Nem titok, hogy az AMD, az Intel és az NVIDIA is tervezi a következő generációs GPU-kat, amelyekre még várni kell, mert idén biztos nem jönnek, de a következő év második felében befuthatnak az első fecskék, majd 2028-ban a készülő fejlesztések nagy része. Van azonban egy óriási probléma ezekkel kapcsolatban, amiről kevesen beszélnek, nevezetesen az új gyártástechnológiák skálázási problémái. Specifikusan az SRAM-ról van szó, amelynél a cellaméret korábban igen kellemes mértékben csökkent, míg 5 nm-es osztályon azért érezhető volt némi megtorpanás.
Hirdetés
A VGA-gyártóktól megtudtuk, hogy mindhárom nagy cég ezt a problémát tartja messze a legnagyobb kihívásnak, ugyanis 3 és 2 nm-es node-okon az SRAM cellák mérete alig csökken az 5 nm-es osztályú eljárásokhoz viszonyítva. Sajnos ez egy fizika törvényeiből eredő korlát, amin nehéz javítani, mert alapvető fontosságú, hogy a készülő lapka stabil legyen, ezáltal hiába lenne jó dolog megőrizni a korábbi skálázhatóságot, az egyszerűen a jelenlegi gyártástechnológiákon kivitelezhetetlen.
Mindez azt jelenti, hogy hiába kellene az új GPU-kra egyre több és nagyobb gyorsítótár, a gyártástechnológiai előrelépés már nem teszi lehetővé ezek viszonylag olcsó beépíthetőségét, mert az SRAM cellák mérete az előző node-okhoz viszonyítva alig-alig mérséklődik. Úgy tudjuk, hogy 3 nm-ről 2 nm-re ugorva az előrelépés annyira csekély, hogy szinte nem is érezteti hatását.
A VGA-gyártók szerint az AMD, az Intel és az NVIDIA is tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb falba ütközik az SRAM-skálázódás, tehát a jelenséget mindegyik cég ismerte, de arra már nem voltak felkészülve, hogy ez ilyen hirtelen bekövetkezik. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy ez a tényező az Intelnél döntő szerepet játszott a Celestial kódnevű, VGA-piacra szánt dizájnok törlésében.
Információink szerint az AMD sem volt tétlen, ugyanis eredetileg a cég azt tervezte, hogy két lépcsőben módosít a meglévő gyorsítótárstruktúrán, így előbb különböző tömörítő algoritmusokkal próbálnak meg javítani a rendszer kihasználásán, később pedig egyre inkább lemásolják az EPYC processzoroknál alkalmazott cache-dizájnt. Kiderült azonban, hogy annyira limitálóvá válik az SRAM-skálázódás 3 nm-en, hogy a tervezettnél jóval nagyobb hardveres változásokat is beépítettek, amivel küzdhetnek a korlátok ellen.
Ez az egész helyzet nagyon újszerű megközelítéseket kíván majd, mivel kvázi eltűnik a gyorsítótárak kapacitásának ingyenes bővítése. Vagyis azok az implementációk kerülnek majd előnybe, amelyek a relatíve kis kapacitású gyorsítótárakat használják ki hatékonyan. Mindez mérnöki szempontból is nagyon izgalmas probléma, és egy-egy jó hardveres ötlettel hatalmas előnyre lehet szert tenni általa.
