Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • wasd.hu
    senior tag

    olyan specializált irányokba kéne elvinni az ai fejlesztést, hogy pl kiváltsák a kezelő szükségességét, tehát a kritikus részfeladatokat nagyon fókuszált ai végezze

    de ez lehet, hogy már csak a quantum technológával lehetséges majd

    Több profi LLM is így dolgozik

  • "Minek egy drónnak mobilnet? "

    Szimpla google AI válasz:

    Főbb netigények és technikai feltételek:

    - RTK korrekció: A centiméter pontos repüléshez folyamatos internetkapcsolat szükséges az RTK hálózat eléréséhez.
    - Adatszinkronizálás: A permetezési tervek, térképek feltöltése és a logfájlok (munkavégzés adatai) letöltése a távirányító és a drón között, majd a felhőbe.
    - Nébih és hatósági ügyintézés: A permetezési napló (szántóföldi napló) vezetése, a repülési terület bejelentése a Nébih nyilvántartásába.

    "Mi az, hogy önvezető munkagép,"

    pl.
    Az önvezető traktorok – 1. rész: Alapvetések

    "...és annak hol kell mobilnet?"

    Hasonlóan a drónokhoz, a google AI válasz:

    Az önvezető mezőgazdasági munkagépek működéséhez elengedhetetlen a stabil, nagy lefedettségű internetkapcsolat, jellemzően 4G/5G hálózat, a valós idejű adatok (GPS-korrekciók, kamerakép, telemetria) távoli felügyeletéhez és a gép vezérléséhez. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges adatátvitel folyamatos adatkapcsolatot igényel.

    A technológia internetigénye és működése:

    - Valós idejű távfelügyelet: A kezelő táblagépen vagy számítógépen követheti a traktor kameraképét és paramétereit (motorfordulat, sebesség), ami folyamatos adatfolyamot igényel.

    - RTK GPS-korrekció: A centiméter pontosságú navigációhoz a gép folyamatosan adatot cserél a bázisállomással, ami elengedhetetlen a sorok közötti pontos munkavégzéshez.

    - Adatmenedzsment: A big data alapú gazdálkodás miatt a gépek nagy mennyiségű adatot továbbítanak a felhőbe.

    Bár technikailag a megoldások már elérhetők, a terepi munkavégzés során a lefedettség kritikus tényező.

    "És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?"

    Ez egy technológiai infrastruktúra fejlesztés. Ami nem mellesleg már létezik, a cikk is arról szól, hogy azt milyen együttműködésben akarják igénybe venni.
    Erre tudnak aztán további technológiák építeni, amelyek a jelenleginél hatékonyabbá teszik a termelést. Ergo egy infrastrukturális beruházás fontosságát a jelenlegi igények és technológiák alapján kétségbe vonni nettó hülyeség.

    "A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is."

    A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.

    olyan specializált irányokba kéne elvinni az ai fejlesztést, hogy pl kiváltsák a kezelő szükségességét, tehát a kritikus részfeladatokat nagyon fókuszált ai végezze

    de ez lehet, hogy már csak a quantum technológával lehetséges majd

  • ben2
    aktív tag

    "Így nettó hülyeség az alapján feleslegesnek minősíteni, hogy egyébként Magyarországon per pillanat a mezőgazdasági munkagépeknek kell-e és ha igen, akkor mekkora sávszélességű netkapcsolat.": EGYETÉRTEK. Már csak az a kérdés, hogy mivel ezt te hoztad fel, így miért is hoztál fel olyan kérdést, ami nettó hülyeség?

    Arguing with a reform voter is abit like playing chess♟️with a pigeon. No  matter how well you carefully construct a reasonable argument, they are  still going to 💩 on the table and

  • bambano
    titán

    "De még mindig az a probléma, hogy még mindig nem vagy hajlandó értelmező olvasással elolvasni, hogy a fő vitatémám az eu saját műholdas hálózat-építési ötlete volt. Nem azon ment a vita, hogy mi legyen a starlinkkel, hanem az, hogy mennyi értelme lenne az eu-nak sajátot építeni (=zéró)."

    És következetesen ignorálod azt a tényt, hogy az EU saját műholdas hálózat-építése nem gazdasági, hanem önállósági, ergo politikai-biztonsági kérdés.
    Így nettó hülyeség az alapján feleslegesnek minősíteni, hogy egyébként Magyarországon per pillanat a mezőgazdasági munkagépeknek kell-e és ha igen, akkor mekkora sávszélességű netkapcsolat.
    Az egész "nem kell, mert felesleges" érvrendszered egy infrastruktúra beruházás kapcsán a "640kb mindenre elég élég lesz" ostobasággal egyenértékű.

    "Így nettó hülyeség az alapján feleslegesnek minősíteni, hogy egyébként Magyarországon per pillanat a mezőgazdasági munkagépeknek kell-e és ha igen, akkor mekkora sávszélességű netkapcsolat.": EGYETÉRTEK. Már csak az a kérdés, hogy mivel ezt te hoztad fel, így miért is hoztál fel olyan kérdést, ami nettó hülyeség?

  • Tasunkó
    őstag

    A kiépítettséget az állam átmeneti monopóliumok biztosításával tudja kezelni. Azaz ha egy vállalkozás hajlandó beruházni az infrastruktúrába olyan területeken is, ahol a nettó előfizetői létszám miatt normál piaci viszonyok között nem érné meg, akkor adhat a számára korlátozott ideig kizárólagosságot, amíg a beruházása meg nem térül. A probléma inkább az, hogy ilyenkor a (nem éppen hatékonyságukról híres) állami szabályozókon múlik, hogy a vállalkozások a monopol helyzetükkel ne éljenek vissza.

    Az állami szabályzások ugyanaz a problématerület, mint az állam nem jó gazda, holott ezek kiszervezése épp az állam nem jó gazda problémát kellett volna hogy megoldja. Ezzel az erővel nyugodtan lehet állami hálózat, hiszen ezek összességében a sűrűn és ritkán lakott területek kiegyenlítik egymást, és a kiépülés befejeztével bevétel lenne az állami kasszába, ugyanakkor a mezőgazdaság is stratégiailag fontos terület. Az árversenyben is szerepet fog játszani, hogyha ezek a műholdas internetek monopol pozícióba jutnak, és nem lesz földi konkurenciájuk. Viszont állami netnél, a havidíjat felhasználja az állam, így meg megy valami multinacionális vállalat stratégiai törekvéseinek finanszírozására.
    Nem beszélve arról hogy a nagyra nőtt multinacionális vállalatok, éppolyan hatékonytalan vízfejek, mint az állami hivatalok, rengeteg plusz belső hivatalnoki rendszer költségekkel, szóval semmi nem lett megúszva, csak annyi hogy még szavazati beleszólás sincs, hanem lényegében tőkés diktatúrák.

  • ben2
    aktív tag

    Mondjuk az optikus kábel vezette internet, vagy valamilyen sugárzott verziója tanyákra az az állam és így a lakosság kezében van. Cégeknek a gócpontok lefedése a fontos, mert abban van a bevezetés költséghez képest a maximális bevétel. Van olyan cég ami máig a kommunisták által kifeszített drótokból eszi az ingyenebédet, szóval nem fogják lefedni az olyan területeket sem, ahonnan már van bevételük mert minek. Ezért ezt ki sem szabadott volna árulni cégeknek mert egy hülye is látja előre hogy mi a legnagyobb bevétel érdeke, hátmég a közgazdaságban tájékozott értelmiségi szavazóbázis.

    A kiépítettséget az állam átmeneti monopóliumok biztosításával tudja kezelni. Azaz ha egy vállalkozás hajlandó beruházni az infrastruktúrába olyan területeken is, ahol a nettó előfizetői létszám miatt normál piaci viszonyok között nem érné meg, akkor adhat a számára korlátozott ideig kizárólagosságot, amíg a beruházása meg nem térül. A probléma inkább az, hogy ilyenkor a (nem éppen hatékonyságukról híres) állami szabályozókon múlik, hogy a vállalkozások a monopol helyzetükkel ne éljenek vissza.

  • ben2
    aktív tag

    "A valóságtagadással meg nem lehet mit kezdeni. Ott vannak a linkek, hogy miért kell a stabil hálózati kapcsolat a mezőgazdasági drónokhoz és az önvezető munkagépekhez.": és ha elolvastad volna a saját magad által linkelt oldalakat, ott az is le van írva, hogy miért nem kell. Most azt nem merem feltételezni, hogy egyébként értenél a témához, mert akkor ilyeneket be se linkeltél volna.

    A műholdas link kikapcsolásával az a probléma, hogy az ellenérdekelt fél kezében van. A magyar vezetékes hálózat meg nem ellenérdekelt kézben van.

    "Egy szimpla google keresésre adott választ másoltam be, mert jól összeszedte pontokba a lényeget. ": nem, nem szedte össze jól a lényeget. Az ai nem a valóságot válaszolja meg, hanem azt, amiről a neten a legtöbbet olvasott. Amiből nem következik, hogy az igaz is.

    De még mindig az a probléma, hogy még mindig nem vagy hajlandó értelmező olvasással elolvasni, hogy a fő vitatémám az eu saját műholdas hálózat-építési ötlete volt. Nem azon ment a vita, hogy mi legyen a starlinkkel, hanem az, hogy mennyi értelme lenne az eu-nak sajátot építeni (=zéró).

    "De még mindig az a probléma, hogy még mindig nem vagy hajlandó értelmező olvasással elolvasni, hogy a fő vitatémám az eu saját műholdas hálózat-építési ötlete volt. Nem azon ment a vita, hogy mi legyen a starlinkkel, hanem az, hogy mennyi értelme lenne az eu-nak sajátot építeni (=zéró)."

    És következetesen ignorálod azt a tényt, hogy az EU saját műholdas hálózat-építése nem gazdasági, hanem önállósági, ergo politikai-biztonsági kérdés.
    Így nettó hülyeség az alapján feleslegesnek minősíteni, hogy egyébként Magyarországon per pillanat a mezőgazdasági munkagépeknek kell-e és ha igen, akkor mekkora sávszélességű netkapcsolat.
    Az egész "nem kell, mert felesleges" érvrendszered egy infrastruktúra beruházás kapcsán a "640kb mindenre elég élég lesz" ostobasággal egyenértékű.

  • Tasunkó
    őstag

    Mondjuk az optikus kábel vezette internet, vagy valamilyen sugárzott verziója tanyákra az az állam és így a lakosság kezében van. Cégeknek a gócpontok lefedése a fontos, mert abban van a bevezetés költséghez képest a maximális bevétel. Van olyan cég ami máig a kommunisták által kifeszített drótokból eszi az ingyenebédet, szóval nem fogják lefedni az olyan területeket sem, ahonnan már van bevételük mert minek. Ezért ezt ki sem szabadott volna árulni cégeknek mert egy hülye is látja előre hogy mi a legnagyobb bevétel érdeke, hátmég a közgazdaságban tájékozott értelmiségi szavazóbázis.

  • bambano
    titán

    A műholdas net és a kábeles között milyen kiberbiztonsági különbség van pontosan?

    Ha a műholdas netet egy klikkeléssel ki lehet kapcsolni, akkor bármelyiket.
    Sőt Ukrajna példája pont az mutatja, hogy a földi infrastruktúrát jóval könnyebb támadni, mint egy műhold konstellációt.

    Egy szimpla google keresésre adott választ másoltam be, mert jól összeszedte pontokba a lényeget. Te is rákereshettél volna ugyanarra ahelyett, hogy ugyanazokat a hülyeségeket mantrázod.

    A valóságtagadással meg nem lehet mit kezdeni. Ott vannak a linkek, hogy miért kell a stabil hálózati kapcsolat a mezőgazdasági drónokhoz és az önvezető munkagépekhez.

    "A valóságtagadással meg nem lehet mit kezdeni. Ott vannak a linkek, hogy miért kell a stabil hálózati kapcsolat a mezőgazdasági drónokhoz és az önvezető munkagépekhez.": és ha elolvastad volna a saját magad által linkelt oldalakat, ott az is le van írva, hogy miért nem kell. Most azt nem merem feltételezni, hogy egyébként értenél a témához, mert akkor ilyeneket be se linkeltél volna.

    A műholdas link kikapcsolásával az a probléma, hogy az ellenérdekelt fél kezében van. A magyar vezetékes hálózat meg nem ellenérdekelt kézben van.

    "Egy szimpla google keresésre adott választ másoltam be, mert jól összeszedte pontokba a lényeget. ": nem, nem szedte össze jól a lényeget. Az ai nem a valóságot válaszolja meg, hanem azt, amiről a neten a legtöbbet olvasott. Amiből nem következik, hogy az igaz is.

    De még mindig az a probléma, hogy még mindig nem vagy hajlandó értelmező olvasással elolvasni, hogy a fő vitatémám az eu saját műholdas hálózat-építési ötlete volt. Nem azon ment a vita, hogy mi legyen a starlinkkel, hanem az, hogy mennyi értelme lenne az eu-nak sajátot építeni (=zéró).

  • ben2
    aktív tag

    A #46-ban egészen konkrétan leírtam, hogy mi a véleményem, de te ignoráltad. Egyetlen módon firtattam a meglévő műholdas netet, a kiberbiztonság miatt. Nem csak az a probléma, hogy ellopják az adataidat, hanem az is, hogy az a hálózat, amit egy klikkeléssel kikapcsolnak, ha nem tetszik valami, az alkalmatlan távvezérlésre meg hasonlókra.

    "Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés": az ai generálta válasz bemásolása az nem ez?

    #64: a precíziós mezőgazdaság sok okból szükséges. A precíziós mezőgazdaságnak NEM FELTÉTELE a táblában a nagy sávszélességű internet. Leginkább semmilyen internet sem a feltétele.

    A műholdas net és a kábeles között milyen kiberbiztonsági különbség van pontosan?

    Ha a műholdas netet egy klikkeléssel ki lehet kapcsolni, akkor bármelyiket.
    Sőt Ukrajna példája pont az mutatja, hogy a földi infrastruktúrát jóval könnyebb támadni, mint egy műhold konstellációt.

    Egy szimpla google keresésre adott választ másoltam be, mert jól összeszedte pontokba a lényeget. Te is rákereshettél volna ugyanarra ahelyett, hogy ugyanazokat a hülyeségeket mantrázod.

    A valóságtagadással meg nem lehet mit kezdeni. Ott vannak a linkek, hogy miért kell a stabil hálózati kapcsolat a mezőgazdasági drónokhoz és az önvezető munkagépekhez.

  • bambano
    titán

    Csak nem érted, mert valamiért nem akarod megérteni.
    A földrajzi helytől független nagy sávszélességű internet már van.
    Nem kell kiépíteni, mert megtette a SpaceX.
    Ergo tornyokat és kábeleket semmi értelme kihúzni a szántóföldre, mert azok kiváltására van műholdas net.
    Erről szól a cikk.
    Hogy egyébként az EU-nak hosszabb távon a kábeles netet, a mobil lefedettséget vagy saját műholdas netet kell-e fejlesztenie politikai és biztonsági okokból, az egy teljesen más kérdés.

    Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés, amivel bizonyítani próbálod (sikertelenül), hogy nincs és a jövőben nem is lehet(!) olyan szituáció, amikor a műholdas net, ami már van, adott földrajzi pozíciókban gazdaságosabb lehet a kábelnél és a mobil toronynál, ami meg nincs.

    A #46-ban egészen konkrétan leírtam, hogy mi a véleményem, de te ignoráltad. Egyetlen módon firtattam a meglévő műholdas netet, a kiberbiztonság miatt. Nem csak az a probléma, hogy ellopják az adataidat, hanem az is, hogy az a hálózat, amit egy klikkeléssel kikapcsolnak, ha nem tetszik valami, az alkalmatlan távvezérlésre meg hasonlókra.

    "Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés": az ai generálta válasz bemásolása az nem ez?

    #64: a precíziós mezőgazdaság sok okból szükséges. A precíziós mezőgazdaságnak NEM FELTÉTELE a táblában a nagy sávszélességű internet. Leginkább semmilyen internet sem a feltétele.

  • ben2
    aktív tag

    Ez tipikusan az az eset, mint ami az AI-nál van, sikerült találni egy megoldást, már csak a problémát kellene megtalálni hozzá, amire tudjuk használni :DDD

    Maga a Starlink tök jó dolog és fasza, hogy fejlesztik, de legfeljebb tanyáknál és társainál hasznos, mert az általatok említett dolgok legtöbbje már most megoldható enélkül, ergo már csak a problémát kellene megtalálni, amire tényleg ez a legjobb megoldás.

    Tehát azt állítod, hogy ahol jelenleg nincs kábeles vagy mobil net, ott nincs és nem is lesz szükség rá?

  • ilor14
    aktív tag

    Csak nem érted, mert valamiért nem akarod megérteni.
    A földrajzi helytől független nagy sávszélességű internet már van.
    Nem kell kiépíteni, mert megtette a SpaceX.
    Ergo tornyokat és kábeleket semmi értelme kihúzni a szántóföldre, mert azok kiváltására van műholdas net.
    Erről szól a cikk.
    Hogy egyébként az EU-nak hosszabb távon a kábeles netet, a mobil lefedettséget vagy saját műholdas netet kell-e fejlesztenie politikai és biztonsági okokból, az egy teljesen más kérdés.

    Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés, amivel bizonyítani próbálod (sikertelenül), hogy nincs és a jövőben nem is lehet(!) olyan szituáció, amikor a műholdas net, ami már van, adott földrajzi pozíciókban gazdaságosabb lehet a kábelnél és a mobil toronynál, ami meg nincs.

    Ez tipikusan az az eset, mint ami az AI-nál van, sikerült találni egy megoldást, már csak a problémát kellene megtalálni hozzá, amire tudjuk használni :DDD

    Maga a Starlink tök jó dolog és fasza, hogy fejlesztik, de legfeljebb tanyáknál és társainál hasznos, mert az általatok említett dolgok legtöbbje már most megoldható enélkül, ergo már csak a problémát kellene megtalálni, amire tényleg ez a legjobb megoldás.

  • wasd.hu
    senior tag

    Csak nem érted, mert valamiért nem akarod megérteni.
    A földrajzi helytől független nagy sávszélességű internet már van.
    Nem kell kiépíteni, mert megtette a SpaceX.
    Ergo tornyokat és kábeleket semmi értelme kihúzni a szántóföldre, mert azok kiváltására van műholdas net.
    Erről szól a cikk.
    Hogy egyébként az EU-nak hosszabb távon a kábeles netet, a mobil lefedettséget vagy saját műholdas netet kell-e fejlesztenie politikai és biztonsági okokból, az egy teljesen más kérdés.

    Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés, amivel bizonyítani próbálod (sikertelenül), hogy nincs és a jövőben nem is lehet(!) olyan szituáció, amikor a műholdas net, ami már van, adott földrajzi pozíciókban gazdaságosabb lehet a kábelnél és a mobil toronynál, ami meg nincs.

    Precíziós mezőgazdaságra írtam egy konkrét céget, nyilván ignorálva, hisz "ez eddig is megvolt". Akkor minek köszönhető a sikerük?

  • ben2
    aktív tag

    A valóság az, hogy amiket írtál, ahhoz nem kell komoly szélessávú internet a tábla közepére.
    RTK: az rtk-hoz nem kell, rövid/ultrarövid hullámú rádióval is elérhető a gps korrekciós jel.
    Felhőszinkron értelmetlen, csak a gyártó bevételnövelő erőltetése. minden adat kezelhető helyben is.
    Permetezési napló feltöltése: [link] " a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölőszeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell az e-permetezési naplóban.": ehhez nem kell a táblába mobil internet. Ráadásul egyedi, magyar specialitás azonosító rendszere van, amit biztosan nem fogsz megtalálni a munkagépben. Tehát azt notebookról, otthon fogod kitölteni.
    A hozamtérképeket sem kell valós időben rögzíteni, zéró haszna lenne ahhoz képest, hogy feltöltöd este. Aratás közben nem fogsz más műveletet végezni a táblán, tehát nem okoz semmiféle kiesést, ha nem csinálod. Ráadásul a hozamtérképet felhő nélkül is át lehet tölteni más eszközbe.

    Aki nem ismerte volna fel, a #57-ben egy Case gyártmányú kísérleti traktor, rendes nevén mezőgazdasági erőgép van. Ez papíron alkalmas arra, hogy felügyelet nélkül mozogjon, aminek nálunk kevés értelme van, mert közforgalom számára megnyitott köz- vagy magánútra már nem mehet ki. De oké, nincs traktoros. Mi van még a képen? Bazi nagy tartályok a munkagépen. Azokat a tartályokat fel kell tölteni. Tehát oda kell ember, mert akár folyékony, akár más munkagépek esetén szilárd anyagot (permetező szert, műtrágyát, vetőmagot) használ fel a gép a munkája közben, azt pótolni kell. Tehát ott kell legyen egy ember, aki kiviszi a gépet a táblára, meg egy rakás másik ember, aki ellátja a gépet a melójához szükséges anyagokkal. Vagyis az, hogy munka közben nem ül ember a trakin, zéró értelemmel bír. Erre minden magyar gazda, pláne kkv vagy egyéni gazdálkodó, azt fogja mondani, hogy marhaság, mert megtakarítást nem hoz.

    Például van a KITE-nek meg a JD-nek olyan cucca, hogy appon nézheted, hogy merre megy a traktor. Ehhez nem kell szélessávú mobil internet, sima kis sebességű mobil is elég. Csak mi az értelme? Ott van a kkv gazda a táblában a traki mellett, nem fogja mobil appon nézni, hogy merre jár a gép, mikor 5 méterrel távolabb látja a saját szemével.

    "Az optika megléte a telephelyen pedig nem cáfol semmit.": azt cáfolja, hogy érdemben próbáltál volna meg vitatkozni.

    Ez az egész történet, amiről ti itt álmodoztatok, pont ugyanolyan marhaság, mint a windows 11, az ai meg a többi, amit az informatika folyamatosan kitermel. A fejlesztések jelentős része valós igény nélkül történik és marketinggel meg szoftveres szabályokkal erőltetik rá az emberekre. Majd jön a kijózanodás, és ezek a hülyeségek mennek a süllyesztőbe.

    A fizetős agrár felhő nullát ér, mindent meg tudsz csinálni lokálisan. Real time nébih integráció nem lesz, mert a JD nem fogja egy kis országban megvásárolt 5 traktor miatt belevarrni a szoftverbe az interfészt (főleg, hogy a szerver oldal is változhat). Felügyelet nélküli önvezetés nem lesz, mert a kresz sem engedi, meg a felügyelet nélküli vezetésnek akkor lenne értelme, ha lenne felügyelet nélküli munkavégzés is, az meg nincs.

    Ahhoz, hogy te jó minőségű, egészséges ételeket egyél, precíziós mezőgazdaság szükséges. Az eddig is megvolt, ezután is meglesz starlink meg publikus felhő nélkül is.

    A gazdáknak már most sem, és a jövőben még inkább nem az lesz a problémája, hogy van-e 20 megabit a tábla közepén, hanem az, hogy esett-e elég eső. Esett-e annyi eső, hogy tudjon műtrágyázni, a növény kapjon elég vizet és tápanyagokat.

    Csak nem érted, mert valamiért nem akarod megérteni.
    A földrajzi helytől független nagy sávszélességű internet már van.
    Nem kell kiépíteni, mert megtette a SpaceX.
    Ergo tornyokat és kábeleket semmi értelme kihúzni a szántóföldre, mert azok kiváltására van műholdas net.
    Erről szól a cikk.
    Hogy egyébként az EU-nak hosszabb távon a kábeles netet, a mobil lefedettséget vagy saját műholdas netet kell-e fejlesztenie politikai és biztonsági okokból, az egy teljesen más kérdés.

    Nem értem mire jó ez a végtelen fingreszelés, amivel bizonyítani próbálod (sikertelenül), hogy nincs és a jövőben nem is lehet(!) olyan szituáció, amikor a műholdas net, ami már van, adott földrajzi pozíciókban gazdaságosabb lehet a kábelnél és a mobil toronynál, ami meg nincs.

  • bambano
    titán

    A valóság ennél jóval prózaibb: a modern agrárium már rég nem „vas + gázolaj” alapon működik, hanem adatvezérelt rendszerként. A Digitroll, KITE és hasonló cégek pont ezért ölnek milliárdokat precíziós és digitális infrastruktúrába — nem hobbiból.

    A „minek internet a szántóföld közepére?” kérdés kb. olyan, mintha 2026-ban azt kérdeznéd, minek hálózat egy logisztikai központba vagy gyárba.
    Nem azért kell kapcsolat, mert a traktoros TikTokot néz szántás közben, hanem mert:
    RTK, korrekció, hozamtérképezés, flotta és több eszközmenedzsment, távdiagnosztika, munkanapló, drónos felmérés, felhőszinkron, digitális dokumentáció
    napi üzemi rutin lett. Folytassam? Automata szakaszolás, gép-gép és gép-központ kommunikáció, távoli monitorozás, agrárinformatikai rendszerek szinkronizálása és valós idejű üzemi döntéstámogatás párhuzamosan. Ezt nem oldod meg pár melóssal, ilyen esetekben logisztikai eszközökkel szokták gyorsítani a folyamatokat.

    Igen, sok minden működik ideiglenesen offline. Ahogy egy gyár is termel még egy ideig hálózat nélkül. Ettől még nem az offline működés az ipari standard.

    Az optika megléte a telephelyen pedig nem cáfol semmit. Senki nem állította, hogy a Starlink kiváltja az optikát ott, ahol van normális infrastruktúra. A műholdas kapcsolat pont ott érdekes, ahol nincs stabil vezetékes vagy mobil lefedettség, illetve ahol redundancia kell. És igen, a magyar valóság része az is, hogy kertvárosi részeken 2026-ban még mindig képes instabil lenni a vezetékes szolgáltatás. Aki otthonról dolgozik, terepi adatot kezel vagy üzemi rendszert, logisztikát felügyel, annak ez nem „kívánságműsor”, hanem kiesett munkaidő és pénz. Szóval nem sci-firől beszélünk, hanem több éve működő gyakorlatról.

    #57 most nezem +1

    A valóság az, hogy amiket írtál, ahhoz nem kell komoly szélessávú internet a tábla közepére.
    RTK: az rtk-hoz nem kell, rövid/ultrarövid hullámú rádióval is elérhető a gps korrekciós jel.
    Felhőszinkron értelmetlen, csak a gyártó bevételnövelő erőltetése. minden adat kezelhető helyben is.
    Permetezési napló feltöltése: [link] " a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölőszeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell az e-permetezési naplóban.": ehhez nem kell a táblába mobil internet. Ráadásul egyedi, magyar specialitás azonosító rendszere van, amit biztosan nem fogsz megtalálni a munkagépben. Tehát azt notebookról, otthon fogod kitölteni.
    A hozamtérképeket sem kell valós időben rögzíteni, zéró haszna lenne ahhoz képest, hogy feltöltöd este. Aratás közben nem fogsz más műveletet végezni a táblán, tehát nem okoz semmiféle kiesést, ha nem csinálod. Ráadásul a hozamtérképet felhő nélkül is át lehet tölteni más eszközbe.

