Hirdetés

A világ internetezőinek száma: 2 milliárd

Az elmúlt öt évben a duplájára nőtt, és még az idén meghaladja a 2 milliárdot az internethasználók száma a világon – jósolja a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), mely a friss adatokat a holnap, október 20-án ünnepelt Statisztikai Világnap alkalmából publikálta.

Hirdetés

A szervezet úgy becsüli, hogy az idén internetre kapcsolódó 226 millió új felhasználóból 162 millió a fejlődő országokban él, ahol az internetezők tábora az átlagnál gyorsabban növekszik. A különbségek nagyok: az év végére a fejlett országok lakosságának 71, a fejlődő nemzetek lakosságának 21 százaléka rendelkezik majd hozzáféréssel, az otthoni hozzáférések aránya pedig rendre 65, illetőleg 13,5 százalék lesz. A régiók között is jelentős eltérések mutatkoznak: míg az európaiak 65 százaléka hozzáfér a hálóhoz, Afrikában ez az arány 9,6 százalék.

Az ITU álláspontja szerint a széles sávú internet a fejlődés katalizátora, ezért annak elterjesztése kiemelt feladat. „A széles sáv a következő fordulópont, a következő valódi változásokat előidéző technológia. Munkahelyeket teremt, ösztönzi a növekedést és a termelékenységet, és hosszú távon megalapozza a versenyképességet” – nyilatkozta Hamadoun Touré, a szervezet főtitkára. A statisztikából az is kiderül, hogy az elmúlt évben a vezetékes széles sávú előfizetések száma lendületesen nőtt. 2010 végére a vezetékes broadband-penetráció világszinten 8 százalékos lesz (a fejlett országokban 24,6%, a fejlődőkben 4,4%).

A nagy sávszélességű internetnél azonban jóval elterjedtebb a mobiltelefónia, mely a szegényebb országokban is mindennapivá vált. Az ITU úgy becsüli, hogy az év végére a mobil-előfizetések száma világszerte eléri az 5,3 milliárdot. A legnagyobb növekedés e szegmensben egyértelműen a fejlődő piacokon tapasztalható, mivel a fejlett gazdaságokban a piac már ma is telített, 100 lakosra átlagosan 116 előfizetés jut. A fejlődő országokban a penetráció csupán 68 százalékos.

A széles sávú mobilinternet is gyorsan terjed: míg 2005-ben 72 millió 3G-előfizetést tartottak nyilván, ma 940 milliót. A 3G-szolgáltatásokat nyújtó országok száma 95-ről 143 nőtt, miközben számos fejlett gazdaságban megkezdődött a következő generációs, nagyobb sávszélességet biztosító mobiltechnológiák telepítése.

A szolgáltatások díjai között óriási eltérések vannak az egyes régiókban, a széles sávú internet jellemzően a fejlődő, szegényebb országokban rendkívül drága. Egy „belépő szintű” vezetékes kapcsolat például egy fejlődő országban – vásárlóerő-paritással számolva, dollárban – körülbelül 13-szor annyiba kerül, mint egy fejlettben. Az internet-hozzáférés Afrikában, a legszegényebb kontinensen a legdrágább – mutat rá az ITU. A mobiltelefon-szolgáltatások esetében a díjak jóval kiegyenlítettebbek.

Azóta történt

Mobilnetben a világon a legjobbak között van Magyarország

A széles sávú internet elterjedtségében és minőségében sem kell szégyenkeznünk, viszont – amit talán meglepő sokak számára – a mobil internet terén a világ élmezőnyének is az elején tanyázunk.

Mobilinternet a Mount Everesten? Ez komoly?

Az. Igaz, a csúcson még nem próbálták ki a 3G-t, csak az alaptáborból indítottak videohívást.

A jövő: kulcs helyett mobiltelefon

A most indított teszt azt vizsgálja, hogy a telefonokba épített NFC technológia milyen lehetőségeket rejt magában, mennyire egyszerű vagy bonyolult használni.

Előzmények

Asztali gépen is sokan használunk mobilnetet

A Telenor vizsgálatából az is kiderül, hogy vannak közkeletű tévhitek a szolgáltatással kapcsolatban.

A digitális szakadék szűkítésére a mobil vagy a vezetékes internet a jobb?

A nemzetközi felmérés szerint a modern távközlési technológiáktól való leszakadás csak súlyosbítja a szegények helyzetét, de a segítség formájáról nincs még megegyezés.

Az újabb kábellel csökkent Afrika lemaradása

Afrikában még mindig nagyon drága, kevéssé elterjedt és alacsony színvonalú az internet, de a kábeles megafejlesztések következtében a jövőben az egyik legfontosabb befektetési területté is válhat a kontinens.

Amikor van okunk büszkének lenni a magyar internetre

A külföldre utazó, ott élő, dolgozó magyar gyakran szembesülhet azzal, hogy bizony hazájában nem is olyan tragikus a helyzet az internetet tekintve, mint az néha a közvélekedés alapján látszik.