Hirdetés

Nem üldözi tovább a szuperszámítógépek élpiacát az Intel

Inkább az OEM partnerekkel való együttműködés elmélyítésére koncentrálnak.

A The Next Platform friss riportja szerint furcsa, de végeredményben érthető döntésre szánta el magát az Intel, mivel olyan szegmens kapcsán húznák be a kéziféket, amelyet évtizedekig kritikus fontosságúnak tartottak. Itt konkrétan a szuperszámítógépek élpiacáról van szó, vagyis a top500.org listájának legjobbjairól. Igazi presztízsfejlesztések ezek, amelyek mutatják, hogy az érintett cégek mire képesek, és különösen most hárul ide nagy figyelem, hiszen a közelednek az első exascale, azaz 1 EFLOPS-nál nagyobb számítási teljesítményt biztosító rendszerek.

Hirdetés

Az Intel is tervez egy ilyen kiépítést az Argonne Nemzeti Laboratórium számára, méghozzá Aurora (A21) néven, igaz a projekt az eredeti tervekhez viszonyítva elég sokat csúszik, illetve változik is.

Bár a HPC-piac összességében fontos marad az Intel számára, de a presztízsprojektekre a jövőben nem fognak direkten koncentrálni, inkább az OEM partnerekkel való együttműködést mélyítenék el. Ez ugye nem zárja ki, hogy egy OEM partner nem építhet majd egy megrendelőnek extrém nagy teljesítményű szuperszámítógépet Intel platformmal, de a Santa Clara-i óriáscég inkább csak kiszolgálná az igényeket, mintsem erőltetné azokat a piac formálójaként.

A döntés mögött több tényező is lehet, többek között az egyik, hogy az exascale érában az efféle szuperszámítógépek ára igencsak magas. 500 millió dolláról beszélünk legalább, ami nagyon sok pénz, így ma már igen kevés cég tud ilyen rendszert építeni. Emellett ott a kockázat is, hogy ha a projekt nem készül el időre. Az Intel az Aurora csúszásáért például 300 millió dolláros kötbért fizet, ergo ezt a projektet veszteséggel építhetik meg. Amennyit tehát lehet nyerni a szuperszámítógépek élpiacán, annyit könnyen el is lehet veszíteni, ha a rendszer nem készül el a szerződésben meghatározott határidőre. Ilyen formában, ha egy vállalat nem biztos abban, hogy az útitervét képes fixen tartani, akkor nem feltétlenül ez az a szegmens, amit érdemes céloznia, presztízsérték ide vagy oda.

Az Intel számára még az is kiértékelendő, hogy a HPC-piacra vonatkozó befektetéseik egyáltalán megtérülhetnek-e. Azt nem lehet elvitatni, hogy a cég extrém mennyiségű pénzt szánt az érintett területen szükséges hardverek fejlesztésére, eközben számos olyan céget vagy technológiát vásároltak fel dollárszázmilliókért, amelyektől valamiféle előnyt reméltek. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az elmúlt 6-8 évben elköltött dollármilliárdokat jó helyre rakták, gondolva például arra, hogy az USA három exascale projektjéből kettőt nem is ők építenek, ráadásul abból a megnyert egy rendszerből is veszteséggel jöhetnek ki a kötbér miatt. Leegyszerűsítve rengeteg pénz invesztáltak, hogy végül a legfontosabb projekten pénzt bukjanak. Szereztek viszont némi tapasztalatot, hogy mit csinálhatnának jobban a jövőben, mik azok a rizikók, amelyeket nem éri meg felvállalni, és a változások már ezt erősíthetik.

Az Intel végeredményben a teljes HPC üzletág működését átszervezi, ezen belül is két részre bontják. Az egyik ezek közül a Super Compute Group lesz, amit Jeff McVeigh fog vezetni, míg Brijesh Tripathi megkapja a Super Compute Platform Engineering Groupot. Utóbbi felel majd az architektúrák dizájnjának kialakításáért, amit majd az ügyfelek visszajelzései alapján terveznek, míg előbbi a termékeket menedzseli, ideértve a készülő, Ponte Vecchio kódnevű gyorsítót, a Sapphire Rapids HBM-es változatát, valamint a szükséges szoftveres hátteret. A változtatás elsődleges célja az, hogy a kifejlesztett és legyártott termékek gyorsabban kerüljenek ügyfelekhez, ami egy fontos tényező, mert az Intel jelenleg erőteljesen küzd azzal, hogy a szerverpiaci fejlesztéseit időben szállítsa.

A presztízsprojektek közvetlen elengedésével sem biztos, hogy rosszul járnak. Nyilván anyagilag hasznosak az exascale szuperszámítógépek, főleg a fél-egymilliárd dollár közötti potenciális bevételt tekintve. Ugyanakkor rizikósak is, hiszen mi van, ha egy részegységgel kapcsolatos probléma miatt csúszik a megépítésük, és a kötbér ilyenkor komoly összeg lehet. Ez olyan cégek számára nem gond, amelyek nagyon bíznak az útitervükben, de ha túl sok a kérdőjel ezzel kapcsolatban, akkor tényleg nem érdemes rohanni a szuperszámítógépek élpiaca után, összességében sok, kisebb teljesítményű rendszer megépítésével is lehet kellő mennyiségű bevételt szerezni, bár ezeket nehezebben lehet kirakni az ablakba, mutogatás céljával.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés