A Samsung a kölni Gamescom 2026-on jelentette be a 2027-es Odyssey gamer monitorcsaládot, mely frissített, dual és triple mode-os QD-OLED panelgenerációval és eddiginél magasabb képfrissítési sebességgel próbál egyszerre kiszolgálni kompetitív és „mozis” játékos igényeket.
(forrás: Samsung) [+]
Az ultrawide kategóriában az új csúcsot az OLED G9 jelenti, mely a Samsung állítása szerint az első 360 Hz-re képes 5K-s (5120x1440 pixeles) 49 hüvelykes gamer kijelző a piacon. A modell 0,03 ms GtG válaszidőt ígér, és Dual Mode-os: akinek nem lenne elég a natív felbontás 360 Hz-en, az választhatja a „Dual HD” (2560 x 720) felbontást, ahol 720 Hz emelhető a frissítési frekvencia. A panel egy ötödik generációs QD-OLED példány, Penta Tandem technológiával és RGB Stripe szubpixel-kiosztással. A Samsung 3%-os ablakban, 4K jel mellett 1300 nites csúcsfényerőt ígér.
Hirdetés
A klasszikus, 32 hüvelykes méretben a G8-ra érdemes figyelni, mely standard UHD felbontású. Ez egy triple mode eszköz, alapból 360 Hz-es frissítéssel – ez QHD-ben 520 Hz, FHD-ben pedig 680 Hz-re emelhető. A panel „Glare Free” bevonatot kapott, ami a gyártó szerint a klasszikus tükröződéscsökkentő réteghez képest további 54%-kal képes mérsékelni a fényvisszaverést, ami különösen a nappali fényben jön jól. További fontos jellemzők: 0,03 ms-es GtG, VESA DisplayHDR TrueBlack 600, AMD FreeSync Premium Pro és NVIDIA G-SYNC Compatible. Csatlakozók területén egy DisplayPort 2.1 (UHBR20), két HDMI, egy USB-C (98 W Power Delivery), kétportos USB hub, valamint KVM funkció szerepel a listán.
(forrás: Samsung) [+]
A moziszerű élményt, az RPG és open world játékokat, így a 16:9-es formátumot preferálóknak az Odyssey OLED G7 lehet érdekes: ez 42 hüvelykes méretben, 1000R görbülettel jön, a koreaiak szerint ez az első ilyen (mármint 42"-es, 16:9-es és egyben ívelt) OLED gamer monitor. A felbontás itt is 4K, a képfrissítés 165 Hz, a válaszidő 0,03 ms GtG, és a Glare Free bevonatnak is örülhetünk.
(forrás: Samsung) [+]
Utolsóként pedig itt az új sebességrekorder, az Odyssey G6, amelynek 27 hüvelykes, QHD felbontású Fast IPS panelje alapból 600 Hz-es, HD-ben pedig egyenesen 1100 Hz-es képfrissítésre képes. Már ha van olyan PC, ami képes a megfelelő adatmennyiséget előállítani és átküldeni, hiszen ez már az a tempó, ahol nem feltétlenül a GPU lesz a szűk keresztmetszet: ahogy a Guru3D-n is megjegyzik, itt már fontos a CPU, a játékmotor és a teljes, egértől a kijelzőig tartó lánc késleltetése. 1,1 KHz-en egy képkocka megjelenítésére körülbelül 0,91 ezredmásodperc áll rendelkezésre, ezt pedig csak akkor lehet teljesíteni, ha a grafikus kártya mellett az összes többi komponens „a toppon van”, ide értve az illesztőprogramot, a játékmotort, memóriát, stb. Ráadásul ha minden stimmel, akkor is ott van még a jelátvitel kérdése: QHD-ben, UHD-ben vagy az egyre népszerűbb ultrawide felbontásoknál a legmodernebb HDMI és DisplayPort változatokra van szükség, pláne akkor, ha a HDR megjelenítés is feltétel.
Mindez felveti a kérdését annak, hogy meddig érdemes a Hz-eket növelni, és mikortól járunk jobban mondjuk a képminőség javításával? Már csak azért is, mert míg a 60-120 Hz-es ugrás esetében a frissítési gyakoriság 8,33 ezredmásodperccel csökken, addig a 600-1100 Hz-es lépcső csak 0,76 ezredmásodpercet javít.
