Miért olyan nagy probléma a SteamOS-nek támogatni minden GPU-t?

Legfrissebb anyagok

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD témák

LOGOUT témák

Új hozzászólás Aktív témák

#17903017 törölt tag

#22 jún. 30., 08:47:31

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

#17903017

törölt tag

2026 végén, legkésőbb 2027 elején jön a SteamOS-hez nvidia vga támogatás. [link]
Beta szintjén pár hónap múlva elérhető.
Joci10 őstag

#21
#18 .LnB
jún. 26., 03:54:56

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Joci10

őstag

#18 .LnB

#18 .LnB
Ez ám a siker receptje.: Fogd a màsodhegedűs VGA gyártót, add hozzá a màsodhegedűs operációs rendszer alapot, de tetejébe még ezt az operációs renszert is szűkítd le addig, amíg csak egy igen picike kis szűk, de elvakult réteg tudja majd hasznàlni.

Ez ám a gondolkodás receptje. Gőze sincs róla, mi van, de szidni értelmetlenül is tud valakit (sőt, valakiket). Már megérte hozzászólni...
Egon nagyúr

#20
#18 .LnB
jún. 25., 13:39:56

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Egon

nagyúr

#18 .LnB

#18 .LnB
Ez ám a siker receptje.: Fogd a màsodhegedűs VGA gyártót, add hozzá a màsodhegedűs operációs rendszer alapot, de tetejébe még ezt az operációs renszert is szűkítd le addig, amíg csak egy igen picike kis szűk, de elvakult réteg tudja majd hasznàlni.

Amilyen szar lett a Windows 11, hacsak az MS nem tér magához nagyon hamar (aminek egyelőre (?) nulla jele látható), akár még sikeres is lehet valamilyen szinten.
ben2 senior tag

#19
#16 Dester31
jún. 24., 20:53:11

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#16 Dester31

#16 Dester31
De pont az lenne a lényeg a SteamOS-nél, hogy ne csak AMD-s kézikonzolokon fusson, hanem - értsd jól - bármilyen gépen. És akkor ezek után nézd meg a Steam statisztikákat, hogy hogy áll az NVidia, az AMD és az Intel.
Ha a hardcore gamereket is meg tudnák fogni, az zseniális lenne. Ehhez jobb hardvertámogatottság kell, és a kernel anticheatet valahogy megoldani. A "konzolos élmény" PC játékoknál is a küszöbön van - a Steam Machine ha nem is árban vagy hardveres képességekben ultrakompetens versenyző, de filozófiában végre berúgja az ajtót, és én ezt vártam már régóta.

A kernel anticheat egy durva biztonsági rés, ami a Windowsnál belefér, normális oprendszereknél meg nem. Igazából a játék fejlesztőket kellene végre leszoktatni róla, nem másokat is belekényszeríteni.
.LnB titán

#18 jún. 24., 16:47:20

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

.LnB

titán

Ez ám a siker receptje.: Fogd a màsodhegedűs VGA gyártót, add hozzá a màsodhegedűs operációs rendszer alapot, de tetejébe még ezt az operációs renszert is szűkítd le addig, amíg csak egy igen picike kis szűk, de elvakult réteg tudja majd hasznàlni.
CPT.Pirk Jómunkásember

#17
#16 Dester31
jún. 24., 16:41:25

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

CPT.Pirk

Jómunkásember

#16 Dester31

#16 Dester31
De pont az lenne a lényeg a SteamOS-nél, hogy ne csak AMD-s kézikonzolokon fusson, hanem - értsd jól - bármilyen gépen. És akkor ezek után nézd meg a Steam statisztikákat, hogy hogy áll az NVidia, az AMD és az Intel.
Ha a hardcore gamereket is meg tudnák fogni, az zseniális lenne. Ehhez jobb hardvertámogatottság kell, és a kernel anticheatet valahogy megoldani. A "konzolos élmény" PC játékoknál is a küszöbön van - a Steam Machine ha nem is árban vagy hardveres képességekben ultrakompetens versenyző, de filozófiában végre berúgja az ajtót, és én ezt vártam már régóta.

Igen, tisztában vagyok ezekkel, meg az nVidia kártyák részesedésével is.
Azt nem látom a most megjelent hírekben, hogy mit is jelent a nVidiával együttműködés, az nvk fejlesztését tolnák meg, vagy valami módon a gyári zárt drivert? Mert ez utóbbi számomra furcsán hatna az "openszorsz pápa" cégétől.
De egyébként ha PC-n raksz egy Bazzite-ot az akár nVidiás gépedre, szinte tök ugyanazt kapod mint SteamOS-el.
Dester31 tag

#16
#14 CPT.Pirk
jún. 24., 16:07:25

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Dester31

tag

#14 CPT.Pirk

#14 CPT.Pirk
Szóval azt mondod, hogy beengednék a zárt drivert, ha amúgy jól működne? Szükségük van nekik az nVidiára? Mostanában az összes ilyen kézi PC-ben AMD hardver van.

De pont az lenne a lényeg a SteamOS-nél, hogy ne csak AMD-s kézikonzolokon fusson, hanem - értsd jól - bármilyen gépen. És akkor ezek után nézd meg a Steam statisztikákat, hogy hogy áll az NVidia, az AMD és az Intel.
Ha a hardcore gamereket is meg tudnák fogni, az zseniális lenne. Ehhez jobb hardvertámogatottság kell, és a kernel anticheatet valahogy megoldani. A "konzolos élmény" PC játékoknál is a küszöbön van - a Steam Machine ha nem is árban vagy hardveres képességekben ultrakompetens versenyző, de filozófiában végre berúgja az ajtót, és én ezt vártam már régóta.
Abu85 HÁZIGAZDA

#15
#14 CPT.Pirk
jún. 24., 10:53:20

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Abu85

HÁZIGAZDA

#14 CPT.Pirk

#14 CPT.Pirk
Szóval azt mondod, hogy beengednék a zárt drivert, ha amúgy jól működne? Szükségük van nekik az nVidiára? Mostanában az összes ilyen kézi PC-ben AMD hardver van.

Persze, semmi gondja nem lenne ezzel a Valve-nak, ha működne. Csak az az évtizedes tapasztalat, hogy a zárt kernelmodulokkal sok a nyűg. Tehát nyilván a Valve a nyílt kernelmodulokban gondolkodik, de nem valamiféle magas szintű tervezési filozófia miatt, amit sokan nem érthetnek, hanem csak azért, mert ez szokott működni.
Mivel a SteamOS-ből szabadon telepíthető rendszert szeretnének csinálni, így alapvetően jó lenne, ha működne minden gyártóval. Ettől még a saját hardvereiket terveztethetik AMD-vel.
Egyébként nincs az összes PC-s kézikonzolban AMD hardver, csak a PC-s kézikonzolok piacának egy fura jellegzetessége, hogy gyakorlatilag az összes eladott gép 93%-át három gyártó adja, a Valve, az ASUS és a Lenovo. Erről szó volt a Computexen, és emiatt olyan nehéz ide betörni, mert telítődött a piac. Na most ez a három gyártó csak az AMD-től rendel. Aztán van még további két tucat gyártó, amelyek már rendelnek nem AMD-s platformot is, de ők összesen a maradék 7%-os részesedésen osztoznak.
CPT.Pirk Jómunkásember

#14
#13 Abu85
jún. 24., 10:45:43

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

CPT.Pirk

Jómunkásember

#13 Abu85

#13 Abu85
Pedig nagyrészt a zárt kernelmodulok a problémák. Ha nem lennének kompatibilitási gondjai, akkor a Valve-ot nem érdekelné, hogy zárt. De mivel ezernyi hacknek a hackjével hackelik meg, hogy időnként valahogyan működjön, egy rakás hibát generál.

Szóval azt mondod, hogy beengednék a zárt drivert, ha amúgy jól működne? Szükségük van nekik az nVidiára? Mostanában az összes ilyen kézi PC-ben AMD hardver van.
Abu85 HÁZIGAZDA

#13
#2 CPT.Pirk
jún. 24., 10:43:17

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Abu85

HÁZIGAZDA

#2 CPT.Pirk

#2 CPT.Pirk
Nem hiszem, hogy pusztán a Gamescope stabil működése és fejlesztése miatt nem lehetne a zárt nVidia drivert használni.
Hanem egyszerűen nem összeegyeztethető a zárt gyártói driver blob a Valve szabad szoftver filozófiájával és ezért kényszerült rá a nVidia a nyílt(abb) megoldások fejlesztésére, de ott meg több év lemaradásban van a konkurensek megoldásaihoz képest.

Pedig nagyrészt a zárt kernelmodulok a problémák. Ha nem lennének kompatibilitási gondjai, akkor a Valve-ot nem érdekelné, hogy zárt. De mivel ezernyi hacknek a hackjével hackelik meg, hogy időnként valahogyan működjön, egy rakás hibát generál.
Shyciii veterán

#12
#1 vérjancsika
jún. 24., 10:28:55

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Shyciii

veterán

#1 vérjancsika

#1 vérjancsika
Őszintén szólva, vicc ez az egész.
Ha valaki hozzáértő végigolvassa az "érveket", akkor annyit lát belőle, hogy az egész "linux gaming" egy nagy tákolmány. Mi köze pl. a kompozitornak a gpu-hoz? Ha van hozzá driver, akkor a kompozitor is azt használja, mert az egy felsőbb szintű layer. Onnan kezdve, hogy van egy Vulkan driver, az összes OS komponens azt kellene hogy backendnek használja, beleértve a desktopot és az alkalmazásszintű renderinget. Stb.
És még a steamos-ben is manuálisan kell váltogatni a protonverziók között az egyes játékokhoz. Ebből az jön le, hogy a híres proton csak imitálni tudja a win32-t, a hatékonysághoz már játék- és helyzetfüggő hackelések szükségesek. Ami nem csoda, hiszen a proton sem tudja a win32-t teljes hatékonyságában implementálni, mivel a win32-nek vannak olyan részei, amelyek erősen az NT kernel egyes feature-eire építenek (pl. a user mode APC-k). Ezek nagy része a játékokban persze nincs kihasználva, de ha valahol mégis előjön egy ilyen (vagy csak egy hasonló), akkor oda a háttérben vélheően már egy konfig opció kell proton-szinten, vagy akár build-szinten. A régi (nem az új) szoftverekkel kapcsolatban hasonló probléma van Windowson belül is, de ott legalább egy beépített adatbázisból, automatikusan dolgozik a compatibility layer, és csak végső esetben kell manuálisan hackelni a compatibility administratorból. De hogy ugyanezt miért nem tudják megoldani egy olyan OS-ben, ami pont a játékok köré épül...
A lényeg, hogy ez az egész nem egy szép egységes architektúra érezetét kelti, csak egy folyamatosan tákolt valamijét. Ahol az egyes játékok akár azért is futnak gyorsabban, mint windows-on, mert a translation layer implementációjának a felét ki lehet hagyni. Gyakorlati tapasztalat, hogy a játékok többsége meglehetősen alapszinten használja az egyes grafikus API-kat, és ha már az alap meg van írva, akkor a játék is fut. Viszont az ellenkezője is következik belőle: protonos környezetet új alkalmazás írására pont emiatt véletlenül sem szabad választani, referenciának meg végképp nem.

Aham. Az írásodat olvasva (és utána a kommentjeidet is) tisztán látszik, hogy nem csak hogy hozzá-nem-értő vagy, de borzalmasan tudatlan és előítéletes is. "Hálistennek" te mondod meg a tutit.
Sidorovich senior tag

#11
#10 vérjancsika
jún. 24., 10:26:54

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Sidorovich

senior tag

#10 vérjancsika

#10 vérjancsika
A LTT-s videókat ténynek vehetjük, semmiféle "szakmai" képbekerülés nincs velük kapcsolatban.
1) ott volt a nagy protonlista
2) a frame-spike-ok is megjelentek valamelyik játékkal, az biztos a 21. volt
Gondolom te ilyen Linux kernel maintainer lehetsz, azért vagy ezzel ennyire magabiztosan képben.
Te viszont nem vagy az, ezért marad az, hogy "biztos ez a lehető legjobb dolog", mert az egész világ azon fut.
De ugye pont ezért mondtam, hogy a linux kritizálhatatlan. Ellentétben pl. a windózzal, ahol ha valami szar, akkor az összes fórumozó hirtelen rendszerprogramozóvá válik, és megszagérti, hogy milyen szar a kódja. Amibe még életében bele sem debuggolt.

Te viszont nem vagy az
Te az vagy?
Én nem, de használom munkában (szoftverfejlesztés, tudod, nagyvállalati környezetben, ahol Linux alapú contanerekben fut a rendszer amit fejlesztünk, Linux alapú k8s worker node-okon, évi 99,99%-os uptime-al, évente pár millió dolláros profitot termelve).
Úgy voltam vele, ha erre jó, nekem is elég lehet még itthon gamingre (az), de ezen kívül van Windows-os gépem és Macem is. Gyakorlatilag mind a 3 asztali OS-t használom naponta, aktívan. A tapasztalataim alapján amit idehánytál az első hsz-ben, egy értelmezhetetlen, légből kapott szósaláta, semmi köze a valósághoz, főleg nem kritika. Millió módon lehet kritizálni a Linuxot (is), de ez csak szánalmas trollkodás. Megfogadom a többi hozzászóló tanácsát (#3, #5), inkább hagyjuk, senki nem vesz komolyan. Menj vissza facebookra, vagy további jó vergődést itt, amíg te vagy egy moderátor meg nem unja.
vérjancsika kezdő

#10
#9 Sidorovich
jún. 24., 10:20:46

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

vérjancsika

kezdő

#9 Sidorovich

#9 Sidorovich
nyílt forrás szépsége, hogy nincsenek jól megtervezett interfészek, csak ad-hoc megoldások a "menjen valahogyra", maga a kernel is ilyen
Gondolom te ilyen Linux kernel maintainer lehetsz, azért vagy ezzel ennyire magabiztosan képben és osztod a sületlenségeidet. Tuti nem csak trollkodsz, ezzel a névvel, ranggal meg a kb. 40 hsz-eddel. Nyilvánvalóan az egész világ, ami a Linux kernelen működik (cloud, szerverek, containerek, beágyazott rendszerek, stb.), egy tákolt szarra van felépítve.
Ahhoz képest valamelyik videóban (talán Linus) látszik, hogy egy akkora Proton-verziós listát nyit le valahol a settingsben (steam machine), hogy a képernyőre alig fér ki.
Ott van az a lenyíló Proton lista, csak soha nem kellett választanom belőle, amikkel játszottam (kb. 20+ játék) mindegyik simán ment a PLAY gombra nyomás után, ráadásul Windows-al ellentétben rendes frame rate cap-el, random stuttering nélkül.
Mondjuk ha te a Linus Tech Tips alapján kerülsz képbe szakmai meg technikai dolgokkal kapcsolatban, de közben a Linux kernel interfészeiről akarsz nekünk itt magyarázni, nincs is több kérdésem.
Ahogy fent is írták, senki nem veszi komolyan a teljesen nyilvánvaló trollkodásod.

A LTT-s videókat ténynek vehetjük, semmiféle "szakmai" képbekerülés nincs velük kapcsolatban.
1) ott volt a nagy protonlista
2) a frame-spike-ok is megjelentek valamelyik játékkal, az biztos a 21. volt
Gondolom te ilyen Linux kernel maintainer lehetsz, azért vagy ezzel ennyire magabiztosan képben.
Te viszont nem vagy az, ezért marad az, hogy "biztos ez a lehető legjobb dolog", mert az egész világ azon fut.
De ugye pont ezért mondtam, hogy a linux kritizálhatatlan. Ellentétben pl. a windózzal, ahol ha valami szar, akkor az összes fórumozó hirtelen rendszerprogramozóvá válik, és megszagérti, hogy milyen szar a kódja. Amibe még életében bele sem debuggolt.
Sidorovich senior tag

#9
#7 vérjancsika
jún. 24., 10:06:53

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Sidorovich

senior tag

#7 vérjancsika

#7 vérjancsika
1) a felesleges/rossz munka is munka; a nyílt forrás szépsége, hogy nincsenek jól megtervezett interfészek, csak ad-hoc megoldások a "menjen valahogyra", maga a kernel is ilyen
2) nem hiszem azt, hogy bárki is komolyan fogja venni, márcsak azért sem, mert a linux kritizálhatatlan OS, az maga a tökély és kész, sokkal erősebb a fanfaktor és a vakhit
az első hozzászólóval ellentétben semmivel nem kell szórakozni, csak rányomok Steam-en a "PLAY"-re és megy (nem játszom multiplayer játékokkal, max. néha War Thunder, de annak még Linux natív kiadása is van )
Ahhoz képest valamelyik videóban (talán Linus) látszik, hogy egy akkora Proton-verziós listát nyit le valahol a settingsben (steam machine), hogy a képernyőre alig fér ki.

nyílt forrás szépsége, hogy nincsenek jól megtervezett interfészek, csak ad-hoc megoldások a "menjen valahogyra", maga a kernel is ilyen
Gondolom te ilyen Linux kernel maintainer lehetsz, azért vagy ezzel ennyire magabiztosan képben és osztod a sületlenségeidet. Tuti nem csak trollkodsz, ezzel a névvel, ranggal meg a kb. 40 hsz-eddel. Nyilvánvalóan az egész világ, ami a Linux kernelen működik (cloud, szerverek, containerek, beágyazott rendszerek, stb.), egy tákolt szarra van felépítve.
Ahhoz képest valamelyik videóban (talán Linus) látszik, hogy egy akkora Proton-verziós listát nyit le valahol a settingsben (steam machine), hogy a képernyőre alig fér ki.
Ott van az a lenyíló Proton lista, csak soha nem kellett választanom belőle, amikkel játszottam (kb. 20+ játék) mindegyik simán ment a PLAY gombra nyomás után, ráadásul Windows-al ellentétben rendes frame rate cap-el, random stuttering nélkül.
Mondjuk ha te a Linus Tech Tips alapján kerülsz képbe szakmai meg technikai dolgokkal kapcsolatban, de közben a Linux kernel interfészeiről akarsz nekünk itt magyarázni, nincs is több kérdésem.
Ahogy fent is írták, senki nem veszi komolyan a teljesen nyilvánvaló trollkodásod.
CPT.Pirk Jómunkásember

#8
#6 Dester31
jún. 24., 10:03:58

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

CPT.Pirk

Jómunkásember

#6 Dester31

#6 Dester31
Igen, sajnos néha vannak hibák. Nekem RTX5090 van a Bazzite mögött, és pl. Helldivers 2-ben marad egy keret az ablak körül, ahogy írtad, a HDR támogatás nem létezik CP2077-ben (egyébként jól fut), és vannak még kisebb hibák. Elalvós problémák nálam nincsenek. Nekem ezzel együtt egy pozitív élmény az egész, és ami játék működik, általában még jobban is fut, mint Windows alatt, ami meg egészen elképesztő. Például észrevettem, hogy Rocket League közben ha Discordon meg van osztva a kép, annyira minimális a késleltetés, hogy a túloldalon szinte realtime látszik-hallatszik a játék, ami Windows alatt sosem volt így.
Ha megérkezik a natív NVidia támogatás a linuxok alá, + egy stabil kernel cheat támogatás (néhány játékban már megy), na akkor izzadhat a Windows.
Viszont abszolút killer feature a SteamOS szundi módja, Steam Decken én is imádom, ez egy game changer. Viszont az asztalimon a sleep még Windows alatt is szar, úgyhogy hiába próbálok rá minden évben egyszer, hogy hátha már megjavították, mindig ki kell kapcsolnom.

HD2-ben az valami proton dolog, mert disztró független, másnál is van. De már csak a fele volt meg legutóbb a fehér 1-2 pixel keretnek balra fent.
A HDR meg egy olyan dolog, ami korábban nem is igazán létezett Linux disztrókon, ahhoz képest ami most rövid idő alatt összejött, az tök fasza.
Windows jellegű masszív kernel anticheat megoldások viszont szerintem sosem lesznek. Egyszerűen az OS nem eléggé zárt hozzá (szerencsére), valamelyik anticheat programozó beszélt erről mikor kérdezték, hogy miért tiltják ki a Linuxos játékosokat, talán az Apex Legendeseknél volt.
vérjancsika: az a proton lista a régebbi és az experimental verziókkal mindenkinél megvan a Steamben Linux alatt, azt használod amelyiket akarod. De jellemzően nem kell váltogatni.
vérjancsika kezdő

#7
#5 JKJ420
jún. 24., 10:01:03

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

vérjancsika

kezdő

#5 JKJ420

#5 JKJ420
"Őszintén szólva, vicc ez az egész."
Egy mondattal lesöpörted az asztalról sok okos ember sok évnyi munkáját. Komolyan azt hiszed, hogy ezután bárki is komolyan fogja venni amit írtál?

1) a felesleges/rossz munka is munka; a nyílt forrás szépsége, hogy nincsenek jól megtervezett interfészek, csak ad-hoc megoldások a "menjen valahogyra", maga a kernel is ilyen
2) nem hiszem azt, hogy bárki is komolyan fogja venni, márcsak azért sem, mert a linux kritizálhatatlan OS, az maga a tökély és kész, sokkal erősebb a fanfaktor és a vakhit
az első hozzászólóval ellentétben semmivel nem kell szórakozni, csak rányomok Steam-en a "PLAY"-re és megy (nem játszom multiplayer játékokkal, max. néha War Thunder, de annak még Linux natív kiadása is van )
Ahhoz képest valamelyik videóban (talán Linus) látszik, hogy egy akkora Proton-verziós listát nyit le valahol a settingsben (steam machine), hogy a képernyőre alig fér ki.
Dester31 tag

#6
#4 Sidorovich
jún. 24., 09:55:00

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Dester31

tag

#4 Sidorovich

#4 Sidorovich
Nekem ezügyben személyes tapasztalat is van az SFF gépemmel: Ryzen 7700, B650E, RTX 4070 egy LG OLED C2 TV-re kötve. Felraktam a Bazzite-ot, összességében meglepően simán működött, de 2 hiba volt:
- HDR a desktopon ugyan működött, de játékokban nem (pl. Cyberpunk esetében szürkén deaktivált volt a HDR bekapcsolása, nem érzékelte a HDR képes kijelzőt a játék)
- egy idő után, ha alvó módba ment a gép, vagy akár bekapcsolva maradt, csak tétlenség miatt lekapcsolta a kijelzőt, hiába ütöttem egeret billentyűzetet, fekete képernyő maradt, többé nem jött vissza a gép restart-ig
Próbáltam mindent (iGPU tiltása UEFI-ben, újratelepítés, stb.), nem volt jó, ment vissza a Windows. Ezek miatt váltottam idén RTX 4070-ről egy RX 9070-re. Most újra kipróbáltam a Bazzite-ot, tökéletesen működik minden:
- HDR a játékokban, ráadásul egyből jók a színek, nem kimosott, túlvilágosított, úgy néz ki mint PS5-ön kalibrálás után, nem kellett kalibrálni mint Windows-on
- nincs a fekete képernyős bug
- minden tökéletesen simán megy, a frame pacing meg a 60 FPS cap tökéletes, konzol szerű fluid élményt ad
- az első hozzászólóval ellentétben semmivel nem kell szórakozni, csak rányomok Steam-en a "PLAY"-re és megy (nem játszom multiplayer játékokkal, max. néha War Thunder, de annak még Linux natív kiadása is van )
Egy dolog miatt még lehet előnye, ha konkrétan hivatalosan tesztelt és támogatott hardveren fut a SteamOS: az alvó mód. Ezt még nem mertem kipróbálni desktop PC-n, hogy annyira stabil-e, mint Steam Deck-en, mert feltételezem ez függ az alaplap gyártótól (nálam ASUS), UEFI verziótól és annak beállításaitól, stb., gondolom nem kizárólag az OS old meg mindent, de majd Abu85 kijavít.
Steam Deck-en volt olyan játék, amit heteken át futott, sose léptem ki belőle, azzal küldtem alvó módba a gépet és 0 crash vagy hiba volt, egy éjszaka alatt meg merül kb. 2%-ot így. Ha ezt tudná hozni desktopon is a SteamOS (feltételezem Steam Machine esetében nem lesz gond), akkor meg is érkeztünk!

Igen, sajnos néha vannak hibák. Nekem RTX5090 van a Bazzite mögött, és pl. Helldivers 2-ben marad egy keret az ablak körül, ahogy írtad, a HDR támogatás nem létezik CP2077-ben (egyébként jól fut), és vannak még kisebb hibák. Elalvós problémák nálam nincsenek. Nekem ezzel együtt egy pozitív élmény az egész, és ami játék működik, általában még jobban is fut, mint Windows alatt, ami meg egészen elképesztő. Például észrevettem, hogy Rocket League közben ha Discordon meg van osztva a kép, annyira minimális a késleltetés, hogy a túloldalon szinte realtime látszik-hallatszik a játék, ami Windows alatt sosem volt így.
Ha megérkezik a natív NVidia támogatás a linuxok alá, + egy stabil kernel cheat támogatás (néhány játékban már megy), na akkor izzadhat a Windows.
Viszont abszolút killer feature a SteamOS szundi módja, Steam Decken én is imádom, ez egy game changer. Viszont az asztalimon a sleep még Windows alatt is szar, úgyhogy hiába próbálok rá minden évben egyszer, hogy hátha már megjavították, mindig ki kell kapcsolnom.
JKJ420 tag

#5
#1 vérjancsika
jún. 24., 09:40:20

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

JKJ420

tag

#1 vérjancsika

#1 vérjancsika
Őszintén szólva, vicc ez az egész.
Ha valaki hozzáértő végigolvassa az "érveket", akkor annyit lát belőle, hogy az egész "linux gaming" egy nagy tákolmány. Mi köze pl. a kompozitornak a gpu-hoz? Ha van hozzá driver, akkor a kompozitor is azt használja, mert az egy felsőbb szintű layer. Onnan kezdve, hogy van egy Vulkan driver, az összes OS komponens azt kellene hogy backendnek használja, beleértve a desktopot és az alkalmazásszintű renderinget. Stb.
És még a steamos-ben is manuálisan kell váltogatni a protonverziók között az egyes játékokhoz. Ebből az jön le, hogy a híres proton csak imitálni tudja a win32-t, a hatékonysághoz már játék- és helyzetfüggő hackelések szükségesek. Ami nem csoda, hiszen a proton sem tudja a win32-t teljes hatékonyságában implementálni, mivel a win32-nek vannak olyan részei, amelyek erősen az NT kernel egyes feature-eire építenek (pl. a user mode APC-k). Ezek nagy része a játékokban persze nincs kihasználva, de ha valahol mégis előjön egy ilyen (vagy csak egy hasonló), akkor oda a háttérben vélheően már egy konfig opció kell proton-szinten, vagy akár build-szinten. A régi (nem az új) szoftverekkel kapcsolatban hasonló probléma van Windowson belül is, de ott legalább egy beépített adatbázisból, automatikusan dolgozik a compatibility layer, és csak végső esetben kell manuálisan hackelni a compatibility administratorból. De hogy ugyanezt miért nem tudják megoldani egy olyan OS-ben, ami pont a játékok köré épül...
A lényeg, hogy ez az egész nem egy szép egységes architektúra érezetét kelti, csak egy folyamatosan tákolt valamijét. Ahol az egyes játékok akár azért is futnak gyorsabban, mint windows-on, mert a translation layer implementációjának a felét ki lehet hagyni. Gyakorlati tapasztalat, hogy a játékok többsége meglehetősen alapszinten használja az egyes grafikus API-kat, és ha már az alap meg van írva, akkor a játék is fut. Viszont az ellenkezője is következik belőle: protonos környezetet új alkalmazás írására pont emiatt véletlenül sem szabad választani, referenciának meg végképp nem.

"Őszintén szólva, vicc ez az egész."
Egy mondattal lesöpörted az asztalról sok okos ember sok évnyi munkáját. Komolyan azt hiszed, hogy ezután bárki is komolyan fogja venni amit írtál?
Sidorovich senior tag

#4 jún. 24., 09:39:02

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Sidorovich

senior tag

Nekem ezügyben személyes tapasztalat is van az SFF gépemmel: Ryzen 7700, B650E, RTX 4070 egy LG OLED C2 TV-re kötve. Felraktam a Bazzite-ot, összességében meglepően simán működött, de 2 hiba volt:
- HDR a desktopon ugyan működött, de játékokban nem (pl. Cyberpunk esetében szürkén deaktivált volt a HDR bekapcsolása, nem érzékelte a HDR képes kijelzőt a játék)
- egy idő után, ha alvó módba ment a gép, vagy akár bekapcsolva maradt, csak tétlenség miatt lekapcsolta a kijelzőt, hiába ütöttem egeret billentyűzetet, fekete képernyő maradt, többé nem jött vissza a gép restart-ig
Próbáltam mindent (iGPU tiltása UEFI-ben, újratelepítés, stb.), nem volt jó, ment vissza a Windows. Ezek miatt váltottam idén RTX 4070-ről egy RX 9070-re. Most újra kipróbáltam a Bazzite-ot, tökéletesen működik minden:
- HDR a játékokban, ráadásul egyből jók a színek, nem kimosott, túlvilágosított, úgy néz ki mint PS5-ön kalibrálás után, nem kellett kalibrálni mint Windows-on
- nincs a fekete képernyős bug
- minden tökéletesen simán megy, a frame pacing meg a 60 FPS cap tökéletes, konzol szerű fluid élményt ad
- az első hozzászólóval ellentétben semmivel nem kell szórakozni, csak rányomok Steam-en a "PLAY"-re és megy (nem játszom multiplayer játékokkal, max. néha War Thunder, de annak még Linux natív kiadása is van )
Egy dolog miatt még lehet előnye, ha konkrétan hivatalosan tesztelt és támogatott hardveren fut a SteamOS: az alvó mód. Ezt még nem mertem kipróbálni desktop PC-n, hogy annyira stabil-e, mint Steam Deck-en, mert feltételezem ez függ az alaplap gyártótól (nálam ASUS), UEFI verziótól és annak beállításaitól, stb., gondolom nem kizárólag az OS old meg mindent, de majd Abu85 kijavít.
Steam Deck-en volt olyan játék, amit heteken át futott, sose léptem ki belőle, azzal küldtem alvó módba a gépet és 0 crash vagy hiba volt, egy éjszaka alatt meg merül kb. 2%-ot így. Ha ezt tudná hozni desktopon is a SteamOS (feltételezem Steam Machine esetében nem lesz gond), akkor meg is érkeztünk!
xandrush0831 senior tag

