Az Intel a 7 nm-es gyártástechnológia csúszása miatt kénytelen átalakítani az eddigi asztali útitervet is. Bár ez az a piac, ami harmadrangú kérdés, hiszen a szerverek és a mobil eszközök sokkal lényegesebbek a fejlesztések tekintetében, de így is jelentős szegmensről van szó.
A friss útiterv gyakorlatilag annyiból áll, hogy a 7 nm-es eljárásra tervezett Meteor Lake 2023-ra, ezen belül is az esztendő második felére csúszik, így lesz egy extra frissítés a jövőre érkező platformokból.
A változást senki sem fogadta kitörő örömmel, és az OEM-ek kifejezetten zabosak, mivel nem túl jó döntésnek tartják az Inteltől, hogy a DDR4-en megtartják a 14 nm-es eljárást, míg a 10 nm-es lapkát DDR5-höz kötik. A probléma az, hogy a 14 nm-es fejlesztések már idén sem versenyképesek, olyan mértékű fogyasztáshátrányuk van, amit nehéz kezelni, és ez jövőre a nyolcmagos Rocket Lake-S sem lesz jobb helyzetben, hiába jön bele egy új mag. Utóbbi egyébként a Cypress Cove kódnevet viseli, és egyfajta átmenet a Sunny Cove, illetve a Willow Cove között. Bár a technikai előrelépése hasznos, a 14 nm-es eljárás miatt visszafogott L2 és L3 gyorsítótárak egyáltalán nem tesznek jót a gyakorlati teljesítményének. Az egyetlen valós előny az 500-as vezérlőhidak mellett a PCI Express 4.0 bevezetése, de a 2022-es év elejére tervezett kereskedelmi startot tekintve ezt kötelező volt meglépni.
A nagy remény leginkább az Alder Lake-S-ben van, amely már 10 nm-es node-on készül, és 16 darab processzormagjából nyolc a Gracemont, nyolc pedig a Golden Cove dizájnokból kerül ki. Ezzel kapcsolatban viszonylag sok a kérdés, hogy a Windows ütemezője egyáltalán képes lesz-e ilyen felépítést jól kezelni, de ami a gyártók számára nagyobb baj az a DDR5-re vonatkozó követelmény. Még ha hozza is az elvárt teljesítményt a platform, a DDR5 memória olyan mértékben megdrágítja majd a gépeket, hogy azokat rendkívül nehéz lesz majd eladni a DDR4-es konfigurációkhoz képest.
A DDR5-tel kapcsolatban az optimista becslés az, hogy a 2022-es esztendő közepére megközelítheti a DDR4-es árazását, vagyis hasonlóan gyors lehet a váltás, mint a DDR4-nél, de ebben nem minden OEM hisz. Információink szerint a gyártópartnerek sokkal pesszimistábbak, ugyanis számításba veszik azt is, hogy a DDR4-re könnyebb volt átcsábítani a felhasználókat a Skylake által biztosított teljesítményelőny következtében, aminek nem igazán tudott a közelébe kerülni az AMD akkori rendszere. Most azonban az Intel van hátrányban a teljesítmény tekintetében, és így kell rávenni a felhasználókat a drágább memóriára való átváltásra, ami sokkal nehezebb feladatnak néz ki, mert nem lehet mivel megmagyarázni a lényegesen nagyobb platformszintű költséget.
A fentieket nehezíti, hogy az AMD 2021-ben inkább marad DDR4-en, tehát az Alder Lake-S-nek magának kell kikaparnia a gesztenyét, ebben a jövőre érkező Ryzenek nem fognak neki segíteni. Ráadásul az egyik gyártó szerint az AMD-nek ez egy tudatos lépése volt, ugyanis eredetileg ők is 2021-re tervezték a DDR5 bevetését. Ehhez gyakorlatilag meglenne mindenük, de inkább egy DDR4-es IO lapka mellé rakják majd a Zen 4-es chipleteket, hogy az ár tekintetében komoly hátrányt akasszanak az Alder Lake-S platform nyakába. Ez egy érdekes tényező, ugyanis ha az AMD is gyorsan váltana DDR5-re, akkor nemcsak ugyanazokat a hátrányokat nyelné be a rendszerszintű árazásnál, amiket az Intel fog, hanem a DDR5 memóriák ára is gyorsabban csökkenne, hiszen nagyobb igény lenne a lapkákra, ezeket a memóriagyártók csak több gyártókapacitással tudnák kielégíteni, ami idővel túltermelésben csúcsosodna ki, és onnan meg is indulna a memóriaváltásoknál várt lavina.
Valószínű, hogy az Intel már hosszabb távon gondolkodik. Tisztában vannak vele, hogy a gyártástechnológiai lemaradásuk miatt túl sok esélyük úgy se lenne, így amikor csak lehet a Meteor Lake-nek kedvező döntéseket hoznak, hogy az a fejlesztés optimális környezetbe érkezzen, addig pedig ki kell bekkelik a kialakult helyzetet.
