Bár a Nemzetközi Űrállomás történetének első sürgősségi egészségügyi evakuálása már januárban lezajlott, az érintett asztronauta, aki miatt egy hónappal a tervezett időpont előtt kellett visszatérnie a Crew-11 négyfős legénységének a Földre, csak most állt a nyilvánosság elé az ok miatt. Az űrutazásban tapasztalt Mike Fincke diagnózisa még várat magára, az incidens ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a hosszútávú űrutazások élettani hatásaival kapcsolatban.
Idén januárban a NASA kénytelen volt megszakítani a Crew-11 küldetését, és soron kívül visszahozni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) négy tagját a Földre, hiszen ugyanazzal az űrkapszulával kell visszatérnie mind a négy Crew-11 tagnak, mint amivel Föld körüli pályára álltak. Az érintett, az 59 éves Mike Fincke veterán asztronauta, aki összesen 549 napot töltött már a világűrben, friss interjúban részletezte az eseményeket.
Hirdetés
A beszámoló szerint a probléma január 7-én, vacsora közben jelentkezett, közvetlenül egy másnapra tervezett űrséta előkészületei után. Fincke hirtelen képtelenné vált a beszédre, és bár fájdalmat nem érzett, társai azonnal észlelték a bajt. Az incidens körülbelül 20 percig tartott, majd az állapota ugyanolyan gyorsan normalizálódott, ahogyan romlott.
Az ISS fedélzetén tartózkodó legénység azonnal aktiválta az egészségügyi protokollt. A diagnosztikai folyamatban kulcsszerepet kapott az állomás egyik ultrahangos berendezése, amellyel a földi irányítás és az orvosi csapat instrukciói alapján vizsgálták meg a veterán űrhajóst. Bár az asztronauták nem szakképzett orvosok, a távdiagnosztikai eszközök és a telemedicina fejlődése lehetővé tette a gyors adatgyűjtést. A földi csapat Fincke gyors hazahozatala mellett döntött.
A későbbi, már földi vizsgálatok során kizárták a szívinfarktust, viszont diagnózist nem tudtak felállítani, és a szakemberek jelenleg az összes űrben járt asztronauta orvosi adatait fésülik most át, hogy találnak-e hasonló mintázatot. A gyanú középpontjában a tartós súlytalanság áll, amely közismerten negatív hatással van a keringési rendszerre, a csontsűrűségre és a látásra (utóbbit a koponyán belüli nyomásváltozás okozza), összefüggést viszont korai lenne még megállapítani.
Az incidens nem maradt következmények nélkül: Fincke karrierjének 10. űrsétáját az incidens miatt törölték, és kollégája, az újonc Zena Cardman lemaradt saját első Űrállomáson kívüli missziójáról. A Crew-11 legénysége végül január 15-én, a megfelelő időjárási körülményeket kivárva, több mint egy hónappal a tervezett időpont előtt, Crew Dragon kapszulájukkal visszatért a Földre, a legénység mind a négy tagját tüzetes vizsgálatok alá vetették és mind a négyen jól vannak.
A NASA szigorúan bizalmasan kezeli az asztronauták egészségügyi adatait a személyiségi jogok védelme érdekében, és Fincke maga döntött úgy, hogy felfedi kilétét, véget vetve a találgatásoknak. Az eset rávilágít arra, hogy még a legfelkészültebb szervezeteket is érhetik váratlan egészségügyi kihívások, és a diagnosztikai hardverek jelenléte az űrben kritikus fontosságú a biztonság szempontjából. Fincke, aki jelenleg is tünetmentes, reméli, hogy a jövőben még visszatérhet az űrbe, de az orvosi szakvéleményre még várnia kell.
Ha technológiai szempontból nézzük az esetet, bár diagnózist lehetetlen lett volna az Űrállomáson felállítani, a telekommunikációs képességek, az űrben használható egészségügyi műszerek és az adatelemzésben profi AI fejlődésével szükség lehet a jövő ISS majd Hold küldetéseinek fejlettebb eszköztárra, hogy a potenciális probléma forrását helyben felfedezzék, sőt: akár a küldetés előtt detektáljanak olyan prekurzorokat, amelyek potenciális egészségügyi problémát vetítenek előre.
Bár Fincke hamar hazaért, a közelgő Artemis II küldetés a Hold körül 10 napig fog tartani, és egy bizonyos pont után nem lehet megszakítani és egy ponton 406 ezer kilométer távolságban lesz az Orion kapszula a Földtől. Az űrhajó biztonsága mellett fontos tehát az asztronauták egészségügyi állapota és a gyors segítségnyújtás lehetősége is. Amennyiben pedig állandó holdfelszíni, majd marsi jelenlét lesz, szükség lehet helyben elérhető, komolyabb műszerekre és orvosi eszközökre akár sűrgős beavatkozások elvégzésével.
