Az Apple a hónap első felében mutatta be az iPhone 7 okostelefonokat, amelyek alapját az új A10 Fusion SoC adja. Erről a cég meglehetősen keveset beszélt, így lényegében csak azt lehetett megtudni, hogy két kisebb és két nagyobb teljesítményű processzormag van benne, ami után mindenki felkiáltott, hogy ez bizony Big.Little.
Az A10 alapja a látszat ellenére nem az ARM Big.Little rendszere, hanem egy ehhez nagyon hasonló konstrukció. Egyrészt az Apple klaszter-alapú migrációt valósít meg, vagyis a két processzorklaszterből csak az egyik aktív, azaz egyszerre csak két mag használható. Úgy tudjuk, hogy a két tömb funkcionálisan megegyezik, csak a teljesítményük és a fogyasztásuk eltérő. A nagyobb teljesítményű tömb alapja biztosan két Twister processzormag, amelyek már ismerősek lehetnek az előző generációs rendszerchipből. A fogyasztásra optimalizált tömb esetében az a pletyka járja, hogy ezek is két Twister magra építenek, csak nagyon alacsony órajelen járnak és ezért tudnak a nagyobb teljesítményű klaszter fogyasztásának ötödével üzemelni. Ez majd kiderül, ha megérkezik az első fotó a rendszerchipről, nagyobb annak az esélye, hogy a fogyasztásra optimalizált tömb más magot használ.
Ami ezt a rendszert megkülönbözteti az ARM Big.Little konstrukciójától, az a tömbök közötti váltás vezérlése, amihez az Apple egy hardveres vezérlőt is tervezett. Ennek segítségével kap az operációs rendszer olyan információkat, amellyel hatékonyabban képes meghatározni azt, hogy mikor érdemes az alacsony fogyasztású és mikor a magas teljesítményű klasztert választania. A váltás jelzi azt is, hogy az Apple mondhatott régebben akármit a ARM Big.Little hátrányairól, mára beláthatták, hogy ennek a konstrukciónak vannak komoly előnyei is, amit főleg az ultramobil eszközöknél lehet érezni. Márpedig az iPhone 7 okostelefonok ilyen termékek.
Az IGP oldalán szintén nem volt bőbeszédű a vállalat, de megtudtuk, hogy ezúttal is saját nevű rendszert használnak, ami persze most is az Imagination fejlesztése. Egészen pontosan egy hat darab USC-t tartalmazó, Series7XT Plus sorozatba tartozó PowerVR került kiválasztásra, amiben az az érdekes, hogy hivatalosan licencre ilyen konfigurációt az Imagination nem kínál, de nem ez lenne az első alkalom, amikor az Apple egyedi megrendelést ad le számukra. A lényeg ráadásul itt a Plus jelölés, ugyanis ez jelzi azt, hogy a rendszer a beágyazott parallelizmus mellett támogatja az egységes virtuális memóriát, vagyis a felhasznált IGP a központi processzor memóriájába is írhat, így valós formában mellőzhetők a memóriamásolások.
Innen ered az A10 SoC Fusion jelölése is. Ezt azonban az Apple addig nem veri nagy dobra, amíg a Metal API-nak el nem készül az új verziója, amivel ez a képesség kihasználható lesz. Az aktuális szoftverkörnyezettel az A10 SoC legnagyobb újítása tehát hozzáférhetetlen, legalábbis a külvilág számára, míg a cégen belül a tesztek már biztosan javában zajlanak.
Egyelőre több információnk nincs a lapkáról, de a fentiek alapján erős megoldásnak ígérkezik.