    Aki nem ismerte volna fel, a #57-ben egy Case gyártmányú kísérleti traktor, rendes nevén mezőgazdasági erőgép van. Ez papíron alkalmas arra, hogy felügyelet nélkül mozogjon, aminek nálunk kevés értelme van, mert közforgalom számára megnyitott köz- vagy magánútra már nem mehet ki. De oké, nincs traktoros. Mi van még a képen? Bazi nagy tartályok a munkagépen. Azokat a tartályokat fel kell tölteni. Tehát oda kell ember, mert akár folyékony, akár más munkagépek esetén szilárd anyagot (permetező szert, műtrágyát, vetőmagot) használ fel a gép a munkája közben, azt pótolni kell. Tehát ott kell legyen egy ember, aki kiviszi a gépet a táblára, meg egy rakás másik ember, aki ellátja a gépet a melójához szükséges anyagokkal. Vagyis az, hogy munka közben nem ül ember a trakin, zéró értelemmel bír. Erre minden magyar gazda, pláne kkv vagy egyéni gazdálkodó, azt fogja mondani, hogy marhaság, mert megtakarítást nem hoz.

    Például van a KITE-nek meg a JD-nek olyan cucca, hogy appon nézheted, hogy merre megy a traktor. Ehhez nem kell szélessávú mobil internet, sima kis sebességű mobil is elég. Csak mi az értelme? Ott van a kkv gazda a táblában a traki mellett, nem fogja mobil appon nézni, hogy merre jár a gép, mikor 5 méterrel távolabb látja a saját szemével.

    "Az optika megléte a telephelyen pedig nem cáfol semmit.": azt cáfolja, hogy érdemben próbáltál volna meg vitatkozni.

    Ez az egész történet, amiről ti itt álmodoztatok, pont ugyanolyan marhaság, mint a windows 11, az ai meg a többi, amit az informatika folyamatosan kitermel. A fejlesztések jelentős része valós igény nélkül történik és marketinggel meg szoftveres szabályokkal erőltetik rá az emberekre. Majd jön a kijózanodás, és ezek a hülyeségek mennek a süllyesztőbe.

    A fizetős agrár felhő nullát ér, mindent meg tudsz csinálni lokálisan. Real time nébih integráció nem lesz, mert a JD nem fogja egy kis országban megvásárolt 5 traktor miatt belevarrni a szoftverbe az interfészt (főleg, hogy a szerver oldal is változhat). Felügyelet nélküli önvezetés nem lesz, mert a kresz sem engedi, meg a felügyelet nélküli vezetésnek akkor lenne értelme, ha lenne felügyelet nélküli munkavégzés is, az meg nincs.

    Ahhoz, hogy te jó minőségű, egészséges ételeket egyél, precíziós mezőgazdaság szükséges. Az eddig is megvolt, ezután is meglesz starlink meg publikus felhő nélkül is.

    A gazdáknak már most sem, és a jövőben még inkább nem az lesz a problémája, hogy van-e 20 megabit a tábla közepén, hanem az, hogy esett-e elég eső. Esett-e annyi eső, hogy tudjon műtrágyázni, a növény kapjon elég vizet és tápanyagokat.

  • ben2
    aktív tag

    "A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.": én vitatkozom fotelből a valósággal mikor te "Szimpla google AI válasz:" generáltatod ai-val a választ?

    A google AI-t csak azért említettem, hogy lásd: ennyire minimális utánajárással jár, hogy ne beszéljél hülyeségeket.

    De hogy elkerüljük az AI hallucináció lehetőségét, utána olvashatsz direktben is:
    [link]
    [link]
    [link]

  • bambano
    titán

    "Minek egy drónnak mobilnet? "

    Szimpla google AI válasz:

    Főbb netigények és technikai feltételek:

    - RTK korrekció: A centiméter pontos repüléshez folyamatos internetkapcsolat szükséges az RTK hálózat eléréséhez.
    - Adatszinkronizálás: A permetezési tervek, térképek feltöltése és a logfájlok (munkavégzés adatai) letöltése a távirányító és a drón között, majd a felhőbe.
    - Nébih és hatósági ügyintézés: A permetezési napló (szántóföldi napló) vezetése, a repülési terület bejelentése a Nébih nyilvántartásába.

    "Mi az, hogy önvezető munkagép,"

    pl.
    Az önvezető traktorok – 1. rész: Alapvetések

    "...és annak hol kell mobilnet?"

    Hasonlóan a drónokhoz, a google AI válasz:

    Az önvezető mezőgazdasági munkagépek működéséhez elengedhetetlen a stabil, nagy lefedettségű internetkapcsolat, jellemzően 4G/5G hálózat, a valós idejű adatok (GPS-korrekciók, kamerakép, telemetria) távoli felügyeletéhez és a gép vezérléséhez. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges adatátvitel folyamatos adatkapcsolatot igényel.

    A technológia internetigénye és működése:

    - Valós idejű távfelügyelet: A kezelő táblagépen vagy számítógépen követheti a traktor kameraképét és paramétereit (motorfordulat, sebesség), ami folyamatos adatfolyamot igényel.

    - RTK GPS-korrekció: A centiméter pontosságú navigációhoz a gép folyamatosan adatot cserél a bázisállomással, ami elengedhetetlen a sorok közötti pontos munkavégzéshez.

    - Adatmenedzsment: A big data alapú gazdálkodás miatt a gépek nagy mennyiségű adatot továbbítanak a felhőbe.

    Bár technikailag a megoldások már elérhetők, a terepi munkavégzés során a lefedettség kritikus tényező.

    "És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?"

    Ez egy technológiai infrastruktúra fejlesztés. Ami nem mellesleg már létezik, a cikk is arról szól, hogy azt milyen együttműködésben akarják igénybe venni.
    Erre tudnak aztán további technológiák építeni, amelyek a jelenleginél hatékonyabbá teszik a termelést. Ergo egy infrastrukturális beruházás fontosságát a jelenlegi igények és technológiák alapján kétségbe vonni nettó hülyeség.

    "A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is."

    A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.

    "A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.": én vitatkozom fotelből a valósággal mikor te "Szimpla google AI válasz:" generáltatod ai-val a választ?

  • ilor14
    aktív tag

    "Minek egy drónnak mobilnet? "

    Szimpla google AI válasz:

    Főbb netigények és technikai feltételek:

    - RTK korrekció: A centiméter pontos repüléshez folyamatos internetkapcsolat szükséges az RTK hálózat eléréséhez.
    - Adatszinkronizálás: A permetezési tervek, térképek feltöltése és a logfájlok (munkavégzés adatai) letöltése a távirányító és a drón között, majd a felhőbe.
    - Nébih és hatósági ügyintézés: A permetezési napló (szántóföldi napló) vezetése, a repülési terület bejelentése a Nébih nyilvántartásába.

    "Mi az, hogy önvezető munkagép,"

    pl.
    Az önvezető traktorok – 1. rész: Alapvetések

    "...és annak hol kell mobilnet?"

    Hasonlóan a drónokhoz, a google AI válasz:

    Az önvezető mezőgazdasági munkagépek működéséhez elengedhetetlen a stabil, nagy lefedettségű internetkapcsolat, jellemzően 4G/5G hálózat, a valós idejű adatok (GPS-korrekciók, kamerakép, telemetria) távoli felügyeletéhez és a gép vezérléséhez. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges adatátvitel folyamatos adatkapcsolatot igényel.

    A technológia internetigénye és működése:

    - Valós idejű távfelügyelet: A kezelő táblagépen vagy számítógépen követheti a traktor kameraképét és paramétereit (motorfordulat, sebesség), ami folyamatos adatfolyamot igényel.

    - RTK GPS-korrekció: A centiméter pontosságú navigációhoz a gép folyamatosan adatot cserél a bázisállomással, ami elengedhetetlen a sorok közötti pontos munkavégzéshez.

    - Adatmenedzsment: A big data alapú gazdálkodás miatt a gépek nagy mennyiségű adatot továbbítanak a felhőbe.

    Bár technikailag a megoldások már elérhetők, a terepi munkavégzés során a lefedettség kritikus tényező.

    "És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?"

    Ez egy technológiai infrastruktúra fejlesztés. Ami nem mellesleg már létezik, a cikk is arról szól, hogy azt milyen együttműködésben akarják igénybe venni.
    Erre tudnak aztán további technológiák építeni, amelyek a jelenleginél hatékonyabbá teszik a termelést. Ergo egy infrastrukturális beruházás fontosságát a jelenlegi igények és technológiák alapján kétségbe vonni nettó hülyeség.

    "A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is."

    A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.

    Google AI által kiadott választ küldesz be neki, tehát semmi közöd nincs a témához, de ő vitatkozik a valósággal? :DDD

    #58: A magyar valóság sokkal messzebb áll még attól, hogy mindent automatán működtessenek, főleg azért, mert a legtöbb földtulajdonos kis-gazda és nagyon messze áll attól, hogy teljesen leautomatizálja a folyamatait, még csak monitoring szinten is.

    Magyarország amúgy kifejezetten jó lefedettség terén, ha megnézed a mezőgazdaság központját, az Alföldöt, akkor a Telekom gyakorlatilag 99%-os lefedettséggel rendelkezik (gondolom a többi szolgáltató is), amit az általad említett KITE is például kihasznál (műholdas és mobilnetes rendszereket használnak ők is).

    Németországban meg Ausztriában valószínűleg sokkal hasznosabb ez a fejlesztés, mert ott sokszor a mobilhálózat siralmas, sokszor nincs Edge sem, nem hogy 4G vagy 5G.

  • wasd.hu
    senior tag

    "Írtam két konkrét céget. Felelj, szerinted ezeknek miért fontos az IT és online részleg korszerűsítés?": igen, írtál két konkrét céget. A KITE-t azt ismerem, a másiknak utánanéztem a weben. Figyelembe véve, hogy ezt írtam abban a hsz-ben, amire válaszoltál, hogy "Azon nem akarok vitatkozni, hogy a telephelyre kell-e internet, mert az eléggé egyértelmű.": akkor te most konkrétan miről is akarsz vitázni, amiről mondtam, hogy nincs értelme? Másrészt le tudnád írni nekem, hogy az általad írt két cég esetében hogyan is zajlik mondjuk a mélyszántás? Amikor utoljára jártam a KITE udvarán, ott jól láthatóan nem volt felszántva a parkoló, le volt aszfaltozva. Én végig azt próbálom firtatni, hogy minek a munkagépnek nagy sávszélességű műholdas internet a szántóföld közepén, erre te jössz két városi telephellyel.

    Oké, drónnal kell fotózni. Az hogy zajlik: felszáll a drón mondjuk Hajdúszoboszlón, a strand előtti főtérről, kirepül a Hortobágyra 40-60-x kilométert úgy, hogy olyan mobilinternettel irányítják, amire nincs semmilyen késleltetési garancia, megcsinálja a felvételeket, majd visszarepül? Vagy fogja az illetékes a drónt, felcsapja a kocsijára, elmegy a tábla széléig, ott felküldi, wifin vagy valami rövid távú vezeték nélküli kapcsolaton irányítja és sd kártyára fotóz? Esetleg gyakori, hogy olyan drónokkal mennek ilyen helyre, amelyek elbírják a starlink terminált és képesek a műholdra irányítva tartani?
    Vagy sima kis drónok, amiket minden szél elfúj? Most azt még nem firtattam, hogy a starlink terminál nyilván egy olyan eszköz, amit a drón "bőséges" akkupakkja órákon át el tud látni árammal a repülés mellett...

    A természetvédelmi terület meg a torony építésnél jött elő, így a "nem megérős netet vezetékelni" mondatod sem vág bele a beszélgetésbe, amit én/velem folytattok.

    Ha már belekezdtem: a munkagépeknek minek a táblában nagy internet? Magyarországon nem mehet utcára önvezető munkagép, tehát ez egy indok arra, hogy itt egy jó darabig nem lesz embermentes traktor. A másik indok, ami miatt nem lesz ember mentes cucc, hogy ha ráküldöd a gépet a táblára, azt a munkafolyamatok jelentős részénél el kell látni. Tehát pótolni kell a kiszórt műtrágyát, a kipermetezett növényvédő szert, stb. Nem lesz olyan önvezető traktor a táblában, ami felügyelet nélkül mobil interneten önvezet. Olyan önvezető traktor van a táblában, amelyet egyszer betanítottak a táblára, és utána képes beavatkozás nélkül a táblán belül végrehajtani a munkát, és segíti az egyéb teendőket, például a fogásváltást. De ahhoz nem kell mobilnet, benne van az agyában a térkép.

    Szóval még mindig adósok vagytok azzal a konkrét munkafolyamattal, amitől a gazdákra hirtelen rájön a nagy előfizethetnék.

    Mellesleg a KITE központ telephelyén a telekom webje szerint van üzleti optikai előfizetés. Szoboszlón a Bánomkerti úton is. Mindkét általad említett cég telephelyén lehet távirányítva szántani. Q.E.D.

    A valóság ennél jóval prózaibb: a modern agrárium már rég nem „vas + gázolaj” alapon működik, hanem adatvezérelt rendszerként. A Digitroll, KITE és hasonló cégek pont ezért ölnek milliárdokat precíziós és digitális infrastruktúrába — nem hobbiból.

    A „minek internet a szántóföld közepére?” kérdés kb. olyan, mintha 2026-ban azt kérdeznéd, minek hálózat egy logisztikai központba vagy gyárba.
    Nem azért kell kapcsolat, mert a traktoros TikTokot néz szántás közben, hanem mert:
    RTK, korrekció, hozamtérképezés, flotta és több eszközmenedzsment, távdiagnosztika, munkanapló, drónos felmérés, felhőszinkron, digitális dokumentáció
    napi üzemi rutin lett. Folytassam? Automata szakaszolás, gép-gép és gép-központ kommunikáció, távoli monitorozás, agrárinformatikai rendszerek szinkronizálása és valós idejű üzemi döntéstámogatás párhuzamosan. Ezt nem oldod meg pár melóssal, ilyen esetekben logisztikai eszközökkel szokták gyorsítani a folyamatokat.

    Igen, sok minden működik ideiglenesen offline. Ahogy egy gyár is termel még egy ideig hálózat nélkül. Ettől még nem az offline működés az ipari standard.

    Az optika megléte a telephelyen pedig nem cáfol semmit. Senki nem állította, hogy a Starlink kiváltja az optikát ott, ahol van normális infrastruktúra. A műholdas kapcsolat pont ott érdekes, ahol nincs stabil vezetékes vagy mobil lefedettség, illetve ahol redundancia kell. És igen, a magyar valóság része az is, hogy kertvárosi részeken 2026-ban még mindig képes instabil lenni a vezetékes szolgáltatás. Aki otthonról dolgozik, terepi adatot kezel vagy üzemi rendszert, logisztikát felügyel, annak ez nem „kívánságműsor”, hanem kiesett munkaidő és pénz. Szóval nem sci-firől beszélünk, hanem több éve működő gyakorlatról.

    #57 most nezem +1

  • ben2
    aktív tag

    Akkor sorold már fel, vagy legalább becsüld már meg, hogy mennyi olyan terület van az országban, ahol:
    1. ÉRDEMI MEZŐGAZDASÁGI MUNKA folyik => fizető képes kereslet várható
    2. nincs se út, se vasút, se villamos távvezeték a közelben (mobil torony látótávolságon belül)
    3. védett terület

    "Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.": ez mellébeszélés. Ennél sokkal konkrétabb választ várok. Minek egy drónnak mobilnet? Mi az, hogy önvezető munkagép, és annak hol kell mobilnet? És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?
    A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is.

    "Minek egy drónnak mobilnet? "

    Szimpla google AI válasz:

    Főbb netigények és technikai feltételek:

    - RTK korrekció: A centiméter pontos repüléshez folyamatos internetkapcsolat szükséges az RTK hálózat eléréséhez.
    - Adatszinkronizálás: A permetezési tervek, térképek feltöltése és a logfájlok (munkavégzés adatai) letöltése a távirányító és a drón között, majd a felhőbe.
    - Nébih és hatósági ügyintézés: A permetezési napló (szántóföldi napló) vezetése, a repülési terület bejelentése a Nébih nyilvántartásába.

    "Mi az, hogy önvezető munkagép,"

    pl.
    Az önvezető traktorok – 1. rész: Alapvetések

    "...és annak hol kell mobilnet?"

    Hasonlóan a drónokhoz, a google AI válasz:

    Az önvezető mezőgazdasági munkagépek működéséhez elengedhetetlen a stabil, nagy lefedettségű internetkapcsolat, jellemzően 4G/5G hálózat, a valós idejű adatok (GPS-korrekciók, kamerakép, telemetria) távoli felügyeletéhez és a gép vezérléséhez. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges adatátvitel folyamatos adatkapcsolatot igényel.

    A technológia internetigénye és működése:

    - Valós idejű távfelügyelet: A kezelő táblagépen vagy számítógépen követheti a traktor kameraképét és paramétereit (motorfordulat, sebesség), ami folyamatos adatfolyamot igényel.

    - RTK GPS-korrekció: A centiméter pontosságú navigációhoz a gép folyamatosan adatot cserél a bázisállomással, ami elengedhetetlen a sorok közötti pontos munkavégzéshez.

    - Adatmenedzsment: A big data alapú gazdálkodás miatt a gépek nagy mennyiségű adatot továbbítanak a felhőbe.

    Bár technikailag a megoldások már elérhetők, a terepi munkavégzés során a lefedettség kritikus tényező.

    "És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?"

    Ez egy technológiai infrastruktúra fejlesztés. Ami nem mellesleg már létezik, a cikk is arról szól, hogy azt milyen együttműködésben akarják igénybe venni.
    Erre tudnak aztán további technológiák építeni, amelyek a jelenleginél hatékonyabbá teszik a termelést. Ergo egy infrastrukturális beruházás fontosságát a jelenlegi igények és technológiák alapján kétségbe vonni nettó hülyeség.

    "A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is."

    A valóság ezzel szemben az, hogy fotelből vitatkozol a valósággal.

  • bambano
    titán

    Írtam két konkrét céget. Felelj, szerinted ezeknek miért fontos az IT és online részleg korszerűsítés?

    "Van ahol fizikai korlát és távolság lehetetleníti el a tornyot vagy épp gazdasági és egyéb okai #47 vannak, hogy nem megérős netet vezetékelni, csak néhány előfizető lenne" ilyen pl a Hortobágy. Heves, Békés, Hajdú-Bihar vármegye kisebb városai. Vagy pl Debrecen pereme vagy épp Szoboszló kertváros 4 oldalról. Itt az optikai internet sem nevezhető ugrásnak.

    Cserébe nagy megelégedéssel használhatják a Starlinket. Ma pl egy nyílászárós cég irodájánál telepítettük a vasútállomáshoz közel. Irgalmatlan gyors, bármilyen elérhető kihívóhoz hasonlítva. Árban pedig ez 11k /hó más alternatíva ~10k /hó de kB fele ennyit tud valós tempóban és az sem ritka hogy megszakad.

    "Írtam két konkrét céget. Felelj, szerinted ezeknek miért fontos az IT és online részleg korszerűsítés?": igen, írtál két konkrét céget. A KITE-t azt ismerem, a másiknak utánanéztem a weben. Figyelembe véve, hogy ezt írtam abban a hsz-ben, amire válaszoltál, hogy "Azon nem akarok vitatkozni, hogy a telephelyre kell-e internet, mert az eléggé egyértelmű.": akkor te most konkrétan miről is akarsz vitázni, amiről mondtam, hogy nincs értelme? Másrészt le tudnád írni nekem, hogy az általad írt két cég esetében hogyan is zajlik mondjuk a mélyszántás? Amikor utoljára jártam a KITE udvarán, ott jól láthatóan nem volt felszántva a parkoló, le volt aszfaltozva. Én végig azt próbálom firtatni, hogy minek a munkagépnek nagy sávszélességű műholdas internet a szántóföld közepén, erre te jössz két városi telephellyel.

    Oké, drónnal kell fotózni. Az hogy zajlik: felszáll a drón mondjuk Hajdúszoboszlón, a strand előtti főtérről, kirepül a Hortobágyra 40-60-x kilométert úgy, hogy olyan mobilinternettel irányítják, amire nincs semmilyen késleltetési garancia, megcsinálja a felvételeket, majd visszarepül? Vagy fogja az illetékes a drónt, felcsapja a kocsijára, elmegy a tábla széléig, ott felküldi, wifin vagy valami rövid távú vezeték nélküli kapcsolaton irányítja és sd kártyára fotóz? Esetleg gyakori, hogy olyan drónokkal mennek ilyen helyre, amelyek elbírják a starlink terminált és képesek a műholdra irányítva tartani?
    Vagy sima kis drónok, amiket minden szél elfúj? Most azt még nem firtattam, hogy a starlink terminál nyilván egy olyan eszköz, amit a drón "bőséges" akkupakkja órákon át el tud látni árammal a repülés mellett...

    A természetvédelmi terület meg a torony építésnél jött elő, így a "nem megérős netet vezetékelni" mondatod sem vág bele a beszélgetésbe, amit én/velem folytattok.

    Ha már belekezdtem: a munkagépeknek minek a táblában nagy internet? Magyarországon nem mehet utcára önvezető munkagép, tehát ez egy indok arra, hogy itt egy jó darabig nem lesz embermentes traktor. A másik indok, ami miatt nem lesz ember mentes cucc, hogy ha ráküldöd a gépet a táblára, azt a munkafolyamatok jelentős részénél el kell látni. Tehát pótolni kell a kiszórt műtrágyát, a kipermetezett növényvédő szert, stb. Nem lesz olyan önvezető traktor a táblában, ami felügyelet nélkül mobil interneten önvezet. Olyan önvezető traktor van a táblában, amelyet egyszer betanítottak a táblára, és utána képes beavatkozás nélkül a táblán belül végrehajtani a munkát, és segíti az egyéb teendőket, például a fogásváltást. De ahhoz nem kell mobilnet, benne van az agyában a térkép.

    Szóval még mindig adósok vagytok azzal a konkrét munkafolyamattal, amitől a gazdákra hirtelen rájön a nagy előfizethetnék.

    Mellesleg a KITE központ telephelyén a telekom webje szerint van üzleti optikai előfizetés. Szoboszlón a Bánomkerti úton is. Mindkét általad említett cég telephelyén lehet távirányítva szántani. Q.E.D.

  • wasd.hu
    senior tag

    Ha az a véleményed, hogy nem értek hozzá, akkor kiváló lehetőséget kaptatok, hogy megtanítsátok (feltéve, hogy nektek van valós ismeretetek).

    Tehát minek a tábla közepére internet? Az, hogy mert drón, nem eléggé részletes válasz. Mit csinál a drón, amihez internet kell és pótolhatatlan és be kell ruházni miatta szolgáltatói oldalról is?

    Azon nem akarok vitatkozni, hogy a telephelyre kell-e internet, mert az eléggé egyértelmű. Mint ahogy az is, hogy volt rá kormányprogram, hogy legyen.

    Említsük meg újra, hogy jogos a vélemény, hogy lokálisan érdekel a történet. Se Frankfurt, se Anchorage, se Ulanbator nem érdekel.

    Írtam két konkrét céget. Felelj, szerinted ezeknek miért fontos az IT és online részleg korszerűsítés?

    "Van ahol fizikai korlát és távolság lehetetleníti el a tornyot vagy épp gazdasági és egyéb okai #47 vannak, hogy nem megérős netet vezetékelni, csak néhány előfizető lenne" ilyen pl a Hortobágy. Heves, Békés, Hajdú-Bihar vármegye kisebb városai. Vagy pl Debrecen pereme vagy épp Szoboszló kertváros 4 oldalról. Itt az optikai internet sem nevezhető ugrásnak.

    Cserébe nagy megelégedéssel használhatják a Starlinket. Ma pl egy nyílászárós cég irodájánál telepítettük a vasútállomáshoz közel. Irgalmatlan gyors, bármilyen elérhető kihívóhoz hasonlítva. Árban pedig ez 11k /hó más alternatíva ~10k /hó de kB fele ennyit tud valós tempóban és az sem ritka hogy megszakad.

  • bambano
    titán

    Itt mindenkinek egyértelmű, hogy butaságokat írsz. Páran próbálnak óvatosan célozni, hátha észreveszed, de nem igazán sikerül...

    Itt az idő olyan témákra váltani amihez értesz is...

    Ha az a véleményed, hogy nem értek hozzá, akkor kiváló lehetőséget kaptatok, hogy megtanítsátok (feltéve, hogy nektek van valós ismeretetek).

    Tehát minek a tábla közepére internet? Az, hogy mert drón, nem eléggé részletes válasz. Mit csinál a drón, amihez internet kell és pótolhatatlan és be kell ruházni miatta szolgáltatói oldalról is?

    Azon nem akarok vitatkozni, hogy a telephelyre kell-e internet, mert az eléggé egyértelmű. Mint ahogy az is, hogy volt rá kormányprogram, hogy legyen.

    Említsük meg újra, hogy jogos a vélemény, hogy lokálisan érdekel a történet. Se Frankfurt, se Anchorage, se Ulanbator nem érdekel.

  • wasd.hu
    senior tag

    Gondolj egy gazdára, aki időkapuval ad be pályázatot

    Hagyjál már :-(

    Azt szajkózzátok itt, hogy traktoroknak, munkagépeknek nem elég a GPS, hanem net kell nekik.

    Tudod te, hogy mennyibe kerül egy ilyen traktor, kombájn, meg a hozzájuk való kiegészítő berendezések?

    Külön-külön többe, mint a te lakásod :K

    Namármost, ha egy "gazdának" ilyen traktorai, munkagépei vannak, akkor ő maga semmilyen pályázatot sem ad be, van neki e célra pályázatíró megbízottja, aki ki sem mozdul a kényelmes városi lakásából, ahol van vezetékes net és azon internetezik :K

    Amúgy az sem igaz, hogy ezek a mezőgazdasági munkagépek net nélkül nem működnek. GPS tényleg kell nekik kint a földön is, de ha nincs 2G net sem (vagyis nincs AGPS, meg hasonló kiegészítő szolgáltatások) akkor is dolgoznak tökéletesen, legfeljebb a real time távfelügyelet nem működik, de amikor visszatérnek a "gépállomásra", akkor minden adatot áttöltenek a felügyeleti rendszerbe és az élet megy tovább :R

    BT-ket, "kis" gazdákat, KKV szektort elég jól átlátom, mind hasonló cipőben vannak. Egy nap kiesés pl ügyintézésben totál érvágás, milliós tétel is lehet pl a bünti. Van ahol családi a vállalkozás, helyben él (vidéken) a könyvelő is... Fotózás és együttműködés pl jogszabályi kötelezettség lesz. Fogalmam sincs hogy vág ide, de igen, pontosan tudom mennyit tornáznak mire megvan a géppark, plusz fedett helyre, tisztaságra is szükség van. Sőt modern dolgokat és IT szükségleteket, GPS és online elérést is szükségesnek tartanak (munkához kapcsolódó, keress rá a digitroll-ra, kite-re pl) és meg is fizetik. Autonóm és modern gazdákat is tudok. Személyesen a tulajt. Pár generáció és élet munkája során fejlesztenek egy önellátó gazdálkodást. Többet ér a gumizás, mint az átlag autója. Jaja!

    Csakhogy kevés normális szolgáltató van, ami őket is érinti. Nemtom mi ebben a különös, magánszemélyként és kisvállalkozásként is hamar szembesül disznóságokkal a többség.

    Ismerős körben is sokaktól hallom, hogy "ezzel-azzal kéne foglalkozni" de kb fogalmuk sincs arról, hogy a gyakorlati problémák milyen szintű nehézségeket hoznak. Emberi tényező, karbantartás, vagy pl rendelkezésre állásra gondolok. Semmi extra, de amikor fontos, én sem a legolcsóbb verzióra voksolok.

  • JKJ420
    tag

    Akkor sorold már fel, vagy legalább becsüld már meg, hogy mennyi olyan terület van az országban, ahol:
    1. ÉRDEMI MEZŐGAZDASÁGI MUNKA folyik => fizető képes kereslet várható
    2. nincs se út, se vasút, se villamos távvezeték a közelben (mobil torony látótávolságon belül)
    3. védett terület

    "Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.": ez mellébeszélés. Ennél sokkal konkrétabb választ várok. Minek egy drónnak mobilnet? Mi az, hogy önvezető munkagép, és annak hol kell mobilnet? És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?
    A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is.

    Itt mindenkinek egyértelmű, hogy butaságokat írsz. Páran próbálnak óvatosan célozni, hátha észreveszed, de nem igazán sikerül...

    Itt az idő olyan témákra váltani amihez értesz is...

  • Donki Hóte
    veterán

    Vannak helyzetek. Gondolj egy gazdára, aki időkapuval ad be pályázatot és vidéken próbálja megoldani a napi élethelyzeteket.

    Ő megfizeti, de ez igaz egy átlag KFT-re is a kertvárosban, távol a gerincvezetéktől, dugig ilyen "kommersz" szolgáltatókkal. Negyedik után kezdi feladni...

    Ilyen helyzetekben ajánlottam, nem volt csalódás és szakadás sem. Értsd 1× sem évek során.

    Gondolj egy gazdára, aki időkapuval ad be pályázatot

    Hagyjál már :-(

    Azt szajkózzátok itt, hogy traktoroknak, munkagépeknek nem elég a GPS, hanem net kell nekik.

    Tudod te, hogy mennyibe kerül egy ilyen traktor, kombájn, meg a hozzájuk való kiegészítő berendezések?

    Külön-külön többe, mint a te lakásod :K

    Namármost, ha egy "gazdának" ilyen traktorai, munkagépei vannak, akkor ő maga semmilyen pályázatot sem ad be, van neki e célra pályázatíró megbízottja, aki ki sem mozdul a kényelmes városi lakásából, ahol van vezetékes net és azon internetezik :K

    Amúgy az sem igaz, hogy ezek a mezőgazdasági munkagépek net nélkül nem működnek. GPS tényleg kell nekik kint a földön is, de ha nincs 2G net sem (vagyis nincs AGPS, meg hasonló kiegészítő szolgáltatások) akkor is dolgoznak tökéletesen, legfeljebb a real time távfelügyelet nem működik, de amikor visszatérnek a "gépállomásra", akkor minden adatot áttöltenek a felügyeleti rendszerbe és az élet megy tovább :R

  • wasd.hu
    senior tag

    Akkor sorold már fel, vagy legalább becsüld már meg, hogy mennyi olyan terület van az országban, ahol:
    1. ÉRDEMI MEZŐGAZDASÁGI MUNKA folyik => fizető képes kereslet várható
    2. nincs se út, se vasút, se villamos távvezeték a közelben (mobil torony látótávolságon belül)
    3. védett terület

    "Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.": ez mellébeszélés. Ennél sokkal konkrétabb választ várok. Minek egy drónnak mobilnet? Mi az, hogy önvezető munkagép, és annak hol kell mobilnet? És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?
    A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is.

    lol van agrár a nagyobb ismerős körben? Nem csak Mo-ról van szó. Az EU-n belül rengeteg kis tanya található, akár németországban, de közép és kelet mo-n is. Írtam konkrét példát a kertvárost és vidéket érintő problémákra. Sok helyen nyomják a gagyi szolgáltatók a kis tányéros netet gerinc elosztásról. 2026-ban.

    Gyakorlati példa kell? Nézz szét, részemről éltem Frankfurtban, Keleten és sokat nyaralunk mindenfelé. Van ahol fizikai korlátok és távolságok lehetetlenítik el a tornyot vagy épp gazdasági és egyéb okai #47 vannak, hogy nem megérős netet vezetékelni, mert csak néhány előfizető lenne.

  • bambano
    titán

    "egy rakás fokozottan védett terület van, ahol ki van építve egy rakás infrastruktúra"

    Abból, hogy léteznek fokozottan védett területek valamilyen kiépült infrastruktúrával, még nem következik, hogy bármilyen védett területre bármilyen infrastruktúra kiépíthető.

    "Tehát semmiféle plusz problémát nem okoz kommunikációs tornyokat kiépíteni."

    Ez klasszikus Dunning-Krügeres érvelés: kijelented, hogy nincs itt semmi probléma, mert Te személyesen nem látsz semmilyen problémát, tehát akkor nem is lehet.

    "Tehát visszakanyarodunk az eredeti kérdésemhez, amit senki nem válaszolt még meg: mi az a VALÓS, nagy sávszélességű igény, ami VALÓS, FIZETNI HAJLANDÓ előfizetőt generál a mezőgazdaságban a földeken?"

    Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.

    "Tehát abban sem vagyok biztos, hogy bármiféle műholdas internet valós probléma lenne a mezőgazdaságban, abban pedig teljesen biztos vagyok, hogy eu-s pénzből felépíteni nulláról az n+1. műholdas internetet, az marhaság. Ezt írtam korábban. "

    Erre is válaszoltam már: az EU számára nem úgy merül fel a kérdés, hogy adott N kielégítetlen gazdasági igény és azt nosza kábel helyett saját műholdas nettel orvosoljuk, hanem hogy ha jobban megéri műholdas netet használni adott gazdasági régiókban, akkor az EU-nak politikai és biztonsági okokból (értsd: önállóság biztosítása) megéri-e kiépíteni egy Starlink-el konkuráló konstellációt. Nem biztos, hogy megéri pont erre költeni a pénzt, ha egyébként van bérelhető megoldás, de ez politikai és nem gazdasági döntés.

    Akkor sorold már fel, vagy legalább becsüld már meg, hogy mennyi olyan terület van az országban, ahol:
    1. ÉRDEMI MEZŐGAZDASÁGI MUNKA folyik => fizető képes kereslet várható
    2. nincs se út, se vasút, se villamos távvezeték a közelben (mobil torony látótávolságon belül)
    3. védett terület

    "Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.": ez mellébeszélés. Ennél sokkal konkrétabb választ várok. Minek egy drónnak mobilnet? Mi az, hogy önvezető munkagép, és annak hol kell mobilnet? És honnan látszik, hogy ez fizetőképes keresletet fog generálni?
    A valóság az, hogy drónnak nem kell mobilnet, önvezető munkagépnek szintén nem kell mobilnet, gazdák magasról tesznek rá, hogy mindenféle startupok meg fotel mezőgazdászok mit hisznek erről. Mindenki szépen működik mobilnet nélkül is.

  • wasd.hu
    senior tag

    "Ennek körülbelül a 40%-án nincs internet": és ez téged milyen valós akadályok elé állít, ami állami vagy eu-s szinten is méltányolandó?

    Itt most nem arról vitatkozom, hogy van-e net vagy sem, hanem arról, hogy ha nincs, az miben akadályoz, az mennyire nagy probléma, az akkora gond-e, hogy bazira sok pénzt rálocsoljanak a megoldására.
    Nézzünk egy egyszerű példát: a pampa közepén nincs net, valamit nem tudsz megcsinálni. Havi 150 euróért kaphatsz ott is jó műholdas netet. Kifizeted a 150 eurót, vagy inkább átszervezed az életed és megoldod másképp? Csinál olyat a traktorod, hogy kifizesd rá a 150 euró/traktor díjat? Mondjuk van 10 trakid meg 8 kombájnod, az 18*150*360=972 ezer forint. Vagy inkább átszervezed a dolgokat, hogy amit nem tudtál a pampán megoldani net hiányában, azt megoldod este a telephelyen?

    Mert az, hogy nem gazdaságos, az valójában azt jelenti, hogy te, meg a többi itt hozzászóló fórumtárs nem akarja produkálni a beruházási terv bevételi oldalát, de azért követelitek a kiadási oldalt. Ha tele lenne az ország olyan gazdákkal, youtuberekkel, átutazókkal, akiknek olyan szinten nélkülözhetetlen lenne a gyors net, hogy kifizetik érte az árát, akkor minden nagyobb bokor tetején lenne egy mobil torony.

    "bazira sok pénzt rálocsoljanak a megoldására"

    Ez már működik.
    11K és meg van oldva, vidéken nagyjából ennyit elkérnek egy semmirevaló, akadozó, gagyi szolgáltatásért. Kertvárosban hozzácsapnak valami normális TV , valamint vezetékes TEL fícsőrt. lolwow. Részemről inkább a stabil hálózatot részesítem előnyben. Nyilván van az a vihar, ahol már csökken a sávszél starlink mellett is.

    A praktikus, pöcc-röff-szakadatlan működésnek viszont mindenki nagyon örül. Értsd elmész nyaralni és felcsapod a jármű tetejére. Érteni vélem az ötletelést, matekolást, de rögtön konkrét gyakorlati példát hoztam. Nálunk pl elméletben a szolgáltató optikai kábelen hozza a hybernetet, de nem vagyok tőle lezsibbadva, a router egy kuka. Ráadásul fokozatosan kiismerik a felhasználót és csökkentik bizonyos időszakban a sávszélességet. Szomszédom első sorból adja az opciókat, ezzel foglalkozik tizenéve. Gyakorlatilag minden szolgáltatóval van negatív tapasztalat, egyetlen kivétellel. Ezért írtam, hogy elég erős kihívó.

    #46 Végül egy átnevezett starlink lapul majd valami kamu torony mögött :DDD

  • ben2
    aktív tag

    "Ugyanez a helyzet, ha fokozottan védett területekre valaki kábelcsatornákat és kommunikációs tornyokat akar telepíteni.": egy rakás fokozottan védett terület van, ahol ki van építve egy rakás infrastruktúra. Tehát semmiféle plusz problémát nem okoz kommunikációs tornyokat kiépíteni.

    ""a területet megműveljük kellene a torony": a területeket mindig is megművelték. Én pl. határozottan emlékszem, hogy gyerekkoromban a tsz-ben a kombájnok nem húztak vezetéket a vezetékes telefonhoz. Tehát visszakanyarodunk az eredeti kérdésemhez, amit senki nem válaszolt még meg: mi az a VALÓS, nagy sávszélességű igény, ami VALÓS, FIZETNI HAJLANDÓ előfizetőt generál a mezőgazdaságban a földeken?

    Amit lehet, hogy nem olvastál el, mielőtt a válaszodat megírtad (mert későbbi hsz-emben írtam), ez volt: "De itt felmerült az a gondolat, hogy az EU kezdjen el saját alternatív műholdas internet szolgáltatást kiépíteni, beleértve a technológia kifejlesztését gyakorlatilag nulláról, és az EU finanszírozza ennek a költségét. Szerintem ez emeletes marhaság."

    Tehát abban sem vagyok biztos, hogy bármiféle műholdas internet valós probléma lenne a mezőgazdaságban, abban pedig teljesen biztos vagyok, hogy eu-s pénzből felépíteni nulláról az n+1. műholdas internetet, az marhaság. Ezt írtam korábban.

    "egy rakás fokozottan védett terület van, ahol ki van építve egy rakás infrastruktúra"

    Abból, hogy léteznek fokozottan védett területek valamilyen kiépült infrastruktúrával, még nem következik, hogy bármilyen védett területre bármilyen infrastruktúra kiépíthető.

    "Tehát semmiféle plusz problémát nem okoz kommunikációs tornyokat kiépíteni."

    Ez klasszikus Dunning-Krügeres érvelés: kijelented, hogy nincs itt semmi probléma, mert Te személyesen nem látsz semmilyen problémát, tehát akkor nem is lehet.

    "Tehát visszakanyarodunk az eredeti kérdésemhez, amit senki nem válaszolt még meg: mi az a VALÓS, nagy sávszélességű igény, ami VALÓS, FIZETNI HAJLANDÓ előfizetőt generál a mezőgazdaságban a földeken?"

    Volt már: mezőgazdasági drónok, önvezető munkagépek.

    "Tehát abban sem vagyok biztos, hogy bármiféle műholdas internet valós probléma lenne a mezőgazdaságban, abban pedig teljesen biztos vagyok, hogy eu-s pénzből felépíteni nulláról az n+1. műholdas internetet, az marhaság. Ezt írtam korábban. "

    Erre is válaszoltam már: az EU számára nem úgy merül fel a kérdés, hogy adott N kielégítetlen gazdasági igény és azt nosza kábel helyett saját műholdas nettel orvosoljuk, hanem hogy ha jobban megéri műholdas netet használni adott gazdasági régiókban, akkor az EU-nak politikai és biztonsági okokból (értsd: önállóság biztosítása) megéri-e kiépíteni egy Starlink-el konkuráló konstellációt. Nem biztos, hogy megéri pont erre költeni a pénzt, ha egyébként van bérelhető megoldás, de ez politikai és nem gazdasági döntés.

  • bambano
    titán

    "Az, hogy a toronyépítés gazdaságtalan-e, az relatív kérdés."

    Az, hogy valami gazdaságtalan-e nem relatív kérdés, hanem gyakorlati.
    Ha egy kommunikációs torony kiépítése kerül X pénzbe és általa N hasznot várunk, akkor ha X > N, akkor gazdaságtalan.
    Ha ezzel szemben egy műhold bérlése kerül X2 pénzbe és X2 < N, akkor megéri. Ezt a Starlink a gyakorlatban már bizonyította. (Pedig kezdetben a kétkedők voltak többségben.)
    A kérdés tehát az, hogy egyáltalán van-e akkora kereslet a műholdas netre, hogy amiatt megérje kiépíteni egy LEO konstellációt, azaz felmerül-e annyi torony vs. műhold probléma, hogy az eltartsa a műholdakat. A Starlink azt is bebizonyította már, hogy lehet LEO műholdas netet nyereségesen üzemeltetni. (Pedig kezdetben a kétkedők voltak többségben.)

    Az EU számára viszont már az a dilemma, hogy megéri-e a régió gazdasági, biztonságpolitikai függetlenségért cserébe egy konkurens szolgáltatásba fektetnie, ami nem feltétlenül lesz versenyképes a brutális piaci előnnyel induló Starlinkhez képest.
    Tehát tökre nem torony vs. műhold a kérdés, hanem Starlink műhold vs. saját. Azaz első sorban nem gazdasági, hanem politikai kérdés.

    "Az meg, hogy mi tiltott, egy gombnyomás a parlamentben."

    Ez nem ilyen egyszerű, mert vannak környezetvédelmi, kulturális és biztonságpolitikai szempontok is, vagy akár nemzetközi szerződések.
    Praktikusan természetesen lehet akár a Tihanyi apátság helyére is nukleáris hulladék tárolót telepíteni, de aki a parlamentben megnyomja rá a gombot, az aláírja a politikai halálos ítéletét, ezért senki sem nyomja meg.
    Ugyanez a helyzet, ha fokozottan védett területekre valaki kábelcsatornákat és kommunikációs tornyokat akar telepíteni.

    "A gépek valós forgalom igénye sem olyan nagy, hogy ne lehetne rendes tornyokkal megoldani. "

    Egyrészt megint ignorálod a problémát, hogy nem lehet mindenhova tornyot rakni.
    Másrészt mekkora az a "nagy"?
    2000-ben az 512kbites UPC net a 33kbites betárcsázóshoz képes nagynak számított. Ma meg a 10mbit számít kicsinek.
    Az infrastruktúrát meg nem az aktuális, hanem a jövőben várható, potenciális igényekhez képest építik ki, mivel pont a jobb infrastruktúra gazdaságélénkítő hatása miatt éri meg beruházni.

    A műholdas netnek ráadásul megvan az a hatalmas előnye, hogy ha már van, akkor kb. mindenhol elérhető. Ezzel a gazdasági döntéseket kirántja a "tyúk vagy tojás" dilemmából, nevezetesen: ahhoz, hogy a területet megműveljük kellene a torony, de a tornyot csak akkor éri meg telepíteni, ha már művelik a területet. Aztán elég pár hónap csúszás az engedélyezésben és a befektető kihátrál, a projekt meg zátonyra fut. Műholdas nettel meg kiesik egy bizonytalansági faktor és ha később kiderül, hogy toronnyal tovább lehet faragni a költségeken, akkor kiépítik később. Ezért számolnak a műholdas nettel mint gazdaságélénkítő beruházással.

    "Ugyanez a helyzet, ha fokozottan védett területekre valaki kábelcsatornákat és kommunikációs tornyokat akar telepíteni.": egy rakás fokozottan védett terület van, ahol ki van építve egy rakás infrastruktúra. Tehát semmiféle plusz problémát nem okoz kommunikációs tornyokat kiépíteni.

    ""a területet megműveljük kellene a torony": a területeket mindig is megművelték. Én pl. határozottan emlékszem, hogy gyerekkoromban a tsz-ben a kombájnok nem húztak vezetéket a vezetékes telefonhoz. Tehát visszakanyarodunk az eredeti kérdésemhez, amit senki nem válaszolt még meg: mi az a VALÓS, nagy sávszélességű igény, ami VALÓS, FIZETNI HAJLANDÓ előfizetőt generál a mezőgazdaságban a földeken?

    Amit lehet, hogy nem olvastál el, mielőtt a válaszodat megírtad (mert későbbi hsz-emben írtam), ez volt: "De itt felmerült az a gondolat, hogy az EU kezdjen el saját alternatív műholdas internet szolgáltatást kiépíteni, beleértve a technológia kifejlesztését gyakorlatilag nulláról, és az EU finanszírozza ennek a költségét. Szerintem ez emeletes marhaság."

    Tehát abban sem vagyok biztos, hogy bármiféle műholdas internet valós probléma lenne a mezőgazdaságban, abban pedig teljesen biztos vagyok, hogy eu-s pénzből felépíteni nulláról az n+1. műholdas internetet, az marhaság. Ezt írtam korábban.

  • ben2
    aktív tag

    Az, hogy a toronyépítés gazdaságtalan-e, az relatív kérdés.
    Ha a toronyépítést ahhoz viszonyítod, hogy mondjuk itt nálam, az én lakásomat magába foglaló épületen mennyibe kerülne a torony építése, ahhoz képest kb. bármi drága lesz.

    Ha ahhoz kell viszonyítani, hogy (mint másik hsz-ben leírtam), egy teljesen új, űr alapú internet szolgáltatást kellene kifejleszteni, fellőni, bevezetni, akkor ahhoz képest minden olcsóbb.
    Az meg, hogy mi tiltott, egy gombnyomás a parlamentben.

    Szerintem meg nincsenek felvetett problémák. Az, hogy hd videót tudjál mobilon streamelni a pampák közepén, nem valódi igény és probléma. Az, hogy vállalati adminisztrációs ügyeket intézz ugyanott, szintén nem probléma, mert egy valódi ügyet a gazdaság központjában, telephelyen fogsz intézni, nem kint a sztyeppén. A gépek valós forgalom igénye sem olyan nagy, hogy ne lehetne rendes tornyokkal megoldani. A nem gazdaságos szöveg meg azért is helytelen, mert eddig is volt ilyenre állami támogatási projekt, ezután is lehetne csinálni, ha ez valós társadalmi igényből átfordul politikai céllá.

    Attól meg, hogy a mobil szolgáltatóm összebútorozzon egy magának adatvédelmi ügyekben kifejezetten rossz hírnevet kiharcoló szolgáltatóval, a hátamon feláll a szőr.

    "Az, hogy a toronyépítés gazdaságtalan-e, az relatív kérdés."

    Az, hogy valami gazdaságtalan-e nem relatív kérdés, hanem gyakorlati.
    Ha egy kommunikációs torony kiépítése kerül X pénzbe és általa N hasznot várunk, akkor ha X > N, akkor gazdaságtalan.
    Ha ezzel szemben egy műhold bérlése kerül X2 pénzbe és X2 < N, akkor megéri. Ezt a Starlink a gyakorlatban már bizonyította. (Pedig kezdetben a kétkedők voltak többségben.)
    A kérdés tehát az, hogy egyáltalán van-e akkora kereslet a műholdas netre, hogy amiatt megérje kiépíteni egy LEO konstellációt, azaz felmerül-e annyi torony vs. műhold probléma, hogy az eltartsa a műholdakat. A Starlink azt is bebizonyította már, hogy lehet LEO műholdas netet nyereségesen üzemeltetni. (Pedig kezdetben a kétkedők voltak többségben.)

    Az EU számára viszont már az a dilemma, hogy megéri-e a régió gazdasági, biztonságpolitikai függetlenségért cserébe egy konkurens szolgáltatásba fektetnie, ami nem feltétlenül lesz versenyképes a brutális piaci előnnyel induló Starlinkhez képest.
    Tehát tökre nem torony vs. műhold a kérdés, hanem Starlink műhold vs. saját. Azaz első sorban nem gazdasági, hanem politikai kérdés.

    "Az meg, hogy mi tiltott, egy gombnyomás a parlamentben."

    Ez nem ilyen egyszerű, mert vannak környezetvédelmi, kulturális és biztonságpolitikai szempontok is, vagy akár nemzetközi szerződések.
    Praktikusan természetesen lehet akár a Tihanyi apátság helyére is nukleáris hulladék tárolót telepíteni, de aki a parlamentben megnyomja rá a gombot, az aláírja a politikai halálos ítéletét, ezért senki sem nyomja meg.
    Ugyanez a helyzet, ha fokozottan védett területekre valaki kábelcsatornákat és kommunikációs tornyokat akar telepíteni.

    "A gépek valós forgalom igénye sem olyan nagy, hogy ne lehetne rendes tornyokkal megoldani. "

    Egyrészt megint ignorálod a problémát, hogy nem lehet mindenhova tornyot rakni.
    Másrészt mekkora az a "nagy"?
    2000-ben az 512kbites UPC net a 33kbites betárcsázóshoz képes nagynak számított. Ma meg a 10mbit számít kicsinek.
    Az infrastruktúrát meg nem az aktuális, hanem a jövőben várható, potenciális igényekhez képest építik ki, mivel pont a jobb infrastruktúra gazdaságélénkítő hatása miatt éri meg beruházni.

    A műholdas netnek ráadásul megvan az a hatalmas előnye, hogy ha már van, akkor kb. mindenhol elérhető. Ezzel a gazdasági döntéseket kirántja a "tyúk vagy tojás" dilemmából, nevezetesen: ahhoz, hogy a területet megműveljük kellene a torony, de a tornyot csak akkor éri meg telepíteni, ha már művelik a területet. Aztán elég pár hónap csúszás az engedélyezésben és a befektető kihátrál, a projekt meg zátonyra fut. Műholdas nettel meg kiesik egy bizonytalansági faktor és ha később kiderül, hogy toronnyal tovább lehet faragni a költségeken, akkor kiépítik később. Ezért számolnak a műholdas nettel mint gazdaságélénkítő beruházással.

  • Teljesen egyértelműen lokális a gondolkodásom, hogy Alaszka közepén hogy lesz internet, az valami mocskos módon nem izgat fel az EU költségvetése szempontjából. Mongólia dettó.
    Hogy a bolond amerikaiak mire szórják el a pénzüket, engem nem izgat.

    De itt felmerült az a gondolat, hogy az EU kezdjen el saját alternatív műholdas internet szolgáltatást kiépíteni, beleértve a technológia kifejlesztését gyakorlatilag nulláról, és az EU finanszírozza ennek a költségét. Szerintem ez emeletes marhaság.

    Emellett, (ezt még nem írtam), szintén feláll a hátamon a szőr attól a gondolattól, hogy egy USA hatóság kioszt frekvencia blokkokat egy amcsi műholdas szolgáltatónak, amivel Európa fölött is, EU-ra irányuló nyalábokkal szolgáltatni fog. Ennyire lesz.rják, hogy a frekvencia az EU területén az EU tulajdona és hatásköre?

    Ha azt feltételezzük, hogy itt is és ott is demokrácia van, akkor igen, szórhatják a jóságot. Egyébként meg a bolond amcsik építsék csak ki, és mi meg nézhetnénk a hasznát. Kevesebb torony kellene, mondjuk a nagyvárosok köré, a többit feledné az égi jóság. Én ma is azon fogok mérgelődni, hogy hazafelé többször is kilométerekre meg fog szakadni a net, sem telefonálni sem zenét hallgatni nem tudok. Ha lenne lehetőség a bolond amcsi megoldást használni, nekem az jobban megfelelne mint a tornyos.
    Viszont, hogy ne csak ellenkezzek, az meg baromság, hogy ez a rendszer magán céges legyen (értem én, hogy demokrácia és magántulajdon), de csak az amcsiknál épül kettő, több tízezer műhóddal :DDD és ez csak egy ország. Elkezdték a kínaiak is felszórni, az oroszok is meg még mittudom én ki nem. Ez pillanatok alatt szökik fel sok százezres flottára. Az űr magasságában már illene ezt nemzetek felett kezelni (mondom ezt patriótaként). A redundanciát is nagyságrendekkel kevesebből lehetne megoldani, mint szolgáltatóként. Az egyes egységek anyagszükséglete, elkészítése, felhordása, fenntartása, bődületes pazarlás. Ha elromlik, akkor csak el van égetve és jónapot. A felhasznált drága anyagok megsemmisülnek. Inkább nem is gondolkodom rajta :W

  • bambano
    titán

    Jó, akkor maradjuk a lokális gondoknál. 3. kerület, konkrétan a T székház mellé nem tudunk 15 éve kábeles netet rendelni, mert egyik szolgáltató sem hajlandó kiépíteni. Antenna a tetőn, és ha esik az eső akkor nincs internet. 21. század...

    Egy ilyen helyzetre (amire egyébként, szerintem, jogi megoldás való) a legolcsóbb megoldás a műholdas internet? Vagy esetleg vesztek mikrós netet a T-től?

    Hogy tisztázzuk: a ti esetetek a kirívó hiba, nem pedig az átlag. A kirívó esetet nem műholddal kell megoldani.

  • Teljesen egyértelműen lokális a gondolkodásom, hogy Alaszka közepén hogy lesz internet, az valami mocskos módon nem izgat fel az EU költségvetése szempontjából. Mongólia dettó.
    Hogy a bolond amerikaiak mire szórják el a pénzüket, engem nem izgat.

    De itt felmerült az a gondolat, hogy az EU kezdjen el saját alternatív műholdas internet szolgáltatást kiépíteni, beleértve a technológia kifejlesztését gyakorlatilag nulláról, és az EU finanszírozza ennek a költségét. Szerintem ez emeletes marhaság.

    Emellett, (ezt még nem írtam), szintén feláll a hátamon a szőr attól a gondolattól, hogy egy USA hatóság kioszt frekvencia blokkokat egy amcsi műholdas szolgáltatónak, amivel Európa fölött is, EU-ra irányuló nyalábokkal szolgáltatni fog. Ennyire lesz.rják, hogy a frekvencia az EU területén az EU tulajdona és hatásköre?

    Jó, akkor maradjuk a lokális gondoknál. 3. kerület, konkrétan a T székház mellé nem tudunk 15 éve kábeles netet rendelni, mert egyik szolgáltató sem hajlandó kiépíteni. Antenna a tetőn, és ha esik az eső akkor nincs internet. 21. század...

  • bambano
    titán

    Az a gond hogy lokális a gondolkodásod. De találj már egy szolgáltatót aki alaszka északi részére kihúz 830km optikai kábelt hogy legyen internet. Vagy Mongólia közepére.

    Teljesen egyértelműen lokális a gondolkodásom, hogy Alaszka közepén hogy lesz internet, az valami mocskos módon nem izgat fel az EU költségvetése szempontjából. Mongólia dettó.
    Hogy a bolond amerikaiak mire szórják el a pénzüket, engem nem izgat.

    De itt felmerült az a gondolat, hogy az EU kezdjen el saját alternatív műholdas internet szolgáltatást kiépíteni, beleértve a technológia kifejlesztését gyakorlatilag nulláról, és az EU finanszírozza ennek a költségét. Szerintem ez emeletes marhaság.

    Emellett, (ezt még nem írtam), szintén feláll a hátamon a szőr attól a gondolattól, hogy egy USA hatóság kioszt frekvencia blokkokat egy amcsi műholdas szolgáltatónak, amivel Európa fölött is, EU-ra irányuló nyalábokkal szolgáltatni fog. Ennyire lesz.rják, hogy a frekvencia az EU területén az EU tulajdona és hatásköre?

  • Ha az a cél, hogy a hajók közül mindenképpen találjunk olyat, amelyik már léket kapott, akkor van, bőven :)

    Az a gond hogy lokális a gondolkodásod. De találj már egy szolgáltatót aki alaszka északi részére kihúz 830km optikai kábelt hogy legyen internet. Vagy Mongólia közepére.

  • bambano
    titán

    45 km a lakásom és a munkahelyem közötti távolság. Ennek körülbelül a 40%-án nincs internet és még a rádió is ergya minőség. Ennek a hossznak mondjuk a 10% pedig szántóföld. És mint tanult kollégánk ben2 írja, a kombájnok, traktorok és a drónokról nem is beszélve, igénylik a netet. És holnap meg még inkább igényelni fogják. Döbbenetes, hogy a mezőgazdaságnak milyen adatforgalma van már most is és ez csak fokozódik a jövőben.

    "Ennek körülbelül a 40%-án nincs internet": és ez téged milyen valós akadályok elé állít, ami állami vagy eu-s szinten is méltányolandó?

    Itt most nem arról vitatkozom, hogy van-e net vagy sem, hanem arról, hogy ha nincs, az miben akadályoz, az mennyire nagy probléma, az akkora gond-e, hogy bazira sok pénzt rálocsoljanak a megoldására.
    Nézzünk egy egyszerű példát: a pampa közepén nincs net, valamit nem tudsz megcsinálni. Havi 150 euróért kaphatsz ott is jó műholdas netet. Kifizeted a 150 eurót, vagy inkább átszervezed az életed és megoldod másképp? Csinál olyat a traktorod, hogy kifizesd rá a 150 euró/traktor díjat? Mondjuk van 10 trakid meg 8 kombájnod, az 18*150*360=972 ezer forint. Vagy inkább átszervezed a dolgokat, hogy amit nem tudtál a pampán megoldani net hiányában, azt megoldod este a telephelyen?

    Mert az, hogy nem gazdaságos, az valójában azt jelenti, hogy te, meg a többi itt hozzászóló fórumtárs nem akarja produkálni a beruházási terv bevételi oldalát, de azért követelitek a kiadási oldalt. Ha tele lenne az ország olyan gazdákkal, youtuberekkel, átutazókkal, akiknek olyan szinten nélkülözhetetlen lenne a gyors net, hogy kifizetik érte az árát, akkor minden nagyobb bokor tetején lenne egy mobil torony.

  • Pontosan mire akarja használni a netet a szántóföld közepén?
    Pontosabban feltéve a kérdést: mire akar nagy sávszélességű műholdas internetet használni a pampán, amire a rendesen kiépített mobilnet és/vagy az a net, amit 2030-ig fel akarnak építeni, nem jó?
    Mert itt az az alapvető kérdés, hogy a mostani magyar helyzetből kiindulva Európának be kell fektetni annyi pénzt, amennyiből először újra felhasználható hordozórakéta lesz, majd internetes műhold, majd ezeket fellőtték tízezres nagyságrendben, vagy ebből a pénzből a relatíve nagyobb népsűrűségű országban lehet sima földi internetet csinálni.

    45 km a lakásom és a munkahelyem közötti távolság. Ennek körülbelül a 40%-án nincs internet és még a rádió is ergya minőség. Ennek a hossznak mondjuk a 10% pedig szántóföld. És mint tanult kollégánk ben2 írja, a kombájnok, traktorok és a drónokról nem is beszélve, igénylik a netet. És holnap meg még inkább igényelni fogják. Döbbenetes, hogy a mezőgazdaságnak milyen adatforgalma van már most is és ez csak fokozódik a jövőben.

  • bambano
    titán

    "A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest."

    A cikkből:

    "Ha ez a konstelláció kiépül, a partneri viszony lévén a Magyar Telekom ügyfelei olyan hegyvidéki, erdős és távoli területeken (pl. Bakony, Mátra, Hortobágy) kaphatnak minőségi mobiladat-lefedettséget, ahol hagyományos toronyépítés gazdaságtalan vagy tiltott."

    Értsd: a vezetékes net nem megoldás a felvetett problémára, ergo halál mindegy, hogy mennyibe kerül a műholdas nethez képest.

    Az, hogy a toronyépítés gazdaságtalan-e, az relatív kérdés.
    Ha a toronyépítést ahhoz viszonyítod, hogy mondjuk itt nálam, az én lakásomat magába foglaló épületen mennyibe kerülne a torony építése, ahhoz képest kb. bármi drága lesz.

    Ha ahhoz kell viszonyítani, hogy (mint másik hsz-ben leírtam), egy teljesen új, űr alapú internet szolgáltatást kellene kifejleszteni, fellőni, bevezetni, akkor ahhoz képest minden olcsóbb.
    Az meg, hogy mi tiltott, egy gombnyomás a parlamentben.

    Szerintem meg nincsenek felvetett problémák. Az, hogy hd videót tudjál mobilon streamelni a pampák közepén, nem valódi igény és probléma. Az, hogy vállalati adminisztrációs ügyeket intézz ugyanott, szintén nem probléma, mert egy valódi ügyet a gazdaság központjában, telephelyen fogsz intézni, nem kint a sztyeppén. A gépek valós forgalom igénye sem olyan nagy, hogy ne lehetne rendes tornyokkal megoldani. A nem gazdaságos szöveg meg azért is helytelen, mert eddig is volt ilyenre állami támogatási projekt, ezután is lehetne csinálni, ha ez valós társadalmi igényből átfordul politikai céllá.

    Attól meg, hogy a mobil szolgáltatóm összebútorozzon egy magának adatvédelmi ügyekben kifejezetten rossz hírnevet kiharcoló szolgáltatóval, a hátamon feláll a szőr.

  • ben2
    aktív tag

    Pontosan mire akarja használni a netet a szántóföld közepén?
    Pontosabban feltéve a kérdést: mire akar nagy sávszélességű műholdas internetet használni a pampán, amire a rendesen kiépített mobilnet és/vagy az a net, amit 2030-ig fel akarnak építeni, nem jó?
    Mert itt az az alapvető kérdés, hogy a mostani magyar helyzetből kiindulva Európának be kell fektetni annyi pénzt, amennyiből először újra felhasználható hordozórakéta lesz, majd internetes műhold, majd ezeket fellőtték tízezres nagyságrendben, vagy ebből a pénzből a relatíve nagyobb népsűrűségű országban lehet sima földi internetet csinálni.

    "Pontosan mire akarja használni a netet a szántóföld közepén?"

    Pl. drónok vezérlésére, önvezető munkagépekhez.

    "mire akar nagy sávszélességű műholdas internetet használni a pampán, amire a rendesen kiépített mobilnet és/vagy az a net, amit 2030-ig fel akarnak építeni, nem jó?"

    Még egyszer: vannak olyan területek, ahol sem a tornyok telepítése, sem a kábelezés nem megoldható, tilos vagy nem éri meg.

    "vagy ebből a pénzből a relatíve nagyobb népsűrűségű országban lehet sima földi internetet csinálni"

    Ez nem vagy, hanem is. Ha az EU csúcstechnológiában benne akar maradni az élbolyban, akkor mindkettőre szükség lesz.

  • bambano
    titán

    "éppen egy ilyen léket kapott hajóhoz kötözzük oda magunkat"

    Van alternatíva?

    Ha az a cél, hogy a hajók közül mindenképpen találjunk olyat, amelyik már léket kapott, akkor van, bőven :)

  • bambano
    titán

    Jól hangzik amit elmondasz, de sajnos a gyakorlat más irányba tart.
    Lásd mobilnet lefedettség országos szempontból /elméletben/ már nattyon jó a legtöbb szolgáltató 80%-ról kommunikált amikor legutóbb kutattam. Valójában kertváros vagy messzebb a lakott területektől még a 3G is instabil. Sőt tud Akkor most hogy állunk %-ban ténylegesen?

    Valójában a hortobágyi részeken épp a szántóföld közepén a csekkolás drónokkal zajlik, kap egy megkeresést a tulaj és lokáció alapján meg kell kezdje a fotózást. Szintén drónnal, meghatározott kritériumok és koordináták alapján. Ide emelhető még a munkagép, egyes időszakok stabilitása. Szimplán versenyhátrányt okoz jópár "vezetékes szolgáltató" vidéken.

    #25 Fritz Teufel
    +1

    A kertvárosban kötelezően van rendes vezetékes net, mert volt szupergyors internet program, ahol minden lehetséges végpontot bekötöttek. Tehát ha mégse, akkor az szerződésszegés, amit nem műholdak kifejlesztésével és fellövésével kell korrigálni, hanem más módon.

    Tudtommal a drónokat helyi hálózaton szokás irányítani, nem műholdas neten.

  • bambano
    titán

    Szerintem a gazda éppen a szántóföld közepén akar internetezni. Manapság már nem csak a GPS-t használják a munkagépek, hanem a netet is.

    Pontosan mire akarja használni a netet a szántóföld közepén?
    Pontosabban feltéve a kérdést: mire akar nagy sávszélességű műholdas internetet használni a pampán, amire a rendesen kiépített mobilnet és/vagy az a net, amit 2030-ig fel akarnak építeni, nem jó?
    Mert itt az az alapvető kérdés, hogy a mostani magyar helyzetből kiindulva Európának be kell fektetni annyi pénzt, amennyiből először újra felhasználható hordozórakéta lesz, majd internetes műhold, majd ezeket fellőtték tízezres nagyságrendben, vagy ebből a pénzből a relatíve nagyobb népsűrűségű országban lehet sima földi internetet csinálni.

  • RegEsb
    csendes tag

    Még annyit a lemaradáshoz, hogy Kínában is egyre több az űrkutatással foglalkozó magáncég (ez a jövő). Még több is mint az USA-ban. Japánoknak is van és az Indiaiaknak is van. Az Oroszok szintén lemaradtak, de messze nem annyira mint az EU.

    >"Nem, hogy nincs újra felhasználható rendszerük, de még tervben sincs ilyen"
    >"Az Oroszok szintén lemaradtak, de messze nem annyira mint az EU."

    Csak óvatosan a kategorikus kijelentésekkel...pl.:
    [link]
    [link]

    És 3 orosz program ismert: Amur-SPG (tervezési szakaszban, Krylo-SV (szubszónikus tesztelésnél tart), és a Korona (idén, 2026-ban indult projekt, koncepcionális szakaszban).

  • ben2
    aktív tag

    "éppen egy ilyen léket kapott hajóhoz kötözzük oda magunkat"

    Van alternatíva?

    Saját magunk lábon lövésének szerencsére mindig van alternatívája.
    A kérdés inkább úgy merül fel, hogy ha az egyik serpenyőben a kötelező önsorsrontás hátrányai, a másikban meg a közös piac előnyei vannak, akkor mikor billen át (ha egyáltalán) a mérleg a számunkra kedvezőtlen irányba.

  • ben2
    aktív tag

    "Gondolj egy gazdára": gondolok. Pontosan mi is történik a gazdával? Hint: semmi.
    Egynél több állami projekt volt internet hálózat építésre, ha azokat rendesen elvégezték, akkor a tanyákat meg a sztyeppe közepét leszámítva mindenhol van rendes vezetékes internet.
    A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest.

    Ha a gazda nem a szántóföld közepén akar internetezni, akkor most is megteheti. A szántóföldjére meg vihet ki wifit.

    "A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest."

    A cikkből:

    "Ha ez a konstelláció kiépül, a partneri viszony lévén a Magyar Telekom ügyfelei olyan hegyvidéki, erdős és távoli területeken (pl. Bakony, Mátra, Hortobágy) kaphatnak minőségi mobiladat-lefedettséget, ahol hagyományos toronyépítés gazdaságtalan vagy tiltott."

    Értsd: a vezetékes net nem megoldás a felvetett problémára, ergo halál mindegy, hogy mennyibe kerül a műholdas nethez képest.

  • Balázs Z.
    aktív tag

    A francik éppen azok dolgoznak, hogy elkerüljék az állami csődöt és megegyezzenek az IMF-el az "életmentő?" kölcsön mibenlétéről. A németek ha jól tudom 400 kg arany eladását tervezik a készleteikből, hogy pénzhez jussanak és elkerüljék a népharagot. Feltéve, hogy az a készlet még megvan a Fort Knox sötét termeiben. Hát, szerintem nem éppen az űrrakéta tudományra kívánnak most áldozni a fejlett nyugati szomszédjaink. Félre ne érts, ennek nem örülök, hanem éppen bosszankodom rajta. Egyrészt éppen egy ilyen léket kapott hajóhoz kötözzük oda magunkat, másrészt meg jobb lenne inkább tudományra költeni a pénzt, mint amire most költjük (mármint az EU is).

    "éppen egy ilyen léket kapott hajóhoz kötözzük oda magunkat"

    Van alternatíva?

