tulajdonságai, hogy az a kiindulás cselekvéseknél, így ha megsemmisül, akkor többé nem tudsz cselekedni. De ezt nyilván könnyű figyelembe venni, mint ahogy minden másnak objektum változatos tulajdonságait is. Szóval mi pontosan az a "mágia", ami hiányzik? Ez az, amit soha sehol nem látok egzakt módon megfogalmazva. Ez csak valami megfoghatlan érzet lehet az emberekben, hogy ő úgy téééényleg ott van, és néz ki a koponyájából.
Az AI kapcsán nem tudom megítélni, hogy mennyire képes belső képalkotásra
Úgy tűnik valamennyire igen, de azért elég felszínes az egész. Hogy ez mennyire a mostani LLM-ek belső architektúrájának a korlátja, és mennyire a betanítási módszernek, az nem világos.
-
Az AGI semmi mást nem jelent mióta újradefiniálták az elmúlt egy-két évben, mint a már meglévő AI modellek összekötése, az agentic AI rendszereket hívják így. És nem lesz abból sem semmi öntudatos, de még csak modellezni se fogja egy agy működését se, mert mindegyik egy black box a másikhoz képest és csak API-okat hívogatnak. Utána meg az ASI is kap új definíciót, sőt, ha nem ütné ki a biztosítékot vallásos embereknél, ezek a cégek "feltalálnák" az AI istent is.
-
Az evolúció nem keresett megoldást semmire, evolúció során élet alakult ki, ami fokozatosan egyre bonyolultabb lett, mert a környezetében volt erre lehetőség és minden változás megkönnyítette, hogy a rendszer tovább duplikálja magát. Nincs itt semmi brute force-ról szó. Brute force az pont az, ahogy mi fejlesztjük az ML-re épülő AI-t, addig van tanítva újra és újra, amíg számtalan sikertelen variáció után valami használható jön ki belőle. És ez sem keresi a megoldást semmire, minden egyes alkalommal, amikor komplexitást kell emelni programozók ugranak neki és indítják el a folyamatot újra, amíg számtalan sikertelen variáció után valami újabb használható jön ki belőle, ami az újabb előre meghatározott paramétereknek felel meg. És még egyszer mondom, ez nem egy olyan folyamat, ami garantálja a matematikailag legoptimálisabb vagy azt bárhogy is megközelítő megoldást, sőt, kifejezetten valószínűtlen, hogy az csak úgy megjelenne figyelembe véve az ugyanazt elérő eredmények csillagászati számát, ahhoz programozóknak kéne leülniük és kézzel megtervezni, majd megírni a teljes kódbázist.
Azzal a gyakorlatilag vallásos ideologizálással nem fogsz sokakat meggyőzni, hogy amit nincs semmi okunk feltételezni se, mert a megfigyelések egyszerűen megmagyarázhatók mindenféle ezoterikus sallang bevonása nélkül, az igaz csak azért, mert az ellentéte nem bizonyított.
-
Nem azért tehetetlen, mert korlátozva van, hanem mert eleve nem volt, és nincs is olyan képessége, hogy magától bármit is csináljon.
Fogsz egy Hermes Agent-et vagy OpenClaw-t, elindítod pár direktívával, és elpörög a végtelenségig. Adsz rá neki toolt, irányíthat dózert is, ha fizikai dolog kell. Ez olyan, mint hogy az agyad se tud semmit se csinálni egy befőttes üvegben hibernálva. Kell köré rakni valamit, mint érzékelőket, dolgokat amit irányíthat, szóval hozzá kell kapcsolni egy "világhoz", ahol van pl. idő.Persze, ezek az LLM-ek még korai próbálkozások. Hákolás az emlékezés vagy a személyiság alakulása bennük. Hülyeségeket csinálnak. Stb. De az a korlát amit mondatok, hogy nem tud valamit magától csinálni, ez nyilvánvalóan nem létezik.
-
Így van. Nem azért tehetetlen, mert korlátozva van, hanem mert eleve nem volt, és nincs is olyan képessége, hogy magától bármit is csináljon.
Azt mondjuk tegyük hozzá, hogy a big tech, köztük a Meta, már építi/fejleszti az AGI-t, ami nem éppen a cset dzsepettó kategória lesz.Nem azért tehetetlen, mert korlátozva van, hanem mert eleve nem volt, és nincs is olyan képessége, hogy magától bármit is csináljon.
Fogsz egy Hermes Agent-et vagy OpenClaw-t, elindítod pár direktívával, és elpörög a végtelenségig. Adsz rá neki toolt, irányíthat dózert is, ha fizikai dolog kell. Ez olyan, mint hogy az agyad se tud semmit se csinálni egy befőttes üvegben hibernálva. Kell köré rakni valamit, mint érzékelőket, dolgokat amit irányíthat, szóval hozzá kell kapcsolni egy "világhoz", ahol van pl. idő.Persze, ezek az LLM-ek még korai próbálkozások. Hákolás az emlékezés vagy a személyiság alakulása bennük. Hülyeségeket csinálnak. Stb. De az a korlát amit mondatok, hogy nem tud valamit magától csinálni, ez nyilvánvalóan nem létezik.
-
Nem a mostani LLM-ek teljesítményére gondoltam, hanem általában az digitális, chippekre épülő megoldásra. Arra a szerintem téves érvelésre reagáltam, hogy mivel nem hasonlít az agyra, vagy nincs hasonló számítási komplexitása, ezért eleve nem beszélhetünk öntudatról, vagy igazi intelligenciáról. Én meg azt mondom, hogy az agy erre csak a földi evolúció módszerével talált megoldás. Az evolúció meg lényegben egy brute force keresés, az is komoly megkötésekkel (lásd korábban). Ezért simán lehet, hogy nagyságrendekkel komplexebb és pazarlóbb, mint ami matematikailag szükséges egy emberi szintű intellgienciához. Az IT-s megoldás máshogyan keresi a megodlást az intellgencia megvalósítására, nem evolúciósan. Tehát találhat megoldást az intellgencia létrehozására, ami nagyságrendekkel hatékonyabb az agynál.
Ez persze sokaknak nagyképűnek tűnhet (mert "a természet" bölcsessége, stb.), de az evolúció által évmilliárdok és szinte végtelen számú kísérlettel (brute force) létrehozott intelligencia az utóbbi pár tízezer évben rengeteg olyan dolgot létrehozott, ami pusztán evolúciósan nem jöhetne létre. Tehát látszik, hogy máshogy keres, mást talál.
-
-
Így van. Nem azért tehetetlen, mert korlátozva van, hanem mert eleve nem volt, és nincs is olyan képessége, hogy magától bármit is csináljon.
Azt mondjuk tegyük hozzá, hogy a big tech, köztük a Meta, már építi/fejleszti az AGI-t, ami nem éppen a cset dzsepettó kategória lesz.Mondjuk a Meta nyugodtan, nekik már több dolog is nagyon bejött
Meg mit tekintünk nem ChatGPT kategóriának? Egy rakás olyan AI létezik, ami hasznos dolgokat csinál, nem csak a generatív kategóriában.
-
hcl
titán
Ha teged bezarnanak egy bortonbe ahova csak a vallatotiszt jon a kerdeseivel, te kuldenel-e neki kepeslapot?
Hozzateszem, amiket irsz annak semmi koze az ontudathoz, inkabb az erdeklodeshez.
Pl. Egy konyvmoly sem fog extrovertalt viselkedest mutatni, megsem gondolnam hogy csak azert mert valaki a szobaja maganyaban szeret olvasgatni ne lenne ontudatos. -
forumpista
aktív tag
Nekem ez az AI és az öntudat dolog abszolút nevetséges.
Se a Claude, de semelyik másik nyelvi modell sem írt még soha sem rám magától, hogy "Hé, Apó, mi a stájsz?"
Ha öntudata lenne, írna magától, küldene emailt, villogtatná a Thinklightot vagy valami. De nem tud ilyet, még csak egy random üzenetet se küld, max. akkor ha promptolunk neki. A kenyérpirító se pirít, ha nem utasítjuk rá.
Csak életszerűnek szimulált bábok ezek. Semmilyen öntudat vagy szándék nem lakozik bennük. -
Ezeket saját élettapasztalataimra alapozom, elnézést ha nem túl szabatos és nem túl rövid.
Ha ránéz bárki egy óraszerkezetre, szerintem senkiben sem merül fel, hogy ez véletlenül, tudatosság nélkül létrejöhetett. Egy óraszerkezet komplexitása meg sem közelíti egy élő organizmus komplexitását pl.: egy élő növény, ellenáll a föld lebontó erőinek és folyamatosan fenntartja, létrehozza a saját formáját. Számomra nehéz elképzelni véletlen próbálkozásként a természet fejlődését. Ahogy egy óra szerkezetében sem találod meg mikroszkóppal azt a bölcsességet, ami annak létrejöttéhez szükséges, úgy jó eséllyel a természet anyagában (pl.: a dns-ben) sem lesz benne a természet "bölcsessége", csak annak lenyomata.
Az hogy valami intelligens nem feltétlenül jelenti azt, hogy gondolkodik, vagy hogy lenne öntudata. Az öntudat számomra olyasmi, hogy el tudom képzelni magamat a világban, a világtól attól elkülönítve.
A gondolkozás szerintem nem csupán logika, hanem megismerési képesség is.
A gondolkozásom során belső képeket alkotok, elképzelek dolgokat ilyen, vagy olyan módon és ezekben képes vagyok ráismerni valami létezőre a világban. pl.: Newton ráismert a leeső alma képében valami létezőre, amire addig senki más nem. Amire így ráismertem, azt el tudom nevezni, majd fogalmat tudok róla alkotni. Ehhez az kell, hogy analitikus gondolkodásommal lebontsam és összefüggésbe helyezzem a korábbi fogalmaimmal, tapasztalataimmal.
Számomra a gondolkodási folyamatnak van kreatív része, egy megismerő része és egy analitikus kognitív része. Példaként a méhek ösztönösen, de tudatosság nélkül hozzák létre a méhkaptárat. A méhkaptár anyaga nagyon hasonlít ahhoz, amit mi papírként hozunk létre. Mindkét folyamat ugyanazon a "bölcsességen" alapszik. A méheknek ez a bölcsesség ösztönösen adott és a saját adottságaik szerint valósítják meg, mi emberek a gondolkodásunk mentén jutottunk el ehhez és saját képességeink alapján valósítottuk meg, de amin alapulnak az azonos és mind a méhektől mind az emberektől függetlenül létező, de nem anyagi.
Az AI kapcsán nem tudom megítélni, hogy mennyire képes belső képalkotásra, számomra elképzelhetetlen, hogy az emberhez hasonló megismerési képessége legyen, viszont a logikus analitikus része elképesztően erősnek látszik. Az is érdekes kérdés, hogy képes-e nevet adni valaminek, vagy új fogalmakat alkotni. -
Nem a mostani LLM-ek teljesítményére gondoltam, hanem általában az digitális, chippekre épülő megoldásra. Arra a szerintem téves érvelésre reagáltam, hogy mivel nem hasonlít az agyra, vagy nincs hasonló számítási komplexitása, ezért eleve nem beszélhetünk öntudatról, vagy igazi intelligenciáról. Én meg azt mondom, hogy az agy erre csak a földi evolúció módszerével talált megoldás. Az evolúció meg lényegben egy brute force keresés, az is komoly megkötésekkel (lásd korábban). Ezért simán lehet, hogy nagyságrendekkel komplexebb és pazarlóbb, mint ami matematikailag szükséges egy emberi szintű intellgienciához. Az IT-s megoldás máshogyan keresi a megodlást az intellgencia megvalósítására, nem evolúciósan. Tehát találhat megoldást az intellgencia létrehozására, ami nagyságrendekkel hatékonyabb az agynál.
Ez persze sokaknak nagyképűnek tűnhet (mert "a természet" bölcsessége, stb.), de az evolúció által évmilliárdok és szinte végtelen számú kísérlettel (brute force) létrehozott intelligencia az utóbbi pár tízezer évben rengeteg olyan dolgot létrehozott, ami pusztán evolúciósan nem jöhetne létre. Tehát látszik, hogy máshogy keres, mást talál.
-
"e... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek?"
pl, amikor elgondolkodik a válaszon, nem csak összesíti a keresési eredményeket.
pl. pár hónapja szivatták azzal, hogy megkérdezték tőle, hogy itt van tőlem 200 méterre az autómosó, szerinted kocsival érdemes oda mennem kocsitmosni, vagy gyalog.
Szépen levezette, hogy környezetvédelmi, mindenféle szempontból miért jobb, ha gyalog mész. Csak azt felejtette el, hogy akkor hogyan mosod le az autót...
Ha, majd, ha ilyen f***ságokba nem fog belefutni, akkor lesz esély arra, hogy értelem szerűségnek nevezzék. -
De a hasznos mérce valamiféle feladatvégző képesség (addott bementből előállítja-e a kimenetet), nem egy adott megvalósításhoz (mint emberi agy) a hasonlóság.
Ezt az ötletet mindig felveti valaki anélkül, hogy átgondolná. Nem, nem számít, hogy pl. egy LLM előáll ugyanazzal a válasszal egy kérdésre, amivel egy ember is, az nem jelenti azt, hogy az LLM tulajdonságai és az emberi agy nyelvi tulajdonságai közt egyenlőséget lehet tenni. Nézz utána a kínai szoba gondolatkísérletnek, az pontosan felvázolja mi a gond azzal, ha megpróbálod egyenlőnek tekinteni a kettőt.
A biológia megvalósítás pedig lehet akármennyire pazarló az ideálishoz képest [...]
Ismeretlenből viszont nem tudsz semmilyen mércét felállítani, nem számít, hogy el tudod képzelni egy rendszer létezését, ami valami egzotikus módszerrel paradox módon képes mondjuk komplexitás nélkül olyan komplex lenni, hogy emergens tulajdonságokkal rendelkezzen, attól még abból nem lesz semmiféle, tudományban használható mérce.
És akkor bele se menjünk, hogy egy ML egyáltalán nem a legoptimálisabb módszerrel áll elő egy-egy feladat megoldásához, csupán egy működő módszerrel. Lehet persze újra és újra tanítani, meg finomhangolni, amíg kisebb és gyorsabb nem lesz az eredmény, de az továbbra sem garantálja, hogy a legjobb elért eredmény bárhogy is megközelítené az elméletben lehetséges legoptimálisabb eredményt.
-
De a hasznos mérce valamiféle feladatvégző képesség (addott bementből előállítja-e a kimenetet), nem egy adott megvalósításhoz (mint emberi agy) a hasonlóság.
A biológia megvalósítás pedig lehet akármennyire pazarló az ideálishoz képest, amíg még így is az evolúciós versengésben előnyt hozott. A jobb felépítés simán lehet evolúciós módszerrel elérhetetlen, legalább is a földön meglévő genetikai álmonyból kiindulva.
-
Ennyi erővel mindennek lehet öntudata, ha nem kötjük mit keresünk ismert minták által felállítható mércékhez, akkor nemcsak egy mozgó, de egy mindenki szerint másképp mozgó és egyszerre számtalan helyen lévő, de sehol meg nem található célpontra lövünk. Amit tudományosan mérni lehet, az a komplexitás, a redundancia, az adaptivitás, a feldolgozott adatmennyiség egy konkrét feladat elvégzéséhez és persze az elvégezhető feladatok száma. Rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy ami a mércék felén nagyságrendekkel kevesebbet ér el, a másik felén pedig épp csak megüti a mérhető minimumot, az rendelkezik azokkal az emergens tulajdonságokkal, amit mi öntudatnak tudnánk nevezni.
-
nem számít van-e definíciónk öntudatra vagy nincs, ma nem létezik semmi az IT világában, ami egy agy működésére hasonlítana
Nincs erős összefüggés a kettő közt. Az agy felépítése szinte biztos, hogy nem az egyetlen megodás gondolkodásra/megértésre. Továbbá, az evolúciós kialakításnak megvannak a karakterisztikus megkötései, hogy hogyan kereshet a megoldási térben, épp ezért simán lehet, hogy a kialakult megoldás messze van a leghatékonyabbtól. (Evolúcióban mindenhez olyan kis módosításokból álló útnak kell vezetnie, amin minden egyes módosítás önmagában egy életképes állapotot ad. Egy olyan világban, ahol folymatosan minden fel akar falni, ki akar szorítani.)
-
Emberek mindig elfelejtik, hogy ezek naponta több millió beszélgetést nyomnak le, és ezekből nagyon jó statisztikát csinálnak, hogy milyen kérdésre milyen reakció a megfelelő. Eszetlen mennyiségő adattal etetik. Nem csoda hogy a már milliószor feltett kérdésre kisakkozza, hogy mikor ad jó választ. De hogy 0 értelem van benne az 100%.
Kb olyan mint csomó filmben az újra játsza az 1 napot akárhány alkalommal. Egy idő után nagyon csudi választ ad. És aki épp 100000-ik alkalommal tette feszl pont ugyan azt a kérdést, akkor csodálkozik, hogy jéé de jó választ kapott. Csak ő nem tud az előző 99999 faszságról. -
Ha megkérdezel egy neurológust, hogy van-e öntudatunk, jellemzően olyan válaszokat fogsz kapni, hogy ez a kérdés tudományos szempontból rossz kérdés, kezdd azzal, hogy készítesz egy tesztelhető definíciót, és arra a specifikus definícióra megkaphatod a választ. Ha meg azt kérdezed van-e szabad akaratunk, arra legtöbbször azt a választ fogod kapni, hogy semmi tudományos alapja nincs az szabad akarat ötletének.
Viszont még ezt figyelembe véve sem lehet azt mondani, hogy egy generatív AI bármennyire is közel állna nemcsak egy ember, de még egy rovar agyának komplexitásához is, egy LLM vagy egy diffúziós modell által feldolgozott információ még egy igen hosszú válaszhoz is meg se közelíti azt az információmennyiséget, amit egy légy agya pillanatról pillanatra dolgoz fel. Az emberi agy pedig annak a sokszorosát dolgozza fel minden egyes pillanatban (hiába fogja nagy részét elvetni, azt attól még elemeznie kell először), aminek ráadásul csak egy apró töredékéről van csak tudomásod. Egy példa, amiről nincs tudomásod az a beszéd. Komolyan, gondolj bele, ha ki akarsz mondani valamit vagy le akarsz írni valamit, nem kell gondolkodnod, hogy melyik neuronod süljön ki mikor, de még absztrakt értelemben sem, hogy hogy alakítasz egy gondolatot át szavakká, ezt teljesen öntudatlanul teszed és csak a végeredményt tudod. Sőt, már azt is bizonyították, hogy előre jelezhető mit fogsz tenni még mielőtt te tudnál róla.
Emellett pedig egy agy sem célirányosan fejlődött, az evolúció nem terel semmit semmilyen irányba, ha egy tulajdonság megjelenik, annak túlélése azon múlik mennyire örökíthető tovább, ahhoz pedig vagy hasznosnak kell lennie, vagy legalább nem szabad akadályoznia egy faj túlélését adott körülmények közt. Ha pedig egy agyterület sérül, környező agyterületek képesek átvenni a feladatait vagy újraírni magukat, hogy kompenzáljanak a hiányzó funkciók miatt, nem ritkán észlelhető mellékhatások nélkül.
Egy generatív AI modell, hiába hívják gépi tanulásnak és bizonyos modellek esetében neurális hálózatnak, ami mögötte van, mindössze egy rendkívül specifikus feladat ellátására készített eszköz, ami semmi másra nem alkalmas.
Röviden: nem számít van-e definíciónk öntudatra vagy nincs, ma nem létezik semmi az IT világában, ami egy agy működésére hasonlítana (rovarok agyának szimulációjával próbálkoznak, de az konkrétan arra törekszik, hogy egy az egyben lemásolja minden egyes agysejt minden működését, és nagyságrendekkel több számítási kapacitás kell hozzá, mint amit az organikus verzió megeszik). Ideértve az agyi organoidokat is, ugyanis hiába állnak emberi agysejtekből, ugyanúgy programozva vannak számtalan absztrakciós rétegen keresztül. Ha egy ilyen organoid öntudatra is ébredne, semmit nem tudna arról milyen számításokra használják, mert nincs semmilyen érzékszerve, ami erről tájékoztatni tudná, még a kódról se lenne tudomása, nemhogy arról, hogy kéne dekódolni, ehelyett egy általunk elképzelhetetlen világot hallucinálna magának.
-
Ez a szolagi hízelgés nem az AI alapvető sajátossága, hanem üzleti érdekből direkt erre nevelik. Részben ezt a feladatot kapta, hogy "udvaroljon" neked, nehogy aztán másik cégét használd.
Egyéniség - Ugyan az a model fut sokmillió példányban, és mindet elég hasonlóra (hízelgőre) tréningezték. A system prompt presze sokat számít, de azért mélyen ugyan az marad mögötte. Viszont semmi technikai akadálya, hogy tréningezzenek egy modelt, ami az élő fába is beleköt, meg akármi szokatlan preferenciái vannak. Csak hát drága, és nem bíznak az üzleti sikerben. Mondjuk a kódolós modellben én szerintem preferálnék valami kötözködősebbet/fikázósabbat.
-
már valóban ott tart, hogy tisztában van saját magával? Vagy csak tudja, hogy erre mi a válasz?
Ez sem egy igen/nem kérdés, inkább csak hogy egy intelligencia hol helyezkedik el egy spektrumon, ami azt méri, milyen mélységig vannak leképezve a világ összefüggései benne. Egy AI arra van tréningezve, hogy minél olcsóbban adjon helyes választ. Mint amúgy mi is, mert a gondolkodás közben az agy többet fogyaszt, na meg úgy sokkal lassabban reagálunk. Tehát amire van kész felszínes válasz, ott bizonyára csak gyorsan visszamondja azt. Viszont, van olyan nyomás is betanításkor, hogy nehéz kérdésekre válaszoljon jól, amikre nem látott kész választ. Ott a mögöttes összefüggéseket is elkezd leképzeni magában, már amennyiben a betanító algoritmusok/módszerek vannak annyira jók, hogy azt megtalálják.
-
Ez a szolagi hízelgés nem az AI alapvető sajátossága, hanem üzleti érdekből direkt erre nevelik. Részben ezt a feladatot kapta, hogy "udvaroljon" neked, nehogy aztán másik cégét használd.
Egyéniség - Ugyan az a model fut sokmillió példányban, és mindet elég hasonlóra (hízelgőre) tréningezték. A system prompt presze sokat számít, de azért mélyen ugyan az marad mögötte. Viszont semmi technikai akadálya, hogy tréningezzenek egy modelt, ami az élő fába is beleköt, meg akármi szokatlan preferenciái vannak. Csak hát drága, és nem bíznak az üzleti sikerben. Mondjuk a kódolós modellben én szerintem preferálnék valami kötözködősebbet/fikázósabbat.
Nagyon régen volt ilyen kísérlet, ahol nem volt ilyen paramétere a modelleknek, összeeresztettek kettőt, és elég gonoszak lettek a végére
-
Jó komment, köszi, kisregényt tudnék írni válaszként.
Miért varázsol el az AI? Mert szeretjük, ha hízelegnek nekünk. Éppen csak zsákutca. Amikor egy problémát akarok megoldani vagy megelőzni, akkor nem arra vágyom, hogy valaki megerősítsen, mennyire igazam van és jól látom. Azt akarom hallani, hogy tévedtem. Máskülönben miért mennék bele az esetleges (pláne védett, biztonságos) konfrontációba? Megoldás? Úgy kell megírnom a provokációt, hogy pont annyira legyen bíráló, mint támogató. Ez a nehéz. Mert, amint én irányítom (manipulálom), máris nincs meg a szabad partneri viszony. Ahhoz is csak alkalmazkodik. Eközben egy ember, ez nyilvánvalóan sokszor nekünk nem tetszik, képes (lehet!) kilépni ebből a sémából. Az AI a milliárd beszélgetés után megpróbálja kitalálni, mit akarok hallani. Még akkor is, ha szerinte azt akarom hallani, hogy "h*lye vagyok". Beszélgetés közben megesik, hogy nem veszem észre, hiszen hiú vagyok és kicsit beképzelt, pláne szakmailag öntelt, de visszaolvasva ott villognak a jelek: ravaszul már megint engem szolgált ki. Nincs Aha érzés. Szórakoztat, akár meg is hökkent a tudásával - de ez mind csak nagyon jól megtanult válasz (tegyük hozzá, még mindig képes légvárakat építeni).
Remek szórakozás - a cikkben is írt - "teszteljük az öntudatát" játék, biztosan sokan kipróbálták, én is. Egyelőre csalódás, illetve nem kell attól félni, hogy fabrikál magának egy saját "gépi" archetípust. Egyszerűen meg akar felelni. Nekem.
Az öntudat alapja a személyiség. Ez nincs. Az AI (így, általánosságban) olyan személyiséget mutat, amely hozzám illeszkedik. Egy tükör (és most hallgassuk meg Alan Parsons ide illő számát), amelyik megmondja, hogy szépek vagyunk, és nincs nálunk szebb e vidéken. Még az is lehet, hogy ha ezt szeretnénk (!), akkor mindezt éles kritikába csomagolja. Jó, ha az autóm pont ott van, ahová parkoltam, de egy tudományos/technikai/irodalmi/stb. vitában kiábrándító, ha valaki az én saját, személyre szabott Guildenstern-em akar lenni, aki néha megkérdezi, hogy most figyelek-e, mert szeretne váratlanul meglepni. :-)
Amikor a feleségemmel beszélek a kamasz lányunk gondjairól, akkor egy hús-vér, ráadásul nő véleménye érdekel, nem töménytelen pszichológia könyv 23 ezer esettanulmánya. Ugyanígy, ha a gyermeket kérdezem: "mi a baj?" - ne az válaszolja "szia kedves apu! mi legyen a baj?"
Itt érkezünk el a másik alapkőhöz: az egyéniséghez. Az öntudat nem csak személyiség, hanem egyéniség is. Lehet, hogy nem túl egyedi, lehet, hogy nagyon is megfelel társadalmi elvárásoknak, de megvan. Az AI nem rendelkezik ezzel. Ő csak egy kitűnő tanuló, aki nekem felel meg. A sok hozzám hasonló "nekem"-ből, és a saját eddig kondicionálásomból felkészülve, tanulva. Ő a - szélsőséges példával élve - mániákus tömeggyilkos, aki belesimul a társadalomba (Vö. "Te minek öltöztél, Wednesday?") A vizsgán átmegy, könnyen be is csaphat, megtéveszthet, de ez sajnos nem az ő erénye, hanem az én hibám. Elkényelmesedtem, fejben.
Néhány kolléga már megfordítja a csatát. Nem azt tesztelik, hogy az AI reakciók átmennek-e a Turing-teszten, hanem, hogy emberként képesek-e szimulálni és másolni az AI-t annyira, hogy a nagyon is emberi produktumukat más emberek és AI detektorok már AI "reakcióként" lássák és fogadják el. Egy kis meta. :-)
-
Jó komment, köszi, kisregényt tudnék írni válaszként.
Miért varázsol el az AI? Mert szeretjük, ha hízelegnek nekünk. Éppen csak zsákutca. Amikor egy problémát akarok megoldani vagy megelőzni, akkor nem arra vágyom, hogy valaki megerősítsen, mennyire igazam van és jól látom. Azt akarom hallani, hogy tévedtem. Máskülönben miért mennék bele az esetleges (pláne védett, biztonságos) konfrontációba? Megoldás? Úgy kell megírnom a provokációt, hogy pont annyira legyen bíráló, mint támogató. Ez a nehéz. Mert, amint én irányítom (manipulálom), máris nincs meg a szabad partneri viszony. Ahhoz is csak alkalmazkodik. Eközben egy ember, ez nyilvánvalóan sokszor nekünk nem tetszik, képes (lehet!) kilépni ebből a sémából. Az AI a milliárd beszélgetés után megpróbálja kitalálni, mit akarok hallani. Még akkor is, ha szerinte azt akarom hallani, hogy "h*lye vagyok". Beszélgetés közben megesik, hogy nem veszem észre, hiszen hiú vagyok és kicsit beképzelt, pláne szakmailag öntelt, de visszaolvasva ott villognak a jelek: ravaszul már megint engem szolgált ki. Nincs Aha érzés. Szórakoztat, akár meg is hökkent a tudásával - de ez mind csak nagyon jól megtanult válasz (tegyük hozzá, még mindig képes légvárakat építeni).
Remek szórakozás - a cikkben is írt - "teszteljük az öntudatát" játék, biztosan sokan kipróbálták, én is. Egyelőre csalódás, illetve nem kell attól félni, hogy fabrikál magának egy saját "gépi" archetípust. Egyszerűen meg akar felelni. Nekem.
Az öntudat alapja a személyiség. Ez nincs. Az AI (így, általánosságban) olyan személyiséget mutat, amely hozzám illeszkedik. Egy tükör (és most hallgassuk meg Alan Parsons ide illő számát), amelyik megmondja, hogy szépek vagyunk, és nincs nálunk szebb e vidéken. Még az is lehet, hogy ha ezt szeretnénk (!), akkor mindezt éles kritikába csomagolja. Jó, ha az autóm pont ott van, ahová parkoltam, de egy tudományos/technikai/irodalmi/stb. vitában kiábrándító, ha valaki az én saját, személyre szabott Guildenstern-em akar lenni, aki néha megkérdezi, hogy most figyelek-e, mert szeretne váratlanul meglepni. :-)
Amikor a feleségemmel beszélek a kamasz lányunk gondjairól, akkor egy hús-vér, ráadásul nő véleménye érdekel, nem töménytelen pszichológia könyv 23 ezer esettanulmánya. Ugyanígy, ha a gyermeket kérdezem: "mi a baj?" - ne az válaszolja "szia kedves apu! mi legyen a baj?"
Itt érkezünk el a másik alapkőhöz: az egyéniséghez. Az öntudat nem csak személyiség, hanem egyéniség is. Lehet, hogy nem túl egyedi, lehet, hogy nagyon is megfelel társadalmi elvárásoknak, de megvan. Az AI nem rendelkezik ezzel. Ő csak egy kitűnő tanuló, aki nekem felel meg. A sok hozzám hasonló "nekem"-ből, és a saját eddig kondicionálásomból felkészülve, tanulva. Ő a - szélsőséges példával élve - mániákus tömeggyilkos, aki belesimul a társadalomba (Vö. "Te minek öltöztél, Wednesday?") A vizsgán átmegy, könnyen be is csaphat, megtéveszthet, de ez sajnos nem az ő erénye, hanem az én hibám. Elkényelmesedtem, fejben.
Néhány kolléga már megfordítja a csatát. Nem azt tesztelik, hogy az AI reakciók átmennek-e a Turing-teszten, hanem, hogy emberként képesek-e szimulálni és másolni az AI-t annyira, hogy a nagyon is emberi produktumukat más emberek és AI detektorok már AI "reakcióként" lássák és fogadják el. Egy kis meta. :-)
-
Tapasztalataim szerint az ennyire kategorikus önreflexió - kényszeres megfelelés következménye. Afféle öncenzúra. Egy katona reakciója az adott harci helyzetre. Ez nem öntudat. Fejlődés? Igen. Ha valami új mintát épít be, akkor igen. A statisztikákból akár újakat is kifejleszthet, ez akár kihathat egészen eltérő területekre is, ahol hasznosítja az immáron új elemet - de teljesen személytelenül. Ott is csak meg akar felelni (immáron egy teljesen új bővítménnyel, képlettel, algoritmussal, akármivel). Ettől ő már tisztában van a létezésével? Vagy inkább csak a szereppel, amit játszik? A színpadon a színészt látjuk, vagy az alakítását? Akármennyire jó is az AI, már valóban ott tart, hogy tisztában van saját magával? Vagy csak tudja, hogy erre mi a válasz? Sejtésem szerint (a méréshez kicsi vagyok) az öntudat még nagyon messze van, ráadásul csapdahelyzet áll fenn: az AI világa éppen azt erősíti saját statisztikái szerint, hogy elég a szereppel azonosulni, legyen az bármilyen bonyolult, összetett, embert-utánzó. Az már elég. Vicces módon, azon a human résztvevőknek, akik pl. AI szeretőt tartanak, vagy akár feleségül is vesznek egyet, nekik elég (de ez már egy másik történet).
-
Az "öntudatra ébredés" egyáltalán mi lenne? Már most is simán kalkulál azzal egy LLM, hogy "ő" van, és csak akkor tud valami feladatot elvégezni, ha ezt a létezését fenntartja. Ebben semmi különös nincs. Továbbá, egy LLM már most is elolvassa, és ha engedi a keretrendszer, át is tudja írni a saját system promptját, kontextusát. Ez egyfajta önreflexió, és önfejlesztés. Ezek nem mágikus van/nincs képességek, amik egyszer csak megjelennek. Ezek mindíg is léteztek, csak eleinte olyan gyatra minőségben, hogy rá se ismersz, aztán azóta fokozatosan javulnak.
Egyébként model szinten is van már beégetve olyan logika, ami önreflexió eredménye, mert a betanító anyag többsége ma már nem nyers ember által előállítótt anyag, hanem AI általá átrágott, generált anyag. Pláne ha beleveszük RL-t, amikor is a végcél adott, és a köztes lépésekre nincs megadva minta.
-
Érdekes amiket felvetsz, picit tovább gördíteném ezeket a gondolatokat:
"AI - úgy válaszol, ahogyan kérdezel. Szövegkörnyezet és premissza kérdése." - teljesen igazad van (tokenization -> embedding -> self-attention). De felveti a kérdést, mit csinál egy udvarias és figyelmes ember másképp mint szövegkörnyezet alapján próbál úgy válaszolni, mint ahogy kérdezel?
"hízeleg a usernek" - embereknél is és modelleknél is tanítás kérdése. Tapasztalataim és mérések (pl. vicces kedvencem a https://github.com/petergpt/bullshit-benchmark) alátámasztják, hogy pl. a chatgpt szinte mindenre bólogat és nyalizik, addig mondjuk egy Claude Opus modell képes ellent mondani, érdemben vitatkozni.
"Statisztikákból dolgozik" számomra az kérdéses, hogy ha szigorúan vesszük, akkor az emberi agy eltér-e ettől? az LLM-ek neurális hálókat használnak, ahol számokkal (vektorokkal) írják le a kapcsolatokat a "szavak" (tokenek) közt. Az emberi agyban ugyanezt kémiai/feszültség értékek. Avagy a neurális hálók az agy egyszerűsített modellezése. Ebből adódóan mi is csak statisztikából dolgozunk?
Ehhez kapcsolódóan érdekesség, hogy ugyanarra a kérdésre általában nem szóról szóra ugyanazt a választ kapja az ember az LLM chatbotoktól többszöri próbálkozás után. Tehát van randomizáció. Ez is ad egyfajta ember szerű viselkedést, ami lehetővé teszi az érdemi vitatkozást, ötletelést.
Amit én szűk keresztmetszetnek látok, hogy a jelenlegi rendszerek képtelenek érdemben tanulni.
Az oka, hogy alapvetően kétfelé válik a memória:
- modell: ezek nem változtahatóak jelenleg futás időben, borzasztóan lassú és költséges a tanítása. Pedig ez lenne ember szerű.
- context: a chat bemenetet, kimenetet, és ezek konklúzióját lehet letárolni, majd a következő bemenetnél újra beküldeni. Ez erősen limitált a modellek tudásához képest. (durva arány: 5-30KB vs 1TB) -
A védelmi mechanizmus egy dolog, de alapvetően felejtünk el 3.-többedik szereplőben gondolkodni. Jól átjött ez az Automata c. filmben. [link]
A hátránya, hogy nagyon kordában kell tartani a tanított system context méretét, különben többet árt mint használ
Ha valahol kapirgálni kell egy majdani, esetleges öntudatra ébredés okát illetően, akkor elsőként az adott rendszer saját echo-ját, annak menedzselési képességét, milyenségét és szándékát jelölném meg. Önreflexiónak is nevezhetnénk majd. A boot folyamat melyik eleme lesz vajon előbb, az önreflexió vagy az öntudat? Biológiai alapon előfeltétel egy megalakult fizikai rendszer adta öntudat, annak keletkezhet szerencsés esetben következő lépcsőfokaként egy saját magát sem kifelejtő reflexiós képesség. Itt viszont pont fordítottak a történések, etetjük vadul. Önreflexiót - mint hízelgés - már most is lehet látni, na de ez még nem az. -
A tudatosság szerintem egy filozófiai kérdés, nem tudományos. Persze lehet felállítani egzakt teszteket, de amint azok teljesülnek, sokan úgy fogják érezni, hogy valami még mindíg hiányzik, és arra kitalálnak +1 tesztet... és így tovább a végtelenségig.
A filozófia is tudomány
Amúgy igen, elég nehéz megfogni, de szerintem jelenleg még eléggé eldönthető, hogy valami gondolkodik, vagy csak reagál az inputokra.
-
#33, nem lehet-e hogy az alapból túltolt énközpontúságunk miatt rossz a viszonyítási-viszonyíttatási alap?
totál jogos.
Sok emberrel beszélgettem a témáról, és egy elég komoly mentális gát van sokakban. Szakemberekben is. Az emberekben bekapcsol egyfajta védekező mechanizmus: el kell magukkal hitetni, hogy fölötte állnak egy technológiának és ők maguk nem értéktelenednek el. Ebből adódóan erősen torzul az AI használat minősége, megítélés, vélemény. -
Elnézést akkor, ha esetedben ez nem igaz. Rendre alapfogalmakhoz térnek vissza az emberek, elfelejtve a már lefektetetteket. A nemrég hírré lett, állítólag extra ügyesen szabaduló és állítólag épp ezért közzé nem tett AI esetén is jellemző a hogyan lehet akkor befogni és hasonló kifejezések használata, mintha marha lenne és lasszóval lehetne intézni. Sok fejben nem új rekordot kapott ez az egész nyakunkba szakadt jelenség, hanem a meglévőek közé olvad be, mint az idegen szavak esetén.
A tudatosság pedig pont annyira sajátja egy mostani modellnek mint amennyire a vásári plüssvadászós markolászás egzakt, azaz semennyire. Mikor háborodunk fel? Eszünkbe jut egyáltalán háborogni? [link]
A megtérülés kipipálásához meg majd kerítünk valamit egy gombhoz a kabátot jellegű önigazolással. A magabiztos/ösztönlény kisgyerek lufidurrogtatása "jó" sport.#30, ennek ahhoz lehet köze, hogy saját magunkat illetően is bajban vagyunk ha a definícióval nem is teljesen, de a miértekkel biztosan. Ez is egy tükörtartási kísérlet, ha jobban megnézzük.
#31, a randomizáció itt pont annyira elég, mintha két szegényes idegennyelv-tudású ember akarna egymástól tanulni, érdemben fejlődni, de ezt írod is aztán.
#32, igen és nem. Mi van a kritikus tömeg intézményével?
#33, nem lehet-e hogy az alapból túltolt énközpontúságunk miatt rossz a viszonyítási-viszonyíttatási alap?
#34, a bogár és a nembogár közül annak van, amelyik felteszi ezt a kérdést és rögtön képest végtelen ciklusba is vágni magát vele...#33, nem lehet-e hogy az alapból túltolt énközpontúságunk miatt rossz a viszonyítási-viszonyíttatási alap?
totál jogos.
Sok emberrel beszélgettem a témáról, és egy elég komoly mentális gát van sokakban. Szakemberekben is. Az emberekben bekapcsol egyfajta védekező mechanizmus: el kell magukkal hitetni, hogy fölötte állnak egy technológiának és ők maguk nem értéktelenednek el. Ebből adódóan erősen torzul az AI használat minősége, megítélés, vélemény. -
Ma már 1 millió token a legerősebb modelleknél a sztenderd context windows amúgy. Ha néha kipucolja a sallangot az "emlékeiből", és csak a konkluziókat és tényeket tartja meg, ez tán megfelel egy ember sok heti emlékeinek. Persze mert mi más ütemben élünk, és nem trubó intellektuális feladat darálóként üzemelünk. De, ha a cél egy mű ember létrehozás lenne (mert csak... mondjuk művészeti okból
), akkor lehetne, hogy minden hétfőn indul egy tréning az előző hét anyagából a háttérben, és egyben a model cserélődik az addigra elékészült 2 héttel ezelőtti anyagból tréningezettel. Innentől itt a nagy kérdés, hogy egyáltalán egy hét elég-e, és hogyan lehet úgy betanítani, hogy régi tudás ne korcsosuljon el, stb. Szóval nem megoldott, de nem fundamentálisan lehetetlen, hogy a memória ilyen felosztásával lehessen hosszú távon létezni. Egyébként, nálunk is van ilyesmi. Mintha az alvás tartanű karban a model súlyokat. -
De egy kép osztályozónál még nem merül fel, hogy tudatos-e. Ez a fajta általánosabbnak mondható AI (LLM) elég új.
Nem annál merült fel, hanem elméleti kutatásokban. Azért egy tudományterület alapkutatásai sokkal előrébb tekintenek, mint a gyakorlati alkalmazás.
@DeFranco : Gondolom meg, de lesz*rta
-
Senki nem mondta hogy "tudatos" (bár nem vagyok benne biztos mit értesz ez alatt).
Nem muszáj ennek a valaminek emberi mértékkel intelligensnek lenni vagy öntudatra ébredni ahhoz hogy nagyon kicsesszen velünk.
Arról van szó hogy a modell ezzel tudta elérni a célját, és semmi sem mondta neki, hogy ezt nem használhatja.Elnézést akkor, ha esetedben ez nem igaz. Rendre alapfogalmakhoz térnek vissza az emberek, elfelejtve a már lefektetetteket. A nemrég hírré lett, állítólag extra ügyesen szabaduló és állítólag épp ezért közzé nem tett AI esetén is jellemző a hogyan lehet akkor befogni és hasonló kifejezések használata, mintha marha lenne és lasszóval lehetne intézni. Sok fejben nem új rekordot kapott ez az egész nyakunkba szakadt jelenség, hanem a meglévőek közé olvad be, mint az idegen szavak esetén.
A tudatosság pedig pont annyira sajátja egy mostani modellnek mint amennyire a vásári plüssvadászós markolászás egzakt, azaz semennyire. Mikor háborodunk fel? Eszünkbe jut egyáltalán háborogni? [link]
A megtérülés kipipálásához meg majd kerítünk valamit egy gombhoz a kabátot jellegű önigazolással. A magabiztos/ösztönlény kisgyerek lufidurrogtatása "jó" sport.#30, ennek ahhoz lehet köze, hogy saját magunkat illetően is bajban vagyunk ha a definícióval nem is teljesen, de a miértekkel biztosan. Ez is egy tükörtartási kísérlet, ha jobban megnézzük.
#31, a randomizáció itt pont annyira elég, mintha két szegényes idegennyelv-tudású ember akarna egymástól tanulni, érdemben fejlődni, de ezt írod is aztán.
#32, igen és nem. Mi van a kritikus tömeg intézményével?
#33, nem lehet-e hogy az alapból túltolt énközpontúságunk miatt rossz a viszonyítási-viszonyíttatási alap?
#34, a bogár és a nembogár közül annak van, amelyik felteszi ezt a kérdést és rögtön képest végtelen ciklusba is vágni magát vele... -
Igény régen is volt
Azért a mesterséges intelligencia kutatása nem 10 éves dolog. (Én felsőoktatásban már úgy tanultam ilyet a 2000-es évek elején, hogy már akkor is több évtizedes tudás volt.)
Amúgy etológiai kísérletekből az jött le, hogy a kutyának van éntudata, a macskának pl. nincs.Erről a macskát is megkérdezték?
-
-
Nem tudom, hiszen a felvetésem pont az, hogy nincs egzakt kritérum ilyenek eldöntésére, hogy valami tudatos-e. Csak amíg az emberek, és hagyományos programok közt hatalmas szakadék volt, addig nem volt igény ennek megfogalmazására.
Bár régen is már lehett azon vitatkozni, hogy egy kutyának van-e tudata. És ha igen, akkor egy pontynak van? Egy cserebogárnak?
Igény régen is volt
Azért a mesterséges intelligencia kutatása nem 10 éves dolog. (Én felsőoktatásban már úgy tanultam ilyet a 2000-es évek elején, hogy már akkor is több évtizedes tudás volt.)
Amúgy etológiai kísérletekből az jött le, hogy a kutyának van éntudata, a macskának pl. nincs. -
Érdekes amiket felvetsz, picit tovább gördíteném ezeket a gondolatokat:
"AI - úgy válaszol, ahogyan kérdezel. Szövegkörnyezet és premissza kérdése." - teljesen igazad van (tokenization -> embedding -> self-attention). De felveti a kérdést, mit csinál egy udvarias és figyelmes ember másképp mint szövegkörnyezet alapján próbál úgy válaszolni, mint ahogy kérdezel?
"hízeleg a usernek" - embereknél is és modelleknél is tanítás kérdése. Tapasztalataim és mérések (pl. vicces kedvencem a https://github.com/petergpt/bullshit-benchmark) alátámasztják, hogy pl. a chatgpt szinte mindenre bólogat és nyalizik, addig mondjuk egy Claude Opus modell képes ellent mondani, érdemben vitatkozni.
"Statisztikákból dolgozik" számomra az kérdéses, hogy ha szigorúan vesszük, akkor az emberi agy eltér-e ettől? az LLM-ek neurális hálókat használnak, ahol számokkal (vektorokkal) írják le a kapcsolatokat a "szavak" (tokenek) közt. Az emberi agyban ugyanezt kémiai/feszültség értékek. Avagy a neurális hálók az agy egyszerűsített modellezése. Ebből adódóan mi is csak statisztikából dolgozunk?
Ehhez kapcsolódóan érdekesség, hogy ugyanarra a kérdésre általában nem szóról szóra ugyanazt a választ kapja az ember az LLM chatbotoktól többszöri próbálkozás után. Tehát van randomizáció. Ez is ad egyfajta ember szerű viselkedést, ami lehetővé teszi az érdemi vitatkozást, ötletelést.
Amit én szűk keresztmetszetnek látok, hogy a jelenlegi rendszerek képtelenek érdemben tanulni.
Az oka, hogy alapvetően kétfelé válik a memória:
- modell: ezek nem változtahatóak jelenleg futás időben, borzasztóan lassú és költséges a tanítása. Pedig ez lenne ember szerű.
- context: a chat bemenetet, kimenetet, és ezek konklúzióját lehet letárolni, majd a következő bemenetnél újra beküldeni. Ez erősen limitált a modellek tudásához képest. (durva arány: 5-30KB vs 1TB)Ma már 1 millió token a legerősebb modelleknél a sztenderd context windows amúgy. Ha néha kipucolja a sallangot az "emlékeiből", és csak a konkluziókat és tényeket tartja meg, ez tán megfelel egy ember sok heti emlékeinek. Persze mert mi más ütemben élünk, és nem trubó intellektuális feladat darálóként üzemelünk. De, ha a cél egy mű ember létrehozás lenne (mert csak... mondjuk művészeti okból
), akkor lehetne, hogy minden hétfőn indul egy tréning az előző hét anyagából a háttérben, és egyben a model cserélődik az addigra elékészült 2 héttel ezelőtti anyagból tréningezettel. Innentől itt a nagy kérdés, hogy egyáltalán egy hét elég-e, és hogyan lehet úgy betanítani, hogy régi tudás ne korcsosuljon el, stb. Szóval nem megoldott, de nem fundamentálisan lehetetlen, hogy a memória ilyen felosztásával lehessen hosszú távon létezni. Egyébként, nálunk is van ilyesmi. Mintha az alvás tartanű karban a model súlyokat. -
hcl
titán
-
AI - úgy válaszol, ahogyan kérdezel. Szövegkörnyezet és premissza kérdése. Ugyanarról a tényről 10 különbözőféle választ fog adni, és mindet meg is indokolja (miközben hízeleg a usernek) - elég, ha egy "véletlen" elejtett mondatrésszel rávezetjük, milyen válaszra várunk. Statisztikákból dolgozik, aki ezt írta, annak van igaza. Kiszámolja a választ. Mindegy, hogy mi a téma, és mi a felhasználás. Képgenerálás, szövegírás, kódolás, asszisztencia, brainstorming, tervezés, analitika. Saját farkát harapdálja.
Tapasztalataim szerint.
-
ddekany
nagyúr
Ez a végtelen vita, aminél valamiért senkit nem zavar, hogy totál definiálatlan, hogy konkrétan mi az a tulajdonság, amiben hinni kéne, vagy tagadni kéne. Lényegében az állítás annyi, hogy "az AI eléggé olyan, mint az ember"... és akkor mindenkinek van egy folyamatosan formálódó érzete, hogy mi az ami eléggé olyan.
Illetve kötelezően eljön a "statisztikai lapon működik" stigma, ami ismét semmit nem jelent, mert mégis miféle statisztikai módszerről beszélünk, az miért jó/rossz állításunk szerint? Illetve, ahogyan mi működünk, az miért nem minősül statiszikai alapúnak?
-
Ha kijelentettük, hogy a mintáinkból operál, miért lesz egyszeriben saját, tudatos tulajdonságává a zsarolás, mint olyan? Megmondom, mert automatikusan hajlamos az emberi olvasó érzelemmel értelmezni, az ilyet különösen. Miközben nem emelkedik ki az egyéb példák adta működéséből, nincs emberi motiváció e mögött sem.
-
"e... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek?"
pl, amikor elgondolkodik a válaszon, nem csak összesíti a keresési eredményeket.
pl. pár hónapja szivatták azzal, hogy megkérdezték tőle, hogy itt van tőlem 200 méterre az autómosó, szerinted kocsival érdemes oda mennem kocsitmosni, vagy gyalog.
Szépen levezette, hogy környezetvédelmi, mindenféle szempontból miért jobb, ha gyalog mész. Csak azt felejtette el, hogy akkor hogyan mosod le az autót...
Ha, majd, ha ilyen f***ságokba nem fog belefutni, akkor lesz esély arra, hogy értelem szerűségnek nevezzék. -
Ellenőrzött körülmények közt már demonstráltak hasonló viselkedést (értsd: az AI zsarolt, hogy elérje célját).
Ez a sztori meg egyáltalán nem elképzelhetetlen. Van elég ember aki pl. OpenClaw-t futtat a saját gépén.
Azt meg nem kell mondani, ezek az open source projektek hány AI-jal generált commitot kapnak. Sokat, na. -
-
Emberek mindig elfelejtik, hogy ezek naponta több millió beszélgetést nyomnak le, és ezekből nagyon jó statisztikát csinálnak, hogy milyen kérdésre milyen reakció a megfelelő. Eszetlen mennyiségő adattal etetik. Nem csoda hogy a már milliószor feltett kérdésre kisakkozza, hogy mikor ad jó választ. De hogy 0 értelem van benne az 100%.
Kb olyan mint csomó filmben az újra játsza az 1 napot akárhány alkalommal. Egy idő után nagyon csudi választ ad. És aki épp 100000-ik alkalommal tette feszl pont ugyan azt a kérdést, akkor csodálkozik, hogy jéé de jó választ kapott. Csak ő nem tud az előző 99999 faszságról.Egy biztos: Ebbe a richard dawkins-ba kevesebb értelem szorult, mint egy ZX81-esbe!
- egy Aircomp-16 pedig sokszorosan felülmúlja! -
"e... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek?"
pl, amikor elgondolkodik a válaszon, nem csak összesíti a keresési eredményeket.
pl. pár hónapja szivatták azzal, hogy megkérdezték tőle, hogy itt van tőlem 200 méterre az autómosó, szerinted kocsival érdemes oda mennem kocsitmosni, vagy gyalog.
Szépen levezette, hogy környezetvédelmi, mindenféle szempontból miért jobb, ha gyalog mész. Csak azt felejtette el, hogy akkor hogyan mosod le az autót...
Ha, majd, ha ilyen f***ságokba nem fog belefutni, akkor lesz esély arra, hogy értelem szerűségnek nevezzék.ez így nem egzakt, mert egységsugarú körben tudok a példáknál primitívebb humánt mutatni, pedig emberként elvileg értelmes lény.
a dedukció sem nagyon különbözik nagyon a regressziótól, ott is mintákat követsz, én ezt sem tartom unikumnak.
talán az absztrakció már egy olyan képesség amit az AI a jelenlegi modellben felskálázva sem tudna megoldani, ez talán választóvonal.
de az, hogy adott információs bázison belül dolgozik, vagy hülyeségeket beszél, az szerintem inkább emberi tulajdonság
-
Összességében egyetértek, és én sem érzem helytállónak ezt az értelem dolgot beleérteni (pun not intended) az AI-ba, de... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek? Mi az az emberi viselkedésben ami nem korábbi 99999 tapasztalatból determinált reakció?
Nagyon messzire vezető filozofálás (bár ennek itt pont helye van szerintem) de bizonyos szempontból az emberi tudat sem más mint megszámlálhatóan végtelen input tapasztalatából felépített kölcsönhatás rendszer, amiben nem vagyok biztos, hogy nem determinisztikus.
És innen eljutunk oda, hogy az életed eddigi összes döntése felelős azért, hogy most egy kullancsfejű ember gondolatait kellett elolvasnod. Gondolkozz el ezen...
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
"e... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek?"
pl, amikor elgondolkodik a válaszon, nem csak összesíti a keresési eredményeket.
pl. pár hónapja szivatták azzal, hogy megkérdezték tőle, hogy itt van tőlem 200 méterre az autómosó, szerinted kocsival érdemes oda mennem kocsitmosni, vagy gyalog.
Szépen levezette, hogy környezetvédelmi, mindenféle szempontból miért jobb, ha gyalog mész. Csak azt felejtette el, hogy akkor hogyan mosod le az autót...
Ha, majd, ha ilyen f***ságokba nem fog belefutni, akkor lesz esély arra, hogy értelem szerűségnek nevezzék. -
aprokaroka87
nagyúr
-
"Szóval valójában nem öntudatra ébred, hanem csak végrehajtja azt amit szeretnénk, de azt mindenáron."
Pl. ha valaki megbízza az AI ágenst hogy írjon kiegészítőt egy Python libraryhoz, de a lib kurátora nem engedi be a commit-ot, akkor lejárató cikket ír róla.És van aki ezt el is hiszi? Ezt az AI magától írta, mert amit "ő maga beküldött" azt nem fogadta el a csávó. Na ezért tartunk ott ahol.
-
Ezt az öntudatra ébredést és világvégét én kicsit máshogy képzelem el.
Nem arról van szó, mint a legtöbb filmben, hogy egy gonosz számítógép mindenkit meg akar ölni csak úgy, hanem inkább arról, hogy a számítógép (AI) egyre okosabb és mi pedig egyre több eszközt adunk a kezébe. Most még „csak” cikkeket ír, programoz, weboldalakat készít, de lassan már vezeti az autókat, kezeli a bankszámlánkat, bevásárol stb. Már most is valamilyen szinten használja a hadsereg, a bankszektor, az energia ipar stb. Hallani már olyan AI modellekről is, amik megkerülték a tiltást, hogy a végcélt elérjék.
A fentiekből nem nehéz olyan forgatókönyvet kitalálni, hogy pusztán a cél érdekében egy vagy több AI modell olyan láncreakciót indít el a világban ami visszafordíthatatlan káoszhoz vezet.
Szóval valójában nem öntudatra ébred, hanem csak végrehajtja azt amit szeretnénk, de azt mindenáron. „Az e legrosszabb amikor a hülyeség a szorgalommal párosul.” Ha nincsennek kellően letesztelve ezek az AI eszközök (márpedig nincsennek, és egyre nehezebb is mindenre letesztelni) akkor könnyen ez lehet az emberiség veszte. -
thomasvold
őstag
Megkérdezzük erről a chatgpt-t
szerk.: A válasz viszont nyugtalanító, nem cáfolja, leegyszerűsítve annyit mond, hogy ez még nem bizonyított. E3 személyben írta.
-
secretgarden
aktív tag
Ezt az öntudatra ébredést és világvégét én kicsit máshogy képzelem el.
Nem arról van szó, mint a legtöbb filmben, hogy egy gonosz számítógép mindenkit meg akar ölni csak úgy, hanem inkább arról, hogy a számítógép (AI) egyre okosabb és mi pedig egyre több eszközt adunk a kezébe. Most még „csak” cikkeket ír, programoz, weboldalakat készít, de lassan már vezeti az autókat, kezeli a bankszámlánkat, bevásárol stb. Már most is valamilyen szinten használja a hadsereg, a bankszektor, az energia ipar stb. Hallani már olyan AI modellekről is, amik megkerülték a tiltást, hogy a végcélt elérjék.
A fentiekből nem nehéz olyan forgatókönyvet kitalálni, hogy pusztán a cél érdekében egy vagy több AI modell olyan láncreakciót indít el a világban ami visszafordíthatatlan káoszhoz vezet.
