- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Új helyreállítási funkció jöhet a Windows 11-hez
- Zuhannak a PC-s eladások, csak az Apple tapsolhat
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Milyen monitort vegyek?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen kompakt digitális fényképezőgépet?
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
Új hozzászólás Aktív témák
-
Én csak videókon nézem, mert mi szinte csak nagy autókkal foglalkozunk, de amit mostanában művelnek a személykocsikkal, hát jobb ha nem is gyártanának elektronikát. Értem, hogy vezetéket lehet spórolni a külön kiépített vezérlőkkel, de kicsit már túl lőttek az elégséges mennyiségen, főleg hogy cél szoftver nélkül halott vagy, mert nem tudni, mi mivel van összefüggésben, vagy egyáltalán hol is keresse azt az izét az autóban.
-
hcl
titán
Ilyen előfordulhat.
De bizton tudom, hogy egyes váltóvezérlők nincsenek lakkozva, se kiöntve. Csak hermetikusan zártak. Ezt tesztelik is az összes darabnál. Ahogy csinálnak hőmérséklet tesztet is hidegre, melegre is, "üzem" közben.Amúgy ezeket a dolgokat nem a gyár határozza meg, hanem a vevő. Van olyan autóelektronika, melyet nem szabad javítani, míg másikat minden gond nélkül.
Van olyan elektronika, aminél előírják a javítás mikéntjét is egy szép vastag könyv alapján, ami nem törvény, csak ajánlás. Ettől függetlenül, ha a vevő azt kéri, akkor úgy kell csinálni. Ha a gyárnak van esze, akkor feláras lesz.
Persze, dolgoztam ilyesmi gyártásban is, az van, amit a vevő kér.
A hermetikusság meg... gratulálunk
Amúgy ja, itt is járt bontásra egy VW ablakemelő vezérlés, amiben még lakk se volt...
-
JulianSinulf
őstag
-
hcl
titán
És mivel nem is kötelező, nem is csinálják mindig. Inkább a házat zárják hermetikusan.
Az 1991-es Escort MkV-ömben már géllel volt kiöntve a motorvezérlő egyik modulja
-
JulianSinulf
őstag
-
Power elekteonikáról írtam főleg, ami végül az összes Conrol Unit betápja lesz. Az CV/LKW világban külön 24V és 12V rendszer van, ami egy pain-in-the-ass.
48V felé azért is nyújtózik mindenki, mert az össze lehetséges kényelmi funkció a hálózat határait súrolja 12...20V-on: szervó (különösen SUV-ban), elektromos fék rásegítés, hangrendszer, kijelzők, Vehicle Computer... mind 20...40A fogyasztók, ahol a gyártó azt keresi, hogyan számolja az átlagos használatot, különben mindent 400A-re kell méretezni.A Tesla felrúgta ezt az egészet, és egyszerűen átállt a legtöbb dologban 48V-ra, amit helyben lekonvertálnak amire akarnak.
A feszültség emelésével drasztikusan csökken a szükséges kábel keresztmetszet is.
Mint írtam, az egyetlen gond az "arcing", ahol a DC szereti plazmává "párologtatni" a kontakt bevonatát.
NYÁK szinten a 48V egy drasztikus ugrás tabuzónákban (izoláció) is, a mostanra már miniatürizált 12V-os rendszerhez képest. PCB-t lakkozni is kell majd...
Vannak kihívások a jövőre nézve, de semmi megoldhatatlan.A data center bizniszben már 400V DC megy, amit a moduloknál vagy szerver oszlopokhoz konvertálnak lefelé 12V-ra.
48V-hoz viszont még nem kellene földelt zubbony.
"PCB-t lakkozni is kell majd..."
Azt autóiparban eddig se ártott
-
Nem igazán az elektronikához használják a 48V-ot, hiszen az kb 1-5V között működik. Csak egyre több elektromos vacak van egy autóban, emiatt egyre több réz kell hogy elvigye az elegendő áramot. De ahova elvitte ott már le kell transzformálni. Legalábbi én így hinném.
Power elekteonikáról írtam főleg, ami végül az összes Conrol Unit betápja lesz. Az CV/LKW világban külön 24V és 12V rendszer van, ami egy pain-in-the-ass.
48V felé azért is nyújtózik mindenki, mert az össze lehetséges kényelmi funkció a hálózat határait súrolja 12...20V-on: szervó (különösen SUV-ban), elektromos fék rásegítés, hangrendszer, kijelzők, Vehicle Computer... mind 20...40A fogyasztók, ahol a gyártó azt keresi, hogyan számolja az átlagos használatot, különben mindent 400A-re kell méretezni.A Tesla felrúgta ezt az egészet, és egyszerűen átállt a legtöbb dologban 48V-ra, amit helyben lekonvertálnak amire akarnak.
A feszültség emelésével drasztikusan csökken a szükséges kábel keresztmetszet is.
Mint írtam, az egyetlen gond az "arcing", ahol a DC szereti plazmává "párologtatni" a kontakt bevonatát.
NYÁK szinten a 48V egy drasztikus ugrás tabuzónákban (izoláció) is, a mostanra már miniatürizált 12V-os rendszerhez képest. PCB-t lakkozni is kell majd...
Vannak kihívások a jövőre nézve, de semmi megoldhatatlan.A data center bizniszben már 400V DC megy, amit a moduloknál vagy szerver oszlopokhoz konvertálnak lefelé 12V-ra.
48V-hoz viszont még nem kellene földelt zubbony. -
-
Nem igazán az elektronikához használják a 48V-ot, hiszen az kb 1-5V között működik. Csak egyre több elektromos vacak van egy autóban, emiatt egyre több réz kell hogy elvigye az elegendő áramot. De ahova elvitte ott már le kell transzformálni. Legalábbi én így hinném.
Valóban, egyenfeszt viszont nem transzformálnak
Általában minden egységben van egy stabilizátor (jó esetben PWM) ami a 48V-ból csinál megfelelő kisebbet. -
Az autóipar is próbálja elhagyni a 12V-ot, de a nagy teljesítményű és nagy precizitású elektronikából (pl. Mosfet, VRM, különböző ASIC-ek) nincs elég széles paletta még. Valakinek a hátára kell(ett*) venni ezt a feladatot és nyomni az alkatrész fejlesztőket és gyártókat.
*a Tesla ráugrott a 48V rendszerre, a Rivian és a többi gyártó pedig szorosan követi. Pár év és lesz rendes 48V kínálat is, de nem tudom az a PC piacnak - ami szintén pionír a teljesítmény kisajtolásban - ez elég lesz-e.
Ha lesz váltás, a piac jelenlegi működése alapján a szerver oldalról fog jönni.
Darkness1 #38
60V felett a DC már erős ívet húz. Ott ha valamit elnéznek a PCB-n akkor nem csak kis melegedés lesz, hanem átégeti az FR4-et. Hot swap kizárva, mert Pityuka pirított NYÁK-ot fog enni aznap.
Többek között ezért is lépett a CV/LKW fejlesztés előbb 24V-ra, hogy kis tapasztalatot gyűjtenek. Csak ez már 30 éve volt, aztán nem történt semmi, most pedig 48V kell már...
48V +/-20% tűréssel számolva még "épp" 60V alatt marad. -
Pöttön
őstag
Sajnos akkor a Táp oldalánál is ugyanezt meg kell, hogy csináld. Mivel ott is ki szokott lazulni.
Tapasztalatból mondom.
Egyetlen egy normális dolog létezik eme kábel betegségre a német AMPINEL. Az én kártyámat legalábbis megvédte. Jelzett azonnal, hogy van egy kis hiba. Az egyik PIN-nél sárgán jelzett. Gondoltam nem túl nagy hiba újraindítottam a szoftvert majd a gépet is de továbbra is sárgán világított.
Megnéztem az AMPINEL -nél a videokártyánál de nem láttam semmi elváltozást vagy kilazulásból fakadó hézagot. Viszont a Táp csatlakozásánál egy apró hézagot vettem észre. Teljesen visszanyomtam majd újraindítottam a gépet és minden zöldben pompázott a Pin-nél.
Tehát már kezdett lazulni a csatlakozás úgy ahogy azt a Corsair már leírta.
Az aquacomputer megoldása adja egyenlőre a legjobb védelmet. Plusz azért ott van az AsRock PG-1300G hőszenzoros 12V-2x6 kábele.
Persze jönnek az új és hasonló megoldások ( lásd Computex hírek).
Hozzátenném ,hogy nem kell 90 napot várni az AMPINEL szállítására. Nekem a vásárlástól számított 40.napra meg is érkezett. -
Egy bizonyos teljesítmény felett a feszültség emelés a helyes út. 24V még törpefeszültség, az elektronikai iparban széles körben használt, hegyekben állnak hozzá a komponensek. Szóval műszaki akadálya nincs.
@hcl: igen, a kérdés, hogy elég nagy tömegigény van e ilyen teljesítményre, mert ha igen akkor lesz újabb ATX, ha nincs, akkor meg marad a kinlódás. Az tény, hogy egy táp design validációja az elég sok időt és zsózsót igényel.
-
wolfpapa72
tag
Ha engem ez a veszély fenyegetne garancia lejárta után, fognék egy adaptert és ráforrasztanám a pics@ba.. A kártyán lévő 12V‑2×6 csatlakozó müanyag burkolatát ledarabolnám, hogy csak a pin-ek maradjanak, és szépen egyesével rá forrasztanám az átalakító kábeleit, amennyit a pin hossza enged, (kb 1 cm) azt szépen lezsugorozni, azt csá. A kártya mellett ott lifegne a 3db normál táp csati, lehet nem lenne szép, de legalább nem gyulladna ki.
Sajnos akkor a Táp oldalánál is ugyanezt meg kell, hogy csináld. Mivel ott is ki szokott lazulni.
Tapasztalatból mondom.
Egyetlen egy normális dolog létezik eme kábel betegségre a német AMPINEL. Az én kártyámat legalábbis megvédte. Jelzett azonnal, hogy van egy kis hiba. Az egyik PIN-nél sárgán jelzett. Gondoltam nem túl nagy hiba újraindítottam a szoftvert majd a gépet is de továbbra is sárgán világított.
Megnéztem az AMPINEL -nél a videokártyánál de nem láttam semmi elváltozást vagy kilazulásból fakadó hézagot. Viszont a Táp csatlakozásánál egy apró hézagot vettem észre. Teljesen visszanyomtam majd újraindítottam a gépet és minden zöldben pompázott a Pin-nél.
Tehát már kezdett lazulni a csatlakozás úgy ahogy azt a Corsair már leírta.
Az aquacomputer megoldása adja egyenlőre a legjobb védelmet. Plusz azért ott van az AsRock PG-1300G hőszenzoros 12V-2x6 kábele.
Persze jönnek az új és hasonló megoldások ( lásd Computex hírek).
Hozzátenném ,hogy nem kell 90 napot várni az AMPINEL szállítására. Nekem a vásárlástól számított 40.napra meg is érkezett. -
Pöttön
őstag
Ha engem ez a veszély fenyegetne garancia lejárta után, fognék egy adaptert és ráforrasztanám a pics@ba.. A kártyán lévő 12V‑2×6 csatlakozó müanyag burkolatát ledarabolnám, hogy csak a pin-ek maradjanak, és szépen egyesével rá forrasztanám az átalakító kábeleit, amennyit a pin hossza enged, (kb 1 cm) azt szépen lezsugorozni, azt csá. A kártya mellett ott lifegne a 3db normál táp csati, lehet nem lenne szép, de legalább nem gyulladna ki.
-
Dragon3000
nagyúr
Nem, jobban át gondolod hosszabb távon költséghatékonyabb. HBM → drágább csomagolás, de olcsóbb PCB és kevesebb alkatrész.
Röviden összefoglalva hogy értsd:
A mai 450–600 W‑os, 3–4 slotos GPU‑k elérték a fizikai és hűtési plafont. A jövő nem a még nagyobb fogyasztásról szól, hanem hatékonyságról. A következő logikus irány egy teljesen új architektúra, négy fő pillérrel:
• HBM memória a GPU‑val egy csomagban → kisebb PCB, nagyobb sávszélesség, alacsonyabb fogyasztás.
• Chipletes GPU‑felépítés → jobb hőeloszlás, magasabb kihozatal, moduláris teljesítmény.
• Üveg‑substrate → nagy interconnect‑sűrűség, stabilabb csomagolás, ideális chiplet + HBM kombinációhoz.
• Hátlapi USB‑C‑alapú tápport → nincs kábelhajlítás, stabilabb csatlakozás, skálázható teljesítmény, tisztább légáramlás.
Eredmény:
Egy új GPU‑kategória, amely 150–200 W‑ból hozza a mai 5090‑szintű teljesítményt, 2 slotos, kompakt, halk, és technológiailag sokkal elegánsabb, mint a jelenlegi monstrumok.1) HBM miatt: rövid távon drágább, hosszú távon olcsóbb
A HBM jelenleg drágább, mint a GDDR6/7 modulok, mert:
• bonyolultabb 2.5D csomagolást igényel
• kevesebb gyártó képes nagy volumenben előállítani
• a szilícium interposer/bridge költséges
DE:
A PCB‑n megszűnik 8–16 GDDR modul, azok forrasztása, tesztelése, jelútvonalai, rétegei.
Ez jelentősen csökkenti a kártya BOM‑ját.
Összegzés:
HBM → drágább csomagolás, de olcsóbb PCB és kevesebb alkatrész.
---
2) Chiplet architektúra: középtávon olcsóbb
A chipletes GPU gyártása:
• kisebb lapkákat jelent → sokkal jobb kihozatal
• kevesebb selejt → alacsonyabb wafer‑költség
• moduláris dizájn → egy chip több termékben felhasználható
A chiplet‑összekötés (interposer, EMIB, UCIe‑szerű linkek) drágább technológia, de a megtakarítás a jobb kihozatal miatt összességében pozitív.
Összegzés:
Chiplet → drágább csomagolás, de sokkal olcsóbb szilícium.
---
3) Üveg‑substrate: kezdetben drágább, később iparági standard
A glass substrate még új technológia:
• kezdetben drágább, mint az organikus PCB‑substrate
• de sokkal nagyobb interconnect‑sűrűséget ad
• és hosszú távon olcsóbb, mert kevesebb réteg kell a PCB‑n
A GPU‑gyártók (NVIDIA, AMD, Intel) már így is ebbe az irányba mennek, tehát ez elkerülhetetlen költség, nem extra.
---
4) USB‑C alapú tápport: olcsóbb és egyszerűbb
A hátlapi USB‑C tápport valójában:
• olcsóbb, mint a 12V‑2×6 csatlakozó
• kevesebb rézfelületet igényel a PCB‑n
• kevesebb VRM‑fázist igényel (ha 48 V‑os rendszer)
• egyszerűbb kábelezést és gyártást tesz lehetővé
A tápegységek oldalán lesz némi többletköltség, de a GPU‑n kifejezetten csökken a BOM.
---
5) A teljes kártya BOM‑ja: összességében kiegyenlítődik
Mi lesz drágább?
• HBM csomagolás
• chiplet interposer / die‑to‑die link
• glass substrate bevezetése
Mi lesz olcsóbb?
• PCB (kevesebb réteg, kevesebb jelút)
• VRM (kevesebb fázis, kisebb terhelés)
• nincs GDDR modul
• egyszerűbb hűtés (nincs 600 W‑os hőfluxus)
• kisebb méret → kevesebb anyag
• USB‑C tápport → olcsóbb csatlakozó, egyszerűbb szerelés
---
6) Végső mérleg:
Rövid távon (1–2 generáció): kicsit drágább
Mert új csomagolástechnológia, új gyártósorok, új interposer.
Közép‑ és hosszú távon (3+ generáció): olcsóbb és stabilabb
Mert:
• a chiplet kihozatal sokkal jobb
• a PCB és VRM költsége drasztikusan csökken
• a hűtés olcsóbb
• a tápellátás egyszerűbb
• a kártya kisebb, kevesebb anyagból készül
A teljes BOM várhatóan 10–20%-kal csökkenhet, miközben a teljesítmény/watt drámaian nő. -
Dragon3000
nagyúr
csak egy ötlet🙃:
A jelenlegi 12V‑2×6 csatlakozó a csúcskategóriás GPU‑k egyik leggyengébb pontja: mechanikailag sérülékeny, oldalirányú hajlításra érzékeny, és a 600 W‑os tranziensek közelében működik. A jövő GPU‑ihoz egy új tápellátási szabvány kell, amely stabilabb, biztonságosabb és jobban illeszkedik a modern házak légáramlásához.
