Hirdetés

Vélemény: nyer vagy veszít a piac az új konzolokkal?

Az átalakult fejlődés az Electronic Arts elnöke szerint meghosszabbíthatja az aktuális generációt.

Ma már nem titok, hanem egyenesen tény, hogy a következő év során érkezik egy új Xbox és egy új PlayStation, amelyek az aktuális Xbox One és PlayStation 4 gyorsabb verziói lesznek, vagyis nem tekinthetők igazi generációváltásnak. Ilyen az elmúlt generációk során nem történt, mivel a konzolpiac meglehetősen komolyan tartotta magát az íratlan szabályokhoz. Egy jól teljesítő gépet az érintett gyártó minimum 7 évig a középpontban tartott és 10 évig a piacon hagyott, hogy minden partner vissza tudja termelni a befektetését.

Ez a konstrukció működik igazán a konzoloknál, mivel a hardver működését van idő megtanulni, így a szoftver folyamatosan fejlődik, és ha az adott szoftverpartner jól fejleszt, akkor a generáció végére már komoly nyereséget lehet összehozni. A konzolpiac tehát ilyen formában minden érintett számára egy hosszabb távú befektetés, de a célzott gép elérhetősége kvázi garantálja a profitot.

Hirdetés

Bár az új Xbox és az új PlayStation pontos részletei hivatalosan nem ismertek, de a rendelkezésre álló adatok alapján ezek az eredeti gépekhez nagyon jól passzolnak, vagyis tulajdonképpen nem igénylik az eddig fejlesztések újragondolását. Emiatt különösebb befektetésre sincs szükség, mivel minden Xbox One-hoz és PlayStation 4-hez kialakított videojáték-motor megfelel az új konzoloknak is, kvázi minimális módosításokkal.

Andrew Wilson, az Electronic Arts elnök-vezérigazgatója azonban azt mondta a cég negyedéves pénzügyi gyűlésén, hogy az új Xbox és az új PlayStation meghosszabbíthatja az aktuális generáció élettartamát. Egészen konkrétan utalt rá, hogy az iparág számára akár a végtelenségig is kitolható az aktuális ciklus az időszakos hardverfrissítésekkel.

A konzolpiac számára alapvetően nem probléma, hogy egy adott generáción belül lesz egy erősebb gép is, hiszen azon is futni fognak az eredeti konzolra kiadott játékok, a fejlesztőknek nem túl nagy befektetés két specifikációra írni a programokat, illetve a Microsoft, valamint a Sony is előírja, hogy minden játéknak működnie kell mindegyik gépen, tehát effektíve a felhasználót sem éri hátrány. Ellenben a frissítéseket nem árt ésszel csinálni, mivel a konzolpiac jellegzetessége miatt az alapként szolgáló platform utasításarchitektúrájával meg kell őrizni a kompatibilitást, mivel ez garantálja a korábban kiadott programok futtatását. A konzol ugyanis nem PC, ahol a átfogó reprezentációs szinten biztosítják az egyes shaderek futtathatóságát. Ezen a piacon bizony szállítanak binárist is, mégpedig azért, mert úgy sem változik az alapgép utasításarchitektúrája.

Hosszabb távon azért számolni kell azzal, hogy az alapokat is meg kellene újítani, mivel bár a két konzol által használ GCN2 még mindig nagyon komoly tudással rendelkezik, de ez nem marad örökké így. Egy nagyon hosszan eltolt generációval már veszít a piac, mivel teljesítményben ugyan még fejleszthetők az új verziók is, de a tudás tekintetében már komoly korlátokkal kell megbirkózni. Emiatt reálisan értékelhető a megszokott 7-9 éves ciklust az új iránnyal 11-13 évre emelni, ami nyilván még a szoftverpartnereknek is előnyös, de ez az a határ, ahol már kelleni fog az új generáció, természetesen újragondolt alapokkal.

Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a Microsoft és a Sony nem kifejezetten látja azt, hogy mi lesz a jövő. A két cég valószínűleg nem tervezne új konzolokat, és egyszerűen a felhőt használnák fel az esetleges új platform alapjának. Ilyen formában az új Xbox és az új PlayStation lehet egy időhúzás is, hiszen ezekkel a gépekkel ráérnek 2020 környékén dönteni a következő generációról, amikor már okosabbak lesznek a felhős játék lehetőségeivel kapcsolatban is.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények

Hirdetés