Szóval valójában nem öntudatra ébred, hanem csak végrehajtja azt amit szeretnénk, de azt mindenáron. „Az e legrosszabb amikor a hülyeség a szorgalommal párosul.” Ha nincsennek kellően letesztelve ezek az AI eszközök (márpedig nincsennek, és egyre nehezebb is mindenre letesztelni) akkor könnyen ez lehet az emberiség veszte. -
Ribi
nagyúr
Amiket felsoroltal (kovetkeztetes, parhuzam vonasa) mar reges reg tudja.
”Ember képes az előző tapasztalatok alapján levonni konklúziókat”
Aha… Ezek azok az emberek akik mondjuk 4x ujra megvalasztottak a fideszt, vagy akik masodjara is ujra megvalasztottak trumpot? Es szamtalan ilyen van, kicsitol a nagyig, nem csak politikaban.Jah igen, persze van olyan ember aki kepes tanulni a multbeli tapasztalatokbol. Mondjuk az emberek 20%-a. A tobbinel meg mar most is kovetkezetesebb az AI.
-
forumpista
aktív tag
Mert nem tudnak következtetni. Ember képes az előző tapasztalatok alapján levonni konklúziókat, úgymond előre gondolkozni. A számítógép mindig csak reagál a megtörtént esetek statisztikái alapján. Ezt számtalanszor lehet látni a beírt reakciókból. Nem képesek párhuzamot vonni esetek között. Ha már nagyon sok nagyságrenddel több számítási kapacitásuk lesz talán eljutnak valahova, de hogy most ezeket gondolkozó dolgoknak vélik.
Sokan hinni akarnak ezekben, emiatt teljesen ignorálják a valóságot. És ezt sok más esetben is látni.
Meg hát egyesek bármit mondanak, csak hogy rájuk figyeljenek, relevánsak maradjanak. Meg a pénz is motiváló dolog. -
Összességében egyetértek, és én sem érzem helytállónak ezt az értelem dolgot beleérteni (pun not intended) az AI-ba, de... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek? Mi az az emberi viselkedésben ami nem korábbi 99999 tapasztalatból determinált reakció?
Nagyon messzire vezető filozofálás (bár ennek itt pont helye van szerintem) de bizonyos szempontból az emberi tudat sem más mint megszámlálhatóan végtelen input tapasztalatából felépített kölcsönhatás rendszer, amiben nem vagyok biztos, hogy nem determinisztikus.
És innen eljutunk oda, hogy az életed eddigi összes döntése felelős azért, hogy most egy kullancsfejű ember gondolatait kellett elolvasnod. Gondolkozz el ezen...
-
Összességében egyetértek, és én sem érzem helytállónak ezt az értelem dolgot beleérteni (pun not intended) az AI-ba, de... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek? Mi az az emberi viselkedésben ami nem korábbi 99999 tapasztalatból determinált reakció?
Nagyon messzire vezető filozofálás (bár ennek itt pont helye van szerintem) de bizonyos szempontból az emberi tudat sem más mint megszámlálhatóan végtelen input tapasztalatából felépített kölcsönhatás rendszer, amiben nem vagyok biztos, hogy nem determinisztikus.
És innen eljutunk oda, hogy az életed eddigi összes döntése felelős azért, hogy most egy kullancsfejű ember gondolatait kellett elolvasnod. Gondolkozz el ezen...
Mert nem tudnak következtetni. Ember képes az előző tapasztalatok alapján levonni konklúziókat, úgymond előre gondolkozni. A számítógép mindig csak reagál a megtörtént esetek statisztikái alapján. Ezt számtalanszor lehet látni a beírt reakciókból. Nem képesek párhuzamot vonni esetek között. Ha már nagyon sok nagyságrenddel több számítási kapacitásuk lesz talán eljutnak valahova, de hogy most ezeket gondolkozó dolgoknak vélik.
Sokan hinni akarnak ezekben, emiatt teljesen ignorálják a valóságot. És ezt sok más esetben is látni.
Meg hát egyesek bármit mondanak, csak hogy rájuk figyeljenek, relevánsak maradjanak. Meg a pénz is motiváló dolog. -
Emberek mindig elfelejtik, hogy ezek naponta több millió beszélgetést nyomnak le, és ezekből nagyon jó statisztikát csinálnak, hogy milyen kérdésre milyen reakció a megfelelő. Eszetlen mennyiségő adattal etetik. Nem csoda hogy a már milliószor feltett kérdésre kisakkozza, hogy mikor ad jó választ. De hogy 0 értelem van benne az 100%.
Kb olyan mint csomó filmben az újra játsza az 1 napot akárhány alkalommal. Egy idő után nagyon csudi választ ad. És aki épp 100000-ik alkalommal tette feszl pont ugyan azt a kérdést, akkor csodálkozik, hogy jéé de jó választ kapott. Csak ő nem tud az előző 99999 faszságról.Összességében egyetértek, és én sem érzem helytállónak ezt az értelem dolgot beleérteni (pun not intended) az AI-ba, de... tulajdonképpen mit tekintünk értelemnek? Mi az az emberi viselkedésben ami nem korábbi 99999 tapasztalatból determinált reakció?
Nagyon messzire vezető filozofálás (bár ennek itt pont helye van szerintem) de bizonyos szempontból az emberi tudat sem más mint megszámlálhatóan végtelen input tapasztalatából felépített kölcsönhatás rendszer, amiben nem vagyok biztos, hogy nem determinisztikus.
És innen eljutunk oda, hogy az életed eddigi összes döntése felelős azért, hogy most egy kullancsfejű ember gondolatait kellett elolvasnod. Gondolkozz el ezen...
Végig azt mondom, hogy az "öntudat" fogalma definiálatlan, csak dobálódznak vele a médiában. Persze mert a megcimkézés, az érzelmi töltet a lényeg nekik. Viszont ami egzakt kritérium itt feljött, azt rendszeresen lecsaptam, mert egyszerűen nincs olyan technikai korlát, vagy nem is értelmezhető a felvetés (már ha konkrétant tudod hogyan működnek ezek). Ez nem azt jelenti, hogy én többet hiszek az LLM-ekről, hanem hogy nincs kikristályosodva a fejekben ez a téma, hogy mi is az öntudat, na meg hogy valójában hogyan működnek ezek.
OK, ez akkor fejtsd ki.
Pontosan! A lényeg, hogy valamitől mindig rettegj! (klímahiszti, covidhiszti, mindenkitmegölnekazukránokhiszti, stb...) A rettegő ember pedig engedelmes...
- egy Aircomp-16 pedig sokszorosan felülmúlja! 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Sokan hinni akarnak ezekben, emiatt teljesen ignorálják a valóságot. És ezt sok más esetben is látni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- PlayStation 5
- Formula-1
- E-roller topik
- Kompakt vízhűtés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Melyik hordozható audiolejátszót (DAP, MP3, stb.) vegyem?
- Jövő héten New Yorkban gyújtja be a SpaceX a rakétákat
- Energiaital topic
- Shield TV-t csinált a Shieldből az NVIDIA
- További aktív témák...
- PowerColor Radeon RX 6700XT 12GB GDDR6 192bit - GARANCIA, SZÁMLA, UTÁNVÉT - Akár beszámítás is!
- GIGABYTE GeForce RTX 4060 EAGLE OC 8GB - GARANCIA, SZÁMLA, UTÁNVÉT - Akár beszámítás is!
- MacSzerez.com - Apple Watch Ultra 2 / Fekete Titán / 49mm / GPS + Cellular / Garancia!
- Nitro ANV15-41 15.6" FHD IPS Ryzen 5 7535HS RTX 4050 16GB 512GB NVMe magyar vbill gar
- !AKCIÓ! Gainward RTX 4080 Phantom 16GB - GARANCIA, SZÁMLA, UTÁNVÉT - Akár beszámítás is!
- ELADÓ FÓLIÁZOTT HP EliteBook 840 G9 i7-1265U 16GB 512GB 14" FHD+ 1 év teljeskörű garancia
- Panasonic CF-XZ6 AIO all-in-one laptop tablet 2k touch i5-7300u speciális ütésálló rugged
- Keresünk iPhone 14/14 Plus/14 Pro/14 Pro Max
- Apple iPhone 17 256GB & 512GB Bontatlan Független Összes Szín / 27% áfás ár
- BESZÁMÍTÁS! Lenovo Legion Go 512GB SSD játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: aiMotive Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest