Úgy tűnik, hiába a hangzatos ígéretek a zöld átállásról, a mesterséges intelligencia elképesztő hardverigénye és az ezzel járó adatközpont építő boom visszahozza a fosszilis tüzelőanyagokat a nyeregbe. Az Egyesült Államok vezetésével olyan globális gázhatalmi bővítés vette kezdetét, amelyre évtizedek óta nem volt példa. A cél egyértelmű: kiszolgálni azokat a hatalmas szerverparkokat, amelyek a neurális hálózatok tanításáért és futtatásáért felelnek – írja a The Guardian.
Hirdetés
A Global Energy Monitor (GEM) friss adatai szerint az idei év minden eddigi rekordot megdönthet a gázüzemű kapacitások bővítése terén. Világszerte közel 50 százalékos növekedést vetítenek előre a fejlesztés alatt álló projekteknél. Az éllovas az USA, ahol 2025-re megtriplázták a tervezett gázalapú kapacitást, és a 252 gigawattnyi fejlesztés harmada dedikáltan adatközpontok mellé, helyszíni áramforrásként települ.
Drasztikusan növekedik az igény a gázüzemű erőművekért (forrás: The Guardian)
A techóriások és a politikai vezetés „kerül, amibe kerül” alapon tolják az AI-szekerét. Donald Trump elnök adminisztrációja például nyíltan hirdeti, hogy minden akadályt elhárítanak az adatközpontok építése elől, hogy az USA megőrizze vezető szerepét a mesterséges intelligenciában. Ez azonban egy olyan ördögi kört szül, ahol a hardveres fejlődést már nem tudja követni a megújuló energiaforrások rugalmatlan infrastruktúrája, így marad a gyorsan skálázható gázturbina.
Szakértők szerint ez a stratégia évtizedekre bebetonozza a fosszilis függőséget. A jelenleg tervben lévő amerikai gázprojektek élettartamuk alatt 12,1 milliárd tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki, ami a jelenlegi éves amerikai összkibocsátás duplája. Globális szinten ez a szám az 53 milliárd tonnát is elérheti, ami komoly pofon a klímavédelmi célkitűzéseknek, miközben a tudósok a fosszilis energia kivezetéséért lobbiznak.
Az Egyesült Államokban történt a legtöbb befektetés gázüzemű kapacitásnövelésre. Forrás: The Guardian
A helyzet iróniája, hogy miközben az AI-lufi fújódik, a lakossági energiaárak is megindulhatnak felfelé. Bár a Trump-adminisztráció árcsökkenést ígért, az adatközpontok brutális étvágya és a hálózat terhelése miatt sok helyen már most emelkednek a számlák. Elemzők szerint 2050-re az amerikai áramigény akár 60 százalékkal is megnőhet, kizárólag az új számítási központok miatt, amelyek már a lakossági ellátás biztonságát is veszélyeztethetik.
A helyi közösségek reakciója vegyes, de egyre hangosabbak a tiltakozások. Texasban és Pennsylvaniában is akadnak példák arra, hogy egykori szénbányák vagy bezárt erőművek helyén gigantikus gázüzemű komplexumokat emelnek. A 18,4 km²-es Homer City területén például az USA legnagyobb gázberuházása valósulhat meg, de a lakók nem lelkesednek: szerintük a magánprofit érdekében felhúzott adatközpontok csak a szagot és a magasabb árakat hozzák el számukra.
A bejelentett új kapacitás sokkal nagyobb részét az adatközpontok élik majd fel (forrás: The Guardian)
Még a legnagyobb tech-cégek is érzik a feszültséget. A Meta például egy 1,5 milliárd dolláros gázüzemű adatközpontot épít El Pasóban, miközben a Microsoft és társai környékén is egyre több a kérdőjel a „ki fizeti a számlát” kérdésnél. Még Trump is elismerte davosi beszédben, hogy az AI-üzemek energiaigénye felfoghatatlan: „Kétszer annyi energiára lenne szükségünk, mint amennyi most rendelkezésre áll, csak az AI-telepek miatt. Megmondtam, hogy ezt így nem lehet.”
A kérdés tehát adott: a szilícium-völgyi innováció oltárán beáldozzák-e a klímacélokat, vagy sikerül-e valamilyen hibrid megoldást találni a fenntarthatatlan energiaéhségre? Egyelőre úgy tűnik, a gázturbinák dübörgése elnyomja a környezetvédők hangját, a hardveres versenyben pedig a hatékonyság másodlagos szempont lett a nyers erő mögött.
