Az OpenAI legújabb, GPT-5.6-ös frontier modelljének tervezett széles körű bevezetése csúszik: Sam Altman csapata nem a megszokott módon, azonnali nyilvános elérhetőséggel dobja piacra, hanem szigorúan kiválasztott, kormányzati jóváhagyást kapott partnerekkel osztja meg először – mindezt a Trump-adminisztráció közvetlen kérésére teszi. A döntés mögött a Fehér Ház biztonsági és nemzetbiztonsági aggályai állnak, amelyek egyre inkább áthatják az egész AI-ipart, szakértők szerint nem alaptalanul.
Altman, az OpenAI vezérigazgatója belső levélben tájékoztatta a csapatot: a kormány előzetes tesztelés után, ügyfelenként hagyja jóvá a GPT-5.6 hozzáférést a kezdeti időszakban. Ha ez a tesztidőszak sikerrel zárul, néhány héten belül szélesebb elérhetőség következhet. Ez a lépés jól illeszkedik a trendbe, ahol a politika egyre határozottabban beleszól a legfejlettebb AI modellek kiadásába, és nem váratlan a dolog azok számára, akik az amerikai eseményeket közelebbről követték.
Hirdetés
Hasonló nyomás nehezedett korábban az Anthropicra. 2026 elején konfliktusba került a startup a Pentagonnal egy 200 millió dolláros szerződés miatt: nem volt hajlandó korlátlanul átadni a Claude modelleket tömeges belföldi megfigyelésre és teljesen autonóm fegyverrendszerek kezelésére. A Trump-adminisztráció erre felmondta a szerződést, kockázatosnak minősítette a céget és szövetségi szerveket utasított a technológia kivonására. Az Anthropic előbb perelt, ám utána a Project Glasswing keretében önkéntesen korlátozta legkockázatosabb modelljeinek hozzáférését meghívásos módszerrel (pl. Claude Mythos), és részben emiatt is rendeződött Washingtonnal a viszony.
A kormányzati felügyelet nem csak konfliktusokon keresztül érvényesül. Június elején Trump elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely önkéntes keretet hoz létre az amerikai frontier modellek előzetes kormányzati tesztelésére, különösen a kiber-képességek tekintetében. Ennek eredményeként a Google (Gemini), a Microsoft és az xAI (Grok) is megállapodott, hogy kiadásra váró modelljeiket a kormány biztonsági vizsgálatra bocsátják a nyilvános megjelenés előtt.
Ez valahol természetesen öngól a vállalatoknak, hiszen az AI versenyben pár nap csúszás is felhasználókat veszíthet. A szofisztikált modellek ugyanakkor legitim nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek rossz kézbe kerülve, főleg, ha kiadásukat nem előzte meg alapos tesztelés. Ha pedig az adminisztráció minden modellt megvizsgál (kérdés milyen szakértelemmel), az mindenkit egyenlően érint, tehát hátrány egymás ellen nem feltétlenül keletkezik.
A politika tehát egyre jobban rátelepedik az AI-ra, és embere válogatja, hogy ezt aggályosnak vagy legitimnek és időszerűnek tartja-e. A korábbi „kevesebb szabályozás” retorika után a Trump-adminisztráció most a nemzetbiztonsági kockázatok – elsősorban a fejlett modellek által jelentett kiberfenyegetések – kezelésére helyezi a hangsúlyt anélkül, hogy kötelező engedélyezési rendszert vezetne be.
Önkéntesen az AI vállalatok ugyanakkor már csak a jó viszony és kormányzati megrendelések miatt is eleget tesznek a kérésnek, és valahol profitálnak abból, ha a kormány és kulcspartnerei megismerkednek az új modellekkel. Szakértők szerint ez egyfajta egyensúlykeresés az innováció gyorsítása és a visszaélések (autonóm támadások, ransomware, kritikus infrastruktúra elleni fenyegetések) megelőzése között.
Az Anthropic eset azonban rámutat a feszültségekre: a cégek etikai korlátai és a kormányzati elvárások nem mindig egyeznek. A következő hetekben kiderül, mennyire lesz fenntartható ez a „lassított, felügyelt” kiadási modell, és milyen hatással lesz az amerikai cégek globális versenyképességére – különösen Kínával szemben. Ott persze totális az állami felügyelet és mindent felülír a nemzeti érdek.
