Az Európai Unió mesterséges intelligencióról szóló rendelete, vagyis az AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és 2026. augusztus 2-án elérte egyik legfontosabb mérföldkövét. Ezen a napon életbe léptek azok az átláthatósági kötelezettségek, amelyekkel a szabályozás nagy része alkalmazhatóvá válik, így megkezdődhet a tényleges végrehajtás. Mostantól a deepfake-eket és más AI-generált tartalmakat az EU-ban egyértelműen meg kell jelölni, a chatbotoknak és virtuális asszisztenseknek nyíltan közölniük kell, hogy nem emberek, és a felhasználókat tájékoztatni kell arról, ha az AI biometrikus adatokat vagy érzelmeket elemez. A cél az, hogy az európai polgárok tudják, mikor állnak mesterséges intelligenciával szemben, és ezáltal nőjön a bizalom a technológia iránt.
A szabályozás kockázatalapú megközelítést alkalmaz. A legveszélyesebbnek ítélt gyakorlatokat már 2025 februárjában korlátozták, az általános célú AI-modellekre vonatkozó szabályok 2025. augusztusától érvényesek. A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szigorúbb kötelezettségeket azonban a 2026 júliusában elfogadott Digital Omnibus módosítás későbbre tolta: az önálló rendszerekre vonatkozó előírásokat 2027. december 2-ától, a termékekbe integráltakat 2028. augusztus 2-től kell teljesíteni. Így 2026. augusztus 2-án elsősorban az átláthatóság és a végrehajtás indult el, miközben a legszigorúbb előírások még váratnak magukra.
Hirdetés
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azon túl, hogy a chatbotok és AI asszisztensek képi, hangi és videós tartalom esetében is kötelesek jelölni, hogy mesterséges intelligencia állította elő, ha az új modelleket erre még nem készítették fel, fennállhat a veszélye a korlátozásuknak, illetve csúszhat a friss modellek helyi bevezetése az Egyesült Államokban történő ütemezéshez képest. Mivel pedig a legnépszerűbb modelleket ott fejlesztik, sokan kritizálták az Uniós szabályozást Észak-Amerikából.
Az ottani törvényhozók és technológiai szereplők szerint az AI rendelet túlságosan merev és bürokratikus, lassítja az innovációt, és versenyhátrányba hozza az európai és amerikai vállalatokat a kínai fejlesztőkkel szemben, akik szabadabban operálhatnak. Washingtonban gyakran hangzik el, hogy az EU ismét a szabályozásra helyezi a hangsúlyt ahelyett, hogy a fejlesztést és a beruházásokat ösztönözné, a szigorú átláthatósági szabályok pedig felesleges adminisztratív terhet rónak a cégekre, miközben a valódi biztonsági kockázatokat nem oldják meg.
A nagy AI-szolgáltatók, köztük az OpenAI, a Google, a Meta és a Microsoft is többször aggodalmukat fejezték ki: a deepfake-címkézés és a chatbotok önjelölése technikai szempontból nehezen kivitelezhető, különösen a már piacon lévő modellek esetében, és jelentős költséggel jár. Többen attól tartanak, hogy a szabályok túl általánosak, és olyan területekre is kiterjednek, amelyek valójában alacsony kockázatot jelentenek.
A kritikusok szerint az átláthatósági előírások jól hangzanak a nyilvánosság előtt, de a gyakorlatban könnyen kijátszhatók vagy félreértelmezhetők. Az amerikai oldalról gyakran elhangzik, hogy az EU a szabályozással próbálja kompenzálni a technológiai lemaradását, miközben az Egyesült Államokban a hangsúly inkább az önszabályozáson és a piaci versenyen van. Mondjuk, ha olyan gyorsan fejlődik az AI, hogy a fejlesztők tudta nélkül tör fel biztonsági rendszereket, akkor hagyhat az önszabályozás kívánnivalót maga után.
Több szakértő azt is felveti, hogy a címkézési kötelezettség nem feltétlenül védi meg a felhasználókat a megtévesztéstől, mert a legtöbb ember amúgy sem olvassa el a figyelmeztetéseket. Az Európai Bizottság és a támogatók viszont azt mondják: ha nem lennének ezek a szabályok, az AI egyre láthatatlanabbul és ügyesebben befolyásolná az emberek életét, és akár a demokratikus folyamatokat is veszélyeztethetné.
A 2026. augusztus 2-i dátum nem azt jelenti, hogy a szabályozás befejeződött, hanem azt, hogy mostantól kezdik ténylegesen ellenőrizni és betartatni a már meglévő szabályokat, és biztosan lesznek jogi következményei, ha ennek az EU szerint az AI szolgáltatók nem felelnek meg. Az AI Office és a tagállami hatóságok mostantól felügyelhetik ezeket a folyamatokat, a már piacon lévő generatív AI modelleknekpedig 2026. december 2-ig kell megoldaniuk azt is, hogy a mesterségesen létrehozott tartalmak géppel is felismerhető módon legyenek megjelölve.