A javasolt megoldás egy hátlapi, nagyáramú USB‑C‑alapú tápport, kifejezetten GPU‑khoz tervezve.
---
Miért jobb a GPU‑specifikus USB‑C tápport?
1) Mechanikai megbízhatóság
A hátlapi elhelyezés megszünteti a kábelhajlítást, ami a 12V‑2×6 egyik fő hibaforrása.
• A kábel egyenesen csatlakozik → nincs oldalirányú terhelés
• Mélyebb, stabilabb csatlakozás
• A hűtőbordák nem nyomják a kábelt
---
2) Nagyáramú USB‑C formátum (nem a fogyasztói USB‑C!)
Ez nem a laptopoknál használt USB‑C, hanem egy GPU‑specifikus nagyáramú változat:
• vastagabb érintkezők
• nagyobb hőállóság
• árnyékolt, ipari minőségű csatlakozó
• 48 V vagy 12 V nagyáramú üzemmód
• akár 300 W / port → 1–3 porttal 300–900 W skálázható
---
3) PD‑szerű kommunikációs protokoll
A csatlakozó nem „vakon” ad áramot, hanem kommunikál a GPU‑val:
• feszültség- és áramtárgyalás
• túláramvédelem
• hőmérséklet‑monitorozás
• valós idejű telemetria a tápegység felé
Ez gyakorlatilag megszünteti a kontakt‑hibából eredő olvadásokat.
---
4) Tiszta légáramlás és esztétikus kábelezés
A hátlapi elhelyezés miatt:
• a kábel nem lóg bele a hűtés útjába
• a GPU oldalán nincs többé csatlakozó
• a ház belseje rendezettebb
• a légáramlás akár 10–15%-kal javulhat
---
5) Egyszerűbb VRM‑topológia
A magasabb feszültségű (pl. 48 V) USB‑C tápport esetén:
• kevesebb VRM‑fázis kell
• kisebb rézfelület a PCB‑n
• alacsonyabb veszteség
• kompaktabb kártya → 20–25 cm, 2 slot
---
Mit eredményez mindez?
Egy új GPU‑kategóriát:
• 150–200 W‑os, mégis 5090‑szintű teljesítmény
• chipletes + HBM + üveg‑substrate architektúra
• hátlapi USB‑C tápporttal
• kompakt, halk, hatékony dizájn
• megszűnnek a 12V‑2×6‑os olvadások és kábelhajlításokAz is elég lenne, ha lenne teljesítmény elosztás a vga-n vagy akár az is, hogy a különböző érpárok külön vannak bekötve a vrm részhez, ahogy régebben is voltak ilyen megoldások pl a 3x8pin és a külön csatlakozók voltak külön bekötve a vrm-hez, ezt itt is lehetne csak érpáronként, máris nem fordulhatna elő, hogy egyik érpár drasztikus túlterhelést kap. Ezzel nem kellene az egész szabványt kukába dobni.
Mit eredményez mindez?
Egy új GPU‑kategóriát:
• 150–200 W‑os, mégis 5090‑szintű teljesítményEzt azért kétlem
Amúgy a 48V esetében meg a vga-n lenne sokkal nagyobb feszültség átalakítás, mivel a gpu és a vram is 1-1,3V közötti tartományban működik. -
wolfpapa72
tag
-
jerry311
nagyúr
csak egy ötlet🙃:
A jelenlegi 12V‑2×6 csatlakozó a csúcskategóriás GPU‑k egyik leggyengébb pontja: mechanikailag sérülékeny, oldalirányú hajlításra érzékeny, és a 600 W‑os tranziensek közelében működik. A jövő GPU‑ihoz egy új tápellátási szabvány kell, amely stabilabb, biztonságosabb és jobban illeszkedik a modern házak légáramlásához.
A javasolt megoldás egy hátlapi, nagyáramú USB‑C‑alapú tápport, kifejezetten GPU‑khoz tervezve.
---
Miért jobb a GPU‑specifikus USB‑C tápport?
1) Mechanikai megbízhatóság
A hátlapi elhelyezés megszünteti a kábelhajlítást, ami a 12V‑2×6 egyik fő hibaforrása.
• A kábel egyenesen csatlakozik → nincs oldalirányú terhelés
• Mélyebb, stabilabb csatlakozás
• A hűtőbordák nem nyomják a kábelt
---
2) Nagyáramú USB‑C formátum (nem a fogyasztói USB‑C!)
Ez nem a laptopoknál használt USB‑C, hanem egy GPU‑specifikus nagyáramú változat:
• vastagabb érintkezők
• nagyobb hőállóság
• árnyékolt, ipari minőségű csatlakozó
• 48 V vagy 12 V nagyáramú üzemmód
• akár 300 W / port → 1–3 porttal 300–900 W skálázható
---
3) PD‑szerű kommunikációs protokoll
A csatlakozó nem „vakon” ad áramot, hanem kommunikál a GPU‑val:
• feszültség- és áramtárgyalás
• túláramvédelem
• hőmérséklet‑monitorozás
• valós idejű telemetria a tápegység felé
Ez gyakorlatilag megszünteti a kontakt‑hibából eredő olvadásokat.
---
4) Tiszta légáramlás és esztétikus kábelezés
A hátlapi elhelyezés miatt:
• a kábel nem lóg bele a hűtés útjába
• a GPU oldalán nincs többé csatlakozó
• a ház belseje rendezettebb
• a légáramlás akár 10–15%-kal javulhat
---
5) Egyszerűbb VRM‑topológia
A magasabb feszültségű (pl. 48 V) USB‑C tápport esetén:
• kevesebb VRM‑fázis kell
• kisebb rézfelület a PCB‑n
• alacsonyabb veszteség
• kompaktabb kártya → 20–25 cm, 2 slot
---
Mit eredményez mindez?
Egy új GPU‑kategóriát:
• 150–200 W‑os, mégis 5090‑szintű teljesítmény
• chipletes + HBM + üveg‑substrate architektúra
• hátlapi USB‑C tápporttal
• kompakt, halk, hatékony dizájn
• megszűnnek a 12V‑2×6‑os olvadások és kábelhajlításokUgy erted, hogy a VGA es alaplap gyartoknak uj HW elemeket kellene tervezni es szerelni a termekeikre, amik novelik a koltsegeiket?
HAHAHAHAAHAHAHAHAHAAHAHAHAHA
es tovabbra is HAHAHAHAAHAHAHAHAHAAHAHAHAHA -
wolfpapa72
tag
-
Ez úgy van, hogy a gazdasági szakemberek javasolnak irányokat, meghatároznak költségkeretet stb. A tervezőmérnökök előrukkolnak ötletekkel, csapatok kidolgozzák azokat, majd egy lesz a befutó amire mindenki rábólint, elsősorban a mérnökök feje. Na elsősorban ez az ember a felelős. Ugyanis vétózhatna, mondhatná hogy nem jó, de nem mondja.
-
Héraklész
senior tag
Gondolom ki volt adva hogy mennyi anyagból mit kell és ezt sikerült kihozni. Így spóroltak a cégnek pár centet kártyánként.
-
Pkc83
őstag
Gondolom ki volt adva hogy mennyi anyagból mit kell és ezt sikerült kihozni. Így spóroltak a cégnek pár centet kártyánként.
Igazad lehet, és ezért is tudják őket ilyen "olcsón" adni.
-
JHC
tag
Össze van kötve.
A probléma az, hogy a tápcsatin már elágazva megy és a VGA PCB-n lévő csati után a PCB-n egyesül újra.
Ez meg azért van, mert ekkora áramnál igencsak vastag kábel kellene, ha 1 pár vezetéken akarnánk azt a mennyiségű áramot átvinni, ami kell.
A több eres megoldással könnyebb a házban manőverezni a kábellel. Jobban meg is lehet hajlítani. 1 pár ér esetén olyan vastag lenne, hogy nem tudnád elég nagy ívben hajlítani a ház oldallapjai miatt. Ha meg megtöröd, akkor ott fog melegedni és esetleg elégni. -
Egy bizonyos teljesítmény felett a feszültség emelés a helyes út. 24V még törpefeszültség, az elektronikai iparban széles körben használt, hegyekben állnak hozzá a komponensek. Szóval műszaki akadálya nincs.
