Hirdetés

Nagyot durranthatnak az első ARMv8-as implementációk

Az ARM egy évvel korábban jelentette be, hogy dolgoznak a 64 bites architektúrájukon, melyről pár hónapja kiderült, hogy két implementáció formájában lesz elérhető. A sok találgatás után a brit tervezőcég most végre bemutatta az újdonságok képességeit, melyek a Cortex-A50-es termékcsalád részei lesznek. Ahogy arra lehetett számítani az ARM a korábban már részletezett Big.Little koncepcióval dolgozik. Ennek megfelelően a Cortex-A57 a nagy teljesítményre, míg a Cortex-A53 inkább az alacsony fogyasztásra van kihegyezve. Ez persze nem azt jelenti, hogy előbbi ne fogyasztana keveset, vagy utóbbi nem elég gyors, csupán viszonylagos kategorizálásról van szó.

A vállalat ajánlásaiban a Big.Little koncepció aktívan meg is jelenik, így az ARM olyan szupertelefonokat (ez lesz az okostelefon új neve) vizionál, mely négy darab Cortex-A53 és két darab Cortex-A57 processzormagot használó modulokból áll, és ezt egészítené ki a Mali-T620 sorozatú IGP. A tabletekbe és a nagyobb mobil masinákba a négy darab Cortex-A53 mellé négy darab Cortex-A57 processzormag kerülne egy Mali-T670 sorozatú IGP társaságában. Ezek persze nem kőbe véset dizájnok, csupán az ARM felvázolta, hogy mit szeretne látni. Ettől nyilván a partnerek eltérhetnek, és el is fognak, hiszen az új generációs Mali IGP-k ugyan nagyon jók, de sokan saját megoldást fejlesztenek.


[+]

A magokra rátérve a Cortex-A53 egy kifejezetten egyszerű felépítést használó megoldás, mely a legjobban a Cortex-A7-re hasonlít. Ennek megfelelően in order logikával dolgozik, vagyis képtelen az utasítások sorrendtől független végrehajtására, és rövidnek mondható 8 lépcsős futószalaggal rendelkezik. A H.264 vagy MP3 tömörítésű médiafolyamok kezelésére kifejlesztett integrált NEON motor megmaradt, és titkosítást gyorsító utasításokkal is kiegészült. Az L1 utasítás és adat gyorsítótár mérete 8 és 64 kB, míg az L2 gyorsítótár kapacitása 128 kB és 2 MB között lehet. Utóbbi maximum négy darab Cortex-A53 között osztható meg.

A Cortex-A53 a legnagyobb meglepetést azonban az energiahatékonyság szempontjából szolgáltatja. Az új maggal az ARM a Cortex-A9 teljesítményét célozza meg, ami első hallásra csalódásként hat, de a Cortex-A53 azonos gyártástechnológián 40%-kal kisebb, mint a Cortex-A9, és a fogyasztása is negyedakkora, vagyis az energiahatékonyság a négyszeresére nőtt. Az egy ismert jelenség, hogy a Cortex-A9-nek van pár apróbb gondja a memóriainterfész terültén, ami rányomja a bélyeget a teljesítményre, de az új mag, még így is félelmetesen jó képet fest.

ARM Cortex-A53 és Cortex-A57 ARM Cortex-A53 és Cortex-A57
ARM Cortex-A53 és Cortex-A57 [+]

A Cortex-A57, azaz a nagytestvér már inkább a Cortex-A15-re hasonlít, vagyis komplex felépítést alkalmaz. Az ARM legerősebb processzormagja out of order logikával dolgozik, aminek hála képes az utasítások sorrendtől független végrehajtására, továbbá három utasítás egy időben történő dekódolását is megoldja. A hosszú futószalag optimalizálása mellett szélesebb lett az integrált NEON motor is, emellett a rendszer megfelel az IEEE754-es lebegőpontos szabványnak. A teljesítmény szempontjából az ARM 20-30%-os előnyt prognosztizál a Cortex-A15-ös maghoz képest, ami a 64 bites alkalmazások alatt tovább nőhet. Az L1 utasítás és adat gyorsítótár mérete rendre 48 és 32 kB lesz, míg a maximum négy mag között megosztott az L2 gyorsítótár kapacitása 512 kB és 2 MB között választható meg.

A Cortex-A53 és Cortex-A57 esetében fontos tulajdonság, hogy a négy magot alkalmazó modulok komoly mértékben skálázhatók, így a nemrég részletezett CoreLink CCN-504 bevetésével 16 magból álló processzorok is építhetők, melyeket az ARM a szerverekbe ajánl.


[+]

A Cortex-A53 magokkal dolgozva alapvetően nagy összesített teljesítmény érhető el, így a rendszer az energiahatékonyság szempontjából kifejezetten előnyös, ám az egy szálú teljesítmény már nem acélos, de számos szerverben használt munkafolyamat számára ez amúgy sem fontos. A Cortex-A57 már az energiahatékonyságot kicsit a háttérbe helyezi, ami ettől még mindig nagyon jó, de több fókuszt kapott az egy szálú teljesítmény, így ez a rendszer más munkafolyamatokhoz ajánlott. Fontos, hogy a Cortex-A57 esetében 16 magnál, azaz négy darab négymagos modulnál többet is be lehet építeni, de arról nincs adat, hogy ezzel a lehetőséggel bárki él-e majd. Szintén jelentős szempont, hogy a Cortex-A53-as és Cortex-A57-es magok nem csak a Big.Little koncepcióval használhatók egy lapkában, hanem szimplán heterogén módon programozva is kamatoztatható a tudásuk. Ebből a szempontból az ARM még több variációs lehetőséget kínál a szerverprocesszorokat fejlesztő partnereknek.

A Cortex-A50 termékcsaládba tartozó magokat, vagy azok közül legalább az egyiket már licencelte az AMD, a Broadcom, a Calxeda, a Hisilicon, a Samsung és az STMicroelectronics. A végleges dizájnt az érintett cégek a következő év közepén kapják meg.

Természetesen az új 64 bites architektúra teljesen kompatibilis az aktuális programokkal, így telepíthetők rá az aktuális operációs rendszerek, de nyilván érkeznek ezek 64 bites verziói is, melyeken a 32 bites programok mellett a 64 bites alkalmazásokat is lehet majd futtatni.

  • Kapcsolódó cégek:
  • ARM

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés