Hirdetés
- A V11 generációval már 500 rétegnél jár a Samsung NAND flash lapkája
- Már kapható a Raspberry Pi érintőképernyőjének 10 hüvelykesre hizlalt verziója
- Jelentősen drágul az NVIDIA Jetson termékcsalád
- Van képe hozzá: LG UltraGear 52G930B monitor tesztje
- Szemünk is kiég majd az új notebookos OLED panelek előtt
-
PROHARDVER!
PROHARDVER!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sziasztok! Kérlek segitsetek Van nekem egy pár Carlsbro AT12-200 tipusú hangfalam. 30-as mélyközép van benne és magas hangszóró. Most ehhez vásároltam egy Mc Crypt PA-3000 tipusú végfok erősitőt. A hangfal új gyári bolti, szobai 4x60as Sony erősitőről kivállóan szól. Most hogy rákötöttem az újonnan vásárolt Mc Crypt PA- 3000 re a hangfal félhangerő után elkezd olyan hangokat kiadni, mintha a zene akadozna, ha lejjebb veszem a hangerőt működik tökéletesen. Mi lehet a probléma ?? Légyszives segitsetek
vagy túlterhelés miatt leszabályoz (nem elég hűtés, túl nagy jel)
vagy elfogy a tápfesz, mert gagyi a tápja.mc crypt vissza a conradba, és vegyél egy rendes erősítőt
de előtte nézd meg, nem-e túlvezérled a bemenő jellel
-
Nem biztos, hogy jó helyre írok, szóval ne egyetek meg.
Keresgéltem a neten, de nem találtam sehol részletes leírást. A kérdésem az lenne, hogy hol tudok annak utána nézni, egy cikkben, vagy leírásban, hogy egy hangszórónak / hangfalnak a paraméterei mit jelentenek, és mi számít jónak belőle?Gondolok itt ilyesmire, hogy watt, zenei terhelhetőség, frekvencia, érzékenység, membrán anyaga, stb...
Szeretnék az autóba egy lejátszót venni, amit már ki is néztem(LG LAC5800R), de nem tudom milyen hangszórókat(10cm) vegyek hozzá.
Ezt találtam, ez a legjobb talán ezért az árért, de ez a SAL márka nekem nem sokat mond. Mit érdemes vennem(JVC, Panasonic, Magnet, Alpine, Sony, Lg, stb...)? (1 pár max 10.000 Ft)Köszönöm előre is.
"A kérdésem az lenne, hogy hol tudok annak utána nézni, egy cikkben, vagy leírásban, hogy egy hangszórónak / hangfalnak a paraméterei mit jelentenek, és mi számít jónak belőle?"
A kerdesed nem olyan egyszeru, ahogy azt gondolnad
A gondok ott kezdodnek, hogy a legtobb konzumer cuccnal az adatok eleg trehanyul vannak megadva: egy jo reszuk egyaltalan nincs is ott, egy masik reszuk meg alig ertelmezheto. Pl. az altalad linkelt Somogyi hangfalnal a frekvenciatartomanynal nincs megadva, hogy hany decibeles savot neztek (oke, teljesen szokatlan modon mellekeltek egy frekvenciagorbet, abbol latszik, hogy +/- 10 dB-rol van szo, ami eleg harmatos ertek - persze ennyi penzert...).
A masik resz meg az, hogy ezekbol az ertekekbol tul sokat nem lehet kihamozni.
Ilyen artartomanynal egyebkent viszonylag jo korrelacio van ar es teljesitmeny kozott, amugy meg tudom ajanlani azt, hogy hallgasd meg a kiszemelt cuccokat a Media Marktban.(A Somogyi (SAL: Somogyi Audio Line) alapvetoen olcso, de mar vallalhato minosegu kinai cuccokban utazik.)
-
Bocs de nem tudok mindig itt lenni.Egyenlőre még fontolgatom a vásárlást meghallgatás nélkül nem venném meg.Tudom sokszor h reklám de azért abban biztos vagyok h a számítógép alaplapi hangkeltőjénél jelentősen jobb hangot hallanék.Amúgy a tesztben ha jól emlékszem a lejátszó (nincs nálam az újság)olasz hangzása volt talán Audio Analogue Paganini de erre nem vennék most mérget.Csak csábító h 60000ft-ért kvázi olcsón egy 300-400e kategóriás hangod lenne persze csak ha elhisszük h igaz amit írnak.
Az én hirdetésemet a hangkártyák résznél találod meg (Gamma-1 Lite USB DAC), a DAC része nagyon hasonló a DacMagic-hez (ugyanaz a Wolfson WM8740 chip) viszont csak USB bemenet és mini kimenet van rajta, cserébe a harmadába (20e Ft-ba) kerül. Egy head-fi találkozón összehasonlították a DacMagic-el és nem volt közöttük hallható különbség. Az hogy 3-400e kategóriás hangod lesz az hülyeség, viszont a hasonló árú hangkártyákat simán megveri. Szóval nem szabad ilyen teszteknek hinni, főleg ha 'adott' oldalakon vannak, de ezt inkább nem részletezném.
Egyébként egy olyanra váltottam ami szintén ilyen chipes, de jobban van megvalósítva csak az több mint háromszorosa ennek és hangban korántsem ekkora a különbség, sőt! De most már visszafele semmiképp nem lépek -
MasOyama
őstag
Nem biztos, hogy jó helyre írok, szóval ne egyetek meg.
Keresgéltem a neten, de nem találtam sehol részletes leírást. A kérdésem az lenne, hogy hol tudok annak utána nézni, egy cikkben, vagy leírásban, hogy egy hangszórónak / hangfalnak a paraméterei mit jelentenek, és mi számít jónak belőle?Gondolok itt ilyesmire, hogy watt, zenei terhelhetőség, frekvencia, érzékenység, membrán anyaga, stb...
Szeretnék az autóba egy lejátszót venni, amit már ki is néztem(LG LAC5800R), de nem tudom milyen hangszórókat(10cm) vegyek hozzá.
Ezt találtam, ez a legjobb talán ezért az árért, de ez a SAL márka nekem nem sokat mond. Mit érdemes vennem(JVC, Panasonic, Magnet, Alpine, Sony, Lg, stb...)? (1 pár max 10.000 Ft)Köszönöm előre is.
-
Hasaggymeg
veterán
Egy bizonyos határig semmi gond nincs. Azon túl meg valóban betegessé válhat a dolog. Nem mindenki tudja meghúzni ezt a határvonalat. Hallgass a füledre (és ne másokéra)! Ha nem hallasz különbséget pl. két kábel között, akkor ne foglalkozz vele. Én pl. IC-nél nem hallom azokat a különbségeket, amit mások, így nem is foglalkozok vele. Kivéve persze a legolcsóbb összekötőket, mert azok tényleg "zavarosak".
Én hiába hajolok közel bármelyik kábelhez,nem hallom a különbséget.Mindegyik egyformán csendes.
-
-
Jó, akkor az a sejtésem, hogy ezek téveszmék. Ezt bátran állíthatom, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ha meg a sok kis differencia helyett sok kis téveszme adódik össze, az már az őrültség. A valódi őrültek meg általában normálisnak, néha audiofil gurunak tartják magukat, és sokak számára még meggyőzőek is tudnak lenni.
-
Addig nem téveszme valami, amíg be nem bizonyítod, hogy nem igaz a feltevés, maximum sejtésnek nevezheted. Meg végülis el kellene dönteni, mi a nem igaz. Hogy van-e különbség a kábelirányból adódóan, vagy hogy a különbség hallható-e? Mérhetőségéről feltételezem, hogy nem mérhető (legalábbis jelenlegi eszközeinkkel, módszereinkkel), különben nyilván nem neveznéd oly magabiztosan téveszmének.
Én például a villásdugó megfordításánál nem hallok különbséget (annyira nem próbálgattam, csak 2-3 alkalommal), mégsem vetem el, hogy valaki esetleg mégis. Bár aligha szignifikáns, viszont sok ilyen kicsi difi, hogy a Te szavaddal éljek, voodoo sokra mehet a végén. Füllel különben sem tudod a voodoo-t, placebo-t megkülönböztetni a ténylegesen hallt dologtól, akkor meg nem mindegy végülis? -
Kérdés, mi számít középkategóriás CD-lejátszónak. Meg azért az ilyen tesztek sokszor nem mérvadóak, lehet amit a cikk szerzője hatalmas különbségnek vél, az nekem vagy neked alig valami. Előzetes meghallgatás és összevetés (még jobb, ha kipróbálhatod otthon) nélkül nem érdemes 60 000 Ft-ot elszórni rá, én ezen a véleményen vagyok.
-
-
Pl. kábelirány, de még sorolhatnám. Most inkább nem teszem, csak további értelmetlen vitákhoz vezetne!
"Pl. kábelirány, de még sorolhatnám. Most inkább nem teszem, csak további értelmetlen vitákhoz vezetne!"
Igazad van, hallgasd csak tovább a nagymami rádióját, én is ezzel kezdtem anno és nagyon sok örömet okozott.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A tiéd eredeti, vagy modifikált?
-
-
drága vili és auratech.
jó olvasni a tudományos-fantasztikus elméleteket, de ez a "hifi-ről általánosságban" topik, és a hifibe én sehova nem tartom általánosnak a lézer, plazma, ion, dobhártya méretének tizedre bemérése és egyéb témákat
jó volt egy darabig, de szerintem benéz ide valaki, és sikítva elmenekül. -
A dobhártya átmérője talán 9-10mm. Ezt az utat jó sokszor meg kell tenni valamilyen tükrözgetéssel, és tényleg több lesz. Csak a tükör ne rezegjen közben. Van már talán kész prototípusod is?!
drága vili és auratech.
jó olvasni a tudományos-fantasztikus elméleteket, de ez a "hifi-ről általánosságban" topik, és a hifibe én sehova nem tartom általánosnak a lézer, plazma, ion, dobhártya méretének tizedre bemérése és egyéb témákat
jó volt egy darabig, de szerintem benéz ide valaki, és sikítva elmenekül. -
Kb. úgy van, ahogy írtad. A pár mm út az nem passzol.
A zavar és zajok tekintetében nincs olyan nagy gond. Nem nagyobb, mint a mikrofónia a mechanikus eszközöknél.A dobhártya átmérője talán 9-10mm. Ezt az utat jó sokszor meg kell tenni valamilyen tükrözgetéssel, és tényleg több lesz. Csak a tükör ne rezegjen közben. Van már talán kész prototípusod is?!
-
Most akkor feltételezésekbe fogok bocsátkozni a lehetséges kialakítást illetően. Tehát veszel mondjuk egy lézersugarat, kettéosztod, az egyik fele a nyomástól (meg a hőmérséklettől és páratartalomtól) függően változó törésmutatójú levegőn halad keresztül, a másik fele akár mehet egy üvegszálon, és mondjuk abban reménykedsz, hogy az interferenciaképük értékelhető információt fog hordozni a pillanatnyi nyomásról, csupán pár mm utat követően. Még az is lehet, hogy tényleg fog. Ennek utána kellene számolnom valahogy, de az nem ma lesz. Egyelőre még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ez a kis távolság kevés ahhoz, hogy a kis nyomásváltozások elég nagy időkülönbséget jelentsenek, és ettől erősen érzéketlen lesz, és/vagy zajos a zavaró tényezőktől. A hanghullámok által keltett mechanikai rezgések meg tökre összezavarhatják az egészet. Tulajdonképpen vicces volna egy olyan mikrofon, ami kizárólag tökéletes csöndben használható!
Kb. úgy van, ahogy írtad. A pár mm út az nem passzol.
A zavar és zajok tekintetében nincs olyan nagy gond. Nem nagyobb, mint a mikrofónia a mechanikus eszközöknél. -
A felvetés jogos. Egyébként arra biztosan könnyen használható. Meg bármilyen áramlási csatornában detektorként. A hangnyomás változás gerjesztette interferencia nagyságrendileg más tartományban van, mint a porszemek zavaró hatása. A digitális rendszerek nem zavar érzékenyek. A hatásfokot persze csökkentheti, ha nagy piszok van. Szükség van egyébként egyfajta kalibrációra, ha nagyon változik a pára tartalom, vagy vihar közeleg. De boldog lennék, ha már ezzel kéne foglalkozni csak. Szar ügy, hogy műszakilag analfabéta vagyok ahhoz képest, amit tudnom lenne szükséges. Ez van.
Talán az általad említett szintézist kerülve szoktam egyre több természethangot hallgatni. Kinn a szabadban. Most rakom össze a felvételhez való cuccokat. Nyáron szeretnék néhány nagyon audiofil természethangot felvenni, meg templomi akusztikát (a szintézishez)
Sok természet hang felvételt hallgattam, de sosem volt meg a jelenlét illúziója, annyira, mint zene felvételeknél. Gondolom nem mennek ki a dzsumbujba a csöves cuccokkal, meg a kétmilliós mikrofonokkal.Most akkor feltételezésekbe fogok bocsátkozni a lehetséges kialakítást illetően. Tehát veszel mondjuk egy lézersugarat, kettéosztod, az egyik fele a nyomástól (meg a hőmérséklettől és páratartalomtól) függően változó törésmutatójú levegőn halad keresztül, a másik fele akár mehet egy üvegszálon, és mondjuk abban reménykedsz, hogy az interferenciaképük értékelhető információt fog hordozni a pillanatnyi nyomásról, csupán pár mm utat követően. Még az is lehet, hogy tényleg fog. Ennek utána kellene számolnom valahogy, de az nem ma lesz. Egyelőre még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ez a kis távolság kevés ahhoz, hogy a kis nyomásváltozások elég nagy időkülönbséget jelentsenek, és ettől erősen érzéketlen lesz, és/vagy zajos a zavaró tényezőktől. A hanghullámok által keltett mechanikai rezgések meg tökre összezavarhatják az egészet. Tulajdonképpen vicces volna egy olyan mikrofon, ami kizárólag tökéletes csöndben használható!
-
Én vetettem fel, de pusztán "légből kapott" ötletként, nem tudtam, hogy megelőztek, főleg ennyivel...
Töprengtem kicsit a Te optikai megoldásodon, és van egy nehezen megmagyarázható érzésem, miszerint a levegő szennyezettségének mérésére könnyebben lesz alkalmazható, mint mikrofonnak.
(Aztán azon a ponton hagytam abba a töprengést, hogy minek is mikrofon, az legfeljebb csak arra kell, hogy jól megnézhessük, mit kell majd a továbbiakban szintetizálni. )A felvetés jogos. Egyébként arra biztosan könnyen használható. Meg bármilyen áramlási csatornában detektorként. A hangnyomás változás gerjesztette interferencia nagyságrendileg más tartományban van, mint a porszemek zavaró hatása. A digitális rendszerek nem zavar érzékenyek. A hatásfokot persze csökkentheti, ha nagy piszok van. Szükség van egyébként egyfajta kalibrációra, ha nagyon változik a pára tartalom, vagy vihar közeleg. De boldog lennék, ha már ezzel kéne foglalkozni csak. Szar ügy, hogy műszakilag analfabéta vagyok ahhoz képest, amit tudnom lenne szükséges. Ez van.
Talán az általad említett szintézist kerülve szoktam egyre több természethangot hallgatni. Kinn a szabadban. Most rakom össze a felvételhez való cuccokat. Nyáron szeretnék néhány nagyon audiofil természethangot felvenni, meg templomi akusztikát (a szintézishez)
Sok természet hang felvételt hallgattam, de sosem volt meg a jelenlét illúziója, annyira, mint zene felvételeknél. Gondolom nem mennek ki a dzsumbujba a csöves cuccokkal, meg a kétmilliós mikrofonokkal. -
Az ion mikrofont sajnos Te vetetted fel.
(Amúgy tudok róla, hogy lassan 100 éves ötlet. Az ionophont a 70-es évekig bizergálták.Magas sugárzóként és mikrofonként "használták" -ják.)Én vetettem fel, de pusztán "légből kapott" ötletként, nem tudtam, hogy megelőztek, főleg ennyivel...
Töprengtem kicsit a Te optikai megoldásodon, és van egy nehezen megmagyarázható érzésem, miszerint a levegő szennyezettségének mérésére könnyebben lesz alkalmazható, mint mikrofonnak.
(Aztán azon a ponton hagytam abba a töprengést, hogy minek is mikrofon, az legfeljebb csak arra kell, hogy jól megnézhessük, mit kell majd a továbbiakban szintetizálni. ) -
Na tegnap este elkezdtem összevadászni az alkatrészeket a fülhallgató ampomba. Az opamp megvan, egy BB OPA2134 lesz ha minden jól megy.
Jelen állás szerint a tápkondik valami olcsó elektrolitok lesznek.Viszont az input kondikkal van problémám.
Konkrétan itt azt írják CMoy Amp InCaps, ha jól értem, hogy ha nem jelenik meg "DC Offset" az inputon akkor nem kell input cap.
Egy külső Xonarnak lehet "DC-Offset"je?
Ha nem hagyható ki a kondi akkor:
Ilyen Xonar-HD555 szintű kombónál érdemes az input kondi minőségével variálnom?
Eddig 1uF-es kondiban ezeket találtam amik jobbnak tűnnek:
-http://www.soselectronic.hu/?str=371&artnum WIMA MKP10 510ft
-http://bolthely.hu/mikroshop/id/01860 REMIX 200ft
-ElektroKonthánál WIMA MKS2 60ftMégegy kérdés: Gondolkodtam a tápellátáson, nem fogom hordozni ezért kizárom az elemeket, mert pár hónap alatt simán bejön a tápegységek ára.
Ebből fogok kettőt sorba kötni mert a két 9V-s elem is ugyanúgy van kötve.
Elvileg nem kapcsolóüzemű (azok egy másik link alatt vannak) és stabilizált. Ennyi elég a boldogsághoz vagy szar lesz?
Ha ezek gázok, esetleg tudok ilyen szűrőt építeni ha segít:
-
-
-
#56474624
törölt tag
Sziasztok! Erősítőhöz kellene nekem hangfal.
Szerintetek ezt a hangfalpárat érdemes ennyiért megvenni? Hogy teljesíthet a 2-vel fentebb megjelölt pioneer hangfalhoz képest? (a 2 közül ti melyiket vennétek?) Ez elvileg 3 utas, ez mennyit számít(hat) hangzásban a pioneerhez képest?Itt a Pioneer [link]
Esetleg még ez beleférne a keretembe, szintén 3 utas, csak JVC 2x100w-os.
[link]
Szval ezeket engedhetem meg magamnak kb. egy Sony Ta-F170es erősítőre lennének kötve. (4ohm 2x60w; 8ohm 2x50w)
Sztetek melyik a legjobb hangzásban?
Előre is köszönöm!Igazából egyikkel sincs külön tapasztalatom, de itt volt egy illető (AMDFan, ha jól emlékszem), akinek a JVC-vel volt, azóta már megvált tőle. Minden attól függ, hogy milyen zenére keresed, és hogy mik a Te igényeid. Elektronikus zenére például jók szoktak lenni ezek az olcsóbb 3-utasok is (persze ne általánosítsunk túlságosan, mert nem mindenkinek), de akusztikus zenékre kevésbé. Az biztos, hogy ez egy elég erősen kompromisszumos kategória, persze attól még lehet jó számodra, csak-csak...
-
Ilyen alapon tekinthetünk "membránnak" egy vékony levegőréteget is.
Én mondjuk ma még nem optikai interferenciában gondolkodnék elsősorban, hanem pl. levegőt ionizálnék, és a hanghullámok ionsugárra gyakorolt hatását próbálnám elektromosan mérni jó nagy felbontásban...
Az első mondat rendben van.
Eonos vagy, hogy így nyomod a villanyos cucokat?
Én nem gondolkodom csak. Ha az ápolók engedik, csinálom is.
Az ionizálás során a levegő hőmérséklete megnő abban a tartományban, ahol a légnyomás változások hangot adnak. Szóval torzít.
Jó éjt mindenkinek! -
Nincs benne membrán! Át tudom dugni rajta a cerkát. És akkor dc van
Én nem a kém mikrofonról beszélek vagy a sennheiser tükröző membránját alkalmazó "lézer mikrofonjáról".Ilyen alapon tekinthetünk "membránnak" egy vékony levegőréteget is.
Én mondjuk ma még nem optikai interferenciában gondolkodnék elsősorban, hanem pl. levegőt ionizálnék, és a hanghullámok ionsugárra gyakorolt hatását próbálnám elektromosan mérni jó nagy felbontásban...
-
A lézermikrofon pont optikai elven működik, de valami membrán azért kell hozzá. Persze jobb lenne közvetlenül a levegő molekuláit méregetni, lehetőleg jó sokat egyszerre, de pont erre szolgál a membrán. Első körben talán elég volna egy jobb membrán is.
Nincs benne membrán! Át tudom dugni rajta a cerkát. És akkor dc van
Én nem a kém mikrofonról beszélek vagy a sennheiser tükröző membránját alkalmazó "lézer mikrofonjáról". -
Vegyél egy egy Ghz-es négyszögjelet vivő fényt, ami lescanneli a nyomásváltozásokat a levegőben interferometrikusan. Ebből mintát vehetsz anélkül, hogy a mikrofon membrán impedanciás viselkedését ellensúlyozni kellene elektromosan.
Csak az a kérdésem. Ha egy dobhártya keresztmetszetű felületen a levegő nyomásváltozásait optikai úton követjük le, akkor a kihámozható jel alak tranziens viselkedése jobb lehet mint a mostani mikrofonoknál? Szerinted?
Azokban membrán van, tehát tömege van. Tehát minden ami evvel jár, lineáris torzítást okoz ,ami csak közelíthetően javítható.
Az ideális mikrofon "membránjának" nincs tömege.
Az optikai elvű mikrofon a dsd egybites metodikáját alkalmazza sokkal magasabb feloldásban. A digitalizálás az optikai elemben végbemegy.
Túl sokat mondtam. inkább visszarakom a fiókba és várok még 5 évet -
Vegyél egy egy Ghz-es négyszögjelet vivő fényt, ami lescanneli a nyomásváltozásokat a levegőben interferometrikusan. Ebből mintát vehetsz anélkül, hogy a mikrofon membrán impedanciás viselkedését ellensúlyozni kellene elektromosan.
Csak az a kérdésem. Ha egy dobhártya keresztmetszetű felületen a levegő nyomásváltozásait optikai úton követjük le, akkor a kihámozható jel alak tranziens viselkedése jobb lehet mint a mostani mikrofonoknál? Szerinted?
Azokban membrán van, tehát tömege van. Tehát minden ami evvel jár, lineáris torzítást okoz ,ami csak közelíthetően javítható.
Az ideális mikrofon "membránjának" nincs tömege.
Az optikai elvű mikrofon a dsd egybites metodikáját alkalmazza sokkal magasabb feloldásban. A digitalizálás az optikai elemben végbemegy.
Túl sokat mondtam. inkább visszarakom a fiókba és várok még 5 évet -
"A mi viláunkban is az analog technika a nagyobb felbontású..."
Azt nem teljesen ertem, hogyan birsz ilyeneket leirni.
Teljesen biztos, hogy hallottal mar gramofon-lemezt, 8 biten (vagy meg alacsonyabb felbontason) digitalizalt hangot, SACD-t, audiofil bakelitet... Az olyan kijelentesek, hogy az analog v a digitalis technika nagyobb felbontasu, teljes mertekben baromsagok, ugyanis az, hogy egy technika analog v digitalis, meg egyaltalan nem adja meg a felbontasat, van beloluk ilyen is meg olyan is.Ket konkret technikat ossze lehet hasonlitani, de ha most azzal jossz, hogy a Karadi-lemezeim nagyobb felbontasuak, mint egy DVD-A kiadvany, csak azert, mert az elobbi analog, az utobbi meg digitalis, hat akkor valamibol a kelletenel joval tobbett fogyasztottal.
-
Vegyél egy egy Ghz-es négyszögjelet vivő fényt, ami lescanneli a nyomásváltozásokat a levegőben interferometrikusan. Ebből mintát vehetsz anélkül, hogy a mikrofon membrán impedanciás viselkedését ellensúlyozni kellene elektromosan.
Csak az a kérdésem. Ha egy dobhártya keresztmetszetű felületen a levegő nyomásváltozásait optikai úton követjük le, akkor a kihámozható jel alak tranziens viselkedése jobb lehet mint a mostani mikrofonoknál? Szerinted?
Azokban membrán van, tehát tömege van. Tehát minden ami evvel jár, lineáris torzítást okoz ,ami csak közelíthetően javítható.
Az ideális mikrofon "membránjának" nincs tömege.
Az optikai elvű mikrofon a dsd egybites metodikáját alkalmazza sokkal magasabb feloldásban. A digitalizálás az optikai elemben végbemegy.
Túl sokat mondtam. inkább visszarakom a fiókba és várok még 5 évet -
"Elméletileg az analóg veszteség mentes."
Ja, mar megint Harry Potter-vilagban vagyunk, ahol a vezetekeknek nincs ellenallasa, abszolut zajmentes kornyezetben vannak, stb, stb, stb.
"A digitális technika (egészen pontosan az A-D folyamat) iszonyatos adatvesztést jelent."
Ezzel szemben az analog rogzites, az... ja, megvan. Az is ugyanilyen iszonyatos adatvesztes.
"De a DA átalakítás is veszteséges. Elméletileg is..."
Az elmeletet ugy hivjak, hogy Shannon-Nyquist tetel, es azt mondja, hogy a DA elmeletileg vesztesegmentes.
-
"Ez sem biztos, hogy mindig így lesz (a gyakorlatban sem biztos)."
Dehogynem, ez a konkret lenyegi kulonbseg az analog meg a digitalis technika kozott.
"Ráadásul én 100%-ban elméletről beszéltem (azaz végtelen sok információ a végessel szemben)"
Ez mar annyira elmeleti, hogy ennyi erovel azt is mondhatnad, hogy a Harry Potter Varazsgramofonja sokkal jobb, mint a CD. Fantaziavilagot leszamitva ugyanis az analog adatnak sincs vegtelen felbontasa, a mi vilagunkban pl. a kvantummechanika altal leirt jelensegek szabnak hatart a felbontasnak.
Szoval dontsuk el, hogy megmaradunk a valosag rogos talajan, vagy egymasnak szabaditjuk Harry Pottert meg Optimus Prime-ot.
Ami ma fantázia, holnap lehet valóság lesz, akármilyen hihetetlennek tűnik.
Pusztán csak az olyan kijelentéseket van bajom, ami kerek-perec kijelenti, hogy soha.
De maradjunk a jelenlegi tudásunknál, és az elkövetkezendő néhány évnél, évtizednél, ok.Látom, megint kezdődik az itt már hagyományosan minden évben egyszer megrendezett analóg vs. digitális vita.
-
"Ez sem biztos, hogy mindig így lesz (a gyakorlatban sem biztos)."
Dehogynem, ez a konkret lenyegi kulonbseg az analog meg a digitalis technika kozott.
"Ráadásul én 100%-ban elméletről beszéltem (azaz végtelen sok információ a végessel szemben)"
Ez mar annyira elmeleti, hogy ennyi erovel azt is mondhatnad, hogy a Harry Potter Varazsgramofonja sokkal jobb, mint a CD. Fantaziavilagot leszamitva ugyanis az analog adatnak sincs vegtelen felbontasa, a mi vilagunkban pl. a kvantummechanika altal leirt jelensegek szabnak hatart a felbontasnak.
Szoval dontsuk el, hogy megmaradunk a valosag rogos talajan, vagy egymasnak szabaditjuk Harry Pottert meg Optimus Prime-ot.
-
vili13
őstag
Sziasztok! Erősítőhöz kellene nekem hangfal.
Szerintetek ezt a hangfalpárat érdemes ennyiért megvenni? Hogy teljesíthet a 2-vel fentebb megjelölt pioneer hangfalhoz képest? (a 2 közül ti melyiket vennétek?) Ez elvileg 3 utas, ez mennyit számít(hat) hangzásban a pioneerhez képest?Itt a Pioneer [link]
Esetleg még ez beleférne a keretembe, szintén 3 utas, csak JVC 2x100w-os.
[link]Szval ezeket engedhetem meg magamnak kb. egy Sony Ta-F170es erősítőre lennének kötve. (4ohm 2x60w; 8ohm 2x50w)
Sztetek melyik a legjobb hangzásban?
Előre is köszönöm! -
Azt írtam, az elektronok is... Tőlem akár mehet optikai úton, a fotont is darabra mérik, az energiája meg kvantált, mint úgy általában minden. Az ektoplazma alapú hangrendszerekben meg valahogy egyszerűen nem hiszek.
De ez még mindig a jelenlegi tudásunkból épül fel. Szerintem nem tudunk mindent, korántsem tudunk mindent, ezért nem zárható ki semminek a gyakorlati megvalósítása. 2000 éve ki a fene hitte, hogy a világ másik táján lévő emberrel a saját szobámból tudok majd kommunikálni egy masina elé leülve? Vagy hogy 80 percnyi zenét rögzítünk egy 12 centi átmérőjű korongra, amit lézerrel tapogatunk le? Erről tehát ennyit...
-
sosperecek18
őstag
Sziasztok! Erősítőhöz kellene nekem hangfal.
Szerintetek ezt a hangfalpárat érdemes ennyiért megvenni? Hogy teljesíthet a 2-vel fentebb megjelölt pioneer hangfalhoz képest? (a 2 közül ti melyiket vennétek?) Ez elvileg 3 utas, ez mennyit számít(hat) hangzásban a pioneerhez képest?Itt a Pioneer [link]
Esetleg még ez beleférne a keretembe, szintén 3 utas, csak JVC 2x100w-os.
[link]Szval ezeket engedhetem meg magamnak kb. egy Sony Ta-F170es erősítőre lennének kötve. (4ohm 2x60w; 8ohm 2x50w)
Sztetek melyik a legjobb hangzásban?
Előre is köszönöm! -
Most megint visszajutottunk a kábelekhez?
Egyébként illenék hozzátenni a mondandódhoz, hogy alaphelyzetből úgy gondolkodsz (és látod, ez a beszűkültség), hogy kizárólag elektromos úton történhetnek a hangreprodukálási folyamatok. Pedig nem feltétlen. És most ne rögtön a fonográf jusson eszedbe, mint ilyen szempontból lehetséges csúcskategóriás eljárás. Ki tudja, mit hoz még a jövő. Szerintem ne zárjuk ki semminek a lehetséges gyakorlati megvalósítását, amíg vannak és lesznek megválaszolatlan kérdések a fizikában...
Azt írtam, az elektronok is... Tőlem akár mehet optikai úton, a fotont is darabra mérik, az energiája meg kvantált, mint úgy általában minden. Az ektoplazma alapú hangrendszerekben meg valahogy egyszerűen nem hiszek.
-
"Elméletileg különben is mindig jobb az analóg."
Nem, elmeletileg is a digitalis a jobb, mivel ott nincsenek atviteli vesztesegek, ami az analog feldolgozasnal elkerulhetetlen.
Ez sem biztos, hogy mindig így lesz (a gyakorlatban sem biztos).
Ráadásul én 100%-ban elméletről beszéltem (azaz végtelen sok információ a végessel szemben), Te meg már a gyakorlati megvalósításról.
-
De, hit, csak ez az egyetlen igaz hit, ellentétben a mindenféle sátáni babonaságokkal!
Az analóg meg kizárólag elméletben tud jobb lenni, mert pusztán csak elmélet. Valójában meg nincs is, gyakorlatban az elektronok is darabra vannak, nem pusztán kilóra...
Most megint visszajutottunk a kábelekhez?
Egyébként illenék hozzátenni a mondandódhoz, hogy alaphelyzetből úgy gondolkodsz (és látod, ez a beszűkültség), hogy kizárólag elektromos úton történhetnek a hangreprodukálási folyamatok. Pedig nem feltétlen. És most ne rögtön a fonográf jusson eszedbe, mint ilyen szempontból lehetséges csúcskategóriás eljárás. Ki tudja, mit hoz még a jövő. Szerintem ne zárjuk ki semminek a lehetséges gyakorlati megvalósítását, amíg vannak és lesznek megválaszolatlan kérdések a fizikában...
-
Nem értem, mi ez a nagy hadakozás egyesek részéről az ósdi analóg technika ellen. Vajon ez nem hit?
Elméletileg különben is mindig jobb az analóg. Csak nehezebb a gyakorlati megvalósítás.
De, hit, csak ez az egyetlen igaz hit, ellentétben a mindenféle sátáni babonaságokkal!
Az analóg meg kizárólag elméletben tud jobb lenni, mert pusztán csak elmélet. Valójában meg nincs is, gyakorlatban az elektronok is darabra vannak, nem pusztán kilóra...
-
Igen, én is gondoltam a 640kB-ra... Ha tényleg bebizonyosodik, hogy a 24 bit valamire is kevés, rögtön visszavonom az erre vonatkozó állításomat.
Soksávos keverőpultba persze tényleg kell a több bit. Már csak abból a triviális alapfeltételezésből kiindulva akár, hogy csupán két csatorna egyszerű összegzéséhez is jó, ha van plusz egy bit, hogy az összeg is kerekítés nélkül elférjen az ábrázolt tartományban. Több csatornához meg nyilván számuk 2-es alapú logaritmusával arányosan több bit kell alapból, ha meg a további számítási/kerekítési hibákat is ki akarjuk küszöbölni, érdemes jóval több biten számolni. A végén az eredmény szvsz nyugodtan lekeverhető 24 bitre. Hacsak nincs véletlenül kéznél egy 32 bites D/A, amit persze használnak helyenként, de igazán indokoltnak nem látom, mert valahogy - és nyilvánvalóan - képtelenek a bitszámnak megfelelő dinamika tartományt hozni.
Az emberi hallásnak igenis vannak korlátai, és ha nem is mind (köz)ismert, meg kell valahogy határozni. Szerintem egyszerűen kizárt, hogy ne létezzen viszonylag elérhető szinten, csillagászati számok nélkül is az a digitális felbontás bitben és frekvenciában egyaránt, amitől még a legvájtabb fülű is kénytelen elismerni, hogy az analóg technika már a múlté...
Nem értem, mi ez a nagy hadakozás egyesek részéről az ósdi analóg technika ellen. Vajon ez nem hit?
Elméletileg különben is mindig jobb az analóg. Csak nehezebb a gyakorlati megvalósítás.
-
"24 bitnek viszont szvsz tényleg mindenre elégnek kell lennie, ami az emberi hallást illeti."
Ez nekem kisértetiesen olyannak tűnik,mint Bill G. :" 640Kb-nak mindenre elégnek kell lennie!" (ami a pc-k memóriáját illeti)24 bit önmagában nem kevés. De én azt mondom, ha van olyan jellemzője a hallható hangoknak, amit 24bit felbontás nem képes egzaktul leírni, akkor az ideális feloldás ennél nagyobb lehet. Nem véletlenül 48-64 bitesek a digitális pultok keverő processzorai. A feldolgozás során a hangmókus dönti el, hogy a 24bitbe végül minek kell beleférnie. Érdekes módon a stúdiókban sokan el tudják dönteni, hogy soksávos keverésből megy- e a jel a lehallgatás konverterébe, vagy ugyanaz a zene lekevert 24 bites sztereóból.
A soksávos mix "valahogy" mindig olyan "többet szól".Igen, én is gondoltam a 640kB-ra... Ha tényleg bebizonyosodik, hogy a 24 bit valamire is kevés, rögtön visszavonom az erre vonatkozó állításomat.
Soksávos keverőpultba persze tényleg kell a több bit. Már csak abból a triviális alapfeltételezésből kiindulva akár, hogy csupán két csatorna egyszerű összegzéséhez is jó, ha van plusz egy bit, hogy az összeg is kerekítés nélkül elférjen az ábrázolt tartományban. Több csatornához meg nyilván számuk 2-es alapú logaritmusával arányosan több bit kell alapból, ha meg a további számítási/kerekítési hibákat is ki akarjuk küszöbölni, érdemes jóval több biten számolni. A végén az eredmény szvsz nyugodtan lekeverhető 24 bitre. Hacsak nincs véletlenül kéznél egy 32 bites D/A, amit persze használnak helyenként, de igazán indokoltnak nem látom, mert valahogy - és nyilvánvalóan - képtelenek a bitszámnak megfelelő dinamika tartományt hozni.
Az emberi hallásnak igenis vannak korlátai, és ha nem is mind (köz)ismert, meg kell valahogy határozni. Szerintem egyszerűen kizárt, hogy ne létezzen viszonylag elérhető szinten, csillagászati számok nélkül is az a digitális felbontás bitben és frekvenciában egyaránt, amitől még a legvájtabb fülű is kénytelen elismerni, hogy az analóg technika már a múlté...
-
Köszi.
Amúgy érdekes dolgok vannak ezekben a gitáreffektekben, hi-fi oldalról szerintem elborzasztó lehet egy-két dolog. Főleg ilyen régi fuzzoknál, szüretlen tápok, rissz-rossz kondik, gagyi IC-k.
Pont ez a problémám is, akarnék építeni egy fülhallgató erősítőt, de amilyen IC -ket írnak (BurrBrown OPA2xxx, 2xx -ek, azokat nem tudom hol lehet itthon venni) nekem itthon meg csak TI 4558, LF356, LM386 és TL072 IC-im vannak kéznél, ezek közül nem tudom, hogy bármelyik is elég jó e fülhallgató opampnak, illetve ha rosszak akkor honnan tudnék jót rendelni.
Edit: Találtam OPA 2134-t forgalmazó shopot.
-
2. és 3. felharmonikusok keletkezhetnek, ha enyhén tól van hajtva a cső. Ezt használják pld a "blues" beállításnál, akár énekre is (E. Clapton-Tears in H.) De a clean is adhat valamit. A csöves exciterek pld csak evvel operálnak. pld. Apex- aural exciter, bár ez csak cső szimulációs.
A 500hz alatti jel tekintetében viszon nem a válasz. Azokhoz subharmonic generáló kell. Abban vca is van, meg mittom én. Pld Apex big bottom.Köszi.
Amúgy érdekes dolgok vannak ezekben a gitáreffektekben, hi-fi oldalról szerintem elborzasztó lehet egy-két dolog. Főleg ilyen régi fuzzoknál, szüretlen tápok, rissz-rossz kondik, gagyi IC-k.
Pont ez a problémám is, akarnék építeni egy fülhallgató erősítőt, de amilyen IC -ket írnak (BurrBrown OPA2xxx, 2xx -ek, azokat nem tudom hol lehet itthon venni) nekem itthon meg csak TI 4558, LF356, LM386 és TL072 IC-im vannak kéznél, ezek közül nem tudom, hogy bármelyik is elég jó e fülhallgató opampnak, illetve ha rosszak akkor honnan tudnék jót rendelni.
Edit: Találtam OPA 2134-t forgalmazó shopot.
-
Csöves kérdés, nem hi-fi szempontból.
Vegyünk egy Fender Stratocastert. Ezt beledugjuk egy Ibanez Tubescreamerbe. (Legendás overdive pedál, azt csinálja amitől a hifisták rettegnek, torzítja a jelet. Méghozzá úgy, hogy egy dual opamppal /TI v. JRC 4558/ felerősíti a jelet, majd átküldi clipping diódákon amik "levágják" a szinusz görbe alját-tetejét. A kijövő jelnek a hangja kisértetiesen hasonlít egy túlhajtott csöves erősítőére, imádom, építettem már párat.)
Ami még érdekes a torzításon kívül, hogy sacc/kb. 500hz alatt és mondjuk 14.000hz fölött nem enged át semmit a tone stackje.
Ha a jel ezek után egy csöves erősítőbe "folyik" akkor a csőben történhet még valami olyan "mágia" (felhangok, harmonikusok), hogy az erősítőből mondjuk 500hz alatt és 14khz fölött is jön ki jel?
-
Tekintve, hogy a zenészek néha nem átallanak rövid, de kimagasló csúcsokat produkálni mondjuk valami nyavalyás cintányérral, magam is úgy gondolom, hogy 16 bit kicsit kevés lehet, ha kultúremberként kerüljük a dinamika kompressziót. 24 bitnek viszont szvsz tényleg mindenre elégnek kell lennie, ami az emberi hallást illeti.
A két fül érzékelése közti különbséget szerintem nem kell "túldimenzionálni". Ez ugyebár szintkülönbségben és időbeli eltérésben mutatkozhat meg. Hangerőben úgy 0.5-1dB különbség már érzékelhető, de ezt leírni még nem probléma. Az időbeli eltérés már más kérdés, eről azt olvastam, hogy kb. 10µs-tól már érzékelhető. Ezt leírni már jó magas, 200kHz mintavételezési frekvencia kellene. Mondjuk kerekítsük 192kHz-re, amit 24 biten pont tud a DVD-Audio formátum.
"24 bitnek viszont szvsz tényleg mindenre elégnek kell lennie, ami az emberi hallást illeti."
Ez nekem kisértetiesen olyannak tűnik,mint Bill G. :" 640Kb-nak mindenre elégnek kell lennie!" (ami a pc-k memóriáját illeti)24 bit önmagában nem kevés. De én azt mondom, ha van olyan jellemzője a hallható hangoknak, amit 24bit felbontás nem képes egzaktul leírni, akkor az ideális feloldás ennél nagyobb lehet. Nem véletlenül 48-64 bitesek a digitális pultok keverő processzorai. A feldolgozás során a hangmókus dönti el, hogy a 24bitbe végül minek kell beleférnie. Érdekes módon a stúdiókban sokan el tudják dönteni, hogy soksávos keverésből megy- e a jel a lehallgatás konverterébe, vagy ugyanaz a zene lekevert 24 bites sztereóból.
A soksávos mix "valahogy" mindig olyan "többet szól". -
A 775mV-ot nem lehet hallani, legfeljebb hanggá alakítani, ami már hallható. Vezethetsz továbbá elektródákat a hallóidegeidbe, esetleg úgy is.
dB-ben amúgy két mennyiség arányát adják meg. Kontextustól függően viszont más lehet a viszonyítási alapként használt egység. Audiológiai értelemben egységnyi, vagyis 0dB a legkisebb hangnyomás, amit a fül érzékelni képes, ezt hívják hallásküszöbnek. Ez persze frekvenciafüggő is, de a legnagyobb érzékenység környékén, 2kHz-en állítólag 20µPa. -
Jól elvagyok. Fogalmazgatok és próbálom valamilyen jó hasonlattal megvilágítani, mire gondolok.
Félre ne érts, nem veled vitázom. amit írtál, az úgy helyes.
A 20 bit azt jelenti, hogy a leghalkabb és leghangosabb füljel(dobhártyán mért hangnyomás) közt 120db a hangosság különbsége, amit érzékelhetünk. Ezt egy olyan digitális jel tudja közölni, ami legalább 20biten oldja fel a jelek amplitúdóját. Ha kevesebb a bit, valami kiesik, vagy a leghangosabb, vagy a leghalkabb tartomány.Az fülenkénti egydimenziós nyomás változási értékekből és azok időbeli eloszlásából, valamint ezeknek az értékeknek a különbségeiből legalább 3dimenziósként leírható mintákat nyer a hallás.
Ami az oszcilloszkóp vonalához képest egy holomozi.
A két fül érzékelése közti különbség, vagy egyezése (ami igen ritka) ad olyan plusz információt, ami a 20Db-en belül eső két érték között is képes nagy felbontáson feloldani. Ez az oka a zajos környezetben érthető beszédnek.
Ezt a technológiát használja minden interferenciából mintát nyerő eszköz. Atomi mikroszkóp, meg a Hubble is.
Szóval a 20 bit analógiásan csak a tv kép feketéje és fehérje közti viszony. Akkor még jönnek a képpontok, a képfrissítés, és a színek. Meg a 3. dimenzió. -
Na jó, én szívesen vitatkozom...
"Pld. 1-10khz közti sávban is van 20-22 bites érzékenysége a hallásnak.
Az analóg felbontást kb 36-40bit képes leírni mhz-s mintavétellel."0dB-es hallásküszöb és 120dB-es fájdalomküszöb mellett az emberi hallás 120dB-es dinamikatartományát leírni 20 bit pont elegendő. Ennél sokkal jobbat az analóg áramkörök saját zaja sem tesz lehetővé, a jel/zaj viszony fölé menni nem igazán érdemes. (A hanghullámok hangosságának elméleti felső határa 194dB, ez is kb. jó 32 bit lenne a hallásküszöbhöz mérve...)
-
És a DSD-vel mi a helyzet? Gondolok arra, ami eredeti DSD-felvétel, és később sem csinál belőle a készülék PCM-et...
Na én még ilyet nem halottam sajnos, pláne itthon a saját rendszeremen nem...Azt mondják, az is analógos. Frankfurtban hallgattam demót a zenei vásáron a Sonytól, meg a Korgtól 2005-ben. A lehallgatás két Krell 600Wpc monoblokk volt(vagy hűtőszekrény?) meg két csigás nautilus, Genelec 1030+ subok, ADAM MP1, Meg egy pár Martin Logan Summit (állat!). A "szokásos" lexikon proceszorok, meg egy néhány konverter, Apogee, Avalon design, nem emlékszem...
Volt különbség a hallottak között kb. annyi, mintha egyszer Megan Fox cummant le, másszor meg Hale Berry és 10 másodpercenként könnyes szemmel sóhajtja, hogy imádlak (bocs ha sért esetleg valakit!)
A csodálatos hasonlatot félretéve a sacd technológiája jobban közelíti az analóg hangzást. A kvantálási hibák itt nem jelentkeznek. A 2.8 Mhz-es mintavételű jel (néha 5.6már) egyszerű aluláteresztő szűrőn van átáramoltatva és már kész is.
Furcsamód kicsit halkabbnak tűnt a dsd felvétel, amit szóvá is tettem (Diana Krall: The look... of love/life?)
Válaszul azt kaptam, hogy a tranziensek képesek túllőni a konvertereket (owershoot) ezért -1.2 Db-re lövik be a 0-t. A demóban mutatott zenei részlet a dvd audión egyes részeknél klippelt, persze csak a jelalakon látva (plafonra ragadt jelforma) Azt mondta a tag, emiatt lehet a digitális szögletesség érzete, harsányság és nem csak a leghangosabb részeken.
Egy jól összeválogatott hanglánc ezeket a szinte észrevehetetlen hibákat is kompenzálja.
Viszont a piacon ritkább az egybites technológia, ezért jóval drágább, mint a majdnem ugyan olyan módon analógosabb 24 bites eszközök. -
Na jó, én szívesen vitatkozom...
"Pld. 1-10khz közti sávban is van 20-22 bites érzékenysége a hallásnak.
Az analóg felbontást kb 36-40bit képes leírni mhz-s mintavétellel."0dB-es hallásküszöb és 120dB-es fájdalomküszöb mellett az emberi hallás 120dB-es dinamikatartományát leírni 20 bit pont elegendő. Ennél sokkal jobbat az analóg áramkörök saját zaja sem tesz lehetővé, a jel/zaj viszony fölé menni nem igazán érdemes. (A hanghullámok hangosságának elméleti felső határa 194dB, ez is kb. jó 32 bit lenne a hallásküszöbhöz mérve...)
-
Ennél a Telarc lemeznél konkrétan le vannak írva technikai információk: két B&K 4003-as mikrofonnal jártak el, Sony PCM 1610 Digital Tape Recorder, stb, még a felhasznált kábelek is, meg hogy mit nem csináltak (compression, limiting, equalization). Amúgy '86-os felvétel.
24 bites felvételekről nincs külön véleményem, mert nem igazán tudom, hogy mikor hallottam épp 24 bitest, vagy kevesebb bitest.
Egyébként hogy műanyag a CD, az relatív. Az LP-hez képest az. Ha minden meglenne jó állapotú LP-n, akkor CD nem nagyon kerülne szóba.
-
A felharmonikus pótlás megy sokkal durvábban is. Mikor kazettáról, régi szalagról digzek, gyakorlatilag az am-rádió minőségből is keletkezhet egész jó minőségű felvétel. A minőségjavulás főképpen a szöveg érthetőség tekintetében fontos.
Nyugodtan küldj el olyan zenerészletet, ami zajos, nazális, egyszóval "sok(k)ol(ó)"-minőségű, monó. Aztán visszaküldöm, mit lehet kihozni belőle. Persze ez már restaurálás, nem remaster.A felvétel testességének, (amit elfogadok, én is hallok ilyet, nem is kérdés) véleményem szerint olyan oka van, ami pld. különbség az mp3 és a wav között. Ezt nem tudom nagyon bizonygatni, de azt gondolom: a digitális zene állapotok rögzítése és reprodukciója. Az analóg felvétel pedig folyamat.
A reprodukáláskor a digitális forrás állapot-mintáiból újraépül a folyamat. Kvantálás, átlagolás... Az analóg jel alak és a reprodukált jel alak egyezni látszik. Persze nem egyezik.
A nagy meredekségű hang indulások (cin, angolkürt, dirac-imp...) mindig különböznek és sérülnek és szerintem is ezt jobban kezeli a hallásunk számára az analóg technika.
A fő problémája a digitális hangzásnak, hogy a felbontás iránit érzékenységünk dinamikus. Pld. 1-10khz közti sávban is van 20-22 bites érzékenysége a hallásnak.Az analóg felbontást kb 36-40bit képes leírni mhz-s mintavétellel. Ekkor az áramló elektronok jóformán "egyenként vannak megszámolva" Tehát a digitalizálás "kvantumos".
Ennek akkor van értelme, ha a legelső elem, a mikrofon is hozza ezt az érzékenységet.
A maiak nem tudják. A megoldást egy új elven működő mikrofon hozza.
A ma használatos mikrofon-technológia kb.70 éves(neumann-kondenz) Egy német srác Walter Weber 43-ban csinált már sztereó magnót. Szerintem a 80-as évektől nem a fejlődött sokat a hangrögzítés, csak a számítástechnika.És a DSD-vel mi a helyzet? Gondolok arra, ami eredeti DSD-felvétel, és később sem csinál belőle a készülék PCM-et...
Na én még ilyet nem halottam sajnos, pláne itthon a saját rendszeremen nem... -
A telarc kiadó. a felvételeit nem csak maga készíti, hanem szerződés, megbízás alapján. Chesky, Dorian, meg a kis egyedi cégek egyedi eszközökön rögzítenek.
De inkább a felvételi koncepció, ami kimunkált. A zenéhez illő akusztikai környezet, és főleg a mikrofonozás, ami a hangképet térbe teszi. Valamint a zenészek és a zene tisztelete a profit érdekek előtt. Mint a jó konyha. Nem lehet az alapanyagokat kispórolni.
Kettő fülünk van. Sokkal több mikrofonból sem kell. Ez saját ízlésem.
Vannak akik komponálják a hangképet, evvel adva többet a zenei történésnek. Pld. Bruce Swedien, aki audiofil felvételekkel kezdte, aztán Jacko-nak, Quincy Jones-nak lett hangmérnöke. Egyik kedvenc lemezem a Back On The Block.A 24 bites felvételekről mi a véleményed? Hallasz fejlődést a részletességben, térérzetben?
Miért eszed meg a cd-ket, ha "műanyag ízük" van?
Ennél a Telarc lemeznél konkrétan le vannak írva technikai információk: két B&K 4003-as mikrofonnal jártak el, Sony PCM 1610 Digital Tape Recorder, stb, még a felhasznált kábelek is, meg hogy mit nem csináltak (compression, limiting, equalization). Amúgy '86-os felvétel.
24 bites felvételekről nincs külön véleményem, mert nem igazán tudom, hogy mikor hallottam épp 24 bitest, vagy kevesebb bitest.
Egyébként hogy műanyag a CD, az relatív. Az LP-hez képest az. Ha minden meglenne jó állapotú LP-n, akkor CD nem nagyon kerülne szóba.
-
A felharmonikus pótlás megy sokkal durvábban is. Mikor kazettáról, régi szalagról digzek, gyakorlatilag az am-rádió minőségből is keletkezhet egész jó minőségű felvétel. A minőségjavulás főképpen a szöveg érthetőség tekintetében fontos.
Nyugodtan küldj el olyan zenerészletet, ami zajos, nazális, egyszóval "sok(k)ol(ó)"-minőségű, monó. Aztán visszaküldöm, mit lehet kihozni belőle. Persze ez már restaurálás, nem remaster.A felvétel testességének, (amit elfogadok, én is hallok ilyet, nem is kérdés) véleményem szerint olyan oka van, ami pld. különbség az mp3 és a wav között. Ezt nem tudom nagyon bizonygatni, de azt gondolom: a digitális zene állapotok rögzítése és reprodukciója. Az analóg felvétel pedig folyamat.
A reprodukáláskor a digitális forrás állapot-mintáiból újraépül a folyamat. Kvantálás, átlagolás... Az analóg jel alak és a reprodukált jel alak egyezni látszik. Persze nem egyezik.
A nagy meredekségű hang indulások (cin, angolkürt, dirac-imp...) mindig különböznek és sérülnek és szerintem is ezt jobban kezeli a hallásunk számára az analóg technika.
A fő problémája a digitális hangzásnak, hogy a felbontás iránit érzékenységünk dinamikus. Pld. 1-10khz közti sávban is van 20-22 bites érzékenysége a hallásnak.Az analóg felbontást kb 36-40bit képes leírni mhz-s mintavétellel. Ekkor az áramló elektronok jóformán "egyenként vannak megszámolva" Tehát a digitalizálás "kvantumos".
Ennek akkor van értelme, ha a legelső elem, a mikrofon is hozza ezt az érzékenységet.
A maiak nem tudják. A megoldást egy új elven működő mikrofon hozza.
A ma használatos mikrofon-technológia kb.70 éves(neumann-kondenz) Egy német srác Walter Weber 43-ban csinált már sztereó magnót. Szerintem a 80-as évektől nem a fejlődött sokat a hangrögzítés, csak a számítástechnika.Na jó, én szívesen vitatkozom...
"Pld. 1-10khz közti sávban is van 20-22 bites érzékenysége a hallásnak.
Az analóg felbontást kb 36-40bit képes leírni mhz-s mintavétellel."0dB-es hallásküszöb és 120dB-es fájdalomküszöb mellett az emberi hallás 120dB-es dinamikatartományát leírni 20 bit pont elegendő. Ennél sokkal jobbat az analóg áramkörök saját zaja sem tesz lehetővé, a jel/zaj viszony fölé menni nem igazán érdemes. (A hanghullámok hangosságának elméleti felső határa 194dB, ez is kb. jó 32 bit lenne a hallásküszöbhöz mérve...)
-
Auratech
őstag
Bocsánatot kérek, ha közöm van a fórum fojtogatásához! A kérdésekre mindig válaszolok, vélt tudásom szerint. A kritikát elfogadom. Attitűdből nem ellenkezem senki érveivel. Gondolom azt a hibát követem el, hogy kibillentem az irányból a beszélgetéseket. Ha így van, miért nem teszitek szóvá?
Nincs hifi szalonom, se boltokban nem kajtatok, nem készülékek típusajánlásával válaszolok, mert nem ismerem mindet. Amivel viszont hozzászólok a témához, nem túl tudományoskodó.
Ami engem hajt, az csak annyi, hogy ezek a dolgok műszaki eszközök. A tulajdonságaiknak körülírható paramétereik vannak. A hangzásbeli különbségeknek pedig okai és ezek számszerüsíthetőek, mérhetőek. A hangzás élmény fül előtti tulajdonságai nem parajelenségek. Ehh..
Asszem az én gondolkodásom parajelenség
de ez már így marad.......Biztos vagyok benne, hogy van nálam sokkal avatottabb ember is ebben a témában, hiszen nem tudok erősítőt építeni, meg konvertert se, programozni se tudok (sajnos) jól. Ebben a fórumban meg láttam olyanokat, akiknek ezek a dolgok magától értetődőek.
Most úgy érzem, a fórumozás oka inkább pszichológiai, mintsem szakmai. Aktuálisan rám vonatkoztatva legalább is. Komolyan furcsán érzem magam, mintha valami faszságot csináltam volna. -
Na én ennél valami sokkal durvább dologra számítottam "felharmonikus pótlás" kapcsán.
A felsorolt kiadókból számomra a Telarc és a Chesky ismert csak, de általánosságban nem mondanám, hogy szeretem őket. Túl digitális, műanyag ízük van nekem. Mostanában megint nagyon visszaálltam analógra. Már írni akartam, de testesség kapcsán nemcsak mély hangokról van itt szó. Például egy női kórus is sokkalta hitelesebb LP-n.
CD-nél egy kisebb kórust hallok, sőt elmondhatom, hogy mintha minden kisebb lenne, mintha a zene be lenne zsúfolva... -
Auratech
őstag
A telarc kiadó. a felvételeit nem csak maga készíti, hanem szerződés, megbízás alapján. Chesky, Dorian, meg a kis egyedi cégek egyedi eszközökön rögzítenek.
De inkább a felvételi koncepció, ami kimunkált. A zenéhez illő akusztikai környezet, és főleg a mikrofonozás, ami a hangképet térbe teszi. Valamint a zenészek és a zene tisztelete a profit érdekek előtt. Mint a jó konyha. Nem lehet az alapanyagokat kispórolni.
Kettő fülünk van. Sokkal több mikrofonból sem kell. Ez saját ízlésem.
Vannak akik komponálják a hangképet, evvel adva többet a zenei történésnek. Pld. Bruce Swedien, aki audiofil felvételekkel kezdte, aztán Jacko-nak, Quincy Jones-nak lett hangmérnöke. Egyik kedvenc lemezem a Back On The Block.A 24 bites felvételekről mi a véleményed? Hallasz fejlődést a részletességben, térérzetben?
Miért eszed meg a cd-ket, ha "műanyag ízük" van?
-
"Aztán ott van egy szintén Sony,"
Ez érdekes, pedig a Sony-t nem igazán preferálják. Valahol olvastam, nem tudom hol, mindegy, valakitől idézek, az biztos.
"A sony-tól pl eleve ne várj túl jó minőséget - idáig még nem hallottam jól szólni sony gondozásában kiadott lemezt. (ez nem jelenti azt ,h nincs)
Akiktől cédét vegyél kiadók :
chesky, 24k gold , telarc , infinity audio , propius , stb
Nagyon nagy a különbség..."Szerintem nem jó dolog az általánosítás. Van eredeti, de nem túl jól szóló telarc CD-m itthon. Megvettem, mert kapta a dicséretet a kiadó rendesen. Hát ezt nem nevezném jól szólónak még CD-k között sem. Hacsak az nem számít annak, hogy meglehetősen függönyös az előadás. De amúgy élvezhető így kintről is, nem arról van szó....
-
Küldöm a két hangmintát. helyesebben számot. wma losless 16 biten. Az original a Stereo magazin (német) 5 évszázad zenéje jubileumi tesztlemezről való szép, de picit fényét vesztett felvétel. EAC-grabbeléssel.
A remastert két processzorral csináltam egymás után csatolva. Az első a Waves transX multi processzora. Evvel a hangindítások burkolójának meredekségét lehet változtatni. a második a Rodger Nichols Digital Detailer effekt, ami pszichoakusztikai modell alapján kb azt csinálja mint a x-fi hangkártyádban a cristallizer effekt. Csak sokkal finomabban, zeneibben, jól paraméterezhetően és főleg fázis helyesen. Mintha a hangszóró elől elvennél egy leplet. A sűrű hangzásban fel-felbukkanó halkabb hangszerek is teret kapnak a szólamok közt. A 45. másodperctől ajánlom figyelni a háttérben lévő harmóniumot és a jobb oldalon be-belépő trombitát. Az eredetin sokkal jellegtelenebb.Dorian, Proprius, Chesky, Telarc.. Ezeknek a kiadóknak a legtöbb felvétele technikailag tetszik. Nekem az általad is említett jelenlét érzet a lényeg. Ez pedig a hangkép felbontása és mélysége, ebbéli részletessége és arányossága. Pld. egy szép kórusműben (Welcome Cristmas: St Jacob Choir) nem az általában jobb bal és közép fókusz van keverve, mintha három csomóban állnának az énekesek, köztük meg ritkulás van. Hanem egyben hallom az egész karéjt, mégis szinte énekesenként külön-külön. Ez pedig mikrofonozás függő. Sztereo mikrofon bázis és a szükséges kiegészítő mikrofonok mélység szerint páronként rétegbe rendezve. A nagy cégek régebbi felvételei pld régi Philips, Deutsche Gram, között vannak kevés mikrofonnal gyönyörűen megoldott felvételek, akár operák is.
Manapság hangszerenként mikrofonoznak, akár többel is. Bele a 196 csatornás sony digit pultba, aztán a végén valami mégis hiányzik. A felvételi koncepcióból hiányzik az alázat, ami az elején említett kisebb kiadók felvételeiben mindig jelen van.
Mindent űrtechnikával pótolnak. A francia intézetben lett volna egy felvételi lehetőség. Elbuktuk, mert nem volt elég nagy pofánk és 96 mikrofonunk.
A Philips nyerte meg, mert egy kamionnyi cuccot pakolt be és a megrendelő nézett, mint a tejbe tök aztán szar is lett a felvétel.Na én ennél valami sokkal durvább dologra számítottam "felharmonikus pótlás" kapcsán.
A felsorolt kiadókból számomra a Telarc és a Chesky ismert csak, de általánosságban nem mondanám, hogy szeretem őket. Túl digitális, műanyag ízük van nekem. Mostanában megint nagyon visszaálltam analógra. Már írni akartam, de testesség kapcsán nemcsak mély hangokról van itt szó. Például egy női kórus is sokkalta hitelesebb LP-n.
CD-nél egy kisebb kórust hallok, sőt elmondhatom, hogy mintha minden kisebb lenne, mintha a zene be lenne zsúfolva... -
Auratech
őstag
Egy mp3-as "minőség ellenőrző" beszélgetés kapcsán raktam össze egy jól használható felületen mindenféle teszt jeleket, mintazenéket. Minden mintának az első változata wav.44,1/16 apogee ditherrel 24 bitről konvertálva, vagy EAC-grab
Ha számgépről is szólhat a zene, talán nem haszontalan. Nem sok visszajelzés jött, lehet szar helyre tettem.. Esetleg mégis használható.http://data.hu/get/1313255/jingle-mp3-teszt.zip.001.html
http://data.hu/get/1313313/jingle-mp3-teszt.zip.002.html
-
Auratech
őstag
Hozzá kell még tegyem, hogy a preferált kis kiadók felvételeit nem istenítem, mert zeneileg nem mindig a legihletettebb az album. Például egyik kedvenc darabom a Goldberg variációk. megvan vagy 5 féle formában, felvételi minőségben. Mégis a nevenincs német kiadó Rajmund Havenuth-féle változat repít fel bármikor hallgatom, ami tecnikailag gagyi és mégis. Most repülök vizsgázni
-
Sajnos nem tudom megfelelő szakszavakkal leírni, hogy mi nem tetszik adott felvételben. Meg igazából ez változó. Például most hallgattam Requiemet (Mozart), van egy eredeti Decca CD-m (nem is olcsón vettem ráadásul, ilyen 4-5 000 közötti összegért, tehát nem egy afféle leértékelt cd, különben Solti vezényli, és ddd-s, kb. 1990-91 körüli a felvétel), rendszerint megpróbálkozom vele, már ha olyan drágán megvettem, de nem megy le. Már a kórus idegesít. Ehelyett felteszem a kemény 250 Ft-ért használtan vett LP-met, még a Hungaroton-os is jobb, most nemrég vettem egy Deutsche Grammophon-licenszes Supraphon (Karajan) lemezt, szintén ennyiért, és abszolút hallgatható ez is, sőt. Azon kívül, hogy a jelenlétérzet sokszorosan felülmúlja akármelyik eddig általam hallgatott CD-s verzióét (és már elég sokat füleltem), még hosszútávon hallgatható is.
Azért mondok olyan CD-t, ami viszont már egészen hallgatható kategória számomra:
Vivaldi
Concertos for strings (Sony Classical, 1992, DDD, Anner Bylsma, Tafelmusik)Aztán ott van egy szintén Sony, 2002-es kiadású J.S. Bach Six Sonatas For Violin And Harpsichord. Na itt megelégedve vettem tudomásul, hogy a hegedű hangja olyan hegedűhöz hasonló, de már 1-2 szám után fáraszt. Fura kissé, ezt nem tartom túl hallgathatónak, pedig az első hangok alapján tetszett.
Természetesen mindent annak tükrében ítélek meg, hogy a saját rendszeremen hogyan szólal meg.
Nem tudom, nagy kérés lenne-e, ha kérnék tőled hangmintá példaként az #5986-ban felsorolt dologra, például ez a mesterséges felharmonikus visszapótlás érdekelne... Illetve érdekelne, hogy Te otthon mit találsz, hallasz jónak, és mit rossznak, na és persze hogy miért rossz szerinted, ami rossz. De most csak komolyzene esetében. "Aztán ott van egy szintén Sony,"
Ez érdekes, pedig a Sony-t nem igazán preferálják. Valahol olvastam, nem tudom hol, mindegy, valakitől idézek, az biztos.
"A sony-tól pl eleve ne várj túl jó minőséget - idáig még nem hallottam jól szólni sony gondozásában kiadott lemezt. (ez nem jelenti azt ,h nincs)
Akiktől cédét vegyél kiadók :
chesky, 24k gold , telarc , infinity audio , propius , stb
Nagyon nagy a különbség..." -
Sajnos nem tudom megfelelő szakszavakkal leírni, hogy mi nem tetszik adott felvételben. Meg igazából ez változó. Például most hallgattam Requiemet (Mozart), van egy eredeti Decca CD-m (nem is olcsón vettem ráadásul, ilyen 4-5 000 közötti összegért, tehát nem egy afféle leértékelt cd, különben Solti vezényli, és ddd-s, kb. 1990-91 körüli a felvétel), rendszerint megpróbálkozom vele, már ha olyan drágán megvettem, de nem megy le. Már a kórus idegesít. Ehelyett felteszem a kemény 250 Ft-ért használtan vett LP-met, még a Hungaroton-os is jobb, most nemrég vettem egy Deutsche Grammophon-licenszes Supraphon (Karajan) lemezt, szintén ennyiért, és abszolút hallgatható ez is, sőt. Azon kívül, hogy a jelenlétérzet sokszorosan felülmúlja akármelyik eddig általam hallgatott CD-s verzióét (és már elég sokat füleltem), még hosszútávon hallgatható is.
Azért mondok olyan CD-t, ami viszont már egészen hallgatható kategória számomra:
Vivaldi
Concertos for strings (Sony Classical, 1992, DDD, Anner Bylsma, Tafelmusik)Aztán ott van egy szintén Sony, 2002-es kiadású J.S. Bach Six Sonatas For Violin And Harpsichord. Na itt megelégedve vettem tudomásul, hogy a hegedű hangja olyan hegedűhöz hasonló, de már 1-2 szám után fáraszt. Fura kissé, ezt nem tartom túl hallgathatónak, pedig az első hangok alapján tetszett.
Természetesen mindent annak tükrében ítélek meg, hogy a saját rendszeremen hogyan szólal meg.
Nem tudom, nagy kérés lenne-e, ha kérnék tőled hangmintá példaként az #5986-ban felsorolt dologra, például ez a mesterséges felharmonikus visszapótlás érdekelne... Illetve érdekelne, hogy Te otthon mit találsz, hallasz jónak, és mit rossznak, na és persze hogy miért rossz szerinted, ami rossz. De most csak komolyzene esetében. Küldöm a két hangmintát. helyesebben számot. wma losless 16 biten. Az original a Stereo magazin (német) 5 évszázad zenéje jubileumi tesztlemezről való szép, de picit fényét vesztett felvétel. EAC-grabbeléssel.
