Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
PlayStation konzolokra is megjelenik a Darkest Dungeon 2
gp A korábban PC exkluzív játék hamarosan végre játszható lesz konzolon is.
-
Furcsa processzorrészt kap a Lunar Lake
ph Az Intel látványosan az AI-ra fókuszál, ami nem feltétlenül baj.
Új hozzászólás Aktív témák
-
De majd meglátjuk, hogy az eddig elhangzott felhasználási formák el tudnak-e tartani egy bolygó méretű konstellációt.
Mármint három bolygó méretű konstellációt, mert a SpaceX StarLink mellett már épül a OneWeb és jön az Amazon Projekt Kuiper, utóbbi laza 10 milliárd dolláros befektetésből.Plusz Kína és legutóbb az EU is jelezte, hogy "saját" globális szolgáltatást szeretne, Kína már aktívan dolgozik rajta, az EU-ban még csak a politikusok kezdték el verni az asztalt, de érthető okokból a piaci szereplők, akiktől várják a tenni akarást, nem fognak lelkesen euro milliárdokat kirakni az asztalra úgy, hogy sok évnyi lemaradásban vannak, tehát ők az állami dotációban bíznak.
Tetszik vagy sem, a globális internetszolgáltatás már nem a jövő, hanem a jelen, és kb. olyan változásokat hoz, mint anno a mobiltelefon...
A cikkhez meg annyit, hogy még így is a StarLink nyújt egyáltalán lehetőséget kis válaszidejű (ie.: 100ms alatt) szélessávra az Egyesült Államok nagyjából kétharmadában.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ahogy [két éve írtam] a SpaceX pályázott és nyert még 2020-ban 885 millió dollárt, amellyel az Egyesült Államok vidéki felhasználóinak nyújtható szélessávú szolgáltatást támogatta az Egyesült Államok kormánya. Vagyis ez volt a második nagy dotációja a StarLinknek, ie.: nem zsebből fizették a kiépítést.
Az első dotáció története ugyebár szép, mert anno az egész StarLink projekt onnan indult, hogy az Alphabet (a Google anyavállalat) egy milliárd dolláral támogatta (volna) a globális internetes műholdas szolgáltatás kiépítését, hogy az elmaradot területekről új felhasználókat tudjon kiszolgálni (ugyebár a Google elsődlegesen a hirdetésekből tartja fenn magát -> több internetező, aki a Google szolgáltatásait használja egyenlő több reklám, egyenlő több bevétel). Ez volt a WorldVu, amelynek alapítója, Greg Wyler előzetes tárgyalásokat is kezdett a SpaceX-el, de Elon Musk nem értette, hogy honnan van neki erre ennyi pénze - mikor megtudta, hogy az Alphabet áll mögötte, megkerülte Wyler-réket és közvetlenül hozzájuk fordult, hogy adják inkább a SpaceX-nek a pénzt, sokkal jobb és életképesebb rendszert építenek. Ami meg is történt - tehát a StarLink "alaptőkéje" a Google-tól érkezett effektíve.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy Wyler-rék jobb hijján más befektetőket kerestek, így aztán a Virgin-től a Qualcomm-ig mindenkit igyekeztek behúzni, több-kevesebb sikerrel. Aztán a rakétaindítás terén mindenkivel lepacsiztak, kivéve a SpaceX, egészen addig, amíg 2022 márciusában a szankciók miatt a megrendelt Szojuz indítások kútba estek, így (mivel más egyszerűen nem tudott ilyen rövid határidővel reális indítási szolgáltatásra aláírni) kénytelen-kelletlen, de végül három indítást mégis Falcon 9-el csinálnak (aztán meg Indiai hordozórakétákkal)...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mennyi is volt a konstelláció tervezett mérete? Mert itt is lehetett hallani mindenféle számokat 3 és 40 ezer között. Akkor a megétérülést melyikre számolod?
Az első fázis cirka 12 000 műhold, a második fázis a 40 000 műhold.
A második fázis viszont már tisztán StarShip által felvitt műholdakat jelent...
És ezt ők nem 40 ezer holdra számolták ám.
Honnan tudod, hogy Shotwell hány műholdas rendszerre gondolt?
Ő annyit mondot a 2018-as TED előadáson, hogy a program a cégnek 10 milliárd dollárba, vagy még többe fog kerülni. Nem részletezte, hogy ebből az összegből mi mekkora hányad, hiszen a StarLink programhoz aktívan kapcsolódik a Starship is, 2018-ban aktívan számoltak azzal, hogy 2022 körül már a Starship (akkor még BFS) veszi át a Falcon 9-től a gyeplőt. Innen nézve nem irreális az elgondolás, hogy Shotwell a Starship fejlesztését akár csak részben is, de a Starlink alá könyvelte el.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
"Mire gondolsz itt? Ez csak internet ad a ritkábban lakott területeken."
Ez nem "csak" internet, ez kb. minden, ami hálózat.
Drónok irányítása, távfelügyelet, repülőgépek és hajók kommunikációja, önvezető járművek, stb.Az is az asztalon van, hogy jönnek a StarLink hálózatra lépő mobiltelefonok, most az első szárnypróbálgatás még csak MMS / üzenetküldő app szinten, de innen már csak pár lépés az, hogy a mobiltelefonod egyből a műholdra csatlakozik fel...
Na most ezt képzeld el úgy, hogy a világ jelentős részén egyáltalán nincsenek még mobil adótornyok. Eddig is voltak műholdas telefonok, de átlag felhasználónak elérhetettlen áron. Itt viszont ott tartunk, hogy a belátható időn belül a Csendes-óceán közepéről, a Szahara közepéről vagy az Anktartisz közepéről ugyan úgy tudod elérni a világhálót, vagy bárkit, mintha Budapest közepén állnál.
És itt jönnek a fenti példák: egy quadcopter a 2.4Ghz-es sávon pár km-es távolságon belül reális távirányítani, de egy műholdas kapcsolat esetén akár a Föld túlsó felén is lehetsz, úgy tudod vezérelni, mintha alatta állnál. De nem csak kis drónokról beszélhetünk, ugyanúgy lehet egy daru vagy tankhajó, teherautó - bármi.
Ez kb. olyan lehetőségek előtt nyitja meg a kaput, ami egy újabb ipari forradalmat jelenthet...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Már bocs, de ha ezt gondolod, akkor olyan mértékben vagy elszakadva a realitástól, hogy azt nehéz kifejezni. Egy Starlink CPE-ben 2000 USD értékű technika van beéptve, ami kizárólag egy dologért felel: a műholdvételért.
Az megvan, hogy egy olyan fázisvezérelt antenna, ami a CPE-ben van, 10 éve kb. 20 000 dollár értékű volt?
És az, hogy az Amazon jelenleg 500$-os ár alatti antennánál jár?
Akkor ki is van elszakadva a realitásoktól?Mit gondolsz miért csak "MMS / üzenetküldő app" szinten lesz majd (jövő időben) elérhető ez a technológia? Mert egy handheld készülékbe sem árban sem méretben sem fogyasztástban nem tudnak beépíteni olyan adót, ami eléri a műholdakat ráadásul 18-28GHz-en.
Őőőő... nem, ez a meglévő 5G adatkapcsolatot használja, pont ez a szépsége a dolognak, hogy nem új antenna és modem, hanem a meglévő egységek általi használatról szól.Ja, és nem jövő idő: az Apple iPhone 14 és 14 Pro esetén Észak-Amerikában már most elérhető képesség, most még csak SOS kérésre - de nem csak küldés, hanem fogadás is, hiszen visszajelzés kapsz a sikeres segélykérésről. [Apple promó videó erről] .
Szóval most itt tartunk. A jövő idő az, amikor ez szélesebb felhasználás felé elmehet, ugyebár a 3GPP Release 17-ben ott van a műhold komponens, amihez az n255 és n256 tartományt nézték ki. A Release 18-ban dedikált műhold backhaul van tervezve... Tehát nem feltételes módban beszélek erről, erre felé haladnak a fejlesztések...
A freki részén pláne vakarom a fejem. 18-28 Ghz esetén a hullámhossz 1.7 - 1.1 cm. Tehát méretben nem szükséges horror méretű antenna hozzá (az ugye az alacsony frekvenciánál szükséges).
A technológiai fejlődés pedig nem állt meg, ismét azt tudom mondani, hogy a fázisvezérelt antennákba horror pénzeket öltek az 1950-es és 60-as években, és nagyon nyögvenyelősen indultak, az 1970-es évekre már a PESA antennák nagy méretben sorozatban készültek, az 1990-es években pedig már az AESA antennák is megjelentek vadászgépek orrában. A 2000-es években a civil piacon is általánosak lettek, és igen, a 2010-es évek végére egy pizzadoboz méretű antennával a SpaceX képes volt akár többszás Mbit-es műholdas adatkapcsolatot kiépíteni. Ha az 1990-es években azt mondod valakinek, hogy boltból vásárolható AESA antennával fogsz LEO pályán keringű műholdkapcsolatot kiépíteni, valószínűleg mindenki kinevezett volna. Ma meg ez a realitás...
Ezt honnan veszed? Ugye ISM sáv, tehát 20dBm EIRP, ha neked ez megy pár km-ről, akkor tudsz valamit amit a bolygó egyik mérnöke sem tud.
20dBm @CE, 26 ill. 33 dBm @FCC. Tehát európában (meg ázsiában) van 20dBm-re korlátozva, az Egyesült Államokban simán megvan a több km-es táv is.
Egyébként DJI Mavic 3-al láttam CE korlátozás mellett is bő másfél km távolságot...Bár nyilván ezt egy mérnök sem tudja a Földön, csak Én...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Hogy miért okoz ez nagy változást összességben az iparban, nem tudom. Ahol nagyon kellett net, lassabban/drágábban de eddig is meg lehetett oldani műholdas nettel, nem?
GEO és MEO műholdakkal meg lehetett eddig is oldani, csak ott a latency magas és méretes antenna szükséges hozzá. A fő különbség egyike az ár, és itt a szolgáltatás költségében óriási szakadékok vannak. A Starlink előtt havi 100$-ért kb. 25Mbit-es internetet kaphattál 250ms késletetéssel. Az 50-100Mbit-es sávszélességért már 150-200$ kellett fizetni. És itt a műholdvevő és beltéri egység ára is ott volt, 250-500$ körüli árért (ezért is lőtte be a SpaceX 500$-ra az indulócsomag árát). Azt már hozzá sem téve, hogy még adatátviteli limit is volt - még egy 200$-os csomagban is 150GB (ezek most éppen a Viasat műholdárai @USA @2020). Ehhez képest a StarLink most még a korlátozottabb sávszélességgel is 50Mbit-et nyújt 110$ körüli havi árért, és ugye 20-40ms latency jár...A másik a kiszolgálható felhasználók száma, nem csak azért számol gigászi műhold-rendszerrel a SpaceX, mert a globális lefedettséghez LEO-nál sok műhold kell, hanem azért, mert egy-egy műhold csak korlátozott számú felhasználót szolgálhat ki (a Viasat és a HughesNet leginkább ezért alkalmazott sávszélesség-korlátot). A Starlinknél olyan 2000 felhasználó per műhold adatokat olvasni, ami egy ritkán lakott vidéken bátran kiszolgálhat mindenkit, de egy sűrűbben lakott régióban már kevés.
Márpedig a StarLink egyik tervezett felhasználási területe az önvezető autók közötti kommunikáció biztosítása, ahol sok ezer kliens fog csak emiatt csatlakozni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az indoklás továbbra se mondvacsinált, hanem Starlink vállalt olyat, amit nem tudott teljesíteni. Ha simán kevesebbet vállalnak, akkor megkapják.
Miután licitálás volt, ezért ez ennél egy kicsit bonyolultabb, de a tényen nem változtat, a SpaceX kénytelen-kelletlen olyan helyzetbe került, amelynél hátrányban van a sok előfizetője miatt. Paradox módon a világ más részein, ahol kevesebb előfizető van, tud 100/20 feletti átlagot is hozni..
Illetve azt is kitárgyaltuk, hogy nincs szüksége rá, hiszt ha Twitterre zsebből megy 30+milliárd akkor, a 800milliónyi zsebpénz hol érdekli?
Ne mossuk össze Musk magánvagyonát a SpaceX-el.
A Twitter vásárlás alapvetően Tesla részvényekből valósult meg, amiből cirka 37 milliárd $ értékben adott el Musk 2021 és 2022 évében.A SpaceX StarLinknek egészen biztos, hogy hiányzik az a 886 millió $
(Ahogy valószínűleg a Twitterre eltapsolt milliárdok is sokat lendíthettek volna a Starship fejlesztésen...)Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A Starlink végleges elképzelt hálózatának évi 5000 műhold a fenntartási költsége (ennyit kell cserélni), ez úgy évi 3-4milliárd dolláros költség, ami csak a fenntartáshoz ~30millió ügyfél kellene, és akkor a kiépítési költséget nem néztük, és a szintén nem elhanyagolható átjátszó állomás költségeket, amikből szintén nagyon gyorsan nagyon sok kell majd.
Cserébe nem vitás, hogy brutálisan komoly igény van rá, és nem véletlen, hogy a SpaceX is látja, hol kell pörögnie, nem véletlen, hogy a Gen2 műholdak alapjaiban különböznek a Gen1 szériától.
Én nem féltem ilyen téren őket. 2-3 éve erős kétségeim voltak, de most azt látom, hogy bizony ezt is megcsinálja a SpaceX, és megint Ők az elsők, akiket a konkurenciának le kell nyomnia...Plusz a matekhez tedd oda az állami megrendeléseket. Ott nem a piaci árat számolják...
A T-s dolog v2-es Starlinkkel működik, amiből fent van 0 darab és előfeltétele a Starship, ami nem működik még, így az még odább van.
[Augusztusban arról volt szó, hogy a Falcon 9 visszakerült a Gen2 indítás menüjébe]Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyre népszerűbb a félreeső területeken a Starlink, az egyre több előfizetés viszont van, ahol lassulásokat okoz.
- Corsair 32GB KIT DDR5 6000MHz CL30 Vengeance Grey EXPO 10 év garanciával eladó !
- Acer Predator CG437KS - 42.5", VA, W-LED, 3840x2160 UHD, 144Hz, G-Sync, 1ms, DisplayHDR 1000
- LG 37LC41 37" LCD TV - Akkora mint egy mai 43"
- Újszerű Apple iPad 10.2" 7th Gen Wifi Space Gray 32GB tablet 2025 garancia
- Full RGB Vízhűtéses Gamer - EVGA RTX 3070 - TUF Z390 - i5-9600k - 16GB Fury 3600MHz - 1TB NVMe