  • ben2
    aktív tag

    EU le van maradva mindebben is lassan .. ezen mostanában nem lehet csodálkozni

    Az EU-t az vágja földhöz, hogy míg az USA-ban a magánszektor invesztál 100 milliárdokat, Kínában meg az állam és a magánszektor furcsa szimbiózisa, addig az EU azt is szabályozásokkal akadályozza, ami minimális befektetés a tagországokban egyáltalán létrejön, mivel a politikai lózungok ellenére valójában nincs az EU-ban egységes, átfogó gazdaságpolitika, hanem csak ideológiai látványpékség és lobbiérdekek.
    A tagállamok küldöttjei sem a bizottságban, sem az EP-ben, sem a tanácsban nem a közös programok sikerében érdekeltek, hanem a saját belpolitikai iszapbírkózásukban próbálnak pontokat szerezni. Így ha egy döntést meg lehet magyarázni valamilyen ideológiai bullshiteléssel, akkor azt le lehet nyomni a tagállamok torkán akkor is, ha az a gyakorlatban komoly negatív hatással jár a tagállamok gazdaságára.
    A józan ész hiányát a döntéshozatalban ezért az EU életidegen túlszabályozással próbálja leplezni és ideológiai kérdést generálnak praktikusan megoldható problémákból pont azért hogy azok megoldását ne kérjék számon rajtuk.
    Az egész egyre jobban hasonlít a szocialista tervgazdaságokra, amikor a cégek nem azzal voltak elfoglalva, hogy hogyan tudjanak versenyképesebb, minőségi termékeket előállítani minél alacsonyabb költségek mellett, hanem hogy miként tudják meghekkelni az állami túlszabályozást, hogy egyáltalán lehetőségük legyen beszállni a versenybe.

  • wasd.hu
    senior tag

    "Gondolj egy gazdára": gondolok. Pontosan mi is történik a gazdával? Hint: semmi.
    Egynél több állami projekt volt internet hálózat építésre, ha azokat rendesen elvégezték, akkor a tanyákat meg a sztyeppe közepét leszámítva mindenhol van rendes vezetékes internet.
    A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest.

    Ha a gazda nem a szántóföld közepén akar internetezni, akkor most is megteheti. A szántóföldjére meg vihet ki wifit.

    Jól hangzik amit elmondasz, de sajnos a gyakorlat más irányba tart.
    Lásd mobilnet lefedettség országos szempontból /elméletben/ már nattyon jó a legtöbb szolgáltató 80%-ról kommunikált amikor legutóbb kutattam. Valójában kertváros vagy messzebb a lakott területektől még a 3G is instabil. Sőt tud Akkor most hogy állunk %-ban ténylegesen?

    Valójában a hortobágyi részeken épp a szántóföld közepén a csekkolás drónokkal zajlik, kap egy megkeresést a tulaj és lokáció alapján meg kell kezdje a fotózást. Szintén drónnal, meghatározott kritériumok és koordináták alapján. Ide emelhető még a munkagép, egyes időszakok stabilitása. Szimplán versenyhátrányt okoz jópár "vezetékes szolgáltató" vidéken.

    #25 Fritz Teufel
    +1

  • Most jött szembe egy YT-video, amelyben egy amatőr rakétász megoldotta a szilárd hajtóanyagú rakétáján a tolóerő-szabályzást, és kilövés után leszállt vele talpra, “mint a nagyok”. Szóval hever még agykapacitás szerteszét a világon. Gondolom, nem malmozva ülnek a franciák sem az Ariane-laborokban - illetve remélem. Pláne, hogy Guyanának azért előnye is van a földrajzi szélessége miatt, tehát lehetne ott még előnyt kovácsolni.

    A francik éppen azok dolgoznak, hogy elkerüljék az állami csődöt és megegyezzenek az IMF-el az "életmentő?" kölcsön mibenlétéről. A németek ha jól tudom 400 kg arany eladását tervezik a készleteikből, hogy pénzhez jussanak és elkerüljék a népharagot. Feltéve, hogy az a készlet még megvan a Fort Knox sötét termeiben. Hát, szerintem nem éppen az űrrakéta tudományra kívánnak most áldozni a fejlett nyugati szomszédjaink. Félre ne érts, ennek nem örülök, hanem éppen bosszankodom rajta. Egyrészt éppen egy ilyen léket kapott hajóhoz kötözzük oda magunkat, másrészt meg jobb lenne inkább tudományra költeni a pénzt, mint amire most költjük (mármint az EU is).

  • "Gondolj egy gazdára": gondolok. Pontosan mi is történik a gazdával? Hint: semmi.
    Egynél több állami projekt volt internet hálózat építésre, ha azokat rendesen elvégezték, akkor a tanyákat meg a sztyeppe közepét leszámítva mindenhol van rendes vezetékes internet.
    A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest.

    Ha a gazda nem a szántóföld közepén akar internetezni, akkor most is megteheti. A szántóföldjére meg vihet ki wifit.

    Szerintem a gazda éppen a szántóföld közepén akar internetezni. Manapság már nem csak a GPS-t használják a munkagépek, hanem a netet is.

  • VS461
    tag

    Nem sok esély van rá. Az Unió most ganyézott ki maga alól, vagyis pénz nincs. A technológiában fényévekkel le vannak maradva. Nem, hogy nincs újra felhasználható rendszerük, de még tervben sincs ilyen. Persze, a reményt nem akarom elvenni tőled, arra mindig szükség van.

    ben2: megelőztél, teljesen igazad van. Annyi, hogy azok az EUR milliárdok most máshol kellenek, hogy égjenek.

    Most jött szembe egy YT-video, amelyben egy amatőr rakétász megoldotta a szilárd hajtóanyagú rakétáján a tolóerő-szabályzást, és kilövés után leszállt vele talpra, “mint a nagyok”. Szóval hever még agykapacitás szerteszét a világon. Gondolom, nem malmozva ülnek a franciák sem az Ariane-laborokban - illetve remélem. Pláne, hogy Guyanának azért előnye is van a földrajzi szélessége miatt, tehát lehetne ott még előnyt kovácsolni.

  • bambano
    titán

    Vannak helyzetek. Gondolj egy gazdára, aki időkapuval ad be pályázatot és vidéken próbálja megoldani a napi élethelyzeteket.

    Ő megfizeti, de ez igaz egy átlag KFT-re is a kertvárosban, távol a gerincvezetéktől, dugig ilyen "kommersz" szolgáltatókkal. Negyedik után kezdi feladni...

    Ilyen helyzetekben ajánlottam, nem volt csalódás és szakadás sem. Értsd 1× sem évek során.

    "Gondolj egy gazdára": gondolok. Pontosan mi is történik a gazdával? Hint: semmi.
    Egynél több állami projekt volt internet hálózat építésre, ha azokat rendesen elvégezték, akkor a tanyákat meg a sztyeppe közepét leszámítva mindenhol van rendes vezetékes internet.
    A pletykák szerint lesz projekt arra, hogy 2030-ig mindenhol gigabit képes internet hálózat legyen. Töredékébe kerül vezetékes netet adni mindenhol a műholdas nethez képest.

    Ha a gazda nem a szántóföld közepén akar internetezni, akkor most is megteheti. A szántóföldjére meg vihet ki wifit.

  • JKJ420
    tag

    Az örömködés csak addig tart, amíg valakinek a fejére nem esik a sokezer Starlink űrszemét valamelyike.

    Ezt Te sem gondoltad komolyan, ugye?

  • JKJ420
    tag

    "mindenhol van mobilinternet"

    Ez jó, de kell mindenhol mobilinternet :F

    Persze, hogy kell. Nem facebookozni, hanem életmentő segítséget hívni.

  • jack982
    senior tag

    Azért ha már ilyen közel, akkor belefért volna egy aktuális kompatibilis telólista a cikkbe...

    szifonok, mi más

  • wasd.hu
    senior tag

    Kik ezek, a szemük se áll jól... :))

    Ne is mondd, gyerekekkel elkezdtük elővenni. Még a nagyobb csak-csak emlékszik itt-ott dolgokra, de a 7 éves odáig van értük. Annyira kell egy kis humor, mint falat kenyér, így vissza a klasszikusokhoz :DDD

  • wasd.hu
    senior tag

    "mindenhol van mobilinternet"

    Ez jó, de kell mindenhol mobilinternet :F

    Vannak helyzetek. Gondolj egy gazdára, aki időkapuval ad be pályázatot és vidéken próbálja megoldani a napi élethelyzeteket.

    Ő megfizeti, de ez igaz egy átlag KFT-re is a kertvárosban, távol a gerincvezetéktől, dugig ilyen "kommersz" szolgáltatókkal. Negyedik után kezdi feladni...

    Ilyen helyzetekben ajánlottam, nem volt csalódás és szakadás sem. Értsd 1× sem évek során.

  • Donki Hóte
    veterán

    "mindenhol van mobilinternet"

    Pillanat alatt beüzemelhető és a gyakorlatban éveken át szakadás mentes, bárhol vagy. Nevetségesen árnyékos helyen 600/700mbps netet ad, havi 11k az alapcsomag. Felróható a magas ping, de igazából átlag felhasználói/üzleti szinten hozza az elvárhatót. Újabb verziók egyre jobbak. Erős kihívónak tűnik a kategóriában.

    "mindenhol van mobilinternet"

    Ez jó, de kell mindenhol mobilinternet :F

  • Még annyit a lemaradáshoz, hogy Kínában is egyre több az űrkutatással foglalkozó magáncég (ez a jövő). Még több is mint az USA-ban. Japánoknak is van és az Indiaiaknak is van. Az Oroszok szintén lemaradtak, de messze nem annyira mint az EU.

  • sfefe
    addikt

    EU le van maradva mindebben is lassan .. ezen mostanában nem lehet csodálkozni

  • Ez vajon mennyiben viszi előre az európai űrtechnikai fejlődést? Hallgattam MSc-n ezzel kapcsolatban egy tantárgyat, és sok ígéretes ESA-projekt viszi előre az USA-tól való függés csökkentését, amiből a Galileo csak az egyik. Itt viszont ez nem látszik annyira. Szívből remélem, hogy ezt meglovagolva Európa is profitál belőle hosszú távon - és ha ez a jövő, akkor az európai országok is képesek lesznek összedobni egy hasonló űrrendszert. Ha már a csillagok körben vannak ábrázolva a kék alapon :).

    Nem sok esély van rá. Az Unió most ganyézott ki maga alól, vagyis pénz nincs. A technológiában fényévekkel le vannak maradva. Nem, hogy nincs újra felhasználható rendszerük, de még tervben sincs ilyen. Persze, a reményt nem akarom elvenni tőled, arra mindig szükség van.

    ben2: megelőztél, teljesen igazad van. Annyi, hogy azok az EUR milliárdok most máshol kellenek, hogy égjenek.

  • ben2
    aktív tag

    Ez vajon mennyiben viszi előre az európai űrtechnikai fejlődést? Hallgattam MSc-n ezzel kapcsolatban egy tantárgyat, és sok ígéretes ESA-projekt viszi előre az USA-tól való függés csökkentését, amiből a Galileo csak az egyik. Itt viszont ez nem látszik annyira. Szívből remélem, hogy ezt meglovagolva Európa is profitál belőle hosszú távon - és ha ez a jövő, akkor az európai országok is képesek lesznek összedobni egy hasonló űrrendszert. Ha már a csillagok körben vannak ábrázolva a kék alapon :).

    Európának előbb saját költséghatékony hordozórakéta kapacitást kell kiépítenie, különben mindegy, hogy az USA műhold szolgáltatásaitól függ-e, vagy a rakétáitól.
    Jelenleg ahhoz, hogy az Ariane 6 egyáltalán versenyképes árakkal tudjon üzemelni (108-115 EUR indításonként) az ESA tagállamoknak 340 millió EUR támogatást kell biztosítaniuk az Ariane Group számára. Ez nem fejlesztési hozzájárulás, hanem a veszteséges üzemeltetést kompenzálja.
    Ahhoz, hogy az EU-nak öt-tíz éven belül legyen az amerikai újrahasznosítható hordozórakétákkal versenyképes kapacitása előbb EUR tízmilliárdokat kellene beruháznia kb. most.

  • ben2
    aktív tag

    Az örömködés csak addig tart, amíg valakinek a fejére nem esik a sokezer Starlink űrszemét valamelyike.

    Full Retard Meme Generator - Imgflip

  • VS461
    tag

    Ez vajon mennyiben viszi előre az európai űrtechnikai fejlődést? Hallgattam MSc-n ezzel kapcsolatban egy tantárgyat, és sok ígéretes ESA-projekt viszi előre az USA-tól való függés csökkentését, amiből a Galileo csak az egyik. Itt viszont ez nem látszik annyira. Szívből remélem, hogy ezt meglovagolva Európa is profitál belőle hosszú távon - és ha ez a jövő, akkor az európai országok is képesek lesznek összedobni egy hasonló űrrendszert. Ha már a csillagok körben vannak ábrázolva a kék alapon :).

  • maczera
    aktív tag

    Az örömködés csak addig tart, amíg valakinek a fejére nem esik a sokezer Starlink űrszemét valamelyike.

  • ledgeri
    nagyúr

    Azért ha már ilyen közel, akkor belefért volna egy aktuális kompatibilis telólista a cikkbe...

  • ben2
    aktív tag

    Lehetséges, h 5-10 éven belül már csak ilyen net lesz? :)

    Sűrűn lakott területeken valószínűleg megmarad a kábel, mert a műholdas netnél az egymáshoz közel tartózkodó ügyfelek ugyanazon a cellán osztoznak.

  • wasd.hu
    senior tag

    "mindenhol van mobilinternet"

    Pillanat alatt beüzemelhető és a gyakorlatban éveken át szakadás mentes, bárhol vagy. Nevetségesen árnyékos helyen 600/700mbps netet ad, havi 11k az alapcsomag. Felróható a magas ping, de igazából átlag felhasználói/üzleti szinten hozza az elvárhatót. Újabb verziók egyre jobbak. Erős kihívónak tűnik a kategóriában.

Új hozzászólás Aktív témák