Hirdetés
Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pikari
őstag
A 7nm-t többé kevésbé már saját maguk rakták össze, azon jelenleg alacsony sorozatszámú tömeggyártás folyik csak (hogy az asml duv gépeit használva, vagy annélkül, az spekulációk tárgya).
A nyíltan asml alapú 14nm teljes értékűen üzemel nekik. Hogy meddig? Feltételezem, hogy addig, amíg teljesen szét nem hullik nekik, utána pedig 7nm-re fognak berendezkedni teljesen egy olyan 3-4 év távlatában.
Hogy mi várható? Természetesen itt csak spekulálni tudok, a hasamra ütve. Hogy ne a pesszimista, és a túl optimista forgatókönyvet vegyük, hanem reaálisan tekintve: Az 5nm vagy kisebb technológiákhoz szükséges berendezésekkel nem rendelkeznek (mivel ahogy írod is, az asml nem adja el nekik). Induljunk ki abból, hogy még jó ideig nem is fognak rendelkezni ilyennel. Viszont reálisan feltételezhető, hogy fel fognak tudni építeni pár 7nm vagy esetleg 14nm üzemet 2030-ig a mostaniak mellé, a jelenlegi 7nm -et pedig csúcsra fogják járatni elfogadható mennyiség és kihozatali arány mellett (asml-el, vagy annélkül).
Ez persze nem különösebben modern mondjuk egy 3-4 év távlatában.
Viszont két dolgot fontos megjegyezni:
Az egyik, hogy a régebbi, kb 28nm gyártósorokat már kvázi kisiparos módszerekkel is tudnak építeni maguknak, van is nekik ilyen. Hogy mennyi, azt nem tudom, de üzemel már a kínaiaknak jó néhány nagyobb csíkszélességű gyártóegység. Az oroszok is épp 28nm-et építenek. A 28nm bőven jó pl router szintű eszközökbe, mikrokontrollerekhez, ramokhoz, stb, az is kvázi teljesen jó, chipsetekhez, mindenféle vezérlőkártyákhoz, autókhoz, automatizált dolgokhoz, hálózati eszközökhöz, nasokba, kisebb ssdkhez, vagy bármilyen okoseszközbe. És egy db ilyen gyár megvan viszonylag olcsón, pár milliárd dollár, ahol a pár egy 1 és 10 közötti szám.
Hogy ilyen régebbi gyártósorból mennyi van kínának, azt nem tudom, de ha kell is további gyárakat építeni, 30-90 milliárd dollárnál biztosan nem fog nekik többe kerülni (ami kínai mércével nézve nem pénz).
A másik, hogy egy akár 14nm és egy 3nm processzor között olyan sok különbség azért nincsen a képességek területén. A technológia - a kínaiak szerencséjére - eljutott arra a szintre, hogy a teljesítményt és a hatékonyságot nem lehet már pusztán izomból megnövelni. Az utolsó érezhető előrelépést a 22nm --> 14nm hozta, de már az se volt akkora nagy durranás, mint mondjuk a 90nm --> 65nm. Hogy egy okos TV-be, laptopba, PC-be, videókártyába, rakétába, stb melyiket teszik, az gyakorlatilag teljesen mindegy szinte minden célpiac számára. Van olyan is persze, aminek nem mindegy, ott viszont nem beszélhetünk olyan technológiáról, ami kritikus lenne a gazdaság és a hadiipar szempontjából.
Alapvetően az a helyzet, hogy ha kína lépéshátrányba kerül hosszú távon, és pár generációval régebbi chipeket tudnak csak gyártani, az nem fogja érinteni sem az átlagembert, sem a hadsereget, sem pedig az ipart, hiszen ma már ezek az újabb és újabb chipgenerációk nem hoznak annyira komoly előrelépést, mint ahogy az elmúlt évtizedekben ez történt.
[ Szerkesztve ]
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Reggie0
félisten
-
Pikari
őstag
A SMIC 7nm-n perpill csak kisebb cégek folytatnak tesztgyártást (bányászok, asicok) mert a szoftveres stack és vezérlés teljesen saját nekik. Aztán (ahogy a TSMC-nél is) meg kell várni, amíg a konverter programok és exporterek kiforrnak annyira, hogy a komolyabb tömegtermelés is elindulhasson.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Reggie0
félisten
Persze, ARM-bol gond nelkul osszepattintottak 64-128 magot is, ok meg csak 8 magnal tartanak a sokkal tobb tranzisztorbol allo, de megis ugynaolyan lassu magokkal. Arrol nem is beszelve, hogy kozeledik risc-v is, abbol elobb lesz epkezlab proci, mint a zhaoxinbol.
Az irodai szoftvereknel nem okoz komplikaciot, lasd Apple is meg merte lepni, a szoftverek 80-90% opensource is megvan, barmire fordithato.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
-
Reggie0
félisten
Igazabol bele lehetne menni, de vegulis tok mindegy, mert a benchmarkban elert eredmeny es a terulet a lenyeg. Aztan, hogy mi okozta ezt az elterest az ISA-ban az mar reszletkerdes vagy egyfajta kifogas kereses. A piacot az erdekli, hogy mennyi penzert mekkora teljesitmenyt kap, az pedig attol fugg, hogy mennyi csip kerul a szeletre(es mekkora a kihozatal).
-
Pikari
őstag
az x86 se igazi x86, hiszen csak egy hardveresen gyorsított dekóder (lényegében emulátor) fut a prociban, ami már risc mikroutasításokká dekódolja az opkódokat, és azokat cacheli és hajtja végre a cpu. ilyen bonyolultságú procik esetén lényegében mindegy, hogy mi az az isa, amit futtatni kell, elé lehetne rakni arm vagy risc-v dekódert is. persze egy pici inorder proci esetén az x86 nem hatékony, mert amíg egy risc-vt többé kevésbé natívan implementálni lehet tranzisztor szinten, addig egy modern x86 procit nem igazán.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Pikari
őstag
A dekódolt mikroutasítások valójában a cacheben maradnak, nem kell őket mindig újra és újra dekódolni (legalábbis amíg az adott code snippetek elférnek a cacheben), éppen emiatt kvázi mindegy az isa. Persze előfordulhat olyan kód, ami egyszerűen annyira nagy területű, hogy nem férnek bele a cachebe sehogy sem az épp aktuálisan futtatott algoritmusai, ebben az esetben nyilván mélyrepülésbe kezd az ipc, de ilyesmivel a gyakorlatban utoljára én a p4 időszakban találkoztam.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
-
Pikari
őstag
Állítólag - de aztán az én tudományom is megáll itt már - a Pentium4-ben egy hiba miatt okozott nehézséget a mikroutasítás cache megfelelő etetése (valamiért állandóan invalidálódott a tartalom, és emiatt nem cachelt megfelelően). A Core architektúrában ezt - állítólag - kijavították.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- PH! Darts
- Kormányok / Autós szimulátorok topicja
- Formula-1
- Milyen videókártyát?
- Revolut
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen TV-t vegyek?
- További aktív témák...
- AKCIÓ! GAMER PC - RYZEN 5500 - RTX 2060 SUPER 8GB - 16GB DDR4 - 240GB SSD - 1TB HDD
- Szücsivill Kft - villanyszerelés - kamera rendszerek - okos otthon
- ZOTAC GeForce GTX 1080 Ti AMP Extreme
- Samsung Galaxy Watch 46mm dobozos szép jó akkuval
- G.Skill 48 GB DDR5-7200 (2x 24 GB) 8400 + Alphacool ddr5 ram modul