A remastert két processzorral csináltam egymás után csatolva. Az első a Waves transX multi processzora. Evvel a hangindítások burkolójának meredekségét lehet változtatni. a második a Rodger Nichols Digital Detailer effekt, ami pszichoakusztikai modell alapján kb azt csinálja mint a x-fi hangkártyádban a cristallizer effekt. Csak sokkal finomabban, zeneibben, jól paraméterezhetően és főleg fázis helyesen. Mintha a hangszóró elől elvennél egy leplet. A sűrű hangzásban fel-felbukkanó halkabb hangszerek is teret kapnak a szólamok közt. A 45. másodperctől ajánlom figyelni a háttérben lévő harmóniumot és a jobb oldalon be-belépő trombitát. Az eredetin sokkal jellegtelenebb.Dorian, Proprius, Chesky, Telarc.. Ezeknek a kiadóknak a legtöbb felvétele technikailag tetszik. Nekem az általad is említett jelenlét érzet a lényeg. Ez pedig a hangkép felbontása és mélysége, ebbéli részletessége és arányossága. Pld. egy szép kórusműben (Welcome Cristmas: St Jacob Choir) nem az általában jobb bal és közép fókusz van keverve, mintha három csomóban állnának az énekesek, köztük meg ritkulás van. Hanem egyben hallom az egész karéjt, mégis szinte énekesenként külön-külön. Ez pedig mikrofonozás függő. Sztereo mikrofon bázis és a szükséges kiegészítő mikrofonok mélység szerint páronként rétegbe rendezve. A nagy cégek régebbi felvételei pld régi Philips, Deutsche Gram, között vannak kevés mikrofonnal gyönyörűen megoldott felvételek, akár operák is.
Manapság hangszerenként mikrofonoznak, akár többel is. Bele a 196 csatornás sony digit pultba, aztán a végén valami mégis hiányzik. A felvételi koncepcióból hiányzik az alázat, ami az elején említett kisebb kiadók felvételeiben mindig jelen van.
Mindent űrtechnikával pótolnak. A francia intézetben lett volna egy felvételi lehetőség. Elbuktuk, mert nem volt elég nagy pofánk és 96 mikrofonunk.
A Philips nyerte meg, mert egy kamionnyi cuccot pakolt be és a megrendelő nézett, mint a tejbe tök aztán szar is lett a felvétel. -
Az fogott meg abban a hsz-ben, hogy a jelzők, amiket leírt a hangzás jellemzésére nekem valhogy olyan pongyolának tűnnek. A lényeget értem, de például az oka, hogy valamilyen hangzás fárasztó az pszichoakusztikai, vagy pszichológiai. Itt inkább beszéljünk az elsőről.
Az lp-k hangjánál meg egyszerűen a hangképben a mély komponensek dinamikája más, mint a magasaké. A mélyek szaturáltabbak. Lehet szimulálni ezt, mint az analóg szintiket, de a profi LP-n a mélyek hasonlóan teltek mint a stúdió szalagokon. A magasak nem. Hangfelvételt médiára igazítani mindig kompromisszum.
Erről és a mesterlemez vágásáról meg a DMM-ről kimerítő infót kaptunk Mocsári Gábortól aki a hungarotonnál fél európa lpLP-it vágta 20 évig. Előfűtés, meg vágásszög, sok varázslat, ami szintén hozzátett a zenéhez, ha jól csinálták. És jól csinálták.
Ugyan ez van a (colos-vagy-felette) szalagos magnóknál.Ha egy LP-t mintaveszel egy jellemző részen és ugyanezt teszed a CD-megfelelő részével. (természetesen ugyanarról a mesterszalagról készült CD) akkor azonos kivezérlés mellett a spektrum különbözik. De főleg, ha időben nézed. Ha például lelassítod a két mintát és a spektrumát egymás mellett nézed, látod hogy vannak frekvenciák, amik az LP-nél 1-5 ms-al tovább csúcson vannak, miközben a digitális már ereszkedik. Sokat szarakodtam ilyesmivel, mert megőrjített, hogy a "bakelit jobban szól"-nál nem volt egzaktabb magyarázat. A spektrum analizátorok 20-200 ms-onként vesznek mintát. Emiatt az a pár ms-os időbeli különbségek elmosódnak. Átlagolás, csak gyakran.
Ha van más magyarázatod a bakelit különbözőségére a mély hangok tekintetében, szívesen meghallgatom és elfogadom.
Sajnos nem tudom megfelelő szakszavakkal leírni, hogy mi nem tetszik adott felvételben. Meg igazából ez változó. Például most hallgattam Requiemet (Mozart), van egy eredeti Decca CD-m (nem is olcsón vettem ráadásul, ilyen 4-5 000 közötti összegért, tehát nem egy afféle leértékelt cd, különben Solti vezényli, és ddd-s, kb. 1990-91 körüli a felvétel), rendszerint megpróbálkozom vele, már ha olyan drágán megvettem, de nem megy le. Már a kórus idegesít. Ehelyett felteszem a kemény 250 Ft-ért használtan vett LP-met, még a Hungaroton-os is jobb, most nemrég vettem egy Deutsche Grammophon-licenszes Supraphon (Karajan) lemezt, szintén ennyiért, és abszolút hallgatható ez is, sőt. Azon kívül, hogy a jelenlétérzet sokszorosan felülmúlja akármelyik eddig általam hallgatott CD-s verzióét (és már elég sokat füleltem), még hosszútávon hallgatható is.
Azért mondok olyan CD-t, ami viszont már egészen hallgatható kategória számomra:
Vivaldi
Concertos for strings (Sony Classical, 1992, DDD, Anner Bylsma, Tafelmusik)Aztán ott van egy szintén Sony, 2002-es kiadású J.S. Bach Six Sonatas For Violin And Harpsichord. Na itt megelégedve vettem tudomásul, hogy a hegedű hangja olyan hegedűhöz hasonló, de már 1-2 szám után fáraszt. Fura kissé, ezt nem tartom túl hallgathatónak, pedig az első hangok alapján tetszett.
Természetesen mindent annak tükrében ítélek meg, hogy a saját rendszeremen hogyan szólal meg.
Nem tudom, nagy kérés lenne-e, ha kérnék tőled hangmintá példaként az #5986-ban felsorolt dologra, például ez a mesterséges felharmonikus visszapótlás érdekelne... Illetve érdekelne, hogy Te otthon mit találsz, hallasz jónak, és mit rossznak, na és persze hogy miért rossz szerinted, ami rossz. De most csak komolyzene esetében. -
Falsíkonként +3Db a mélyemelés. tehát a sarokba tolt sugárzó +9Db mélykiemelés. Ha reflexnyílás(ha van) hátra néz, bonyolódik a helyzet a reflexcső rezonanciájával, amire hangolva van.
Mondjuk a sugárzók és a fejed egy egyenlő szárú háromszög csúcsán van. Ha elektrosztatikus, vagy ribbon a magas (közép) a beforgatást nem kell ilyen szigorúan venni. A hangfalak egymástól való távolságát leginkább az alsó frekvencia hullámhosszának felében maximálják. pld 50hz-3.3m 80hz-2.1m Ha nagyobb, kioltás keletkezhet, ha kisebb, azt a háromszög egyéb lehetőségei határozhatják meg.Az én hangfalam 22Hz-től él. Viszont nincs 7.5 m széles helyem, csak 4. Az orgona legmélyebb hangjait akkor hallom erősen, amikor kimegyek a szobából
Ez van. Ezt kell szeretni.
Annyi haszna van, hogy a mélybarna hang meg pont a WC-ben éled fel.
-
Hangfalak faltól, egymástól való távolságáról, beforgatásáról is világosíts már fel bennünket plz
Falsíkonként +3Db a mélyemelés. tehát a sarokba tolt sugárzó +9Db mélykiemelés. Ha reflexnyílás(ha van) hátra néz, bonyolódik a helyzet a reflexcső rezonanciájával, amire hangolva van.
Mondjuk a sugárzók és a fejed egy egyenlő szárú háromszög csúcsán van. Ha elektrosztatikus, vagy ribbon a magas (közép) a beforgatást nem kell ilyen szigorúan venni. A hangfalak egymástól való távolságát leginkább az alsó frekvencia hullámhosszának felében maximálják. pld 50hz-3.3m 80hz-2.1m Ha nagyobb, kioltás keletkezhet, ha kisebb, azt a háromszög egyéb lehetőségei határozhatják meg.Az én hangfalam 22Hz-től él. Viszont nincs 7.5 m széles helyem, csak 4. Az orgona legmélyebb hangjait akkor hallom erősen, amikor kimegyek a szobából
Ez van. Ezt kell szeretni.
Annyi haszna van, hogy a mélybarna hang meg pont a WC-ben éled fel.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
de ez már így marad.......
Új hozzászólás Aktív témák
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Honda Dunk 2014 (50cc)
- OC-RA SZÜLETETT 1080P GAMER PC I7 7700K/RX6600/Z270 ALAPLAP
- ASUS ROG STRIX X670E-F GAMING WIFI eladó! GAR/SZÁMLA! Friss BIOS! Akár 6000MHz/CL30 RAM-mal is!
- Gamer Pc Ryzen 5 5600x/Rx 9060Xt/32Gb Ram/512Gb SSd/1 Tb Hdd ---BESZÁMÍTÁS---
- Amazon KIndle Paperwhite 5 2021 (11th gen) 8GB + gyári tok
- 146 - 147 - 167 - 169 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4090
- AKCIÓ! HP Elitebook 8 G1i 13"FHD notebook - Ultra 5 225U 16GB DDR5 512GB SSD Intel Iris W11
- NYÁRI AKCIÓ - 290 - Lenovo Legion 9 (18IAX10) - Intel Core U9 275HX, RTX 5090
- Dell Latitude 5430 14" Touchscreen i5-1235U 32GB 512GB 1 év garancia
- NYÁRI AKCIÓ - 291 - Lenovo Legion 9 (18IAX10) - Intel Core U9 275HX, RTX 5080