Alakul Európa szuperszámítógépes projektje

Az EPI útitervében már szerepel az első és második generáció, méghozzá Rhea és Chronos néven.

Az előző év nyarán derült ki, hogy saját lábra állna Európa a szuperszámítógépek piacán, de akkor a tervek még eléggé felületesek voltak. Mára azonban részletesebb irányt jelölt ki az EPI (European Processor Initiative), amelynek továbbra is az a célja, hogy Európa saját, korszerű szerverprocesszorokat tervezzen.

Hirdetés

Az első lépésben a Rhea család érkezik, amely még nem fogja ostromolni az exascale szintet, így azért nem lesz képes felvenni a versenyt például az USA fejlesztéseivel, de a cél itt inkább egy megfelelő alap lerakása, amire a jövőben lehet építeni.

Az EPI jelenleg az ARM és a RISC-V architektúrákban gondolkodik általánosan, a Rhea EP271x jelölésű fejlesztésnél viszont főleg a RISC-V lesz fókuszban, hiszen a tervezett gyorsító IP mellett bizonyos mikrovezérlők és egyéb részegységek is erre épülnek majd. A processzormag szempontjából viszont még vannak kérdések, ugyanakkor elképzelhető, hogy lesz ARM és RISC-V variáns is. Mindezeket kiegészíti egy Menta eFPGA is.


[+]

A Rhea család 2021-ben fog elkészülni, és a tervek szerint épülni fog rá HPC szerver, illetve egy autópiac számára tesztelhető prototípus, utóbbival nyilván az önvezető autók vannak megcélozva. Az első EPI IP-kkel a konzorciumban résztvevő európai gyártók és szervezetek is számolnak.

Igazán érdekessé a Chronos családtól válik a történet, amit az EPI már exascale szintre tervez, vagyis erre építhető lesz olyan szuperszámítógép, amelynek a számítási teljesítménye meghaladja az 1 EFLOPS-ot. Ez a generáció már a versenyképességre fókuszál, így itt a fő cél a valós piaci alternatíva biztosítása lesz, erre viszont 2022-2023-ig várni kell.

Az EPI már tervezi a harmadik generációt is, de ennek még nincs neve, viszont annyit már tudni, hogy az integráció lesz a legfőbb célja. Ebből a 2024-es esztendő után lesz valami.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés