Még a nyáron írtunk arról, hogy bedöntheti a processzorpiacot az ügynökalapú AI, ami a szerverek szegmensében már kezd is körvonalazódni. A szervergyártók elképesztően magas keresletről számolnak be a kereskedőpartnereiknek, ami miatt a készülő termékek nagy része az épülő adatközpontokba megy.

A piaci szereplők szerint jelenleg látszik egy preferencia a szegmensen belül, így a legtöbb szereplő a legerősebb dizájnokat próbálja megcélozni, hogy minél kevesebb fizikai processzort kelljen vásárolni. Emiatt a legnagyobb sláger a hivatalosan még meg sem jelent AMD Venice platform. Ha bárki erre pályázna, jobb ha átgondolja a tervét, ugyanis nagyon nehéz lesz jövőre ilyen rendszereket szerezni. Sőt, a jelenlegi helyzet úgy áll, hogy még 2028-ban is maximum a nagyobb megrendelők jutnak majd hozzá.

Jó, ha nem lesz AMD Venice, akkor majd lesz másik! De úgy néz ki, hogy nem lesz. Az a trend rajzolódik ki, hogy a nagyobb érdeklődők egyszerűen minden értékelhető processzorra pályáznak. A szerverpiacon érintett gyártóktól megtudtuk, hogy ha a kiszemelt platform nem elérhető, akkor a piaci szereplők sorban rávetik magukat a még szabadon megvásárolható megoldásokra. Ez a processzort tervező és gyártó cégek számára fantasztikus hír, hiszen így bármit is kínálnak, azt szinte biztos, hogy eladják. Sőt, jelen pillanatban odáig fajult a helyzet, hogy az adatközpontban utazó cégek az AMD Genoa platformjáért is versengenek, ami két generációval korábbi dizájn. Ennek a fejlesztésnek a szerencséje, hogy annyira erős volt a megjelenésekor, hogy felveszi a versenyt pár teljesen új, ügynökalapú AI-hoz tervezett processzorral is.

A fentiek mellett nagyon érdekes, hogy szerverekbe szánt AI gyorsítókból már nincs igazán hiány. Ez a szervergyártók szerint nem azért van, mert éppen nincs igény ezekre a hardverekre, hanem sokkal inkább egy kellemes vagy kellemetlen következménye az ügynökalapú AI terjedésének. Mivel utóbbi irány nagyon erőteljesen terheli a CPU-t, a teljes rendszer teljesítményét nagyrészt az limitálja, hogy a processzor elég gyors-e ahhoz, hogy ellássa feladattal a gyorsítót. Ezért lehetett azt látni idén, hogy az épülő szerverek egyre inkább 1:1 arányú kiépítést vettek fel, vagyis egy CPU mellé egy gyorsító került csak.

A szóban forgó felépítés azonban már most is limitáló lehet, így AMD processzorokkal lassan 2:1 lesz az arány, vagyis két EPYC szerverprocesszor mellé kerül egyetlen gyorsító. Ezt Lisa Su, az AMD elnök-vezérigazgatója már a nyáron megjósolta lehetséges irányként. És ez a változás nem egyedi, az Intel platformok esetében is hasonló figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy itt az 1:1 arányról inkább rögtön 4:1 arányra való ugrás látszik, tehát négy Xeon mellett egyetlen egy gyorsító dolgozik.

Itt az az érdekes, hogy a valóságban szükség lenne több gyorsítóra, csak nincs melléjük elég processzor. Emiatt a cégek inkább nem vásárol olyan hardvereket, jelen esetben gyorsítókat, amelyeket az új munkafolyamatokban nem tudnak kihasználni, helyette a rendelkezésre álló processzorokért küzdenek.

A szerverpiac tehát nem lélegezhet fel, csak amíg régebben a gyorsító majd a memória jelentette a legszűkebb keresztmetszetet, addig most a processzorokból van arányaiban a legkevesebb. A jó hír, hogy egyelőre ez még nem látszódik a CPU-k árain, de a gyártók szerint ez csak azért van, mert ha nincs egy kiszemelt platform, akkor még mindig lehet olyat rendelni, amiből éppen van. Ott kezdődik majd a probléma, amikor olyan magas lesz az igény, hogy gyakorlatilag minden szereplő kifut a rendelkezésre álló, és ezáltal eladható modellekből.

A nyáron még úgy tűnt, hogy ez azért egyhamar nem következhet be, és addig is fel tudnak rá készülni a gyártók, de ősszel befutott a Muse, ami a Meta személyi AI ügynöke, kifejezetten hétköznapi, fogyasztói feladatokra optimalizálva. Bár AI ügynököt kínál az OpenAI és a Google is, ezek inkább komplexebb munkafolyamatokra vannak rászabva, így vásárláshoz és mindenféle hétköznapi ügyintézéshez nem igazán használják az emberek. Talán a Google-féle Gemini Spark megemlíthető itt egyfajta kivételként, de a Muse látványosan kezdett, így többeket inkább ez vezethet majd be az AI ügynökök világába. Ha viszont túl sok ember fog ilyet használni a teljesen átlagos hétköznapi feladatok automatizálására, akkor ahhoz nem kevés processzorra lesz szükség az adatközpontok oldalán, és ezt az igényt valahogyan le kell fedni, ami most úgy néz ki, hogy egyáltalán nem lesz egyszerű.