Egy ideje már tarol a pletykaúthenger keleten az új generációs grafikus vezérlőkkel kapcsolatosan. Több hónappal korábban lehozta pár koreai médium, hogy a Samsung gyárthatja az NVIDIA új fejlesztéseit, amelyek a Pascal kódnevű architektúrára épülnek. Ezen a héten azonban már arról cikkezett a BusinessKorea, hogy a TSMC nyerte meg a pályázatot, így mégsem a Samsung lesz a gyártó.
Persze ezek mind pletykák, de érdemes egy picit elidőzni azon, hogy volt-e a Samsungnak bármi esélye, hogy az NVIDIA őket válassza? Egyáltalán felmerült-e a nevük az opciók között? Mint ismeretes minden csíkszélességváltás nehéz, és most a GPU-piacon érintett cégek 28 nm-ről 14/16 nm-es (bérgyártótól függően) node-okra váltanak, ráadásul utóbbiak már FinFET tranzisztorokra épülnek, ami megnehezíti az átállást. Ilyenkor mindig azt lehetett látni, hogy a vállalatok a kockázatok minimalizálására törekedtek, így bizonyos fejlesztéseket még a csíkszélességváltás előtt bevetettek, hogy ezekről legyen némi tapasztalat, ami az új node-ra való átálláskor felmerülő problémák során segíthet jó döntéseket hozni. Nem nehéz kitalálni, hogy senkinek nem jó, ha egy fejlesztés csúszik, vagy ha törölni kell a projektet, tehát a biztonságra való törekvés kulcsfontosságú.
Az NVIDIA azonban a Pascal architektúrára épülő lapkák esetében kényszerűen kockáztat, mivel gyakorlatilag csíkszélességváltásnál dolgozzák át jelentősen az architektúrát, bevezetnek egy teljesen új memóriatechnológiát (HBM), ráadásul ennek a második generációs verzióját úgy, hogy semmi tapasztalatuk nem volt az első generációs opcióval. Ez a Hynix szerint eleve nem szerencsés irány, bár nyilván ebben vastagon benne van az említett memóriagyártó is, hiszen ők döntöttek úgy, hogy a projektet csak az AMD-vel fejezik be. Logikus, hogy a HBM-re váró partnerek helyzetét egyáltalán nem segítette a közel másfél évnyi kényszerszünet, amit a Hynix önkényesen ugyan, de kétségtelenül elfogadható indokkal rájuk erőltetett. Tiszta szerencse, hogy az év közepétől már minden érdeklődők kiszolgálnak első generációs HBM termékmintákkal.
Az új memória ráadásul interposert igényel, amivel az NVIDIA-nak szintén nincs tapasztalata, illetve a széles memóriacsatornák miatt át kell tervezni a memóriavezérlőt is, ugyanis a régóta használt crossbar rendszer több ezer bites memóriabusz mellett rendkívül tranzisztorpazarlóvá válik. Mindezek mellett még a FinFET tranzisztorokkal sincs tapasztalat, ami szintén nehezíti az átállást. Ennyi kockázati tényező után még bérgyártót is váltani gyakorlatilag rendkívül felelőtlen döntés lenne, tehát igen nagy az esélye, hogy a Samsung sosem volt az opciók között, pláne úgy, hogy az NVIDIA sosem gyártott náluk lapkát.
A Pascal ismert iránya mellett nem kétséges, hogy az NVIDIA jelentős kockázatot vállal, és ennyi változás után csak a TSMC partnersége a biztos pont. Valószínűbb, hogy a koreai médiumok fel akarták egy kicsit pörgetni a Samsung ázsióját bizonyos lehetséges partnerek durrogtatásával, de ezek mögött esélyes, hogy sosem volt valós iparági információ. A tényleges iparági pletykák befutásával pedig el lehet adni a hírt úgy, hogy „szoros csata volt ugyan”, de „tapasztalat hiányában” nem a Samsung nyert.
