Az űrrepülés történetének hatalmas mérföldköve volt az, hogy a kifutópályán landoló Space Shuttle űrsiklót nem kellett kukába dobni minden misszió után, mint a Saturn V holdrakétát, a SpaceX pedig a Falcon 9 első fokozatát hozta vissza először a Földre, aztán óceáni hajóra, majd hasznosította újra. A Blue Origin részéről a New Shepherd és a New Glenn első fokozatát is az újbóli használat jegyében tervezték, ez a kulcsa a Starship egyelőre még jövőbeli sikerének, és ezen dolgozik évek óta Kína.
Hirdetés
Jó pár felemás próbálkozás után (LandSpace Zhuque-3, Long March 12A) Kínában is megtörtént az áttörés: magyar idő szerint ma hajnalban sikeres kilövést és pályára állítást ért el a Hainanról felszálló Long March 10B / CZ-10B, majd első fokozata 11 perccel később sikeresen landolt az óceáni platformon, ahol különleges, hálós módszerrel kapták el.
Mivel egy rakétamisszió összköltségében az első fokozat a legdrágább komponens, az újrahasznosítás az elkapás, a visszaszállítás és a felújítás költségeivel együtt is sokkal kedvezőbbé teszi a matekot, főleg, ha 10-20-50 alkalommal kerül vissza a kilövőállásra. Kínában ugyan óriás állami hátszele van az űriparnak, sok magánvállalkozás fejleszt a költséghatékonyság jegyében, és eggyel kevesebb rakétafokozat az óceán mélyén (vagy lakott területen) kilövésenként a környezetnek is nettó haszonnal jár.
Mivel Kína számos belterületi kilövőállomással rendelkezik az óceántól távol, különösen nagy kritikát kap a űripara, amiért Long March 2C, 3B, 5B stb. rakétáinak fokozatai kontrollálatlan körülmények között hullanak vissza, az újrahasznosíthatóság tehát biztonsági előnyökkel is jár. Arról persze még nem esett szó, hogy a most visszatért első fokozat ismét hadirendbe áll-e, és ha igen, mikor, elvégre akkor váltja ki a reusable rocket achievementet, ha másodszor is sikerrel elhagyja a kilövőállást. Kína mai, látványos eredménye mindenesetre üzenet Amerika mellett az európai, indiai, japán és orosz űriparnak is: komolyak Peking tervei a Kármán-vonalon túl.
