Szélessávú internet utazás közben

Az ESA (Európai Űrügynökség) és a műholdakat üzemeltető Inmarsat szervezet múlt heti szerződéskötése szentesíti, hogy rövidesen megkezdődhet a mobil szélessávú szolgáltatás az Inmarsat-műholdak negyedik generációjának bevonásával a világ óceánjain és tengerein közlekedő hajókon (első lépésként már 2004-ben), a repülőgépeken, a különböző szárazföldi közlekedési eszközökön, vagyis gyakorlatilag bárhol a földkerekségen.


 

A projekt költségeinek felét az ESA vállalta magára, a teljes körű megvalósítást 2005-re tervezik. A BGAN az üzleti és a magánszektor növekvő igényeire alapoz, ez vonatkozik a nagysebességű internetkapcsolatra, a multimédiás összekapcsolásokra, a szélessávú teleszolgáltatásokra (beleértve a távmunkát és a távoktatást is). Az alkalmazások között konkrétan megtalálhatjuk majd az internet- és intranet-csatlakozásokat, videolekéréseket, webtévé-szolgáltatásokat, videokonferencia lehetőséget, fax- és email- forgalmazási képességet, valamint a világ minden tájáról elérhető LAN-csatlakozást 432 kbit/s sebességig. Ehhez mindössze egy notebook-méretű terminált kell beüzemelni a felhasználónak, és a pont-pont (point to point) mobil telekommunikációs kapcsolatot akár egy alacsony nyereségű közvetlen (nem nyomkövető) antennával is létre lehet hozni.


 

A BGAN szisztéma kompatibilis lesz a harmadik generációs (3G) celluláris földi rendszerekkel is, támogatni fogja a "Nyitott Szabványok" szemléletmódot, vagyis meg fog felelni többek között az ITU, ETSI és IETF előírásoknak, ezzel is ösztönözve a gyártókat a minél sokrétűbb alkalmazások fejlesztésére. Az egyezmény célul tűzi ki a BGAN szolgáltatási portfoliójának minél előbbi kiterjesztését a "multicast" rendszerbe építésével, amely egy TCP/IP hálózatokon előfizetők számára elérhető egyidejű és folyamatos "műsorszórást" biztosít több gép számára (pl. élő hang vagy mozgókép továbbítása).

* * * *

Az egyezmény kapcsán érdemes néhány mondatban megismerkedni az ESA és Magyarország együttműködésével, kapcsolatrendszerével is.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 15 európai ország döntően az űrtevékenység műszaki fejlesztésével és alkalmazásaival (kutatással mintegy 15%-ban) foglalkozó, kormányközi szervezete. A szervezet éves költségvetése közel 3 milliárd euró. Az ESA fontos alapelve, hogy a befizetett tagdíjak jelentős része ipari megrendelések formájában visszakerüljön a tagországokhoz.

Magyarország -- a térség államai közül elsőként -- idén áprilisban csatlakozott az ESA szervezet előszobájának számító Európai Együttműködő Államok Programjához (PECS). A PECS program öt éves ciklusokra biztosít folyamatos finanszírozást a nemzeti űrtevékenységünk ellátására, garantálja a befizetett évi 1 millió eurós tagdíj körülbelül 90 százalékának megrendelés formájában történő visszajutását a hazai iparnak. A résztvevő magyar vállalatok közvetlenül megismerkednek majd az ESA követelményrendszerével és eljárási rendjével is. A PECS programon keresztül az ESA alkalmazási programjaiba is bekapcsolódhatunk (távérzékelés, távközlés, navigáció, technológiai programok), amelyek egyébként az ESA-programok túlnyomó többségét jelentik. Ez a program -- amely versenyképessé teheti a nemzeti ipart a tagországok iparával -- felkészíti Magyarországot a teljes jogú ESA-tagságra.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés