Az Alkalmazott Optikai és Finommechanikai Fraunhofer Intézet a rovarok látószervéhez hasonló kamerát fejlesztett ki. Az emberi szemhez (és a hagyományos kameralencsékhez) képest az a legfőbb különbség, hogy itt nagyon sok, egyenként igen kis látószögű lencse fogja fel a fényt, a teljes kép pedig ezen részletek összeadásával áll elő. Különösebben nagy felbontás ezzel a módszerrel nem érhető el, ám ennek az eljárásnak is megvannak a maga előnyei: az érzékelő nagyon lapos lehet, és összességében – a minilencsék számától függően – igen tág látószöget képes biztosítani.

Az összetett optika működése

A kutatók éppen ezeket az előnyöket kívánják demonstrálni a június végén Frankfurt am Mainban megrendezendő Optatec kiállításon. Az elkészült kameraprototípusok máris vékonyabban 0,4 milliméternél, vagyis nagyjából három fénymásolópapír vastagságának felelnek meg. A hasonló képességű hagyományos kamerák vastagsága legjobb esetben is 7 mm lenne. Az "összetett szemű" minikamerákat a chipekhez hasonlóan wafereken készítik, ez a gyártástechnológia nagyon költséghatékony tömegtermelést tesz lehetővé, bár egyelőre még nem érett meg a felfedezés a sorozatgyártásra. Ennek legfontosabb előfeltétele a lencsék megfelelő összekapcsolása azokkal az érzékelőtömbökkel, amelyek a fényt elektromos jellé alakítják. Az intézet kutatói szerint az optika jól integrálható CMOS-chipekkel, így az érzékelő a feldolgozó áramkörrel együtt is gond nélkül felhasználható akár egy 0,8 mm vastag chipkártyában is.

Példa-kép

A megoldás alkalmazható lenne például a gépjárműiparban: az érzékelő jelenthetné az autó fedélzeti számítógépének, ha a sofőr elalszik a volánnál, vagy az utasok termetétől függően lehetne az AirBag felfúvódásának erejét szabályozni. Egy ma még inkább a fantázia világába tartozó ötlet: a bankkártya felismerné tulajdonosát, és csak neki engedélyezné a pénzfelvételt vagy más tranzakciókat.