Ha a PC-s processzorokat nézzük, akkor manapság az Intel és az AMD is kétféle irányba tervez a piacon. Az egyik út a szimpla CPU, ami gyakorlatilag nem tartalmaz IGP-t, míg a másik az APU, amelyben van integrált grafikus vezérlő. Persze az Intel nem APU-nak hívja a saját megoldását, de a funkcionalitás tekintetében ez csak formális eltérés.
Maguk az APU-k egyébként egészen szépen fejlődtek, például az AMD Raven Ridge kódnevű megoldása a Ryzen 5 2400G modell égisze alatt nagyjából olyan gyors IGP-vel rendelkezik, mint egy GDDR5 memóriával rendelkező NVIDIA GeForce GT 1030. A javulás tehát tisztán látszik, de úgy néz ki, hogy nem ez lesz a jövő, legalábbis a gyártóknak leadott friss dokumentumok alapján. Az AMD oldalán ugyan nem szűnik meg az APU, viszont például a jövőre szánt Picasso alapvetően egy áttervezett Raven Ridge lesz, míg a 2020-ban érkező Renoir nem pont a teljesítményorientált szegmenst célozza meg, hanem inkább az ultramobil piachoz fog közelíteni. Ettől persze a fejlesztés a maga szintjén megfelelő lesz, csak ez leginkább a 10 watt körüli fogyasztást fogja jelenteni.
Az APU-k esetében van egy tényező, amivel az AMD nem igazán tud megbirkózni. Nevezetesen arról van szó, hogy a GPU-kat, illetve a CPU-kat más dizájnkönyvtárral érdemes tervezni, de elég nehéz úgy kialakítani ezeket, hogy egy lapkán kompatibilisek legyenek egymással. Nyilván nem lehetetlen a feladat, elvégre a Raven Ridge kódnevű fejlesztésen is HDL-lel készülnek a Zen magok, illetve HPL-lel a Vega, viszont ha az optimális működést tekintjük, akkor kompromisszumokat kell kötni. Ezek persze nem kritikusak, de valamekkora teljesítmény így is elveszik.
Az aktuálisan tervezett megoldás a chiplet, így a nagyobb teljesítményű grafikus vezérlővel is rendelkező CPU-k az AMD-től már nem APU-k lesznek, hanem olyan rendszerek, amelyeknél a CPU és a GPU ugyanazon a tokozáson van, az összeköttetésüket pedig az Infinity Fabric biztosítja. Arról sajnos még nincs adat, hogy itt csak az említett két lapka kerül a tokozásra, vagy esetleg az I/O chip külön lesz, és ehhez kapcsolódik egy-egy CPU és GPU chiplet. Különösebb jelentősége ennek a végfelhasználó felé nincs, a gyártási folyamat tekintetében hatékonyabb az AMD-nek, ha az I/O chip független, mivel ezt amúgy sem lehet igazán jól skálázni a modernebb node-okra.
Azt nem tudni, hogy a tervekből mikor lesz valami. Alapvetően nincs messze a technikai megvalósítás, elvégre a HBM-hez olcsóbb tokozásokon is dolgoznak az érintettek, amely gyakorlatilag megnyitja a lehetőséget a Kaby Lake-G-hez hasonló fejlesztések előtt. Ezek ugyan nem igazán alkalmasak arra, hogy igen komoly, több ezer bites buszszélességű megoldások szülessenek, de egyetlen egy HBM szett belefér, és ez már egy igen jó kezdetet jelent, hiszen HBM3-mal így 512 GB/s-ig is el lehet menni.
Nagyon valószínű egyébként, hogy az Intel is dolgozik hasonlón, elvégre 2020-ban lesz saját grafikus vezérlőjük, amit nem nehéz UPI interfésszel a CPU-hoz kötni, tehát az AMD tervei nem tűnnek egyedinek. Az igazi kérdés, hogy a két rivális cég mikor küzd meg egymással ezen a vonalon is. Erre minden bizonnyal csak a következő évtizedben kerülhet sor.