#3
#1 vérjancsika
jún. 24., 09:37:05

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

xandrush0831

senior tag

#1 vérjancsika

#1 vérjancsika
Őszintén szólva, vicc ez az egész.
Ha valaki hozzáértő végigolvassa az "érveket", akkor annyit lát belőle, hogy az egész "linux gaming" egy nagy tákolmány. Mi köze pl. a kompozitornak a gpu-hoz? Ha van hozzá driver, akkor a kompozitor is azt használja, mert az egy felsőbb szintű layer. Onnan kezdve, hogy van egy Vulkan driver, az összes OS komponens azt kellene hogy backendnek használja, beleértve a desktopot és az alkalmazásszintű renderinget. Stb.
És még a steamos-ben is manuálisan kell váltogatni a protonverziók között az egyes játékokhoz. Ebből az jön le, hogy a híres proton csak imitálni tudja a win32-t, a hatékonysághoz már játék- és helyzetfüggő hackelések szükségesek. Ami nem csoda, hiszen a proton sem tudja a win32-t teljes hatékonyságában implementálni, mivel a win32-nek vannak olyan részei, amelyek erősen az NT kernel egyes feature-eire építenek (pl. a user mode APC-k). Ezek nagy része a játékokban persze nincs kihasználva, de ha valahol mégis előjön egy ilyen (vagy csak egy hasonló), akkor oda a háttérben vélheően már egy konfig opció kell proton-szinten, vagy akár build-szinten. A régi (nem az új) szoftverekkel kapcsolatban hasonló probléma van Windowson belül is, de ott legalább egy beépített adatbázisból, automatikusan dolgozik a compatibility layer, és csak végső esetben kell manuálisan hackelni a compatibility administratorból. De hogy ugyanezt miért nem tudják megoldani egy olyan OS-ben, ami pont a játékok köré épül...
A lényeg, hogy ez az egész nem egy szép egységes architektúra érezetét kelti, csak egy folyamatosan tákolt valamijét. Ahol az egyes játékok akár azért is futnak gyorsabban, mint windows-on, mert a translation layer implementációjának a felét ki lehet hagyni. Gyakorlati tapasztalat, hogy a játékok többsége meglehetősen alapszinten használja az egyes grafikus API-kat, és ha már az alap meg van írva, akkor a játék is fut. Viszont az ellenkezője is következik belőle: protonos környezetet új alkalmazás írására pont emiatt véletlenül sem szabad választani, referenciának meg végképp nem.

Törölhető a hozzászólásom, inkább hagyjuk..
CPT.Pirk Jómunkásember

#2 jún. 24., 09:24:59

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

CPT.Pirk

Jómunkásember

Nem hiszem, hogy pusztán a Gamescope stabil működése és fejlesztése miatt nem lehetne a zárt nVidia drivert használni.
Hanem egyszerűen nem összeegyeztethető a zárt gyártói driver blob a Valve szabad szoftver filozófiájával és ezért kényszerült rá a nVidia a nyílt(abb) megoldások fejlesztésére, de ott meg több év lemaradásban van a konkurensek megoldásaihoz képest.
vérjancsika kezdő

#1 jún. 24., 09:21:36

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

vérjancsika

kezdő

Őszintén szólva, vicc ez az egész.
Ha valaki hozzáértő végigolvassa az "érveket", akkor annyit lát belőle, hogy az egész "linux gaming" egy nagy tákolmány. Mi köze pl. a kompozitornak a gpu-hoz? Ha van hozzá driver, akkor a kompozitor is azt használja, mert az egy felsőbb szintű layer. Onnan kezdve, hogy van egy Vulkan driver, az összes OS komponens azt kellene hogy backendnek használja, beleértve a desktopot és az alkalmazásszintű renderinget. Stb.
És még a steamos-ben is manuálisan kell váltogatni a protonverziók között az egyes játékokhoz. Ebből az jön le, hogy a híres proton csak imitálni tudja a win32-t, a hatékonysághoz már játék- és helyzetfüggő hackelések szükségesek. Ami nem csoda, hiszen a proton sem tudja a win32-t teljes hatékonyságában implementálni, mivel a win32-nek vannak olyan részei, amelyek erősen az NT kernel egyes feature-eire építenek (pl. a user mode APC-k). Ezek nagy része a játékokban persze nincs kihasználva, de ha valahol mégis előjön egy ilyen (vagy csak egy hasonló), akkor oda a háttérben vélheően már egy konfig opció kell proton-szinten, vagy akár build-szinten. A régi (nem az új) szoftverekkel kapcsolatban hasonló probléma van Windowson belül is, de ott legalább egy beépített adatbázisból, automatikusan dolgozik a compatibility layer, és csak végső esetben kell manuálisan hackelni a compatibility administratorból. De hogy ugyanezt miért nem tudják megoldani egy olyan OS-ben, ami pont a játékok köré épül...
A lényeg, hogy ez az egész nem egy szép egységes architektúra érezetét kelti, csak egy folyamatosan tákolt valamijét. Ahol az egyes játékok akár azért is futnak gyorsabban, mint windows-on, mert a translation layer implementációjának a felét ki lehet hagyni. Gyakorlati tapasztalat, hogy a játékok többsége meglehetősen alapszinten használja az egyes grafikus API-kat, és ha már az alap meg van írva, akkor a játék is fut. Viszont az ellenkezője is következik belőle: protonos környezetet új alkalmazás írására pont emiatt véletlenül sem szabad választani, referenciának meg végképp nem.