Nemrég írtunk arról, hogy közelebb van az Ice Lake startja, mint gondolnánk, és lassan azt is tudni, hogy mely piacok kapnak a fejlesztésekből. Az új, korábbinál kevésbé agresszív paraméterekkel bíró 10 nm-es node már jó lesz a tömeggyártás tekintetében, így kellő mennyiségű lapkát lehet majd készíteni a piac számára, de ez még sem jelenti azt, hogy az Intel mindenhol számít erre a gyártási eljárásra. Ez az Ice Lake, egyes eltérő verzióit tekintve annyit eredményez, hogy az asztali és a normál mobil verzió kimarad, de máshova jön a rendszer.
Elsőként természetesen az Ice Lake-U és Ice Lake-Y érkezik, amelyeket később követnek majd a vPro verziók, majd a beágyazott piacra szánt variáns. A lapka szintjén olyan lényeges különbségek ezek között nincsenek, de nyilván a megcélzott szegmensek mások, tehát szoftveres szempontból igazodni kell az igényekhez. Ezek a fejlesztések az elkövetkező egy év során érkeznek.
A szerverpiac tekintetében először a skálázható Xeonokban mutatja meg magát a 10 nm-es eljárás, majd picit később az új Xeon D modellekben. Mindkettő alapját a Sunny Cove kódnevű processzormagok adják, csak más mennyiségben. Ezen a ponton lényeges kiemelni, hogy az Ice Lake már PCI Express 4.0-t támogató vezérlőt kap. Ez igaz az előző bekezdésben említett, mobil verziókra is, csak ott nem feltétlenül lesz annyi haszna, mert a célterületek platformdizájnjai meglehetősen szűkek egy dedikált grafikus vezérlő számára, de az adattárolók tekintetében azért lehet számítani előrelépésre.
Érdekesség, hogy készült asztali és normál mobil verzió is, de egyelőre mindkét területre gyorsabb a Comet Lake, tehát hiába is adná ki az Intel az Ice Lake-S és Ice Lake-H verziókat, ezek teljesítményben visszalépésnek tűnnének, hacsak nem számoljuk az erősebb IGP-t, de ez inkább az ultramobil szinten fontos. Emiatt az Intel csak ott adja ki az Ice Lake-et, ahol valóban képes előnyt kínálni a korábbi generációkhoz képest. Márpedig a 10 nm-es node azért az energiahatékonyság tekintetében valóban előrelépés a 14 nm-es opciókhoz viszonyítva, és ez a szerverek, illetve az ultramobil vagy a beágyazott rendszerek piacán nem mindegy.
Az Ice Lake-nek egyébként a magasabb órajelekkel gyűlik meg a baja. Ma már nem arról van szó, hogy ezeket nem tudja elérni a fejlesztés, hanem aránytalanul magas feszültséget kell beállítani hozzá, és egy bizonyos órajel fölött már rosszabb a hatékonysága, az aktuális hardverekhez viszonyítva. Emiatt korlátozott a felhasználhatósága a teljes piacot tekintve. A probléma állítólag nem magával a lapkával van, hanem a gyártástechnológiával. A legújabb, immáron harmadik generációs 10 nm-es node esetében az volt a fő cél, hogy tömeggyártásra alkalmas legyen, szemben az első két generációs opcióval, amelyeknél ezt lehetetlen lett volna elérni. Ugyanakkor ez a lépés áldozatokat követelt, aminek főleg az asztali processzorok piaca issza meg a levét. Itt gyakorlatilag az első 7 nm-es node bevetéséig maradhat a 14 nm.
