Hirdetés

Aktív témák

  • Stoto

    tag

    Gondoltam létrehozok egy ilyen topicot, biztos vagyok benne, hogy sokan kezdenek ilyen projectbe és belefutnak olyan problémákba, amikor jól jönne ha lenne kitől kérdezni.

    Egy ilyen projectnél sokféle problémába futhatunk, legyen az valami specifikus linux probléma, ami csak bizonyos hardverek esetében jön elő, konfigolási hiba vagy akár hálózati hiba/sebesség probléma.

    Ez a topic kifejezetten az Ubuntu Server Edition és Debian alapú házi szerverek telepítésében és konfigolásában nyújt segítséget.

  • Atapi

    senior tag

    válasz Stoto #1 üzenetére

    ez a topic nem elég? kisértetiesen hasonlit a témája...

  • Stoto

    tag

    Lejárt a módosítás időlimitje, úgyhogy újabb post :/

    Hardver:
    Az én NAS-om egy intel d945gclf2 alaplapra épül amiben van egy 2 magos atom proci, 2 giga ram, alaplapi integrált gigabites hálókártya.
    Az alaplapon 1 db pci slot van, abban egy 10/100-as hálókártya csücsül.

    SW:
    Ezt a HW -t egy debian rendszer hajtja meg. A gép nálam routerként, NAS-ként és seed szerverként üzemel. A 100-as hálókártyára van rádugva a digikábel, a gigabites-re a LAN. A digi pppoe alapon üzemel, melyet a gép automatikusan feltárcsáz és routeol minden forgalmat a két hálókártya között.

    Hálózat:
    A LAN felé néző hálókártya rá van dugva egy TP-Link wr1043nd router lan portjára, illetve a hálózatban lévő gépek is a lan portokra vannak dugva, a WAN port a routeren üres.
    A router dhcp beállításaiban be van állítva, hogy alapértelmezett átjárónak a NAS címét ossza ki a klienseknek.
    Ebben a felállásban a TP-Link router tulajdonképpen gigabit switch és wireless 802.11n access pointként üzemel, valamint a dhcp feladatokat is ő látja el. A NAS is tudna dhcp szerver lenni, de jobban szeretem ezt a felállást, mivel ha esetleg gond van a NAS-sal (Ami persze csak akkor történik meg ha támad valami új ötletem amivel hazavágom.) akkor nagyon gyorsan át lehet állítani a TP-Linket, hogy ő legyen a router.

    Torrent:
    A gépen a seed server feladatokat userenként egy rtorrent process látja el, amihez tartozik rutorrent webui. A webuihoz nagyon jól használható RSS Manager plugin-t (többek között) használok. Ami folyamatosan figyeli a megadott feedeket és a kedvenc sorozataimból automatikusan letölti a 720p verziókat. A torrent indításakor és a letöltésnek a végeztekor küld nekem egy emailt, hogy mikor mit kezdett el letölteni vagy éppen minek a letöltése lett kész.
    Ehhez természetesen levelező szervert kellett beállítani, ami esetemben egy Exim4 smarthost-tal a digis smtp-re beállítva.

    Adatátvitel:
    Az adatokat ftp-vel, ftpes-sel, sftp-vel és afp-vel tudom le/feltölteni a gépről. Elsődlegesen az AFP -t használom LAN-on és interneten keresztül is, mivel ez bizonyult a leggyorsabbnak. Ramdiskek között AFP-vel LAN-on sikerült elérnem 95-105 Mb/s-et, ftp-es-sel (ami TLS -sel titkosított ftp) csak 35-40 Mb/s, sima ftp-vel pedig 45-50 Mb/s. SFTP-vel lakótárs használja, de mind közül az a leglassabb pontos adat nincs.
    Az AFP csak Apple kliens gépekkel működik.
    Samba-val nem teszteltem, de szerintem azzal is nagyobb sebességet lehet elérni, mint az ftp-vel.

    Adattárolás:
    Jelenleg 1 db winyó van a gépben, de természetesen LVM-el használva, ha esetleg később bővítésre kerülne sor.
    A belső winyón kívül, usb-n rádugtam még a WD MyBook Home -omat is, ami fel van osztva egy 300 és egy 200 gigás partícióra. A 300 Gigás partíció netatalk (Linux alatti Apple cuccok implementációja) segítségével úgy van megcsinálva, hogy a hálózatban lévő Mac-ek (sajna csak 1 van :D) ezt a partíciót úgy látják, mintha egy Apple Time Capsule lenne, így a Time Machine (ami a világ legjobb backup megoldása ala Apple) tud rá backupolni hálózaton keresztül.
    A maradék 200 giga pedig szintén egyéb adattárolásra van használva.
    Előnye, hogy akár interneten keresztül is elérem a MyBook-on lévő cuccokat.

    Biztonság:
    SSH-n lehet kapcsolódni a géphez. A szimpla jelszavas autentikáció le van tiltva, csak SSH kulccsal lehet hozzá kapcsolódni. Az összes egyéb (apache, proftpd...) szerver logjait, pedig fail2ban figyeli, 3 sikertelen próbálkozás után tűzfalból kitiltja az adott hostot.
    FTP-n csak teszt erejéig volt kikapcsolva a TLS tikosítás. AFP pedig SSL-el titkosít.

    Ha éppen titkosítatlan wifi hotspoton lógok akkor pedig indítok egy titkosított SSH Tunnel -t a NAS felé és minden forgalmamat átirányítom rajt így ha esetleg valaki lehallgatja a hálózatot (meglepődnétek hogy milyen sokan csinálják és mennyire egyszerű) akkor semmit nem fog megtudni rólam, mert minden ami elhagyja a gépet az a titkosított SSH Tunnel-en keresztül megy.

  • Stoto

    tag

    válasz Atapi #3 üzenetére

    Valóban hasonlít, pedig elég sokáig böngésztem a témákat, de nem találtam meg.

    Ettől függetlenül szerintem még mindig van a topicnak létjogosultsága, mivel az ubuntu és a debian ugyan őriz hasonlóságokat, de rengeteg különbség is van a kettő között. Tapasztalatom szerint az Ubuntuval könnyebb boldogulni, viszont debianból biztonságosabb, gyorsabb, megbízhatóbb rendszert lehet építeni.

  • philoxenia

    MODERÁTOR

    Folytassátok ott, átneveztem, hogy a címben is szerepeljen a Debian is....

    [ Szerkesztve ]

    Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Aktív témák