@hcl: igen, a kérdés, hogy elég nagy tömegigény van e ilyen teljesítményre, mert ha igen akkor lesz újabb ATX, ha nincs, akkor meg marad a kinlódás. Az tény, hogy egy táp design validációja az elég sok időt és zsózsót igényel.
Az Intel 12VO után már lehetne 24 is
-
Pl. a PoE 48 Voltja is úgy indul, hogy 57 V a PSE oldalon, aztán az csökkenhet le útközben, mire a PD-ig eljut kb. 37-40 V-ig. Általánosan meg ugye 48V. Akkor ez így egyben <50V vagy >50V a bürokraták asztalán?
A törpefeszültség felső határa:
- Váltakozó feszültség (AC) esetén: 50 V
- Egyenfeszültség (DC) esetén: 120 VSzóval nem voltam elég pontos.
-
Talán a mostani Nv új szerverekben 52V-ot mondtak.
Igaz a 48V viszonylag elterjedt POE-ban, de ahogy hirtelen rákerestem az is elvileg 44-57-ig is menetne.
24 is biztos jó, csak állandóan ezt nyomják, hogy kicsit emelnek aztán emelgetik szép lassan, hogy kelljen megint újabb mindenből amivel kompatibilis. -
-
E.Kaufmann
veterán
Kérdés, a tápgyártók mit szóltak volna ehhez. Ugye ez úgy néz ki, hogy mindenkivel is egyeztetni kell, meg a szabványosítás sem 2 perc. De hogy ugyanennyi energia lett volna egy meglevő, megfelelő teljesítménytűrésű csatlakozó, az tuti.
Esetleg jogi okai lehettek még :SÉn inkább gondolom azt, hogy nem volt elég design-os...
meg nem volt belőle fekete -
hcl
titán
Na pont ez a baj, nem feltétlen kellett volna tervezni. Az IBM is annak idején fogott egy létező csatlakozószabványt és az lett a PC-s molex... Most is mindenki jobban járt volna egy jól bevált és filléres csatlakozóval...
-
E.Kaufmann
veterán
-
MasterDeeJay
veterán
-
E.Kaufmann
veterán
-
Ja de a táp oldal szabvány, és mindenki eret vágna, ha le kéne cserélni
Szerintem amúgy a csatlakozók minőségével van gond.
-
JulianSinulf
őstag
-
E.Kaufmann
veterán
-
-
JulianSinulf
őstag
-
MasterDeeJay
veterán
-
ViZion
félisten
-
E.Kaufmann
veterán
-
hcl
titán
A fizika az fizika
-
eldiablo
addikt
Az is be tud égni.
-
E.Kaufmann
veterán
Ez égés
Mondom én, hogy WAGO-t a videókártyákra
Erről van szó! (Szándékos) árukapcsolás! 
Általában minden egységben van egy stabilizátor (jó esetben PWM) ami a 48V-ból csinál megfelelő kisebbet.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Inno3D GeForce GTX 1080 Ti iChill Black 11GB GDDR5X 352bit
- GigaByte RTX4070Ti Super OC 16GB 2028.02.-ig garancia
- Akár 0% THM Részletfizetés - Új ASUS Radeon RX 9060 XT Dual 16GB - 27% Áfás Számla & Garancia
- EVGA RTX 3060 Ti 8GB GDDR6 XC GAMING Eladó!
- Eladó ÚJ BONTOTT SAPPHIRE Radeon RX 9060 XT Pure OC 16GB GDDR6 128bit / 24 hó gyártói jótállás
- Új 27% - ASUS TUF Gaming TF120 ARGB 3-pack FEKETE (90DA0030-B09030)
- AKCIÓ! MSI Z170A Krait Gaming 3X alaplap garanciával hibátlan működéssel
- iPhone 14 Pro Max 256GB 100% (1év Garancia)- ÚJ EREDETI AKKUMULÁTOR - AKCIÓ
- Asus Zenbook 14" Oled UM3402Y / 16/512GB / 12Hó garancia / AMD R5-5625U, sérülés mentes !!!!!
- LG 43UQ751C0LF 109 cm / 43 4K UHD Smart TV 6 hó garancia Házhozszállítás