Hirdetés

Szétválasztja a mobil piaci fejlesztéseit az AMD

A vállalat jövőre lereagálja, hogy az Intel már évek óta a kisebb teljesítményű lapkákba építi a gyors IGP-ket.

Az AMD a mobil piacon eléggé egysíkú stratégiát folytatott korábban, hiszen generációnként csak egy új fejlesztésű SoC APU-t hoztak. Ez így volt a Renoir esetében is, ahol az ultravékony és a normál vastagságú notebookokba is ugyanaz a fejlesztés megy, csak éppen más fogyasztási kerettel, és ez óhatatlanul azt eredményezi, hogy a legnagyobb energiaigénnyel rendelkező verzió a CPU és az IGP szempontjából is a leggyorsabb.

Hirdetés

A fentiekkel szemben az Intel már évek óta nem ezt a fejlesztési stratégiát alkalmazza, ugyanis a leggyorsabb IGP-t az ultramobil fejlesztéseikbe rakják, míg a normál modellek inkább a CPU-ra koncentrálnak. Első olvasatra ez teljesen logikátlannak hangzik, de valójában van benne ráció. A kisebb fogyasztású lapkák mellé ritkábban kerül dedikált grafikus vezérlő, ami miatt a Santa Clara-i óriáscég célirányosan fókuszál ezeknél az IGP-re a CPU helyett. Ezzel szemben a normál fogyasztású mobil lapkáknál pont az IGP teljesítményét áldozzák be a gyorsabb CPU érdekében, mivel ahova ezek a termékek mennek, oda sűrűbben raknak a notebookgyártók dedikált GPU-t.

Az AMD eddig azért nem foglalkozott ezzel, mert olyan mértékű előnyük volt az integrált grafikus vezérlő tekintetében, hogy egy általánosabban tervezett lapkával is könnyedén felülkerekedtek az Intel megoldásain, amelyek több modellen még ma is a több éves Gen9-es architektúrára épülnek, míg a Gen11-es IGP-t tartalmazó lapkák órajele kifejezetten alacsony, így szintén nem jelentenek veszélyt a Renoirra.

Jövőre azonban már vált az AMD is, és felveszi az Intelhez hasonló fejlesztési modellt, vagyis két SoC APU-t terveznek. A Cézanne lesz a Renoir közvetlen utódja. Az IGP tekintetében egy modernizált Vega architektúrát kap, amely annyiban jelent majd előnyt, hogy alacsony fogyasztás mellett is könnyedén eléri a 2 GHz-es működési órajelet, de a fókuszt inkább a processzorrész jelenti, amely már Zen 3-as magokat vet be, és ezzel együtt módosul a gyorsítótár-struktúra. A cél tehát itt az lesz, hogy főleg a processzorerő növekedjen, míg az IGP valamennyit fel tudjon mutatni, de ez annyira nem fontos, mert a legtöbb dizájnban úgyis kap egy dedikált GPU-t társként.

Az ultravékony rendszereket ezzel szemben a Van Gogh fogja célozni, amely a Renoir processzorrészét örökli meg a Zen 2 magokkal, persze némileg optimalizálva, míg az IGP tekintetében az új generációs RDNA architektúra egy modernebb verziója kerül bevetésre. Mivel ultramobil szinten a dedikált GPU-k alkalmazása ritka, így a fókuszt ezúttal az IGP kapja, és kifejezetten alacsony fogyasztással is magas órajeleket lehet rajta elérni.

Az egész valószínűleg egy reakció az Intel évek óta alkalmazott stratégiájára. Az AMD konkurense sokszor inkább beáldozza a processzormagok felét, csak azért, hogy nagyobb és ezzel gyorsabb legyen az ultramobil szintre fejlesztett lapka IGP-je. Nem nehéz kitalálni, hogy a háttérben zajló fejlesztésekkel el tudják majd érni azt a szintet, amikor az AMD általánosabb dizájnjait meg tudják majd verni grafikai szempontból egy adott szegmensben, így a Van Gogh és a Cézanne inkább elébe megy a potenciális gondoknak.

Azt nem tudni, hogy ezt az irányt az AMD hosszabb távon is fenntartja-e majd. Egyelőre az látható, hogy a Vega architektúra viszonylag tranzisztorkímélő, de szűkös memória-sávszélesség mellett nem skálázódik annyira jól, mint az RDNA. Utóbbival tehát nagyobb teljesítményt lehet elérni, de annyival több tranzisztort igényel, hogy annak a processzorrész inná meg a levét. Valószínűleg úgy két éves távlatban már nem számol a cég a Vegával, hiszen ez a dizájn nem tud túllépni a skálázhatósági limitjein, de jelenleg hasznos alternatíva, hiszen képes nagyon magas órajeleken üzemelni, amivel relatíve nagy teljesítményt ad le, és még a felhasznált tranzisztorok szempontjából is kíméletes, ezzel tökéletes tölteléket jelent a Zen 3 magok mellé. RDNA dizájnra építve valószínűleg legalább meg kellene felezni a beépíthető shader részelemek számát, ami a célzott szinten hátrányosan hatna a teljesítményre, még akkor is, ha az RDNA a Vegánál is nagyobb órajelekkel tudna operálni.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés