Hosszú évek vitája után megegyezett az NVIDIA és az Intel. A vállalatok között még két évvel ezelőtt alakult ki ellentétes vélemény, amelynek alapját a chipsetliceszekkel kapcsolatos problémák adták. Az NVIDIA álláspontja szerint az akkor érvényben lévő szerződésük feljogosította őket a megfelelő vezérlő gyártására, amit az integrált memóriavezérlővel rendelkező Intel processzorokhoz lehetett volna felhasználni. Az Intel ennek ellentmondott, és megtiltották az NVIDIA számára a chipkészlet gyártását, vagyis a vállalat képtelen volt versenyezni az új generációs platformok által megcélzott szegmensekben. Az incidenst természetesen pereskedés követte, és az NVIDIA a bizonytalan jövőt figyelembe véve le is állította a chipsetekre vonatkozó fejlesztéseket.
Az NVIDIA egyértelműen megszenvedte az Intellel folytatott jogi harcot, és a GPU-piacon elfoglalt részesedésük mára jelentősen megcsappant. A számok magukért beszélnek, ugyanis a zöldek 2008-ban még a biztos második helyen álltak jóval 30% fölötti részesedéssel, amiből mára alig 20% fölötti rész maradt meg, mely jelenleg csak a dobogó utolsó fokára elég. Az NVIDIA a piac jelentős részéről kiszorult, ám ennél is fontosabb, hogy az IGP-k eladása üzletileg is kifejezetten jövedelmező, így az Intel rengeteg pénztől fosztotta meg a konkurens vállalatot. Az NVIDIA természetesen ezt nem hagyta annyiban, és bírósághoz fordultak.
A friss bejelentés értelmében az NVIDIA és az Intel mindenben megegyezett, így az egymás ellen folyó pereket is visszavonják. A megállapodás meglehetősen komplex, és mindkét fél számára tartalmaz előnyös pontokat.
Az NVIDIA, mint sértett összesen 1,5 milliárd dolláros kártalanításban részesül az elkövetkező hat év folyamán. Az információk szerint az Intel hat részletben fog fizetni, egészen pontosan az első három évben 300, míg az utolsó esztendőkben 200 millió dolláros összegekben. A hat évig érvényes keresztlicensz-megállapodás értelmében az NVIDIA továbbra is gyárthat lapkakészletet az AGTL+ buszt használó processzorokhoz, de nem kapnak jogot az integrált memóriavezérlővel rendelkező CPU-khoz való fejlesztéshez. Szintén fontos része a szerződésnek, hogy az Intel nem adja oda az x86-os utasításkészlet licenszét, továbbá a megállapodás része az úgynevezett Intel Architecture Emulator is, amit a Santa Clara-i óriáscég szintén a saját tulajdonának tekint. Ennek értelmében feltételezhető, hogy az NVIDIA számára az x86 valamilyen módon történő emulálása is tiltott. Valószínűleg a vállalat nem is gondolkodott hasonló megoldásban, ami arra vezethető vissza, hogy az emuláció elképesztően magas erőforrásigénynél jár, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi és versenyhatóságaként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ezt a módszert jogilag szabályosnak értékelte korábban. Az NVIDIA számára a legnagyobb nyereség, hogy hozzáférhet az Intel processzoraiban található legtöbb szabadalomhoz, amit a vállalat akár fel is használhat a Denver kódnevű fejlesztéshez.
Az Intel számára a „bánatpénz” kifizetését leszámítva szintén előnyös az üzlet, ugyanis a vállalat hozzáférhet az NVIDIA összes GPU-s szabadalmához, az elkövetkező hat év során. A legnagyobb processzorgyártó közleményében szintén kihangsúlyozta, hogy az x86-os licenszeket nem kapja meg az NVIDIA, vagyis csak az egyéb, pontosan nem részletezett szabadalmakat használhatja fel a cég a fejlesztés alatt álló processzormagjához.
A vállalatok helyzete tehát a megegyezést követően tisztázódott. Az NVIDIA végre a saját platformjaira koncentrálhat, így a lehető legjobban el fognak szakadni az IBM PC-k piacától, hiszen a megállapodás értelmében nem gyárthatnak x86-os processzort, vagyis nincs értelme közvetlenül versenyezni az Intel és az AMD ellen. Ugyanakkor az ARM architektúrát felhasználva a cég kialakíthatja a saját játszóterét egy komplett, Windows 8-hoz tervezett platform személyében, amihez kétségtelenül jól jön majd az Intel kártérítése, és az új szabadalmakhoz való hozzáférés.
