Az Apple a tegnapi napon leplezte le legújabb iPhone okostelefonjait, melyekről társoldalunk már egy cikkben be is számolt. A legnagyobb kérdés, hogy az új A7-es rendszerchip mégis mit rejt? A vállalat sajnos a részletekről nem beszél, így csak címszavakban jellemzik az újdonságot, különösen figyelve arra, hogy a 64 bites processzorarchitektúrát kihangsúlyozzák. Valójában utóbbinak van a legkevesebb lényegi értelme egy mai okostelefonban, hiszen kizárt, hogy az új iPhone 5S kapna 4 GB-nál több memóriát, de ha kap is, akkor sem fogják az alkalmazások kihasználni. Ennél fontosabb előny a kétszer több regiszter, amiből talán profitálhatnak a programok, de ehhez a fejlesztőknek is úgy kell felépíteni az alkalmazásokat.
Szinte bizonyos, hogy az Apple az ARMv8 architektúrára épít az új processzormag kapcsán, de jó eséllyel nem az ARM által tervezett Cortex-A53-as és Cortex-A57-es fejlesztéseket használják. Tulajdonképpen az ARMv8 már igen régóta elérhető az ARM partnereinek, tehát ezt az Apple korábban bátran licencelhette, majd a cég mérnökei felépítettek rá egy processzormagot. Az ARM üzleti modelljében ezt meg lehet tenni, ráadásul az ARMv8 használata miatt a programok kompatibilitása is biztosított. A 64 bit inkább egyfajta marketingfegyver lesz, hiszen gyakorlatilag a cég mindenkinél korábban épített az ARMv8-ra, de ennek a felhasználó a lényegi előnyeit ritkán érzi majd. Persze a támogatás beépítése nem volt értelmetlen, ahhoz ugyanis, hogy a 64 bites programok szállingózzanak, eladott hardverekre van szükség, hiszen úgy senki sem fog egy új technikát kihasználni, ha azt csak a piac elenyészően kis része tudja kihasználni. Ennek megfelelően ma a 64 bit nem jelent sokat, de az kétségtelen, hogy ez a jövő, és ezzel senki sem szállhat vitába.
Sajnos az Apple az új processzormagok számáról még nem nyilatkozott. Tekintve, hogy a 28 nm-es gyártástechnológiával gyártott, több mint 1 milliárd tranzisztorból álló lapka 102 mm²-es kiterjedésű, valószínűsítjük, hogy a vállalat mérnökei egy biztonságos váltás mellett döntöttek, azaz csupán az A6X-ben található, szintén saját fejlesztésű processzormagot egészítették ki az ARMv8 architektúrával. Ez már eleve egy kockázatos lépés, tehát semmi szükség arra, hogy a korábbi rendszert ennél is radikálisabban áttervezzék a teljesítmény növelése céljából, így az A7-es SoC valószínűleg négy magot tartalmaz, amivel ki is jön az Apple által prognosztizált kétszeres tempóelőny az elődnek számító, kétmagos A6X processzorrészéhez képest.
Az integrált grafikus vezérlő szempontjából izgalmasabb a helyzet. Sajnos erről az Apple még annyit sem árul el, mint az új processzormagról, így nem sok információval rendelkezünk egyelőre. Egy dolog biztos, hogy nem a korábbi Imagination PowerVR SGX architektúrára épül, ugyanis az Apple a fejlesztői portálján már részletezte, hogy az iOS-t futtató eszközök mostantól három kategóriába sorolhatók az IGP szempontjából. A PowerVR SGX 535 természetesen a régi termékekben használt rendszer, míg az újabb (A5, A5X, A6 és A6X) lapkák már a PowerVR SGX 543-es és 554-es fejlesztésekre építenek, melyek az alapokat tekintve nem sokban különböznek. A legújabb A7 biztosan új IGP-t használ, mely nemes egyszerűséggel csak az Apple A7 GPU-ja nevet viseli a fejlesztői leírásokban.
Azt igen valószínűtlennek tartjuk, hogy az Apple a nulláról saját GPU-architektúrát tervezett, mivel ehhez nem kevés tapasztalat szükséges, és biztos, hogy az Imagination ebből a szempontból sokkal jobban áll az almás cég mérnökeinél. Az azonban nem zárható ki, hogy az Apple nem szerette volna az Imagination gyári megoldásait használni, amit a többiek is bármikor licencelhetnek, így jó esély van rá, hogy a két cég közösen tervezett egy új GPU-architektúrát az Apple igényeit figyelembe véve. Mivel az Imagination egy licencelésből működő cég, így számukra teljesen mindegy, hogy az Apple mit igényel, addig ameddig rendelnek. Ráadásul a cupertinói vállalat nagy mennyiségben adja el a termékeit, így az Imagination szempontjából ez már eleve egy olyan volument jelent, hogy megéri a megrendelő egyéni igényei szerint tervezni egy külön rendszert. Nem mellesleg az Apple az Imagination résztulajdonosa, tehát az efféle extrákat könnyen lebeszélhetik.
Az egyetlen lényeges információ az A7 IGP-jéről az OpenGL ES 3.0-s API támogatása, ami 2014-ben már elengedhetetlen követelménynek számít, tehát a kötelezőt biztos hozza az új rendszer. Arról azonban semmilyen adat nincs, hogy ennél tud-e többet, illetve nagy kérdés, hogy milyen mélyen van integrálva? Az Apple többek között az OpenCL platform megálmodója, és kétség sem fér hozzá, hogy a mobil piacon a GPGPU a jövő. Az Apple olyan rendszert is igényelhetett, amely leteszi az alapokat ebből a szempontból, és erre az elkövetkező években pont úgy lehet majd építeni, ahogy a korábbi lapkák építettek a mára túlkorossá vált PowerVR Series5 sorozatú IGP-kre. Az elsődleges szempont itt mindenképp az integráció elmélyítése lehet, hiszen a GPGPU jelenleg félkarú óriás, de ha a processzormagok és az IGP multiprocesszorai egységes virtuális memóriát használnak, akkor az egy igen nagy lépés a sok adattal dolgozó alkalmazások drasztikus felgyorsítása felé, miközben a fogyasztás még az extrém gyorsulás mellett is mérséklődik. Ennél jobb jövőképet egy okostelefon esetében el sem lehet képzelni.
Az Apple A7 a legfőbb részegységek mellett tartalmaz egy M7 nevű koprocesszort, mely tehermentesíti a processzormagokat a gyorsulásmérőn, a giroszkópon és az iránytűn keresztül beérkező adatok feldolgozása szempontjából, hiszen ezeket a feladatokat elvégzi direkten. A lapka szintén új ISP-t (képfeldolgozó processzor) kapott, amivel tovább javultak az A7-re épülő eszközöknél fotózási és videózási lehetőségek.
Az Apple A7-re a jövőben mindenképp visszatérünk, amint többet lehet tudni a processzormagok és az új IGP képességeiről, de egyelőre a fenti információkból is izgalmas lapkának tűnik a fejlesztés.
